Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1985. március 25., hétfő Kongresszusi műszakok Nagy lendülettel él ered­ményesen zajlik megyénk gazdaságában a kongresszu­si és felszabadulási munka­verseny. A szocialista brigá­dok nemcsak üzemük előbb­re lépését, hanem népgazda­ságunk terveinek megvalósí­tását, sőt túlteljesítését Is elősegítik ezek révén. A XIII. pártkongresszus tiszteletére sok helyen szerveztek a hét végén kommunista műszako­kat is. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgo­zói az új épületek minősé­gének javítását állították a kongresszusi és felszabadu­lási munkaverseny közép­pontjába. A 63 brigád vál­lalásai között a költségek csökkentése, az anyag- és energiatakarékosság és a szerszámok megóvása szere­pel. Az idén 187 lakást ad­nak át. s ezt a feladatot igyekeznek időben teljesíte­ni. Űjabb felajánlásokkal Is kiegészítették a korábbia­kat: a legfontosabb, hogy pótolják a kemény tél okoz­ta termeléskiesést. A szom­baton megtartott kongresz- szusi műszakban — minden eddiginél többen — össze­sen 1500-an vették fél a munkát. Nagyon sok helyen, közöttük Hatvanban a kór­ház területén és a Horváth Mihály utcában dolgoztak az építők. Az alkalmazotti brigádok azt tervezik, hogy a termelési feladatok meg­gyorsítására legalább két hétig ők is fizikai munkát végeznek majd. A gyöngyösi Mikroelekt­ronikai Vállalatnál is szép sikereket mondhat magáé­nak a kongresszusi munka­versenyben részt vevő 149 brigád, amelyek közül 112 már az elmúlt évben is csatlakozott a felhíváshoz. Céljuk, hogy a félvezető­termelésben minél jobb mi­nőségű darabok kerüljenek ki a kezeik alóL Egyebek mellett a nagy teljesítmé­nyű gépek hatékonyabb ki­használására, a selejt csök­Kovács Ferenc, a Csepel Autógyár 3-as számú egri gyárának esztergályosa is részt vett a szombati kom­munista műszakon (Fotó: Nagy Gyula) kentésére és a munkafegye­lem javítására is nagy hang­súlyt fektetnek. Egyébként tavalyi vállalásaik révén a gépgyártásban csakúgy, mint a félvezető-gyártásban, 12—12 millió forintos több­let-árbevételt értek el. Aktívan vette ki részét az MSZMP XIII. kongresz- szusára és felszabadulásunk 40. évfordulójára kibontako­zó munkaversenyből a Cse­pel Autógyár 3-as számú egri gyárának 29 brigádja, amelyek közül tizenkettő­nek a teljesítménye volt ki­magasló tavaly. Többek kö­zött határidőre gyártották le a megemelt darabszámú ZF típusú sebességváltókat, túlteljesítették anyag- és energiamegtakarítási cél­kitűzéseiket. s határidőre megvalósították export- terveiket. A csoportok 17 ezer 280 óra társadalmi munkát végeztek Egerért, ezen felül 27 százalékkal több volt a belső társadal­mi munkaórák száma is. A szombaton tartott kom­munista műszakban a gyár 57 0 dolgozója vett részt, többek között kínai export­ra készítettek sebességváltó- alkatrészeket. A mintegy kétmillió forintos termelési értéket a megyei úttörőtá­bor építésére, a dolgozók lakásépítésének támogatásá­ra, a mozgássérültek meg­segítésére és más szociális célokra fordítják. A gyöngyösi Állatforgal- mi és Húsipari Vállalattól 49 brigád csatlakozott a kongresszusi munkaver­senyhez. A pótfelajánlások között kiemelkedő szerepet töltött be a dollárelszámo­lású árbevétel növelése. A kongresszus tiszteletére meg­tett felajánlások értéke 1 millió 600 ezer forint. Az idei feladatok sikeres vég­rehajtása érdekében az el­múlt két hétvégén kommu­nista műszakot szerveztek. Ezeken többek között a hús­véti áruk előkészítésével és az exportcélkitűzések meg­valósításával foglalkoztak. Egyébként e hét végén számtalan helyen tartottak komunista műszakot a XIII pártkongresszus tiszteletére. A KAEV gyöngyösi gyárá­nál például a dolgozók mintegy 90 százaléka vett részt a nemes akcióban. A VILATI egri gyárában a műszak mintegy egymillió 300 ezer forintos termelési értéket állított elő. A mun­kabért a jóléti és kulturá­lis alap kiegészítésére használják. Hasonló műsza­kok voltak a MEZŐGÉP eg­ri gyárában, a Metallogló- bus Qualitál apci Könnyű­fémöntödéjében és a gyön­gyösi Ipari Szerelvény- és Gépgyárban is. Mintegy 1500-an jelentek meg a szombati kommunista mű­szakon a HAÉV dolgozói közfii. Képünkön az egri Csebok- szári-lakótelep egyik új, Rákóczi úti épületén dolgoznak a szakemberek (Fotó: Szántó György) Jogok és feladatok Utunk következő állomása a városi jogú nagyközség pártbizottsága, ahol a tele­pülésfejlesztés politikai programjáról kérdezzük Tóth Tibor titkárt. — Azt hiszem, aligha használunk az ügynek, ha a problémákat a szőnyeg alá söpörjük. A sajátos állam­igazgatási forma egyedi gondokat is szül. Úgy sum­mázhatnánk ezt, hogv városi irányítási feladatokat kell ellátnia a nagyközségi szín­tű személyi és anyagi fel­tételek mellett. A városi jo­gú nagyközség státusa még nem minden tekintetben egyértelmű. És ez elsősor­ban a támogatások és fel­adatok megítélésénél okoz gondokat. Így például, amíg az állami bevételek városi szinten, a kiadások a nagy­községi szintet alig megha­ladó mértékben kerültek meghat ározás ra. A fiatal gazdasági szak­ember erre egy példát is mond: — Heves egy főre jutó ki­adása a VM. ötéves terv első évében 1600 forint, s Füzesabonyé még mindig csak 347 ugyanebben az időszakban. Mi úgy gon­doljuk — fejezi be a gondo­latot a titkár —, hogy a jö­vőben fokozott figyelmet ér­demel továbbra is az alsó­fokú oktatás fejlesztése, s az egészségügyben az alapvető szakellátások megteremté­sével keli tovább lépni. Még a település kereskedelmi ja­vítását is tervszerűbben kell megtervezni a jövőben. Az első tavaszi nap ki­csalja a gyermeküket gon­dozó kismamákat is a nagy­község utcára. Sétánk köz­ben megkérdeztünk egy-két fiatalasszonyt, hogyan érzi magát, elégedett-e lakhelyé­vel, sikerült-e véglegesen berendezkedni? Legtöbbjük azt kifofásolja, hogy hétvé­gén, szombat, vasárnap Újjászületik az állomás Aligha lennénk hűek a község hagyományaihoz, ha nem látogatnánk el búcsú­zóul az újjáépülő füzes­abonyi állomásépületbe. Csó- nyi Ferenc állomásfőnök büszkén kalauzol minket birodalmában: — Célunk az, hogy erer deti formájába állítsuk visz- sza a külső épületet is. Hi­szen a fáma' itt úgy tart­ja, hogy a múlt század vé­gén valamilyen tévedésből az Adiria-tengerparti Fiume vasútállomásának az épüle­tét állították fel itt. Most már azonban jobban rászol­gálunk erre a díszesebb külsőre is, hiszen naponta csak személyszállító vonatból több mint kétszáz robog át itt. Pillanatnyilag a csarnok felújítása folyik, de már birtokba vehették az új kön­tösbe öltözött várótermeket az utasok. A későbbiek fo­lyamán két méter magas­ságban! lecsempézzük az egész várótermi részt, amelynek a talapzatához szükséges márványt, hogy más is jusson ide a tenger­parti országból — magya­rázza derűsen — Jugo­szláviából hozzák be. Ügye­lünk a részletekre is, a kor­hű ablakokhoz szükséges kereteket és üvegeket a pre­cíz budapesti MÁV-műhely csinálja meg a részünkre. A négy évtized eredmé­nyei mindenképpen biztató­ak, ám hogy az elképzelé­sek, tervek, célok ne csak ábrándok maradjanak — amint magunk is látjuk — ahhoz még nagy utat kell megtennie a településnek. S addig még bizonyára jó néhányszor vált pirosról zöldre a szemafor... Soós Tamás (Fotó: Perl Márton) Pintér József nyugdíjas Dr. Bocsi József, a városi jogú nagyközség tanácselnö­ke Mindennap, amikor felkelek, az első utam az ablakhoz visz. A második emeletről alig ismerek rá egykori szülőfalumra, pedig több mint háromnegyed év­százada élek itt. Negyven évvel ezelőtt csak „zsúpos” portákat láttam, ilyen volt még az akkori elöljáróság épülete is. Az utcák két ol­dalán sokszoknyás asszo­nyok 'kínálták fennszóval portékájukat. S bizony volt olyan ház, ahová két-három, vagy még több száz mé­terről is hordták a kerekes kutakról a vizet — vázol­ja fel a nem egészen em- belöltőnjyivel korábbi Fü­zesabony arculatát a 82 éves tősgyökeres Pintér József nyugdíjas. Életútja, sorsa szinte együtt formálódott településével. Ma már Pintér bácsi és a hozzá karban közel állók egyaránt megszokták azt, hogy csapból jön a víz, s nem (kell a kútra járni, bolt polcáról választják a kenye­ret és nem a házi kemen­cében kínlódnak vele. S az üzletekben majdnem min­den más szükséges cikk megvásárolható. Az unokák pedig nemcsak az óvodába, általános iskolába járhatnak, hanem a helyi gimnázumba is. ma már üzemek, áruházak születtek; elegáns művelődé­si ház, mozi, eszperesszó várja a pihenni vágyókat. Napjainkra városi jogú nagyközség lett a sínek ál­tal két részre osztott Fü­zesabony, s a helybeliek,— akik eddig is becsben tar­tották — már nem is csinál­nak titkot abból, hogy be­látható időn belül igazi vá­rost teremtenek a település­ből. Eddigi eredményeik azonban mindehhez csak ki­indulópontot jelenthetnek. Rang — elvárásokkal * • A sajátos helyzet nem ké­vés gondot jelent a társa­dalmi, párt- és gazdasági vezetőknek. Erről beszél a tanácsházán dr. Bocsi Jó­zsef elnök is. — Mivel megkezdtük már a VI. ötéves terv utolsó esz­tendejét, elsőként ennek a ciklusnak a sikeres befeje­zését szeretnénk — mond­ja és csak a közeljövőben átadásra kerülő létesítmé­nyekből egy seregnyit sorol. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a továbblépés, a várossá vá­lás nemcsak dédelgetett • álom. Tranzit és végállomás A valamikori vasutasok, földművesek lakta Füzes­abonyt leginkább vasúti cso­mópontként ismerték. So­kan a huzatos állomás épü­letén túl nem is kíváncsis­kodtak, csak a restiig men­tek, hogy éhüket, szóraju­kat csillapítsák. A település csupán a szorgalmas váltó­őrök, mozdonyvezetők, állo­másfőnökök, kalauzok és utódaik számára jelentett többet a tranzit megállónál: a végállomást — otthont. Törődéssel, féltő gonddal ápolták lakásukat, új uta­kat, iskolákat építettek, s — Vannak olyan« eredmé­nyeink, amelyek alapján már most város lehetnénk. De még sok minden hátra­van ! Am, határozottan le kell szögeznünk : az elsőd­leges cél nem a cím elnye­rése, hanem a városias fel­tételek teljes kialakítása, megteremtése. Már a két előző ötéves terv feladatai­ban szerepelt például a köz­ségi könyvtár ügye, ám az új közművelődési intézmény mind a mai napig nem ké­szült el. Igény volna egy új, lakótelepi bölcsődére, bővítenünk kellene a dor- mándi tagiskolánkat. Kiépí­tésre vár még 17 kilométer vízhálózat ii. S magunkban bizony mindez nem megy. Sürgető feladatainkban tá­mogatást várunk az itt működő vállalatoktól, gaz­daságoktól. Az új beruházá­sainkat támogatandó, úgyne­vezett „téglajegyet’' bocsátot­tunk ki, amelyet a népfront és a tanácstagi aktívák kör­zeteiben már terjesztenek. — Számíthatnak a lakos­ság társadalmi munkájára is? — Az elmúlt években saj­nos valójában csak a sport- öltöző kialakításakor fogtak össze a helybéliek. Míg a megye többi településén ezer forint fölötti értéket jelent egy ember önként vállalt munkája, nálunk ez még ma is négyszáznegyven körül van. Reméljük, a ta­vasz beálltával visszatér- a régi munkakedv. Szükség van a szorgos kezekre a fá­sítás, parkosítás, utcacsino­sítás tennivalóiban. Tóth Tibor, a fiatal párttitkár egyik vendéglátóipari egység sem árusít friss péksüte­ményt és tejterméket. Ab­ban bíznak, hogy a mele­gebb hónapokra talán meg­oldódik ez a probléma. Átváltozás — feltételekkel Füzesabony a várossá válás küszöbén Akár város is lehetne... Eger város Tanácsa V. B. Munkaerő- szolgálati Iroda állásajánlatai: Finomszerelvénygyár: Eger. Technológus, szerszámszerkesztő; gépi adatrögzítő vagy operátor; érettségizett gépíró; gépi forgácsoló szakmunkás ; minőségellenőr. Tejipari Vállalat: Eger, Sas út 60. Kereskedelmi előadó; termékleszedő; gépkezelő; raktáros; takarítónő. „TOVÁBBTANULOK FIGYELEM!” Az 1985 86-os tanévtől kihelyezett ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA indul a Hm-i Tanácsi Építőipari Vállalat szervezésében. Jelentkezhetnek: 8 általános iskolai és érettségivel rendelkező dolgozók. Bővebb tájékoztatás a vállalat személyzeti és oktatási osztályán kapható. (Katona Csabánénál). Tel.: 10-622 218. Jelentkezési határidő: 1985. április 20. Tájékoztató a Munkaero-szolgálati Iroda ügyfélfogadási rendjéről: Hétfő: 13.00 órától 16.00 óráig Kedd: 8.00 órától 12.00 óráig Szerda: 8.00 órától 18.00 óráig Csütörtök: ügyfélfogadás szünetel Péntek: 8.00 órától 12.00 óráig Részletes felvilágosítás a munkakörökről a munkál­tatóknál és a Munkaerő-szolgálati Irodánál Eger. Dobó tér 2. Tel.: 10-144

Next

/
Thumbnails
Contents