Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

10. df§ Q NÉPÚJSÁG, 198S. március 30., szombat VILAGGAZDASAG Továbbra is óvatos a bankvilág Nem múlt el nyomtalanul a két évvel ezelőtti adósság­válság. Az akkori nagy meg­rázkódtatás — több ország, együttes fizetésképtelensége — hosszú ideig bénító erő­vel fogta vissza a nemzetkö­zi hiteltevékenységet. Igaz, a pénzvilágnak máira már sikerült megtalálnia az adós­ságkezelés alkalmas mód'sze. rét. a tartozások átütemezé­sével. a n emzeSkozi szerveze­tekkel kialakított együtt mű. ködéssel elkerülte a legrosz. szabhat, a pénzügyi rendsze­rek és köztük a nagybankok, nak tömeges összeomlását: A „boldog idők” azonban már aligha térnek vissza: a pénz­ügyi krach veszélye elmúlt ugyan, de végleg lezárult az „olcsó pénz” korszaka. Ezek a tanulságok szűrhetők le a központi bankok bankjának, vagyis a Nemzetközi Fizeté­sek Bankjának (BIS) a múlt évi nemzetközi hiteltevé­kenységről adott jelentésből. A KGST-országok sikerei 1983-ban még gyors ütem­ben növelték kölesöneiket a nemzetközi bankok, mintegy pótolandó az előzőleg vissza, fogott hitelezéseket a múlt év első felében viszont mind­össze feleakkora összeggel, 6 milliárd dollárral folyósí­tottak több hitelt. Sőt a tény­legesen megajánlott dollár- összeg még ennél is jóval kevesebb volt, ha figyelem­be vesszük, hogy mennyire megerősödött az elmúlt, év­ben az amerikai valuta. Ter­mészetesen nem az amerikai pénz tartós „magasrepülése” volt az oka a ‘bankárok óva­tosságának, hanem a válto­zatlanul fennmaradó gyanak­vás és bizalmatlanság bizo­nyos adós országokkal szem. ben — állapítja meg a BIS jelentése. A kockázatok alapos mér­legelése, a körültekintés, a józan megfontolás persze mtindig is sajátossága a pénz­embereknek, úgyhogy nem feltétlenül kárhoztatandó az óvatosság. Az elmúlt évet az jellemezte, ‘hogy a bankárok gyanakvása egyre differen­ciáltabbá vá'liik, fenntartásaik térségenként, országonként, tehát adósokként eltérőek. A KGST-tagországok hitele, zéséről közölt adatok fényé­ben például úgy tűnik, a megfontolt hitelfelvételek, de legfőképp a szocialista orszá­gok külkereskedelmi gyakor­lata kezdi meghozni gyümöl­csét. Az európai szocialista országok 1983-hoz hasonlóan a múlt évben is mérsékelték a nyugati bankokkal, korma. nyokkal szembeni adósságai­kat. Egyes szakértők már azt a megjegyzést is meg­kockáztatják: a kölcsönökért folyamodók szinte válogat, haittak az ajánlatok között. A külkereskedelmi eredmé­nyeknek köszönhető ez a változás, a hat kisebb kelet, európai szocialista ország összesen 6-7 milliárd dollá­ros töhbletre tett szert a fi. zetési mérlegben, legfőkép­pen a határok közt tartott import jóvoltából — jegyzi meg ezzel ‘kapcsolatban az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága. Nyugati banikkörök adatai, ra alapozva közli aiz ENSZ intézmény, hogy a KGST tagországai által felhalmozott adósságállomány mintegy 8 milliárd dollárral zsugoro­dott 1983-ban, és ez a ten­dencia folytatódott az elmúlt évben is. annak ellenére, hogy számos szocialista or­szág egyidejűleg új hitelek­hez is jutott. A fejlődők gondjai A megbízható, vonzó adó­sok közt tartják tehát számon a szocialista országok több­ségét, főként azért, mert a gazdaságok megszilárdítá­sában elsőként értek el ered­ményt az adósság gönc ok ál­tal érintett országok közül. A megváltozott világgazda­sági környezethez a legke­vésbé azok — elsősorban a laitin-amerikai kontinens or­szágai — tudtak alkalmaz­kodni, amelyeket amúgyis a legerőteljesehben rázkód- tatott meg a nyolcvanas évek elejének válsága. Expcrtsrő- feszítések ellenére Mexikó még mindig 70, Brazília 64,5 millárd dollárral tartozik, a kontinens egészének pedig 360 milliárd cöllárt kellene a fejlett országoknak vissza­fizetnie. Számos eladósodott fejlő­dő ország, köztük néhányan a legnagyobb adósok közül 1980 óta tavaly javított első ízben valamelyest pénzügyi helyzetén, a többség helyzete azonban tovább rosszabbo­dott. Az elmúlt évtized vége felé még úgy sikerült a har­madik világ országainak megszerezni a kivitelen ke­resztül a törlesztéshez szük­séges pénzösszegeket, hogy nyersanyagaik, mezőgazda- sági terményeik magasabb árával kalkulálhattak. Ekkor évente 31 százalékkal bővült adósságállományuk, de 36 százalékkal több exportjöve­delemre tettek szert. 1980-tól gyakorlatilag napjainkig az emelkedő kamatterhek mel­lett katasztrofális helyzetbe hozta őket a nyersanyagok árának esése, az áresést ugyanis képtelenek a kivi­tel mennyiségének további felfutásával ellensúlyozni. Ebben rejlik annak magyará­zata, hogy csak néhányan és csak a keresett feldolgozott termékek szállítói közül — például Brazília — javítottak valamit helyzetükön. Fordulatra várva A nemzetközi ‘bankvilág fenntartása a többséggel szemben változatlanul erős: csiaik végszükség esetén és csak a lánereakciószerű fi­zetési válság elkerülése érdé. kében hajlandók ma is újabb hitelekkel segíteni rajtuk. Nem enyhül a velük szem­beni gyanakvás, az óvatos­ság. jóllehet az egyre feszül­tebb helyzetért egyre kevés­bé vonhatók ők maguk fele­lősségre. Már az elviselhető- ség küszöbéig korlátozták behozatalukat, a minimum­ra fogták vissza a tőkebého. zalait, csökkentették a hazai fejlesztéseket, így a tovább, lépést a külső környezet változásától, a fejlett tőkés viliágtól remélik. A kontinen­seket átfogó válságok elkerü­lése érdekében követelnek pénzpolitikai fordulatot, a magas kamatok, a dollárban jelentkező terhek enyhíté­sét, és a kivitelt akacáiyozó kereskedelmi akadályok fel­számolását. Marton János Vége a vaskornak! Ez a megállapítás nem látszana túlságosan újszerűnek, ha az emberiség őstörténetére vonatkozna. Ezúttal azon­ban nem a nagyvilágról, csak az NSZK-ról lesz szó. A fenti jelszót keserű száj­ízzel a Saar-vidéken mond­ták ki, az ország vas- és acélgyártásának fellegvárá­ban. Manapság ugyanis a modern gazdaságnak keve­sebb ilyen anyagra-szerke- zetre van szüksége, mint régebben, így azután a hí­res Saar-vidéki acélipar váiságból-válságba bukdá­csol : azelőtt harmincezren dolgoztak itt ebben az ipar­ágban. ma tizennégyezren, a 65 ezer bányásznak csak harmada van állásban. Ál­talában a tartomány min­den hetedik lakója munka- nélküli. Ez az állapot is hozzájá­rulhatott ahhoz, hogy a nem­rég lezajlott Saar-vidéki választásokon megbukott a kereszténypárti-liberális ket­tős, és abszolút több­séget kaptak a szociálde­mokraták. Az ügy annál ér­dekesebb. mivel Bonnban, a központi parlamentben szilárd kereszténypárti-li­berális együttes van hatal­mon, Helmut Kohl vezeté­sével — az a kormány, amely két évvel ezelőtt meg­Csen Csi-li: beismerte, hogy ő ölte meg Henry Liut (Fotó: Spiegel — KS) Két lövés a testre, egy a fejre, és az áldozat, a kínai származású amerikai író. Henry Liu halott. Tavaly októberben történt. A halá­los lövések'San Francisco-i otthonának garázsában ér­ték az írót. A gyilkosok leg­alább ketten voltak, tajvani kínaiak, minden valószínű­ség szerint hivatásos gengsz­terek. Vezetőjük bizonyos Csen Csi-li, akit hazatéré­sekor a repülőtéren a taj­vani katonai titkosszolgá­lat egyik embere üdvözölt. Véletlenül? Tajvanon hivatalos becs­lés szerint mintegy 50 ezer tagból álló, jól szervezett gengszterszindikátus mű­ködik: kitartottak, zsarolók, mindenre kész alakok — írja a kormányhoz közelálló sajtó. A kormányzat novem­berben elhatározta, hogy vé­get vet a káros tevékeny­nyerte az országos válasz­tásokat és kiütötte a nye­regből a szociáldemokratá­kat. A helyi választásokat min­dig próbamenetnek tekintik. Most is: Bonnban Helmut Kohl feszülten figyelt a Saar-vidékre. milyen „félévi bizonyítványt” állítanak ki számára ? Kormánya ugyan­is éppen most van az orszá­gos választás közötti félidő­ben. s íme. ez a tartományi menet kínos meglepetést okozott. Mi több, egy másik tartományban. Hessenben (igaz, csak községtanácsi szinten) ugyancsak előre­törtek a szociáldemokraták. Ez voLna tehát az általános helyzet? Leáldozóban lenne Helmut Kohl és Hans-Diet- rich Genscher koalíciójá­nak napja? És a szociálde­mokraták rövidesein bevo­nulhatnak a bonni kancellá­riába? Ilyen egyszerűen azért nem fog menni. Bármily ör­vendetes az ellenzék számá­ra az említett két siker, nem állíthatjuk, hogy máris ez az országos irányzat. Azon a napon ugyanis — március 10-én — Nyugat- Berlinben is voltak választá­sok. Bár ez a város nem tartozik az NSZK-hoz. ugyanazok a pártok indul­tak ott is. mint a nyugat­ségnek: „alapvető tisztoga­tási akcióra” mozgósította a rendőrséget és a titkosszol­gálatot. Egyetlen csapásra több mint 400 gengsztert vettek őrizetbe. A beve­tett .rendőregységek csak az utolsó percben kapták meg a parancsot az akcióra, ne­hogy az alvilág idő előtt szagot kapjon. Az őrizetbe vettek között volt a legnagyobb tajvani gengszterbanda, a 10 ezer tagot számláló „Bambusz- Egyesülés” főnöke. Beava­tott körökben „Szárazkacsa”- ként emlegetik, a rendőr­ség Csen Csi-li-nek ismeri. Csen azóta, miután beismer­te, hogy ő ölte meg Liut, kaució ellenében szabad­lábra került. Nem volt világos, hogy egy hatalmas gengszterfő­nök, mint Csen. miért vég­zett személyesen ilyen pisz­kos munkát, amikor azt egy­szerű bűnözőkkel is elvé­geztethette volna. Az ügynek politikai szaga van. Kik voltak Csen megbízói? És miért kellett meghalnia Henry Liunak? Az amerikai FBI, a taj­vani kormány hozzájáru­lásával két nyomozót kül­dött Tajvanra, hogy kihall­NSZK Félévi bizonyítvány német tájakon, így bizo­nyos következtetéseket eb­ből az eredményből is le lehet vonni. Márpedig Nyu- gat-Berlinben erős maradt a Kereszténydemokrata Unió. S még egy tényező: váratla­nul feltört két helyen is a bonni kormányzó együttes kisebbik, szabaddemokrata tagja, mégpedig éppen most, hogy jobbra tolódott. A már­ciusi kép tehát nem egyér­telmű. Tekintsük a részleges szociáldemokrata előretö­rést a Kohl-kormány fél­idős mérlegében az egyik súlynak. Feltehetően azok­nak a szava szól ezáltal, akikre az alábbi megfogal­mazás első fele vonatkozik: széles rétegek az eddiginél szegényebbek, mások gazda­gabbak lettek á múlt két esztendőben. Kohl kancel­lár azonban azt mondja, hogy az országos légkör mé­gis derűlátó: sikerült csők- , kenteniük az államadóssá­got. egész Nyugat-Európá- ban náluk a legalacso­nyabb az áremelkedés, a gazdasági növekedés az 1982-es nulláról az idén há­rom százalékra nő. Nem könnyű igazságot tenni. Ha a szociáldemok­rata Helmut Schmidt ma­radt volna kancellár, való­színűleg valami hasonló vo­nalat kellett volna követnie — a gyökeresen más gazda­ságpolitikához még a szoci­áldemokrata párton belül sincs meg a kellő többség. A Kohl-kormány azonban még tovább szándékszik lép­gassa Csen Csi-lint. Egy Kaliforniában az FBI által lehallgatott telefonbeszél­getés vezetett nyomra. Csen ezen a tajvani katonai tit­kosszolgálat helyettes igaz­gatójával, Csen Hu-men ez­redessel közölte: „Felada­tomat végrehajtottam.’’ Az ezredes adott parancsot a gyilkosságra? összeeskü­vés volt? Nem lehet tudni. Henry Liu. egy egykori jómódú kínai földbirtokos fia 1948-ban Tajvanra me­nekült. Régi ismerőse volt Csiang Csing-kuo elnöknek. Az ötvenes években vezető posztot töltött be a hadügy­minisztérium politikai osz­tályán. Az osztály főnöke — a mai elnök volt. Később Liu egyre jobban eltávolo­dott a Kuomintangtól, Taj­van vezető pártjától, szakí­tott a titkosszolgálattal és újságíró lett. 1967-ben emig­rált az Egyesült Államokba és felvette az amerikai ál­lampolgárságot. 1975-ben egy nagyon kritikus cikksoroza­tot írt a Los Angelesben megjelenő kínai nyelvű új­ságban Csiang Csing-kuo életútjáról. majd később ezt könyvalakban is megjelen­tette. Az írás leleplezte, hogy Genscher külügyminiszter sajtóértekezletet tart ni, olyan úton, amelynek a vége felé az egyes ember mind kevésbé támaszkod­hat az állam szociális vé­delmére. Érdemes felfigyel­ni a kancellár egy monda­tára: ..Meg kell változtatni gondolkodásmódunkat. Ez­után nem a szabod idő lesz a legfontosabb, hanem jö­vőnk biztosítása". Értsd: ne számítsanak többé társadal­mi kedvezményekre. A külpolitikát illetően részben hasonló irányban halad a Kohl-kormány, mint egykor Helmut Schmidt (így a szocialista országok­hoz fűződő viszonyt illető­en). másrészt azonban (így a fegyverkezési politikát il­letőén) mind nagyobb a kü­lönbség a mai Bonn és a mai szociáldemokraták kö­zött. A kormány két éves tevékenységének serpenyő­jében tehát plusz- és mí­nusz-súlyok egyaránt van­nak. A következő időszak­ban még több olyan „bizo­nyítványosztás” lesz, mint amilyen a Saar-vidéki volt, de majd csak 1987-ben jön el az igazi vizsga, amikor eldől, hogy Helmut Kohl bukdácsoló, vagy pedig vas- kancellár. egykori főnöke miként tört hatalomra az ötvenes évek­ben. a titkosszolgálat és a pártapparátus felhasználá­sával. A könyvet, amely nem sok hízelgőt tartalmaz Csang Kai-sekre nézve sem, Tajvanban betiltották. Tajvani ügynökök állító­lag 40 ezer dollárt ajánlot­tak Liunak,. hogy könyvét vonja vissza. Eredménytele­nül: tavaly nyáron megje­lent az átdolgozott írás má­sodik kiadása. Henry Liu haláláig, Csang Nan álné­ven a Kuomintang történe­téről írt leleplező cikkeket. Ezért kellett a szerzőnek meghalnia. Az eset alaposan megza­varta az USA és Tajvan viszonyát. Amióta 1979-ben az Egyesült Államok felvette a diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal, csaknem hivatalosak kap­csolataik. Igaz, Tajvan még mindig legfontosabb szövet­ségesének tekinti az USA-t — hiszen az Egyesült Álla­mok a sziget legnagyobb fegyverszállítója. S bár ame­rikai részről súlyos szem­rehányásokat tesznek a Liu- gyilkosság miatt, Tajpejben biztosra veszik. hogy a fegyverszállítások folyta­tódnak. G. J. összeállította: Pilisy Elemér Tatár Imre Gengsztervilág Tajvanon Gyilkosság megbízásból HAJDÚ ELKISZ MÁRKABOLT EGER, Széchenyi u. 24. Tel.: 12-435 A Hajdúsági Iparművek termékeinek bő — Energomat típusú automata választékával várjuk kedves vásárlóinkat: mosógépek — lapradiátorok — mosógépek üzletünkben állandóan kaphatók! — centrifugák Nyitva tartás: 8—17 óráig. — villanybojlerek Szombaton: 8—13 óráig. A TELEFONGYÁR KISKÖRÖS! GYÁREGYSÉGE LEMEZALAKÍTÓ SZERSZÁMOK TERVEZÉSÉT, LEGYÁRTÁSÁT RÖVID HATÁRIDŐRE vállalja. Vetőmagok, növényvédő szerek, műtrágyák, kerti szerszámok NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK Mezőgazdasági Bolt. EGER, Rákóczi út 28. Kohl kancellár (háttal) egy tanácskozáson (Fotók: AP — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents