Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-08 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 56. szám ARA: 1985. március 8.. péntek 1.80 FORINT Nőnapi ünnepség Budapesten és Egerben Szeretteink Emlékszel az első ran­devúra? Emlékszel édesanyád su­garas tekintetére, mely­ből kéken, s melegen áradt rád a szeretet? Emlékszel az első simo- gatásra, a tenyér bárso­nyára ? Emlékszel a néma vágy­ra? Emlékszel ... ? Igen, emlékezünk. Em­lékezünk, örökösen emlé­kezünk, még akkor is, amikor nem gondolunk rá. akkor is emlékezünk édesanyánkra, emlékezünk a lányra, akit szerettünk, és aki szeretett. Emléke­zünk a nőre, életünk szebb s talán jobb oldalára. És tesszük ezt különösen ma, március 8-án, azon a napon, amelyet hivata­losan is a nők nemzetkö­zi napjává nyilvánítottak. Sokszor és sokan írtak, be­széltek már arról, milyen szükség, milyen igény hív­ta létre ezt a napot. és ilyenkor soha senki nem kerülhette el annak meg­állapítását, hogy a nők, sajnos hosszú évszázado­kon át elnyomatásban él­itek — „férfiuralom” alatt. Másodosztályú polgárai voltak az országnak, amely­nek polgárai voltak. jo­gaik meg sem közelítették azokat a jogokat, amelye­ket a férfiak élveztek. Nem a jószerencse kér­dése, hanem a társadal­mak fejlődésének termé­szetes eredménye, hogy ez a megalázó megkülönböz­tetés nálunk már régen a múlté: nők és férfiak egy­forma jogokat élveznek. Tanulásra, munkára, az élet valamennyi területé­re érvényes ez, s teljesen magától értetődő, hogy nemcsak választhatnak, hanem választhatók is. Jó­formán alig akad ma már olyan pozíció, olyan mun- * kakor, amely csak férfiak által lehetne betölthető. A nők bebizonyították, hogy minden területen képesek a maximális helytállásra, eredményeik nem ritkán olyanok, hogy férfiaknak is becsületére válna. Most, amikor őket kö­szöntjük, természetesen ezekre is gondolunk. de gondolataink középpont­jában mégsem ezek állnak elsősorban, hanem, az ér­zések. még inkább pedig — merjük ma kimondani — az érzelmek, amelyeket ők váltanak ki. melyeket irán­tuk érzünk: szeretet, sze­relem, barátság. Olyan érzések ezek, ame­lyek egész életünkben vé­gigkísérnek bennünket, amelyek sok tekintetben célját és értelmét adják életünknek, amelyeknek legszebb emberi érzésein­ket köszönhetjük. Ha si­kert érünk el, ki másnak is büszkélkedhetnénk el vele mindenekelőtt, mint a nőnek, aki legközelebb áll hozzánk. Ha kudarc ér. ki mástól kapnánk meg­értő, vigasztaló szava­kat ... ? Ki tudja, melyik a na­gyobb öröm, adni-e vagy kapni ? Nos. talán a közös, az együtt érzett boldogság, egymás szeretetének és I megbecsülésének boldog tudata, melynek szimbólu­ma egy szál virág, ame­lyet ma átnyújtunk sze­retteinknek, a lányoknak, az asszonyoknak — a nők­nek. B. Kun Tibor Sok évtizedes nőmozgalmi munkát ismert el és jutal­mazott a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa a Par­lamentben tegnap délben rendezett ünnepségen. A 15. nemzetközi nőnap alkalmá­ból nyújtottak át kitünteté­seket azoknak, akik kima­gasló munkát végeztek a bé­ke védelmében, hazánk szo­cialista rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ban, a gyermekek nevelésé­ben. ★ Tegnap a megyeszékhelyen a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának ta­nácstermében is nőnapi ün­nepséget rendeztek. Az idei meghívott mint­egy harminc asszony a „csa­ládi itüzhely melegen tartá­sán” túl ugyanis aktív sze­repet vállal a közéleti, po­litikai, kulturális, mozgalmi munkában egyaránt. Az Eg­ri Vonósnégyes meghitt hangulatkeltő műsora, vala­mint József Attila megkapó őszinteségű sorai után Jenei János, a HNF Heves megyei Bizottságának titkárhelyette­se ünnepi beszédében nem­csak a mai március 8-ák megszokott képét: a tarka virágcsokros utcai sürgés­forgást, a munkahelyi és otthoni gratulációkat, a saj­tó, rádió, televízió megem­lékezéseit elevenítette fel, hanem szólt a nőmozgalom múltjáról is. Hazánkban is először 1919-ben a Tanács- köztársaság idején biztosítot­ta törvény a nők egyenjogú­ságát. 1934-ben alakult meg a Nők Világbizottsága, amely egybefogta az öt földrész nőmozgalmát. Napjainkban, A hatvani Lenin Terme­lőszövetkezet KlSZ-bizott- sága összevont taggyűlésén, amelyet tegnap délelőtt Bol­dogon rendeztek meg, Amb- ruzs László levezető elnök köszöntötte az egybegyűlte­ket, az elnöki asztalnál he­lyet foglaló vendégeket, kö­zöttük Hermész Mátyást, a városi pártbizottság. Gazsó Lászlót, a KISZ megyebi­zottság titkárát, majd el­fogadásra ajánlotta a napi­rendet. Ennek megtörténte után Szentgyörgyi Csilla, a tsz KISZJbizottságának titká­ra számolt be az elmúlt év munkájáról. Megállapítása szerint az alapszervezetek tagsága eredménnyel felelt meg az építő-, termelőmun­ka követelményeinek, kivet­te részét a politikai nevelő tevékenységből, jól haszno­sította a kulturálódási le­hetőségeket. s fontos sze­repet vitt a takarékossági mozgalomban. Azt is jelen­tős momentumként állapí­totta meg, hogy a szövetke­a szocializmust építő ha­zánkban is törvény mondja ki az egyenlő jogokat. Am az, hogy ez miként érvénye­sül a társadalmi valóságban az elsősorban a családokban és a munkahelyeken dől el. A megváltozott, nehezebb gazdasági körülmények saj­nos súlyosabb terheket je­lentenek leányainknak, s asszonyainknak. Vajon erő- södnek-e ma a család de­mokratikus vonásai. meg­osztják-e a gyermeknevelés felelősségét megfelelőképpen az egyes otthonokban, jut-e elegendő idő arra, hogy az anyák is fejlesszék általá­nos műveltségüket, szaktudá­sukat és kibontakoztassák közéleti aktivitásukat? Pártunk XIII. kongresszu­sa minden bizonnyal érté­keli majd a nők társadalom­ban betöltött szerepét is. Meghatározza egyben azo­kat a feladatokat is. ame­lyeket az egyenjogúság to­vábbfejlesztéséért még meg kell valósítanunk. Az idei nemzetközi nőnap megün­zet párt- és gazdasági ve­zetése, valamint a KISZ- bizottság között mindmáig jó az összhang, ebből ere­dően megvalósultak azok a szociálpolitikai tervek is, amelyeket korábban célként tűztek ki. Ugyanakkor igen eredményes volt mind a párttaggá nevelés, mind az iifjúkommuniista alapszerve­zetek tagfejlesztése. A beszámolót követően tartalmas vita alakult ki, s a hozzászólók szavaiból azt állapíthattuk meg, hogy a Lenin Tsz KISZ-esei az új gazdasági évben szintén hasznosan kívánnak részel­ni a termelőmunkából ép­pen úgy, mint a szervezeti élet továbbfejlesztéséből. Több kérdésre spontán adott választ Vágó József elnök, a gazdaság pártbizottságá­neplése egybeesik hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulójával. Országosan, de szűkebb hazánkban is gaz­dag ünnepi programokkal, és rendezvényekkel ké­szülünk e nagy jelentő­ségű történelmi eseményre. Az ünnepségek alkalmat je­lentenek arra, hogy a hét­köznapok rohanásában meg­álljunk és ezt a kis időt fel­használjuk arra. hogy mér­leget készítsünk a megtett útról, eredményekről, té­vedésekről, sikerekről és kudarcokról. A tanulságok levonása a mai, s a holnapi cselekvésekhez ad útmuta­tást. A megemlékezést követő­en került sor a társadalmi és közéleti munkában élen­járók elismerésére, jutalma­zására. A HNF Országos Tanácsának kitüntető jelvé­nyét kapta Lakatos Gézáné, és Poczik Joachimné (képün­kön). Többen a Magyar Nők Országos Tanácsának, vala­mint a HNF Heves me­gyei Bizottságának emlék­lapját vehették, át. nak minősítését pedig Jó- zsa Pál titkár ismertette a taggyűtés résztvevőivel, vá­zolva egyben a fiatalokra váró további tennivalókat. Ezt követően került sor arra az ünnepi aktusra, amelynek keretében Fülöp András, a KISZ KB tagja átadta a Vörös Vándorzász­lót a termelőszövetkezet if­júkommunistáinak, majd a gazdaság elnöke jutalomban részesítette a legjobb mun­kaeredményt elért fiatalo­kat. Kiss Imréné és Kovács Kálmán pedig a Kiváló Dol­gozó kitüntetést vehette át Vágó Józseftől. Befejezés­ként a szövetkezet KISZ- esei VIT-küldöttet, áj bi­zottságot választottak, amelynek titkára Pál Mária lett. a KISZ KB Vörös Vándorzászlaja a hatvani Lenin Tsz ifjúkommunistáinak Szentgyörgyi Csilla átveszi a zászlói (Fotó: Szabó Sándor) Befejeződtek Várkonyi Péter londoni tárgyalásai Margaret Thatcher brit miniszterelnök csütörtökön hivatalában félórás, szívé­lyes hangulatú megbeszélésen fogadta Várkonyi Péter ma­gyar külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodott Nagy-Britanniában. Az eszmecserén a kor­mányfő és vendége széles körben áttekintették a nem­zetközi helyzet legfontosabb kölcsönös érdekű problémáit. A kétoldalú kapcsalatok érintése során megelégedés­sel állapították meg. hogy a brit—magyar viszony jól fej­lődik, és még sok lehetősé­get kínál az együttműködés bővítésére. Várkonyi Péter hivatalos tárgyalásai ezzel befejeződ­tek, külügyminiszterünk ha­zautazott Londonból. A résztvevők Schmidt Rezsőnek, az MSZMP Heves megyei Bizottsága titkárának tájékoztatóját hallgatják (Fotó: Szántó György) Az idei tervfeladatok megvalósítására törekszik megyénk gazdasága A MTESZ megyei kibővi tett ülése Egerben Merre tart megyénk gazda­sága, mit tartalmaznak az idei tervfeladatok? Erről ta. nácskoztak csütörtökön dél­után Egerben, a dohány­gyárban, a MTESZ Heves megyei Szervezetének ki­bővített elnökségi ülésén. Ezen részt vett dr. Henczi Lajos, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkár-he­lyettese is. Dr. Domán László megyei titkár meg­nyitó szavai után, Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bizottságának tit­kára adott tájékoztatást szűkebb hazánk gazdasá­gának 1985. évi tervfelada­tairól. Bevezetőjében emlékez­tetett a megyei pártbizott­ság 1984. december 13-i ülé­sének határozataira. Rámu­tatott. hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzeténék meg. szilárdításához megyénknek is egyre inkább a gazdál­kodás minőségének javítá­sával kell hozzájárulnia. A termelés növekedésének az eddigieknél gyorsabb ütemé­re van szükség. Ezt politi­kailag viszont csak úgy le­het erősíteni, ha a folyamat megfelelő piaci keresletre előnyös termékszerkezet-vál­tással jár együtt és a ter­melés intenzív forrásaira épül. Hangsúlyozta, hogy a vállalatok szövetkezetek növeljék • a. személyes ér­dekeltséget;. . a jövedelmeket pedig a teljesítményekkel arányosan alakítsák ki. Rá­mutatott, hogy ebben az év­ben is a Mátraalji Szén­bányák és a Gagarin Hő­erőmű tartsa meg és mélyít, se el a kialakult jó együtt­működését. A gépipari vál­lalatok fokozzák a verseny- képes termékek gyártását. Tovább kell dolgozni a mik­roelektronikai program megvalósításáért. Aláhúzta, hogy a könnyűipar terme­lési szerkezete jobban iga­zodjon a változó kül- és belpiaci igényekhez. Fon­tos az is. hogy megyénk építőipari vállalatai na­gyobb gondot fordítsanak a minőség javítására. Schmidt Rezső a további­akban arról szólt, hogy a mezőgazdasági üzemekben a legfőbb feladat a hozamok gazdaságos növelése. Ezen­kívül az is, hogy megállít­sák a zöldség- és a cukor­répa-termőterületek csök­kenését. Az életszínvonal- politikai célkitűzésékben pe­dig az a leglényegesebb tö­rekvés. hogy az életkörül­mények további javítása szigorúbban legyen arány­ban a teljesítményekkel. Bejelentette, hogy az esz­tendő során mindenütt for­dítsanak gondot a párt XIII. kongresszusának, illetve a közelmúltban tartott me­gyei pártértekezlet határo­zatainak megismertetésére és a gazdaságpolitikai mun­kára irányuló célkitűzések tudatosítására. Kapjon kel­lő figyelmet a VI. ötéves tervi előirányzatok telje­sítésének értékelése és a VII. ötéves terv gazdaság- politikai feladatainak kidől, go zása Is. A továbbiakban az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára kérdésekre adott választ. Aláhúzta, hagy megyénk iparában tovább­ra is támogatják azokat a törekvéseket, amelyek az elektronika alkalmazására irányulnak. Kiemelte, hogy az elkövetkező évek ener­giaprogramjának elképze­léseire vonatkozóan még vi­tákat folytatnak. A me­gyei vezetés azonban tovább­ra is kezdeményezi a lignit komplex hasznosítását. El­ismeréssel szólt a területi energiaipari és a területi ipari bizottság munkájáról. Az előbbi jól segítette a kormány által meghirdetett energiagazdálkodási prog­ram megyei feladatainak megvalósítását. Hangsúlyozta, hogy az M3-as autópálya Gödöllő— Gyöngyös közötti szakaszá­nak befejező munkálatai ebben az évben véget ér­nek. A további építés a népgazdaság anyagi lehe­tőségeitől függően közpon­ti döntésre vár. A gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztése indokolttá tette az irányító szerveze­tek kapcsolatrendszerének, illetve a vállalatok belső, irányítási viszonyainak fe. lülvizsgálatát. Ennék az a célja, hogy javuljon a köz­ponti irányítás, bővüljön a vállalatok önállósága, fej­lődjön azok vállalkozókész­sége és a kollektívák dön­tési jogköre. Végül arról beszélt, hogy megyénk nem tartozik az ország jó adottságokkal ren­delkező cukorrépatermelő tájai közé. Egyes gazdasá­gokban azonban a jelenlegi termelési színvonaltól több­re képesek. Háromezer hek. tár *. vetésterületre lenne szükség, amely megegyezne a megye tényleges lehető­ségeivel és nagy segítséget nyújtana a Mátravidéki Cu­korgyárak alapanyag-elíá. tásá'hoz. Azt is kiemelte, hogy Hevesben a szarvas­marha -ten y észtés 1984-ben kimozdult a mélypontról. A* ágazat jövedelmezőségével azonban több üzemiben gond van. Érmék ellenére örven­detesen találni kedvező eredményeket is a gazdasá­gos tej- és hústermelésben. A kibővített elnökségi ülés ezután egyéb ügyeket tárgyalt, majd ir. Domán László zárszavával ért vé­get. Mentusz Király

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents