Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXVI. évfolyam, 58. szám. ARA: 1985. március 11., hétfő 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA & munkatársak szava „Működnek a demokra­tikus fórumrendszerek’ — halljuk, olvassuk szin­te naponta a legkülönbö­zőbb munkahelyekről. S való igaz, hogy jelenleg már oly széles körű a párbeszéd, a vélemény- csere egy-egy témában, hogy szélesebb talán nem is lehetne. Erről a kérdés ről itt, a másikról amott tanácskoznak, döntenek Jegyzőkönyvek sokasága őrzi az ilyen-olyan minő­sítéseket, állásfoglaláso­kat. Bármikor, bármilyen helyzetben lehet idézni ezeket, hivatkozni rájuk. Szó nem érheti a ház ele­jét — mondhatnánk — üzemeinkben, hivatalaink­ban, vállalatainknál, in­tézményeinknél betartják a „játékszabályokat”. Kétségtelen, hogy így van. Legalábbis — hiva­talosan. Pontosabban: nagy általánosságban. Ám a gyakorlat — saj­nos — olykor mást mutat. Ha sok fórumon meg is adatik a beleszólás, a ja­vaslat lehetősége — nem mindig tükrözi a realitást. Nagyobb nyilvánosság előtt számosán bátortalanabbak, jó néhány ember nem­hogy vitába szállna, ha­nem szólni is alig mer. S a magabiztosabbak, hatá- rozottabbak is csöndben maradnak, ha váratlanul érinti őket valamely elő­terjesztés, s a meglepetés erejével hat rájuk. Aligha kell különösebben bizonygatni: mennyivel má- sabb lenne, ha minden eset­ben tökéletesen előkészí­tenék egy-egy ügy tárgya­lását. Leginkább pedig kö­rültekintőbben, alaposab­ban is tájékozódnának azoktól, akik egy-egy véle­ményben, állásfoglalás­ban, határozatban érin­tettek, érdekeltek. Ha pe­dig személyi kérdésről van szó, különösen job­ban kellene igényelni, s többre taksálni, amit a munkatársak — a közvet­len kolleginák, kollégák — mondanak. Szükséges meghallgat­ni akár a legkisebb kol­lektívákat, s a legszeré­nyebb beosztásokban dolgozókat is, ha tényleg helyesen, jól akarunk cselekedni. Gyakorlattá kell ezt tenni akkor is, ha fáradságosabb, s hosz- szadalmasabb. 'Feltétlenül megéri, hiszen kevesebb a hibalehetőség, biztosabb a siker. Kevésbé van sér­tődés, panasz, nagyobb a megelégedettség, jobb a munkahelyi közérzet. Ne, a világért sem nö­veljük tovább az említett fórumok számát — de igé­nyeljük a munkatársak szavát úgyszólván lépten- nyomon. Mert nyilván­való, hogy több szem többet lát és több fej okosabb. S ne csak egy­szerűen tudjuk ezt, ha­nem juttassuk is kifeje­zésre mindenütt. A lehe­tőség mellett pedig bátor­ságot, időt is adjunk a szóhoz. Legyen kedvünk és türelmünk mindig meghallgatni másokat is. Ugyanis így a legde­mokratikusabb. Ennek eredménye meggyőzőbb a leghivatalosabb jegyző­könyvnél is. Gyóni Gyula TANÁCSOK — MEGVÁLTOZOTT KAPCSOLATBAN A községek és a megye A járások megszűnése után egyre önállóbban kell dolgozniuk a községi taná­csoknak. Mind inkább érvé­nyesül az elv: a település ügyeit lehetőleg helyben in­tézzék el, ne utazgasson az állampolgár feleslegesen ügyes-bajos dolgai után. Ez­zel együtt új lépcsőfokok, kapcsolódási pontok jöttek létre — a megyei tanács köz­vetlenül alakítja ki kapcáo- latait a falvakkal. Irányítás ellenőriz : igyekszik gördü­lékennyé, szabályossá, tör­vényessé tenni a munkát. De hogyan sikerül megbir­kózni az új feladatokkal? Ügy érezzük, ez nemcsak a tanácsok belső ügye, hiszen mindennapi közérzetünket erősen meghatározza az, mi­ként sikerül hivatalos dol­gainkat intézni. Ezért ke­restük fel dr. Jakab Istvánt, a Heves megyei tanács vb- titkárát, hogy érdeklődjünk arról, hogy állnak az új kap­csolatrendszer kialakításával. A terv és megvalósítása A tanács végrehajtó bi­zottsága 1983 októberében tár­gyalta a közigazgatás át­szervezésével kapcsolatos fel­adatokat és intézkedési ter­vet fogadott el azok végre­hajtására. Ennek eredménye­ként olyan szabályzatok szü­lettek, amelyek a megye, a városok és a községek kap­csolatát, a törvényességi fel­ügyeletet, a különböző vizs­gálatok rendjét meghatároz­ták. így készültek el azok a megyei elnöki utasítások is, amelyekben a személyzeti munkával összefüggő és a testületi előterjesztésekkel kapcsolatos előírásokat foglal­ták össze. Abban a szellem­ben alakították ki a sza­bályzatokat, hogy a megyei tanács egyre inkább minden községgel alakítson ki folya­matos összeköttetést, bizo­nyos meghatározott területe­ken közvetlenül érvényesül­jön az irányítás. A városok egyre kevesebbszer vállalja­nak közvetítő szerepet. Egye­lőre azonban még szükség van erre a közbeeső lépcső­fokra. Több napos tovább­képzést is szerveztek a helyi tanácsok dolgozóinak, hogy ők is megismerjék az intéz­kedések elvi és gyakorlati vonatkozásait Mint egy év tapasztalatai­ból kiderült: az átszervezés reális alapokon nyugodott. A legcélravezetőbb munka- módszereket azonban még nem minden területen sike­rült megtalálni. Nyilvánva­lóan idő kell a teljes siker­hez. Az egyértelműség megkövetelése A törvényességi felügyele­tet a megyei szakigazgatási szervek megfelelően látták el. E munkában részt vet­tek a városi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak titká­rai is. A testületi meghívók rendben megérkeztek, in­kább csak az okozott gon­dot, hogy olykor hiányzott az írásos előterjesztés egyes ügyek tárgyalásánál, és így olykor nem tudták megaka­dályozni a felettes szervek az esetleges hibákat. Így történ­hetett meg, hogy megyénk­ben 1984-ben 17 jogszabály- sértő községi testületi hatá­rozat született. Ez indokol­ja a következetesebb szá­monkérést, s mivel külön­böző a helyi tanácsok tiszt­ségviselőinek felkészültsége, a differenciált segítségnyúj­tást. Ugyanígy fontos az utólagos vizsgálat is: a vég­rehajtásról előterjesztett je­lentések egyértelműbbek, konkrétabbak kell, hogy le­gyenek. Egyre gyakrabban vesznek részt a megyei ta­nács képviselői a falvak tes­tületi ülésein, hogy megis­merjék a helyi adottságokat. A községi . szakigazgatási tevékenység irányítása a megyei szakosztályok felada­ta. Itt is a közvetlen kap­csolat kiépítésére töreked­nek. Az osztályok értekezle­teket szerveznek, hogy segít­sék a munkát, de itt az a gond, hogy a kis települé­sek ügyintézői többfajta ága­zati feladatot is ellátnak, így jobban össze kell hangolni a tanfolyamokat. Ki kell emelni a hatósági tevékenység irányítását. Itt elsősorban a város a felet­tes szerv: a személyi felté­telek biztosítottak, kivéve Füzesabonyt, ahol például az építéshatósági ügyekben ne­hézkes az ügyintézését. A vártnál kisebb számban kel­lett jogorvoslatot ellátni: összesen mintegy kétszáz fel­lebbezést kellett elbírálni. Az építési ügyek intézésére 19 társulás alakult, ezek vál­tozatos képet mutatnak, van­nak pozitív példák, mint Kál, de van, ahol lassabban in­téződnek a dolgok. Kiala­kultak e társulások alapel­vei, hatáskörök is rendeződ­tek, a városi tanács műsza­ki osztályainak további se­gítséget kell adni a törvé­nyes működésükhöz. Az ellenőrzések közül ki­emelkednek az úgynevezett komplex felügyeleti vizsgá­latok. Mind inkább tervsze­rűbbé kell tenni ezeket. Olyan gondok is jelentkez­tek, hogy egy öttagú közsé­gi tanácsot negyvenen-ötve- nen is ellenőriztek adott idő­szakban, s ráadásul megfe­lelő ismereteik sem voltak a helységről. Egységes mód­szerek, formák kialakítására van szükség. Az alapvető kulturális, egészségügyi és kommunális ellátásban az együttműködés kialakulóban van: az úgynevezett város környéki bizottságok a kö­zös érdekeket szolgáló cé­lok kidolgozásán munkálkod­nak. Figyelmet érdemel a fü­zesabonyi bizottság munká­ja, amely közös alapot ho­zott létre a tervek megvaló­sítására. A községi tanácsok önál­lósága az erősen különböző alapok figyelembevételével alakítható ki. Azoknál a nagyközségeknél, ahol a fel­tételek érettek, lehetőség nyílik már a közvetlen me­gyei irányítású tanács kiala­kítására is. összességében az elképzeléseknek megfelelően alakulnak a kapcsolatok, a kedvező folyamatokat to­vább kell erősíteni. Magyarországra látogat a jugoszláv külügyminiszter Március 11-én, Szegeden magyar—jugoszláv külügyminisz­teri találkozóra kerül sor. Raiz Dizdarevicset, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét dr. Vár- konyi Péter hívta meg baráti látogatásra. (MTI) Befejeződött a budapesti pártértekezlet A főváros 222 ezer párt­tagját képviselő 650 küldött részvételével szombaton az Építők székhazában meg­kezdte munkáját a budapes­ti pártértekezlet. A tanács­kozás elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Mé­hes Lajos, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizot tságániak tagjai, va­lamint a főváros közéleté­nek, a kiemelkedő munka- sikereket elért kollektívák­nak számos képviselője. A tegnap befejeződött ta­nácskozáson megvitatták a budapesti pártbizottság be­számolóját a XII. kongresz- szus óta végzett munkáról, állást foglaltak az MSZMP budapesti szervezetei és szer­vei, a kommunisták előtt ál­ló feladatokról. A résztve­vők összegezték azokat az észrevételeket, amelyek a Központi Bizottság köngresz- szusi irányelveiről a kom­munisták tanácskozásain el­hangzottak, s kialakították ezzel kapcsolatos állásfogla­lásukat A pártértekezleten megválasztották a budapes­ti pártbizottságot és a fővá­ros küldötteit a XIII. kong­resszusra. A budapesti pártbizottság első titkára ismét Grósz Károly lett, titkárai : Bor­bély Gábor, Jassó Mihály, Köteles Zoltán és Pusztai Ferenc. Népi ellenőrök az építkezők szolgálatában Fokozni a falvak népességmegtartó ereiét Az építkezés megkezdésé­nek alapvető feltétele, hogy van-e megfelelő terület. A hatékony telekgazdálkodás, a lakossági igények felmé­rése a helyi tanács felada­ta. A szakigazgatási szerv kötelessége továbbá felül­vizsgálni az építési tilalma­kat, avagy a fennálló be­építési kötelezettségeket. Ezt a témát vizsgálta a 650 éves városban, illetve a környező településeken a Gyöngyösi városi Népi El­lenőrzési Bizottság. A VI. ötéves tervidőszak­ban egyrészt a csökkenő állami beruházásokat a magánerős építés kiterjesz­tésével kell pótolni, másrészt mérsékelni szükséges a vá­rosi népesség gyarapodá­sát, ugyanakkor fokozni a falu lakosságmegtartó erejét. Ezért is lényeges, hogy mi­ként és milyen építési te­lekhez jutnak az emberek. A népi ellenőrök megálla­pítása szerint Abasáron, Gyöngyöshalászon és Gyön­gyöstar jánban a helyi ter­melőszövetkezettel együtt­működve teremtették meg a házhely kialakításának feltételeit. Külön is érde­mes kiemelni a nagyrédei tapasztalatokat, ahol a községi tanács előrelátóan mérte fel az igényeket, kö­rültekintő, sokoldalú szer­vező munkával tárta fel a szükségletek kielégítésének forrását. Nemcsak állami tulajdont értékesítettek, hanem segítették a magán­kézben levő területek el­adását is. A tanács közre­működésével sikerült meg­valósítani az árszínvonal stabilitását. Ennek is kö­szönhető, hogy gyöngyösi családok kitelepültek, mert Nagyrédén reális áron, ol­csóbban jutottak közműve­sített telkekhez. Gyöngyösön egyébként egyedi telek kialakítást nem tervez a tanács, a la­kosság ilyen igényeit a környező községekben kí­vánják kielégíteni. A községek túlnyomó többségének van elfogadott rendezési terve. Nincs ilyen Gyöngyösoroszinak, Gyön- gyöstarjánnak és Nagyrédé- nek, ennek ellenére az épí­tési telkeket megfelelő kon­cepcióval alakították ki. A földtörvény előírásai igen nagy terhet rónák a mezőgazdasági termelésből való kivonás esetére, a ki­sajátításra. Gyöngyöshalá­szon 41 telket alakítottak ki így, amiért egymillió forintot kellett volna fizet­nie a tanácsnak. A terme­lőszövetkezettel való jó együttműködésnek köszön­hetően a szakigazgatási szerv mentesült a pénz ki­adása alól, mert a tsz-nek azonos értékű másik földet adott művelésre. A VI. ötéves terv célki­tűzései között továbbra is egyik kiemelt feladatként fogalmazódott meg a lakás­építés ütemes végrehajtása, a feltételek megteremtése. E R U H * A z ■ A s - a vízellátásért A Heves megyei Vízmű Vállalat jelentős beruházással új ja­vító bázist alakított ki Hevesen, a vízmű szomszédságában. Nemcsak Heves, de a környező 17 község vízmüveinek kar­bantartási feladataira építették a gépkocsijavító-, a lakatos- műhelyt. (Fotó: Kőhidi Imre) Emberi munkakörülmények közé kerültek a lakatosok A tarnamérai Lenin Terme­lőszövetkezet építőbrigádja a betonkoszorút készíti a szo­ciális létesítményeket is ma­gába foglaló irodaház épüle­téhez

Next

/
Thumbnails
Contents