Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-07 / 55. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 7., csütörtök S. BULGARIA A Rodope gyöngye A Sznyezsanka és Mur- savec csúcsok közé ékelve, keletről a Rozsén védelmében, az 1650 méteres magasságban fekvő Pamporo- vo az év minden szakában csábítja a látogatókat. Nem túloznak a turisztikai útmutatók, amikor a Rcdo- pe-hegység e gyöngyszemét Bulgária egyik legkellemesebb éghajlatú magaslati üdülőhelyeként említik : nyáron itt van a legtöbb napsütéses reggel, télen itt esik a legtöbb hó ... Vonzerejét bizonyítja az is. hogy a Balkanturist hét szállodája 1400 férőhellyel várja a vendégeket, a környékbeli villáikban és pdhenőházakban pedig még további két és fél ezer turista kaphat szállást. Pillanatnyilag ez meg i* felel az igényeknek bár Pampo- rovo fenyőerdők borította környék és az itteni friss levegő valószínűleg hamarosan újabb bővítéseket tesz majd szükségessé. A szállók egyébként jól illeszkednek a természetbe, az összhangban még a legigényesebb szemlélő sem találhat kifogásolnivalót. A közeli fenyvesekben elszórt faházikók ígérnek hangulatos pihenőt. Minden fenyőfából épült, friss fenyő- illatot áraszt... Pamporovót — elsősorban a magaslati levegőt, pihenést, a mozgást, a természetjárást kedvelők látogatják. Nem is beszélve a téli szezonról, amikor az élet a sífelvonók és lesiklópályák körül zajlik. A nyár .nem kevésbé gazdag sportprogramot kínál. Tapasztalt hegyi vezetők irányításával naponta indítanak túrákat a BacSkovo és Rila kolostorokhoz, továbbá autóbusz- kirándulásokat is szerveznek á történelmi városokbaSötétzölden őrködik a Sznyezsanka. 2000 méteren felüli, csúcsa Pamporovo fölött, s aki felvonóval odáig megy, csodálatos kilátáfs nyílik előtte: északnyugatra a Rila hegyvcnulata, nyugatra a Pirin magas csúcsai távolabb pedig aSzta- na Planina hosszan elnyúló vonulata nyújt egyedülálló látványt. A hegytetőn 156 méteres tévétorony áll, amelynek kávézó-cukrászdáját érdemes felkeresni: hosszan lehet figyelni innen a felhők hegyek fölötti játékát. NDK Pisztráng az erőműből Pisztráng éj kristálytiszta víz elválaszthatatlan fogalmak emberemlékezet óta. Már csak azért is, mert évezredekig senki sem cáfolta az ősi tapasztalatot, amely szerint a pisztráng élelemszerzés közben mindenekelőtt a szemét használja. Mihelyt meglátja az ennivalót, villámgyorsan lecsap rá. Ezt az ősi megfigyelést immár sokszorosan megcáfolták Cottbus megyében, a janschwaldei erő. műben dolgozó belvízi halászok. Furcsa, ugye: halászok az erőműben! Pedig nem tévedés: az NDK egyik legnagyobb, barnaszénnel működő villamos erőművének tisztítóberendezésében — a mesterséges tavaknak is beillő ülepítő medencékben — szivárványos pisztrángot tenyésztenek. A vas- oxid színezte, zavaros víz literenként három-négy gramm szennyező anyagot tartalmaz. És ebben a vízben is megélnek a piszt. rángok, mi több. jól fejlődnek. Már eddig is jó néhány száz mázsát halásztak le az ízletes húsú halból. Víz és hűtőtornyok nélkül nem tudna energiát termelni a janschwaldei Wilhelm Pieck Erőmű. Az évtized végére. amikorra Jól rejlődnek a halak a hűtővízben (Fotó: ADN/ZB — KS) minden blokk összes turbinája teljes sebeséggel dolgozik majd, már mintegy 11 ezer köbméter vizre lesz szüksége — óránként! Eny- nyi vizet napjainkban egy 400 ezer lakosú város fogyaszt. Még a mintegy tíz kilométerre folydogáló, ezer- egy ágú Spree sem lenne képes az erőmű „szomját” csillapítani. Éppen ezért az energetikusok a környékbeli külszíni szénfejtések visszamaradt bányatavainak a vizét hasznosítják. A lausitzi „szenes víz” meglehetősen nagy vastartalmának csökkentésére építették az ülepítő és tisztító medencéket. A hűtővízben ugyanis literenként legfeljebb 0.1 gramm vasoxid maradhat. Az NDK Belvízi Halászati Intézetének szakemberei, először csak kísérletképpen, 140 ezer pisztrángivadékot helyeztek ki a mintegy hektárnyi felületű, hét méter mély medencékbe. „Tulajdonképpen egyikünk sem mert volna megesküdni a sikerre” — mondta H. W. Blama mérnök, a peitzi Belvízi Halászati Vállalat igazgatója. „Mindenesetre reménykedtünk. Az Európába jó száz évvel ezelőtt Észak-Amerikából beho. zott szivárványos pisztráng — a ponty után — a második legfontosabb tenyész- halunk. A falánk rablóhal az oxigénben gazdag vizekben tenyészik a legjobban. Itt, a bányatisztító berendezésben, tehát ezekben a medencékben van bőven oxigén: óránként 3000 köbméter oxigéndús víz áramlik át rajtuk. Még a víz hőmérséklete is elviselhető az egyébként kényes és igényes halak számára, miután telente hét, nyaranta pedig 15 fok körüli.” A halászokat leginkább az a kérdés foglalkoztatta, hogy megtalálják-e táplálékukat a pisztrángok a zavaros víz. ben? Bebizonyosodott, hogy — hála a körültekintő etetésnek — a kristálytisztának éppenséggel nem mondható hűtővízben is jól fejlődik a pisztráng. Tavaly 39 tonnányit fogtak ki belőle az erőmű „melléküzemágává” előlépett halászati vállalat dolgozói. A Zasztava gyár látképe Kragujevácon JUGOSZLÁVIA Látogatóban Zasztaváéknál Karosszériák futószalagon Belgrádiból a kitűnő autópályán dél felé haladva, mintegy két óra alaitt érjük el te történelmi Kraguje- vacot. a 130 ezer lakosú „Zasztava-várost". Az itteni autógyár Jugoszlávia legnagyobb és legrégibb üzeme, 50 ezer munkást foglalkoztat. Az első főváros A város egykor Szerbia ■fővárosa volt. Obrenovics Milos a török rabságból történt felszabadulása után tétrte meg 1830-ban fejedelmi székhelyévé. Itt működtök a főhatóságok itt ülésezett a nópképviiselet — a Skupstina, az államtanács, az első bíróság. 1939-től aztán folyamatosan Belgrad veszi át a főváros szerepét. Kragujevác ma gyors meg 1853-ban az első hadiipari üzemet Szerbiában, s ez a város lesz a szerbiai munkásmozgalom úttörője, majd központja. Kmgujevácot 1941-ben a németek megszállták. Az ellenállás megtorlásaként a fasiszták barbár módon 7 ezer embert gyilkoltak meg. köztük egész középiskolás osztályok diákjait és tanárait. A fasiszta barbarizmus áldozataira megrázó emlékmű emlékeztet. Kragujevác ma gyors ütemben épülő1, korszeiű iparváros, nevezetessége a Zasztava Autógyár. amelyben a hazáikban is ismert — itt „Fityu” néven becézett — Fiat szabadalom alapján gyártott kiskocsikat. és egyéb kocsitípusokat állítanak elő. Az egykori fegyvergyár alapításának századik évfordulóján, 1953-ban induit meg itt a gépkocsigyártás. Az első évben 56 gépkocsi hagyta el a gyárat, ma 220 ezer autó szerelését végzik el a futószalagok. Találkoznak a szalagok Végigjártuk a gyár- óriás monumentális csarnokait. A gépkocsikhoz szükséges több ezer különböző alkatrész túlnyomó többsége itt, helyben készül, egyes alkatrészeket pedig kooperációs üzemek szállítják. A gyártás futószalagszerűen történik. A szerelés a karosszériaüzemben fejeződik be. Külön büszkeséggel mutatják a festőműhelyt, ahol függő- szalagok merítik az óriás kádakba a nyers karosz- szériákat. amelyek másodpercek alatt megkapják végleges színüket. A legújabb eljárással — a művezető közlése szerint — 32 színárnyalatot tudnak előállítani, és no százalékkal nő a lakkozás tartóssága. A ka ross zé r i asza lag ezután találkozik a motorszalaggal. Egymás után foglalják el helyüket a karosszériában a motor, a kormány a sok- sok részegység, a műszerek. Felkerülnek az ajtók, ülések, tapéták majd legvégül a 'kerekek. A futószalagról legördülő autók ezután alapos ellenőrzés alá kerülnek, majd futópróbák következnek, beállítják, és szállításra kész a Zasztava. Büszkén említik, hogy nemrég amerikai üzletemberek jártak náluk akik 1985-re 20 ezer kocsit rendeltek náluk. Az öröm azonban gondot is jelent. Eleget kell tenniük a speciális kívánságoknak, ami mintegy 200 változást jelent a kocsin. Terveik szerint azonban ezeket a kocsik értékét növelő módosításokat a gyár többi termékeire is kiterjesztik. Elismerés a magyar szállítóknak A gyár vezetői nagy elismeréssel beszélnek a magyar újságírónak arról a hosszú távú kooperációs szerződésről, amelynek alapján Zasztava gépkocsikat szállítanak Magyarországnak. a gépkocsikhoz szükséges gyújtáskapcsolók, szerszámkészletek, izzók és más alkatrészek ellenében. Örömmel halljuk, hogy a magyar szállítókkal mind a minőség, mind a határidők betartása tekintetében meg vannak elégedve, és új típusaik tervezésénél belekombinálják a magyar gyárak résztermékeit. A kooperációs szerződésen felül kompenzációs alapon magyar mozdonyokat és úszódarulkat is szállítunk Jugoszláviának. és ezek együttesen teszik lehetővé ötezer Zasztava behozatalát. Zasztaváék szeretnék együttműködésüket bővíteni. hiszen — mint mondták — más kocsitípusaik is vannak. amelyéket bizonyára szintén megszeretnének Magyarországon. Gáti István CSEHSZLOVÁKIA Hirkaleidoszkóp A prágai csőposta Bár a leghíresebb távközlési létesítményt, a párizsi esőpostát már megszüntették, a prágai még dacol az idő múlásával. E miniatűr „metró” hálózatához 46 állomás és 60 kilométernyi pálya tartozik, s nemcsak postákat, hanem más intézményeket, például szerkesztőségeket is összeköt egymással. A prágai csőpostarendszer első vonalát 1899-ben nyitották meg; a főpostát kapcsolta egybe a város egyik forgalmas postahivatalával. A főpostáról ma is naponta több ezer küldeményt továbbítanak — részben a föld alatt — az alál- lomásokra. Az üzeneteket 25 centiméteres zárt tokokban indítják útnak. A tokok másodpercenként tízméteres sebességgel haladnak rendeltetési helyükre. (Ilyen sebességgel futnak a világ leggyorsabb sprinterei!) Ügy tetszik, a prágaiak hagyománytisztelők, mert még ma is évente egymillió küldeményt adnak fel csőpostán. lus regale montanorum Csehszlovákia bányászati hagyományai a legrégebbiek közé tartoznak Európában. Ezen a tájon már a XIII. században is mélyfejtéssel bányászták a fémeket. főként az aranyat és az ezüstöt. A lus regale montanorum. a csehországi bánya- törvény pedig számos európai államban a bányamunka jogi és normatív szabályozásának mintája lett. A szénről. az égő fekete kőről a XVI. században tesznek először említést a feljegyzésekben. Zaclérban már 1570- ben — kétszáz évvel az ost- ravai bányák megnyitása előtt — megkezdődött a szén. fejtés. Külön helyet foglal el az európai bányászat történetében Jáchymov. Az 1556. évi gazdag ezüstkitermelés ösztönözte Georgius Agricolát híres bányászati és kohászati műve, a De re me- tallica libri megírására. A világ első bányászati főiskolája is Jáchymovban nyílt meg, 1717-ben. Végül a város a modern energetika történetébe is bekerült. Az itteni meddőkőzetből választott ki rádiumot 1902-ben a Curie-házaspár. Kevesebb a válás Az utóbbi években Csehszlovákiában valamelyest csökkent a válások száma. Míg 1970-ben Csehországban a bíróságokon beadott kereseteknek mintegy a 90 százaléka, Szlovákiában pedig a 80 százaléka végződött válással, tavaly már csak a 75, illetve 67 százalékuk. Évente mintegy 150 ezer gyermeket érint a házasságok felbomlása, 3300 kerül állami gondozásba, 600 nevelőszülőkhöz. s 2300 gyermeket fogadnak örökbe. A Macskajáték — Karlovy Varyban Örkény István Macskajátéka meghódította a cseh közönséget is. A darabot Székely Gábor vendégrendezésében több éven át telt házak előtt játszották a prágai Tyi Színházban. Tavaly év végén a Karlovy Vary-i Vi- tézslav Nezval Színházban állította színpadra a művet Karel Trebicky. A fennállásának 40. évfordulóját ünneplő színház ez alkalommal is kellemes meglepetéssel szolgált törzsközönségének. Újabb régészeti leletek A Kelet-Szlovákiában tavaly végzett régészeti kutatások jelentősen bővítették a terület ókori települési viszonyaival kapcsolatos ismereteket. főként a késői bronzkorból származó sírok és temetkezőhelyek feltárása révén. A Nizna Mysla-i temetkezőhelyen már több mint 300 sírt tártak fel. Valaliky- ban szláv és avar temetkezőhelyre bukkantak, s ott is átkutattak több mint 100, a VII—IX. századból származó sírt. Ezenkívül sikerült behatárolni egy X. századi települést is. A Sariss- ké Michalanyban végzett ásatások azt bizonyítják, hogy az időszámításunk előtti IV. évezredben ott volt a környék legnagyobb paraszt- települése. Vranov nad Top- louban egy VJI—IX. századi szláv falu maradványaira bukkantak. Itt egy kenyérsütő és gabonaszárító kemence darabjait is feltárták. Egy humennéi lakótelep építkezése közben kései kőkori lakóházak és gazdasági épületek maradványaira bukkantak. Ez volt a legészakibb neolitkori település Kelet- Szlovákia mai területén. Városi műemlék rezervátumok Csehszlovákiában 45 városi műemlék körzetet tartanak nyilván. Közülük a legnagyobb a prágai, amelyet 1971-ben alapítottak. Területe 881 hektár és 3673 objektumot számlál, amelyekből 1329 védelem alatt áll. Egy újdonság: A /.asztava 101—T Furgon (Fotók: Zasztava — KSj
