Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-06 / 54. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 54. szám ÁRA: 1985. március 6.. szerda 1.80 FORINT Kényszerpályán A közelmúltban néhány fiatal szakmunkással beszélgetve kitűnt, hogy pályaválasztásukat nagyrészt a divat irányította. Az egyikük azért szerezte meg az autószerelő oklevelet, mert így nagyon sok pénzt kereshet. A másik azért ment tévészerelőnek, mert az „tiszta munka”, s borravalós mesterség. Mint kiderült, mindketten szüleik rábeszélésére kerültek ezekre a pályákra Ma huszonéves fejjel mindketten elégedetlenek mesterségükkel. No, nem azért, mert kevés gyűlik össze a borítékban, hanem azért, meirt úgy érzik, nem sok szállal kötődnek szakmájukhoz. Magyarán szólva: nem szeretik azt. amit csinálnak. Mivel olyan iskolába pályáztak a fiatalok, ahol nagy volt a túljelentkezés, ezért hozzátartozóik a felvételi előtt protekitorok után futkostak. Aztán befejezték a tanulmányokat, átvették az oklevelet, s úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben. De ez csak a látszat. Nem találják helyüket, mert hogy nem oda kerülitek, ahová gyermekkorukban készültek. Mindketten bizonygatták, hogy jóval kevesebbért is hajlandóak lennének átnyergelni az áhított területre. A diskurzusokból nyilvánvalóvá vált az is, hogy általános iskolásként más irányba tapogatóztak. Az egyik erdész szeretett volna lenni, mert nagyon kedvelte az állatokat és a természetet. A másikat a vendéglátóipar izgatta. cukrásznak készült. S ekkor léptek közbe a szülők, akik cseppet sem helyeselték, hogy fiuk egy erdőben, a világtól távol élje napjait, netán egy cukrászdában őszüljön bele a süteménykotyvasztásba. Ügy gondolták, hogy csemetéik még nem tudják kellően, hogy hol érdemes igazán elhelyezkedni. Nem tartották fontosnak, hogy abban a pillanatban övéiknek ezekhez a szakmákhoz nem volt kedvük. Majd megjön — vélték —. ha majd megszerzik a bizonyítványt és dől a pénz. Mert hogy ez a fontos. Az említett esetek nem egyedülállóak. Ezekről azért is érdemes szólni, mert a napokban töltik ki a jelentkezési lapokat a nyolcadikosok, és sok negyedikes gimnazistának is mostanában kell döntenie sorsa felől. Mit tegyenek ők? Ne vegyék figyelembe a szülők tanácsait? Ne pályázzanak „felkapott” szakmákra? Szó sincs erről. Mindenki képessége és vonzalma alapján keresse meg azt a helyet, ahol majdan szívesen tevékenykedik. Hasznos a felnőttek irányító szava is, ha az a realitá- j sokból táplálkozik, ha figyelembe veszi a gyermeki óhajokat és a rátermettséget. Viszont még a jóakaratból rájuk erőszakolt —látszólag kényelmes és pénzes — szakmák is zsákutcába vezethetnek. Homa János Középpontban az energiatakarékosság A munkaverseny és ami mögötte van Tovább folyik megyénkben a kongresszusi munkaverseny. Gyárak, üzemek, mezőgazdasági szövetkezetek taljesítik vállalásaikat, és ezzel segítik gazdasági célkitűzéseink megvalósítását. Alábbi összeállításunkban a Hatvani Cukorgyárnál!, az Egri Csillagok Termelőszövetkezetnél és az egri Öntödei Vállalatnál érdeklődtünk a jelenlegi helyzetről! és eredményeiről. Hatvani Cukorgyár Vrabecz Mátyás, a Mátra- vidéki Cukorgyárak hatvani egységének igazgatója: — A Hatvani Cukorgyárban eredetileg 6 millió 807 ezer forint termelési érték- növekedést irányoztunk elő. A XII. pártkongresszus tiszteletére azonban pótvállalást tettünk mintegy 13,5 millió forint összegre. Jelentős volt a költségmegtakarításunk is. Ezt a répafeldolgozás növelésével. a gyártási veszteség csökkentésével értük el. Nagy gondot fordítottunk a répa átvételére is. — Mindent egybevetve, sikerült teljesíteni vállalásunkat ennek folytán a termelési érték növekedése eléri a 24 millió 385 ezer forintot. Ugyanakkor a répa feldolgozásának üteme elmaradt a várttól. Nem tudtunk többletet elérni, mert a közismerten kedvezőtlen időjárás miatt gyakran kényszerállásra voltunk szorítva. — Szép eredményeket produkáltunk a népgazdasági- lag oly fontos energiatakarékossági program keretében. A tervezett 6 millió 378 ezer forint megtakarítással szemben 15 millió 57 ezer forintot értünk el. Ez közel háromszoros túlteljesítést jelent. Ennek legfőbb oka, hogy sikerült áttérnünk a drága olajtüzelésről a széntüzelésre. Jól dolgoztak szocialista brigádjaink is, amelyek külső kivitelezőtől vállalták át a karbantartási fel adatokat. Ez a saját rezsi miatt — mivel ez sokkal olcsóbb —, nagyarányú megtakarításokat jelentett gyárunk számára. Brigádjaink 6317 munkaóra helyett 7100- at teljesítettek. Több kommunista műszakot is szerveztünk. Dolgozóink üdülők, szociális és kulturális létesítményeknél segédkeztek leginkább. Egri Csillagok Termelőszövetkezet A versenybizottság elnöke Hegyi József : — Termelőszövetkezetünk, tevékenysége folytán inkább az őszi hónapokban teljesíti feladatainak nagyobb hányadát A múlt év végén a nagy szüretek idején dolgozóink többször tartottak kommunista műszakot. Ezekben az akciókban 21 brigád 283 tagja vett részt, ami az összlétszám több mint 50 százaléka, összességében 2800 munkaórát végeztünk el. És segítséget nyújtottunk különböző gyermekintézményeknek is, például Felnémeten és Noszvajon. „Hoztuk” az anyagtakarékossági vállalásunkat is. A tervezett 7 millió 100 ezer forintos felhasználás helyett csak 6 milliót fordítottunk ilyen jellegű kiadásokra. A megtakarítást — közel egymilliót — a gépalkatrészekkel és a nyersanyagokkal való ésszerű gazdálkodás révén értük el. Az energiatakarékosság is fontos tennivalóink közé tartozik. Az eredeti 14 millió 100 ezres felhasználást sikerült 13,5 millióra leszorítani. Több szocialista brigádunk ért el kiváló minősítést. Leginkább a búzatermesztés területén jeleskedtek. Egri öntödei Vállalat Sós István, a vállalat vezetője: — Az öntöde január 1 -.tői mint önálló egység működik továob. Gazdálkodásunk sikeresnek mondható, és minden esélyünk megvan arra, hogy megkapjuk a Kiváló Gyár címet. A tervezett 25 milliós nyereség helyett 27 milliót osztottunk ki dolgozóink között. Termelési értékünk hétmillióval haladta meg az előző évit, így az most 141 millió lett. A kongresszusi munkaverseny keretében vállaltuk a munka hatékonysága és a nyereségünk növelését. További célként tűztük ki, hogy korszerűsítsük termékszerkezetünket, és magasabb értékű öntvényeket állítsunk elő. Így kezdtük meg a modern, minden igényt kielégítő motorházak gyártását is. Az energia- és nyersanyag- takarékosság területén is túlhaladtuk a tervezett szintet. Az előbbinél 600 ezer, az utóbbinál mintegy egymillió forint megtakarítást könyvelhettünk el. Legközelebbi tervünk a 140 milliós villamos olvasztómű üzembe helyezése lesz. A munkaverseny szellemében folytatjuk további tevékenységünket, és 1985-re már 150 milliós termelési értékkel számolunk. Havas András A Tábornok-ház, új köntösben Az egri belváros rekonstrukciója újabb lépéssel haladt előre. Befejeződött az 175fl—5 j között épült Tábornok-ház műemléki felújítása. A barokk stílusú, hangulatos épület — melyet Kiss Csabának, a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat osztályvezetőjének irányításával magánvállalkozók építettek újjá — nem maradt kihasználatlan: a Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközép- iskola erdésztanulóinak ad otthont. (Fotó: Koncz János) Várkonyi Péter Angliában Várkonyi Péter külügyminiszter brit kollégája, Sir Geoffrey Howe meghívására kedden délután hivatalos látogatásra Londonba érkezett. A írepülőtéren Sir Derek Dodson, a brit miniszter személyes képviselője fogadta. Kedden este a brit kormány díszvacsorát adott Várkonyi Péter és felesége tiszteletére. Ezen az angol és a magyar külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. A magyar külüwminiszter szerdán kezdi meg hivatalos tárgyalásait. Iparunk negyven éve Konferencia a Budapesti Kongresszusi Központban Kedden Iparunk 40 eve címmel konferencia kezdődött a Budapest Kongresszusi KözpontbanrA rendezők — az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara az OMFB a Magyar Közgazdasági Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia, a MTESZ és az OKISZ — a gazdaságpolitika. az ipar és a műszaki tudományos élet vezető személyiségein kívül meghívták tanácskozásra a legjelentősebb gyárak, üzemek egykori és mai vezetőit, szakembereit. A konferencián áttekintik és értékelik iparunk négy évtizedének eredményeit, a világ- gazdasági környezet és a műszaki tudományos haladás hatását hazánk iparának fejlődésére. Az elnökségben foglalt helyet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Marjai József miniszterelnök-helyettes. valamint társadalmi és gazdasági életünk több más vezetője. Kapolyi László ipari miniszter megnyitója után Havasi Ferenc köszöntötte a résztvevőket. Azt tapasztalni — mutatott rá bevezetőjében —. hogy bizonyos politikai köröknek, sőt még kormányoknak is nehézséget, gondot jelent a 40 évről való megemlékezés, hogy politikai komplikációkat szül a szövetségesek fasizmus feletti győzelmének felidézése a méltó visszaemlékezés. Mi, magyarok nem akarjuk átírni a történelmet, pedig sok keserű feledniva- lónk van. Országunk hadszíntér volt, hatalmas emberi és anyagi áldozatokkal. Az ország háborúban játszott szerepe következtében végérvényessé vált az 1920- as trianoni döntés. Mégis, most 10 éve Helsinkiben kijelentettük, hogy elfogadjuk a háború utáni realitásokat. Valljuk, hogy népünk felemelkedésének legbiztosabb útja egy új társadalom sikeres felépítése és a baráti összefogás a szomszédos népekkel. Mi Kádár elvtárs gondolatait osztjuk: „Ami május 9-ét. a győzelem napját illeti: a volt uralkodó osztályok bűnei miatt a horthysta Magyarország a hitleri fasizmus csatlósa volt. Ilyen értelemben vesztes ország de azt hiszem nyugodtan elmondhatjuk : a hitleri fasizmus felett aratott történelmi győzelemnek a magyar nép is nyertese...” A 40 évre visszagondolva. benne Jaltára és Pots- damra is, láthatja a világ, hogy a szocialista országok — köztük hazánk — a maguk választotta utat járják, igaz, tévedésekkel, kitérőkkel. kudarcokkal, de mindénekelőtt korszakos jelentőségű nagy történelmi eredményekkel. A Központi Bizottság titkára ezután arról szólt, hogy politikai, társadalmi és gazdaságii viszonyaink gyökeres átalakítása hogyan hatott iparunk fejlődésére. — Az ipar társadalmasítása megteremtette a feltételeket a dinamikus gazdasági növekedéshez — hangsúlyozta — és ahhoz, hogy az ipar a népgazdaság vezető ágazata legyen. 1950 és 1984 között az ipari termelés tízszeresére, nemzeti jövedelmünk több mint ötszörösére növekedett. — Iparunk fejlődése külgazdaság i kapcsolataink ban is mélyreható változást eredményezett. Társadalmi- gazdasági előrehaladásunkban szocialista fejlődésünk kezdetétől fontos szerepet játszott a KGST-crszágok- kal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés, amelynek közismerten meghatározó jelentősége van Magyarország külgazdasági kapcsolataiban. összes'külkereskedelmi forgalmunkban a KGST-orszá- gok növekvő hányaddal részesednek. a Szovjetunióval lebonyolított forgalom meghaladja a 30 százalékot. A Szovjetunióból szerezzük be a népgazdaság. ezen belül az Ipar működéséhez szükséges technikai eszközök. energia-, nyers- és alapanyagok jelentős hányadát. kivitelünkben pedig erőteljes az ipari termékek aránya. Az áruforgalom tekintélyes része termelési együttműködésből, elsősorban kooperációs és szakosított termelésből adódik — hangsúlyozta Havasi Ferenc, majd az elmúlt 40 év eredményeinek megteremtőiről szólt. Az első előadó, Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a népgazdaság 40 éves fejlődésének tükrében elemezte az ipar eredményeit. Kádár Béla, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének osztályvezetője a magyar ipar fejlődésével és a világgazdasági környezet hatásával foglalkozott előadásában. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató- intézetének igazgatója azt elemezte, hogy a magyar ipar az elmúlt negyven év során miként alkalmazkodott a nemzetközi követelményekhez, milyen válaszokat adott a világgazdasági kihívásokra. Hangsúlyozta : gazdaságunk számára sorsdöntő, hogy az ipar lépést tud-e tartani a műszaki haladással. Palái Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese gazdaságirányítási kérdéseikkel foglalkozó előadásában megállapította : már a 60-as években világossá vált. hogy az exten- zív fejlesztés lehetőségei beszűkültek. át kell térni az intenzív fejlődésre. ★ Délután megkezdődtek a szekcióülések, s a viták tapasztalatait ma plenáris ülésen összegzik. •k Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának. a Központi Bizottság titkárának társaságában kedden este részt vett az ipar 40 éves fejlődéséről rendezett konferencia ünnepi fogadásán.
