Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évtolyam. 55. szám ARA: 1985. március 7.. csütörtök 1,80 FORINT j Várkonyi Péter tárgyalásai Londonban AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Eger Nemzetközi sajtókonfe­rencia, dicsérő, elismerő szavak! A TV, a Rádió vi­lággá röppentették a hírt, amely legföljebb csak ne­künk, egrieknek természe­tes, akik naponta járjuk a kicsinosított zegzugos, ked­ves utcákat, és legföljebb akkor nézünk nagyot, ami­kor vendégeinknek muto­gatjuk a várost: — Ilyen ma Eger! Az egyik tudományos résztvevő a konferencián két meghökkentő monda­tot mondott: Egert, szinte romjaiból kaparta ki az utókor. — A jelenkor! Mister Baumann. A második mondathor nem kell kiegészítés: Tud­ják, hogy e kategóriában Eger Európa öt legszebb városa közé tartozik? Sokak szerint ennek a sajtókonferenciának azért volt nemzetközi sikere, mert azt egy városépítő munka kellős közepén tar­tották. Még megpillanthat­ták a tegnapot, láthatták a mát, és megsejthették a jövőt. A mát, amely csino­san, kedvesen, élethűen, de mégis újszerűén mutatja a régit, megőrizve a roman­tikát, otthonosságot és han­gulatot a tervezők álmai szerint. Régi dicsőségünkre — az egri várra — felpil­lantva, szemlélheti az éven­te idejáró milliós nézőse­reg. hogy a romeltakarítás ugyan már befejeződött, sőt tíz- és tízmilliókat emésztettek már eddig is föl az öreg falak, de a bé­kés alkotómunka győzel­mi zászlajának a vár foká­ra történő kitűzése még jócskán odébb van. Ugyan­akkor tudják, hogy ha ez a város, jogosan büszke Dobó István és várvédő vi­tézeinek dicsőségére, akkor — bármennyibe kerüljön is — magára vállalja a haza­fiúi helytállás színhelyé­nek időtálló és pompás bemutatását is. — Maguk folyton építe­nek! — így a nyugati zsur­naliszta. Mennyire igaza van ! Csakhogy Eger nem esu-- pán gyönyörű barokk „ék­szer”, amelyet ha meg­tisztítanak, felújítanak büszkén mutogatni lehet, de egyúttal a meglepetések városa is. Itt a föld alatti városvilág is millió gondot okoz! Képletesen szólva, a briliánsok foglalatai eny­hén szólva inognak. A föld. amely a várost tart­ja, szintén látványtalan, építésre szorul! Ez aztán annyi pénzbe kerül, ameny- nyiből az ország legtöbb hasonló testvérvárosa a felszínen kistafírózná ma­gát. Egy fél emberöltőre! Dobó bátorsága és vitéz­sége — sokak szemében — kilátástalan élethalálharc­nak tűnhetett, győzedelmé- ben viszont már osztozni kívánt egy fél világ. A ránk maradt örökség másféle küzdelmeket igényel! Vér- telenül ugyan, de minden­képpen súlyos, nehéz áldo­zatokat, amelyeknek nagy­ságát igazán lemérni, majd csak az utókor lesz képes. Most a félúton bizonyára mindenkinek jólesett a nemzetközi rangú és szintű elismerés, amely a „har­cosoknak” új erőt kölcsö­nöz. .. Szalay István HETENTE ÖTSZÖR Szállítja a húsipar Bár neve szerint a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat közigazga­tásilag szűkebb hazánk el­látására szorítkozik, kevesen tudják, hogy jelentős mér­tékben küld árut Budapest lakosságának is. Évente 10— 14 millió dollár értékű ex­portteljesítményük, a bará­ti országokba pedig továb­bi 50—60 millió forint áru húst- és húskészítményt szállít. összes dolgozóinak száma megközelíti az ezret, az ár­bevétele pedig nem egészen 2,5 milliárd forintot tesz ki. Évente levágnak 260—280 ezer sertést, 12—15 ezer szarvasmarhát és elkészíte­nek 5500—5700 tonna tölte­lékárut, lilletve más hentes- áruféleséget. Ehhez a mun­kához megfelelő gazdasági háttérre is szükség van, amit szinte teljes egészében a szerződésen alapuló felvásár­lással sikerül biztosítaniuk. Tőkehúst a nagyboltokba hetenként háromszor, a ki­sebbekbe pedig kétszer szál­lítanak. Húskészítményből öt nap jut a nagyobb üzle­tekbe, a kisebbekbe pedig hetenként háromszor. Természetszerű, hogy a vá­ros vonzáskörzetében lévő kiskereskedelmi üzletekbe tőkehúst csak hetenként .egy alkalommal, húskészítményt pedig két alkalommal szál­lítanak. Az elmúlt évben csökkent a kereslet. Több mint 10 szá­zalékkal esett vissza a for­galom. Ügy tartják, hogy ez a tavalyi árváltozásnak lett a következménye. A kereslet változását igye­keznek követni az úgyneve­zett olcsó árfekvésű termé­kek bővítésével. Ezeknek az arányait 60 százalékra tet­ték. A gyakorlat azt bizo­nyította, hogy a kereslet fo­kozódott a tervezetthez ké­pest. Több mint 6 százalék lett a növekedés. Az árufé­leséget új termékekkel bő­vítették, így piacra vitték az úgynevezett bakonyi pirost, a vasi párizsit, a fokhagy­más szeletet, a darált disz­nósajtot, és a kenőmájast. Furcsa módon bizonyos ne­hézség is keletkezett, mert szalonnaféleségből, tepertő­ből és porcból az év egy- harmadában nem tudták tel­jes mértékben kielégíteni az igényeket. A lakosság ellátásának ja­vítására azt a célt tűzték maguk elé, hogy az olcsó árfekvésű cikkekből az idén is elérjék az 1982. évi leg­magasabb mennyiségi szintet. Ehhez az is szükséges, hogy a boltokban a vonatkozó kö­telező választékot mindig megtalálhassa a vásárló. Te­vékenységük javítását szol­gálja az is, hogy az új gé­pek segítségével tovább bő­vítik termékeik választékát. és egyre inkább alapoznak a vásárlók körében meglé­vő ízlésbeli különbségekre •is. A vállalat gondjai közé tartozik a fizikai dolgozók megfelelő létszámának biz­tosítása. Nehézségeiket úgy hidalták át, hogy a környe­ző tsz-ek dolgozóit foglal­koztatták esetenként, illetve az év utolsó negyedében igénybe vették a honvédség segítségét is. Szakmunkásaik pótlására 1972 óta foglalkoz­nak saját szervezésükben ipari tanulók képzésével Je­lenleg három évfolyamon majdnem 150 fiatal ismer­kedik a szakmával, A jobb képzés érdekében 1978-ban korszerű ipari tanműhelyt adtak át Sikerült a munkaerő­gondjaikon azzal is enyhí­teniük. hogy tavaly majd­nem 200 dolgozó vállalko­zott munkaidőn túl gmk-te- vékenységre. Ennek követ­kezménye lett az is, hogy az érintettek a magasabb jöve­delem következtében job­ban kötődnek a vállalathoz. A lakosság igényéinek ki­elégítése megköveteli, hogy hosszabb távú műszaki fej­lesztési, gyártási és gyárt­mányfejlesztési programot dolgozzanak ki, A vállalat­nál ennek következeiében jelentős mértékű beruházás folyik napjainkban is. G. Molnár Ferenc A hivatalos látogatáson Londonban tartózkodó Vár­konyi Péter külügyminisz­ter programja szerda dél­előtt a brit Belkereskedel­mi és Iparügyi Minisztéri­umban kezdődött ahol Nor­man Tebbit miniszter fo­gadta őt. Kettejük három­negyed órás eszmecseréjén a kétoldalú gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatokról volt szó. Megvitatták, hogy a brit. illetve a magyar kormány milyen módon bá­toríthatja és segítheti a gaz­dasági kapcsolatok szálai­nak erősítését, illetve a ke­reskedelmi forgalom bőví­tését. Várkonyi Péter ezután Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel tárgyalt vendéglátója hivatalában, őszinte és szívélyes hangu­latú eszmecsréjük tárgya a nemzetközi helyzet volt. ezen belül a kelet—nyugati kapcsolatok problémaköre, az enyhülés és a fegyver­zetkorlátozás. A kétoldalú kapcsolatok részletkérdéseit szerda dél­után Várkonyi Péter Mal­colm Rifkind brit külügyi államminiszterrel vitatta meg. Befejeződött a budapesti ipari konferencia Tegnap délelőtt a Buda­pest Kongresszusi Központ­ban szekcióülésekkel foly­tatta munkáját a magyar ipar 40 éves fejlődését át­tekintő, kedden kezdődött konferencia. Külön tanács­koztak a gazdasági növeke­dés és az ipar kapcsolatát, a műszaki haladás és az ipar összefüggéseit, valamint a tervezés, a szabályozás, a szervezés kérdéseit elemző szakemberek. Az eszmecserék tapaszta­latait a 'konferencia részt­vevői plenáris ülésen össze­gezték. Az ipargazdasági konfe­rencia záráaa után délután az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok vezetői igazgatói értekezleten be­szélték meg a legfontosabb idei tervfeladatokat. A KISZ Központi Bizottságának ülése Szerdán Hámori Csaba el­ső titkár elnökletével ülést tartott a KISZ Központi Bi­zottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Csehák Ju­dit, a Minisztertanács el­nökhelyettese. A Központi Bizottság Szandtner Iván titkár előter­jesztése alapján állást fog­lalt az ifjúsági törvény vég­rehajtásáról szóló miniszter- tanácsi előterjesztés terveze­téről. A testület időszerűnek tartja a törvény végrehajtá­sa tapasztalatainak összeg­zését. Az elmúlt 14 évben az if­júsági törvény álapelvei ösz- szességében beváltak a gya­korlatban. Az 1971 óta vég­bement társadalmi, gazdasá­gi változásokat figyelembe véve a Központi Bizottság ugyanakkor támogatja az ál­lami ifjúsági munka megújí­tására, tartalmi, szervezeti kereteinek fejlesztésére, a iogi szabályozás módosítására vonatkozó elképzeléseket. A Központi Bizottság Nyitrai István titkár előter­jesztésében megtárgyalta és elfogadta a KISZ-szervek és az úttörőelnökségek 1985. évi költségvetésére tett ja­vaslatot. A testület Varga-Sabján László titkár előterjesztésé­ben megvitatta és jóváhagy­ta a KISZ KB mellett mű­ködő Honvédelmi Nevelési Tanács funkciójára feladat- és hatáskörére, működési rendjére és személyi össze­tételére tett javaslatot. A Központi Bizottság vé­gül szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt. Dobróka Lajo.sné és Farek Jánosné feladata a mosó- és a töltőgép kezelése, ellenőrzése Cégér nem, piac — igen „Jó bornak nem kell cégér” vallják e ré­gi igazságot az abasári Rákóczi Tsz vezetői, szakemberei. De hozzáteszik: cégér nem. de piac — igen! Hogy mennyire igy igaz, azt igazolják a nemrég megtartott zárszámadó közgyűlésen elhangzott, ide vonatkozó ada­tok. Ezek szerint a tavalyi munkával elért 16 millió forint nyereség képzésében a sző­lészeti-borásza ti ágazatának jelentős szere­pe volt. Érthető is ez, hiszen igen gondosan művelt 300 hektár közös és 200 hektár ház­táji szőlőről van szó. A termésből 1984-ben 2,9 millió palack bor került exportra, túlnyomó részt a Szov­jetunióba, valamint az NDK-ba. Az abasári muskotály, a leányka és az olaszrizling a különösen keresett exportborok közé tarto­zik, ezek melleit évente 2100 hektolitert ka­mionokkal szállítanak külföldre. Társadalmi összefogás bontakozott ki Sajtótájékoztató az építészeti kultúra fejlődéséről Az építészeti kultúra fej­lesztésének és terjesztésének eredményeiről és a további elképzelésekről tartott sajtó- tájékoztatót szerdán Jantner Antal, építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyettes a Magyar Építőművészek székházában. Elmondotta, hogy az emberek ízlésének formálására, az építészet ér­tékeinek megismertetésére társadalmi összefogás bon­takozott ki. Nemcsak az épí­tésügy szakmai szervezetei, hanem egész sor társadalmi szervezet is oktatási és is­meretterjesztő anyagokkal, előadás- és vitasorozatokkal segít közelebb hozni a tö­megekhez az építészeti kul­túrát. munkálkodik a kultu­rált emberi környezet kiala­kításáért. Ezt az ügyet szol­gálja majd az a tanácskozás is, amelyet Sárospatakon március 8. és 10. között ren­deznek a településfejlesztés, a kömyezetformálás tapasz­talatainak összegezésére és körvonalazzák a további fel­adatokat. Napi kétszer nyolc órában összesen 16 ezer palack bort ké­szítenek elő exportra. Felvételünkön: Tóth Lászlóné Az 1985. évi tervben 2.1 millió palack bor exportja szerepel. Ezek csoma­golási előkészületeit mutatja be képünk (Perl Márton képriportja)

Next

/
Thumbnails
Contents