Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. március 4., hétfő 11 (Folytatás a 10. oldalról) teremt a nők életében, »me­lyek munkabírásukra és aka­raterejükre ts ösztönzően hat. Elkerülhetetlennek tartják a nők vezetővé válásának értékelését annál is inkább, mert a párt illetékes hatá­rozatának végrehajtásában jelentkező általános megtor­panás ezen a területen Is érzékelhető. Hangsúlyozta, hogy felmé­rések bizonyítják : a terme­lés közvetlen irányításában, tehát a végrehajtás szintjén nőtt a női vezetők aránya, míg a felső vezetők köré­ben nincs ebben érzékelhe­tő előbíbrelépés. Jogosnak tartják azt a nők felé meg­fogalmazott elvárást, hogy legyenek mint feleség egyen­rangú társ a családban, tá­jékozottak » világ dolgai­ban, de legyenek ápoltak és kiegyensúlyozottak is. Csak­hogy ehhez a családon be­lüli munkamegosztásról nem beszélnünk, hanem tennünk is kell. Kiemelte, hogy te­gyünk többet azért, hogy ki­egyensúlyozott, jövőnket for­málni tudó és akaró, sor­sunkat átvállaló embereket neveljünk önmagunknak és gazdagodó társadalmunknak. Farkas Sándor, a munkásőrség megyei parancsnoka — Az elmúlt öt év a mun­kásőrségben is sok válto­zást, fejlődést jelentett, ho­zott. Korszerűsödött a tech­nika. s egyre bonyolultabb feladatokat kellett — nehe­zebb körülmények között — megoldania az állománynak. A megye munkásőrei — emelte ki a hozzászóló pa­rancsnok — ezeknek a fel­adatoknak az elmúlt évek során egyre magasabb szín­vonalon tettek eleget. Erő­södött a munkásőrség tár­sadalmi, mozgalmi jellege, tovább fejlődött közösségi szelleme. Farkas Sándor a további­akban arról beszélt. hogy munkájuk középpontjában az elmúlt időszakban is az em­berrel való törődést, az em­bercentrikus szemléletet he­lyezték : fontos feladatnak tekintették a munkásőrök egyéni gondjainak, problé­máinak megoldását, családi körülményeik figyelemmel kísérését. Mert az dtthoni háttér, a segítőkész család az egyik alappillére az ön­ként vállalt kötelezettség, a szolgálat maradéktalan el­látásának. Kiemelte felszólalásában a munkásőrség megyei pa­rancsnoka, hogy a szolgálati feladatok teljesítése (mellett az elsőrendű teendőik közé sorolták a fiatalokkal való foglalkozást, az ifjúság ha­zafias, honvédelmi nevelé­sét. Gondot fordítottak a testület életének bemutatá­sára. a munkásmozgalmi ha­gyományok ápolására. Eb­ben a tevékenységben külö­nös szerepet játszottak a veteránok, valamint a testü­let alakításában részt vett munkásőrök. — Feladatunk a jövőben, hogy hatékonyabban foglal­kozzunk az üzemekben dol­gozó fiatálakkal, valamint a szakmunkásképző intézetek tanulóival — emelte ki Far­kas Sándor. — Testületünk­be ugyanis szívesen jönr nek az emberek, s akik hoz­zánk tartoznak, jól érzik itt magukat... Ezt igazolja az a számadat is, amelyet a parancsnok büszkén említett meg: egy­re több fiatal munkás kéri náluk felvételét a pártba, az elmúlt öt esztendőben pontosan 226 jelöltet java­soltak felvételre a munkás- őrök, akik — mint végeze­tül hangsúlyozta a hozzá­szóló — a továbbiakban is igyekeznek megfelelni » kö­vetelményeknek. Farkas Sándor hozzászólá­sa után ebédszünet követ­kezett. majd Markovics Fe­renc elnökletével folytató­dott a tanácskozás. A dél­utáni első hozzászóló Ari János, a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet főmező­gazdásza volt. Ari János, a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet főmezőgazdásza Kifejtette, hogy a gabona- termelésnek népgazdasági- 'lag jelentős, a mezőgazda­ságban pedig meghatározó szerepe van Az 1980-ban kezdődött intenzív gabona- program célja az általáno­san alkalmazott kutatási eredmények, a legkorszerűbb kémiai anyagok, illetve mű­szaki-technikai eszközök fel­használása. Elmondta, hogy ehhez Heves város és kör­nyékének mezőgazdasági nagyüzemei csatlakoztak, négy gazdaság pedig az in­tenzív gabonaprogram hitel­keretét is igénybe vette. 1984-ben minden eddiginél nagyobb termést takarítot­tak be. Érzékeltette azt is. hogy az utóbbi években a gabo­natermelés szerkezetében arányeltolódás következett be. A bűz» vetésterülete és hozama jelentősen növeke­dett, a kukorica területe vi­szont csökkent, a hozamok lényeges változása nélkül. Ezjt az ellentmondást felis­merve. a hevesi városi párt- bizottság úgy foglalt állást, hogy a magas állatállomány indokolja a kukoricaterme- Iés növelését, amely komoly üzemi feladatot jelent. Utalt arra, hogy a gabona­tárolók bővítésére, építésére nagyohb gondot kell fordí­tani. A továbbiakban elmond­ta, hogy megyénk zöldség­termelő területének több mint fele Heves környékén van. A hetvenes évek zöld­ségprogramja a terület ug­rásszerű növekedését ered­ményezte. Am. a későbbiek 1 során csökkent a támogatás és a jövedelmezőség, ennek hatására mérséklődött a zöldségtermő terület is. Ki­emelte, hogy a termelés tech­nológiája lényegében nem változott az elmúlt évek alatt, s a gépek színvonala sem felel meg a mai üzemi követelményeknek. Az ága­zat kézimunkaigénye nagy, amelyből az utóbbi időben egyre kevesebb áll rendel­kezésre. Rámutatott. hogy problémát jelentett a felvá­sárlás, forgalmazás rendsze­re, miután a szerződéses és szállítási fegyelem lazult. A zöldségtermelésben nem si­került a megfelelő érdekelt­ségi rendszert megteremteni. Ennek javítására központi intézkedések is szükségesek. A termelés kockázatát az öntözési lehetőség kihaszná­lásával csökkenteni lehet, ezéirt a meglévő üzemi be­rendezéseket. eszközöket job­ban ki kell használni. Méhes Lajos felszólalása Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársnők ! Kedves elvtársak ! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy átadjam önöknek és önökön keresztül a me­gye kommunistáinak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága és sze­mély szerint Kádár János elvtárs üdvözletét. Ered­ményes, jó tanácskozást kí­vánok — kezdte beszédét Méhes Lajos, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. Felszólalá­sát így folytatta: — Áttanulmányoztam e nagy jelentőségű tanácskozás írásos anyagait, és a Barta elvtárs által elmondott szó­beli. kiegészítéssel is teljes mértékben egyetértek. Az eddigi vita arról győzött meg, hogy az itt ülők az élet által felvetett gondola­tokról, s tennivalókról ta­nácskoznak. Vagyis, a felszó­lalók a magyar társadalom valós életét hozták be ebbe a terembe, őszintén, nyíltan és kritikusan! Oigy érzem, hogy az előttem szólók is reálisan vették számba po­litikai, gazdasági, ideológiai munkánk eredményeit, s ugyanakkor valós gondokat és problémákat is feszeget­tek. Ezután a Politikai Bizott­ság tagja arról szólt, hogy ezekben a napokban ország­szerte számot adnak a kom­munisták arról a munká­ról, amelyet a XII. kong­resszus óta végeztünk. S te­szik. illetve tesszük mindezt olyan időben,'amikor hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulójára is készülődünk El­ismerően szólt a négy év­tized Sikereiről és eredmé­nyeiről. Nekünk minden társadalmi gondot, problé­mát feszegető kérdésre konk­rét választ kell adnunk. Az MSZMP politikájának szel­lemében és programja álap­ján — hangsúlyozta a to­vábbiakban. Méhes Lajos ezután a kö­vetkezőket emelte ki: az el­múlt öt esztendő főbb vív­mányait megőriztük. A kül­gazdasági körülményeink a vártnál is jóval nehezebbé váltak, de végül is gazdál­kodó egységeink többségének sikerült úgy gazdálkodnia, hogy az egyaránt jól szol­gálta a népgazdaság és a helyi kollektíva érdekeit. Az eredmények, a sike­rek mellett » Politikai Bi­zottság tagja őszintén szólt a gondokról is. E témakör­rel kapcsolatos mondaniva­lóját úgy summázhatjuk : na­gyobb társadalmi segítséget érdemelnek a családalapítók és a nyugdíjasok is. Hogyan tudunk segíteni rajtuk? Elsősorban úgy, il­letve azzal, hogy ha a sa­ját munkánk minőségi szín­vonalát javítjuk, ha szerve­zettebbé tesszük termelésün­ket. gazdálkodásunkat, a vállalataink közötti együtt­működést. Minden munka­helyen következetesebben kell érvényesítenünk az ér­tékesebb, az újat teremtő munka érdekeltségi rend­szerét. — Meggyőződésem —erő­sítette meg a Politikai Bi­zottság tagja —, hogy az utóbbiakkal kapcsolatosan igen értékes tartalékaink vannak, és a dinamikusabb fejlődésre is képes gazdasá­gunk. Méhes Lajos ezután a nemzetközi hélyzetet ele­mezte, majd a belpolitikai, vagyis a saját életünkkel kapcsolatos kérdéseket érin­tette. — Megőri ztük, sőt széle­sítettük szocialista nemzeti egységünket. Ez egy igen fontos politikai és társadal­mi munka eredménye. Az egész társadalom ügyévé vált az elmúlt öt év alatt az ifjúság szocialista szelle­mű nevelése, ehhez a helyi szervek és vállalatok év­ről évre jobb feltételeket biztosítottak. örülök — mondotta —, hogy Heves megyében äs számos példa bizonyítja e sikeres társa­dalmi összefogás eredmé­nyeit. A továbbiakban azt hang­súlyozta. hogy miiként az or­szág más településein. így Heves megyében is erősö­dött a közéleti szellem, a társadalmi tettrekészség. El­ismeréssel szólt megyénk ipari és mezőgazdasági üze­meinek munkájáról, a me- <’ye idegenforgalmáról, az egészségügyi, az oktatási in­tézmények fejlesztéséről. — Abban, hogy az önök politikai és gazdasági sike­rei ilyen kedvezően alakul­tak, meghatározó szerepe van a megyei pártbizottság munkájának is. Érzékelhető­en javult a párt irányító és ellenőrző tevékenysége, erő­södött a többet, a jobbat akaró közéleti szellem. Így joggal büszkélkedhetnek munkájuk eredményeivel. — További munkájukhoz sok sikert kívánok, s hi­szem. hogy az eddigieknél is többre képes és többet is akar e tájegység egész la­kossága — fejezte be felszó­lalását Méhes Lajos. Gajdos Zoltánná, a füzesabonyi ÁFÉSZ boltvezető-helyettese a Füzesabony és Vidéke ÁFÉSZ kommunistái nevé­ben kért szót. Területükön 1980 óta folyamatosan to­vább javult a kereskedelmi ellátás színvonala, bővült az árukínálat, növekedett az egységek száma és alapterü­lete, kulturáltabb lett az - áruk elhelyezése és több gon­dot fordítottak minőségük megőrzésére is. Bár javult az alapvető élelmiszer-cik­kek kínálata, tapasztalható volt azonban, hogy egyes áruféleségeknél még a meny­nyi ségi igényeket sem tud­ták kielégíteni. Ez különö­sen a vegyesiparcikk áruk körében, a tartós fogyasztási cikkeknél és a szerelvény­áruknál fordult gyakorta élő. A kereskedelmi dolgozók többsége fontos, a politikai hangulatot formáló munká­nak tartja hivatását. Úgy látják, ha a vásárlók kultu­rált, előzékeny kiszolgálás­ban részesülnek, akkor meg­elégedetten távoznak és ez kihat napi munkájukra is. A kiszolgálás, a vásárlási kö­rülmények eddig meglevő hiányosságai mellett az el­múlt években a vevők han­gulatát gyakran befolyásol­ták negatív irányba a gya­kori ármozgások is. — Az a véleményünk, hogy a központi áremelések körüli lakossági hangulatot sem maga az áremelés té­nye, hanem már azt megelő­zően a szabadáras termékek gyakori ármozgásának a vol­ta alakítja ki — mondotta többek között. Majd arról szólt, hogy a nehéz, de szép kereskedői munkát végzők kétharmada nő, akik család­anyaként, családalapítás előtt álló fiatalként dolgoznak az üzletekben. Számukra az öt­napos, majd a heti 40 órás munkahét bevezetése nem könnyítette munkahelyi és otthoni teendőiket. A boltok többsége továbbra is délután 6-ig tart nyitva, amelyhez a gyermekintézmények, isko­lai napközik ügyeleti ideje nem igazodik kellően. Van­nak azonban elvitathatatlan eredmények, munkasikerek, amelyek a még meglevő fel­adatok, az ismert hiányossá­gok megoldásához is erőt adnak. Pálinkás Ferenc, a BM Heves megyei Rendőr-főkapitányságának vezetője Felszólalásában Pálinkás Ferenc vezérőrnagy, megyei kapitányságvezető minde­nekelőtt azt emelte ki, hogy Heves megye viszonylag megnyugtató bűnügyi hely­zete az elmúlt öt esztendő­ben romlott. Ez arra int — hangsúlyozta —, hogy a bűn­üldöző és az igazságügyi szervek, s az egész társada­lom közösen, az eddigieknél kiemeltebben, eredménye­sebben és hatékonyabban foglalkozzék a megelőzéssel, a jogsértések visszaszorítá­sával, a törvényesség szigo­rúbb és következetesebb be­tartásával. Ezért — mint rá­mutatott —, erősíteni kell a társadalmi ’összefogást, ugyanis a bűnözés okai rend­kívül összetettek. A gazdasági életben ta­pasztalható gondok egyik fő oka a kielégítetlen kereslet, az ezzel kapcsolatos mono­polhelyzet, valamint az el­oszlás egyéni érdekekhez fű­ződő folyamata. Fontos tár­sadalmi feladat hát a rend, a fegyelem szilárdítása, a különböző visszaélések, spe­kulációk visszaszorítása, megszüntetése. Indokolt ezek kapcsán, hogy a pártszerve­zetek, s az egész párttagság következetesebben lépjenek fel a lazaságok burjánzása ellen. Közös érdek ugyanis, hogy az ügyeskedők, a sza­Gyöngyös város küldötteinek egy csoportja (Folytatás a 12. oladalon)

Next

/
Thumbnails
Contents