Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. március 25., hétfő (Folytatás az 1. oldalról.) Fejlődtek kapcsolataink, bővült együttműködésünk a szo­cialista országokkal; nagyra értékeljük és hasznosítjuk épi- tömunkájuk tapasztalatait. A beszámolási időszakban — hasonlóan más szocialista országokhoz — fejlődtek hazánk és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai is. A különböző társadalmi rendszerű országokkal a párbe­széd fenntartására, az együttműködés folytatására, a poli­tikai. gazdasági, kulturális és más kapcsolatok szélesítésé­re törekszünk. / A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is szo­lidáris volt a függetlenségük megszilárdításáért küzdő né­pekkel, a diktatórikus, elnyomó rendszerek ellen harcoló mozgalmakkal. A kölcsönös előnyök és érdekeltség elve A beszámolási időszakban a korábbihoz képeit nehezebb feltételek közt folytattuk a szocialista társadalom építését. A nemzetközi feszültség növekedése és a gazdasági nehéz­ségek miatt szocialista társadalmunk nagy teherpróbának volt kitéve. Népünk — pártja vezetésével — fokozta erő­feszítéseit, nagy és eredményes munkát végzett. Megőriz­tük szocialista vívmányainkat: a népi hatalom szilárdságát, a nemzeti összefogást a szocialista célok jegyében, a lét- biztonságot. A megváltozott helyzetben élesebb megvilágításba ke­rülnek munkánk gyengeségei, s társadalmunkban növekvő ellenérzést váltanak ki az eszméinkkel ellentétes és a köz- erkölcsöt sértő jelenségek. Szocialista fejlődésünk fontos feltétele, hogy teljesebben bontakozzanak ki társadalmi rendünkben a dolgozók alkotó képességében meglevő le­hetőségek, nagyobb követelményeket támasszunk az irányí­tásban és a végrehajtásban egyaránt, s határozottan lép­jünk fel az eszméinkkel és céljainkkal összeegyeztethetet­len megnyilvánulásokkal szemben. Társadalmi rendszerünk alapjai szilárdak. A termelő- eszközök csaknem egésze szocialista — állami és szövetke­zeti — tulajdonban, van. Döntő fontosságú feladatunk, hogy a tervgazdálkodás révén minél teljesebb mértékben kihasz­náljuk a szocialista tulajdonviszonyokban rejlő lehetősé­geket. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelni érdekeltségüket a termelőeszközök hatékonyabb működtetésében, és fokozottan be kell vonni őket a dönté­sek előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont, amely szocialista fejlődésünk során jelentősen gyarapodott. A munka nélkül szerzett jö­vedelmekből eredő vagyoni különbségek kialakulását gaz­dasági és jogi szabályozással meg kell akadályozni. Hazánkban a szocialista tulajdonviszonyok alapján, a tár­sadalmi osztályok és rétegek legfontosabb érdekeinek és céljainak azonossága révén épül és fejlődik a szocialista nemzeti egység. Rendszerünk stabilitása és fejlődése szempontjából meg­határozó jelentősége van a munkásosztály szocialista el­kötelezettségének, aktivitásának, helytállásának. Soraiba tartozik az aktív keresők 56 százaléka. Fontos feladatunk a munkások általános és szakmai műveltségének emelése és annak elősegítése, hogy minél nagyobb számban közvet­lenül is vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzé­sében. A szövetkezeti parasztság — az aktív keresők 14 száza­léka — a munkásosztály szilárd szövetségese. A mezőgaz­daság magas szintre emelésével nagymértékben hozzájárul a paraszti életmód gyökeres átalakulásához. Az értelmiség munkájával társadalmi, gazdasági és kulturális előrehala­dásunk részese. Ösztönözni és segíteni kell alkotóképessé­gének és közéleti aktivitásának további kibontakozását. A keresők 18 százaléka alkalmazott. Munkájuk minősége jelentősen befolyásolja az igazgatás és a gazdálkodás szín­vonalát, hatással van az egész társadalom közérzetére. A dolgozóknak mintegy 4 százaléka kisárutermelő, kis­iparos, kiskereskedő. Hosszabb távon is szükség van tevé­kenységünkre a szocialista társadalom életében. A szocializmus építésének fő kérdéseiben változatlanul megvan népünk túlnyomó többségének egyetértése, de hely­zetünk megítélésében, további fejlődésünk útjait és mód­jait illetően a korábbinál jobban megoszlanak a vélemé­nyek. Ilyen körülmények között még inkább megnőtt a je­lentősége, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az egység meg­erősítéséért. A nemzeti egység alapja, hogy egész népünk érdekelt a szocializmus építésében. A szövetségi politika folytatásá­nak, a haladásunkért tömörülő erők összefogásának ösz­tönzést ad, hogy pártunk figyelembe veszi a valóságos vi­szonyokat, nyíltan feltárja a fejlődés menetében keletke­ző ellentmondásokat, és a tömegek véleményének számba­vételével reálisan jelöli ki a tennivalókat. A szocialista nemzeti összefogásban fontos szerepet töl­tenek be az önállóan .működő társadalmi és tömegszerve­zetek, mozgalmak, amelyek a dolgozók millióit tömörítik és egész társadalmunkat átfogják. Pártunk támaszkodik a szakszervezetekre, igényli rész­vételüket a politika kimunkálásában, elfogadtatásában és megvalósításában. A szakszervezetek erősítsék érdekvédelmi, érdekképvise­leti tevékenységüket, s igényeljék a kötelezettségek fegyel­mezett teljesítését. Ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozódjon, eredményesen mozgósítsák tagságukat társa­dalmunk politikai és gazdasági erejének növelésére. Se­gítsék elő a dolgozóknak a vállalatok irányításában, a po­litika végrehajtásában való aktív részvételét. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése és az önálló életre való felkészítése az egész társadalom ügye. A tár­sadalomnak és intézményeinek segíteniük kell a fiatalok beilleszkedését, de nekik is érezniük kell felelősségüket ön­magukért és a társadalomért. A Magyar Szocialista Munkáspárt épít a magyar ifjúság hazaszeretetére, tudására, tettrekészségére, lelkesedésére. Nagyobb lehetőséget kell teremtenünk a fiataloknak az ön­álló. felelős cselekvésre, tudásuk és képességeik bizonyítá­sára. A jövőben még többet kell tennünk, hagy a felnö­vekvő nemzedékek azonosuljanak szocialista eszméinkkel. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség részt vesz a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. Fő hivatása, hogy megnyerje az ifjúságot szocialista céiljainknak, kép­viselje és védje a fiatalok sajátos érdekeit, tárja fel és közvetítse problémáikat a párt- és állami szervekhez. Se­gítse elő politikai, szakmai fejlődésüket. Az ifjúsági szö­alapján törekedett a kapcsolatok fejlesztésére valamennyi, erre készséget mutató fejlődő országgal. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatlanul az a legfontosabb célja, hogy népünk szocialista építőmun­kájához minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremt­sen. Ezért lépünk fel minden lehetséges alkalommal és fó­rumon a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás érde­kében. A párt és a kormány külpolitikájának legfontosabb ered­ménye, hogy népünk békében, biztonságban él. Külpoliti­kánk eredményes folytatásának legfőbb hazai biztosítéka továbbra is népünk bizalma és támogatása, nemzeti ösz- szefogása. társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializ­mus sikeres építése. vétség erősítse munkájának fiatalos, mozgalmi jellegét. Po­litikai munkája és egész tevékenysége gyakoroljon vonzó hatást tagjaira és a KISZ-en kívüli fiatalokra. Nevelje tag­ságát, a fiatalokat szocialista hazánk szeretetére, felelős magatartásra és cselekvésre. A Hazafias Népfront eredményesen segíti a párt szövet­ségi politikájának érvényesítését, a szocialista célok je­gyében megvalósuló nemzeti összefogást. Ellátja közjogi feladatait, a közélet tevékeny résztvevője. Pártunk igényt tart rá, hogy a Hazafias Népfront to­vábbra is vállaljon aktív szerepet a szocialista építést, a társadalmi viszonyok szocialista fejlődését szolgáló erőfe­szítésekben, mozgósítson az ország előtt álló feladatok megoldáséra. Törekedjen arra. hogy munkája nyomán a társadalom minden osztályában és rétegében növekedjen a közéletben részt vevők száma. Segítse elő, hogy az országos jelentőségű és a helyi közérdekű vitákban egyaránt minél többen nyilváníthassanak véleményt. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Az együttműködés a haza sorsáért ér­zett felelősségre épül, és szövetségi politikánk keretei kö­zött fejlődik. A hazánkban működő demokratikus nemzetiségi szövet­ségek rendeltetésüknek megfelelően tevékenykednek. A nemzetiségek a Magyar Népköztársaságot hazájuknak te­kintik. A nemzetiségeknek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népek közötti barátság fejlesztésében. Termé­szetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hasonlóképpen termé­szetes igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvűket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat. Meggyőződésünk sze­rint a szocialista fejlődés .lehetővé teszi, hogy a népek a burzsoá nacionalizmus maradványait leküzdve a kölcsönös tisztelet, a barátság és az együttműködés útján járjanak. A társadalom életének és fejlődésének fontos tényezője a család. Szerepe meghatározó a gyermekekről való gondos­kodásban. a fiatalok nevelésében, a közösségi magatartás formálásában, a különböző nemzedékek összetartásában. Ál­lamunk és társadalmunk jobban segítse, védje a család in­tézményét, annál is inkább, mert az utóbbi időben növe­kedett a felbomló családok és a veszélyeztetett gyermekek száma. A népesedés alakulása nagy fontosságú társadalmi ügy. A kormány hosszú távra szóló népesedéspolitikai progra­mot dolgozott ki. melynek célja, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon, a népesség csökkenése megálljon, majd a lélekszám növekedjen. Népesedéspolitikánk továbbra is az egyének, a családok elhatározására épít, és a demográ­fiai folyamatok feltételeinek javítására törekszik. A XII. kongresszus óta eltelt időszakban javult a nők társadalmi, gazdasági és szociális helyzete, kedvező irány­ban változtak élet- és munkakörülményeik. Arra törekszünk, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel egyaránt segítsük a gyermeknevelés, a munkahelyi feladatok és a közéleti ség együttes vállalását. Az 1970-es évek közepétől jelentősen megváltoztak a gaz­dasági fejlődés külső és belső feltételei. A világgazdaság­ban végbement változások tartós jellegét késedelmesen is­mertük fel. Ezekben az években a gazdaságpolitika első­sorban arra irányult, hogy elhárítsuk e változások negatív hatását a gazdaság fejlődésére és az életszínvonalra. Az or­szág kiadásai éveken át számottevően meghaladták a bevé­teleket, s ez végső soron a népgazdaság külső egyensúlyá­nak romlását, jelentős adósságállomány kialakulását idéz­te elő. A XII. kongresszus megerősítette a Központi Bizottság döntését, azt az 1979 óta folytatott gazdaságpolitikai gya­korlatot, amely a népgazdaság külső egyensúlyi helyezetének javítását és az elért életszínvonal megőrzését állította a gazdasági munka középpontjába. E céloknak rendelte alá a gazdasági növekedést és a nemzeti jövedelem belföldi fel- használását. Céljaink eléréséhez a kormányzati szervek aktívabb gaz­daságirányító és szervező tevékenységére, a gazdálkodó szervezetek eredményesebb munkájára és a dolgozó nép jelentős erőfeszítésére, esetenként áldozatvállalására volt szükség. Alapvető vívmányaink sérelme nélkül sikerült megőriz­ni az ország nemzetközi fizetőképességét. Ez rendkívül nagy erőfeszítéseket igényelt. Szükségessé vált, hogy csökkent­sük az adósságállományt is, holott eredetileg csak a VI. öt­éves terv utolsó évében számoltunk ezzel. Az elmúlt négy évben az export volumene 28 százalékkal, az importé 4 százalékkal bővült. A külkereskedelmi árufor­galomban 1982 óta fokozatosan növekvő aktívumra tettünk szert. Mindez lehetővé tette, hogy a konvertibilis valuták­ban fennálló adósságállományunkat mintegy 15 százalékkal csökkentsük. Fenntartottuk, illetve néhány fontos területen javítottuk a népgazdaság belső egyensúlyát. Javult a költségvetés, a munkaerő és a beruházási piac egyensúlya, megőriztük az áruellátás és a fizetőképes kereslet összhangját. Az ipari termelés négy év alatt 10 százalékkal nőtt, de elmaradt az előirányzattól. Jelentős eredmény, hogy a ne­hezebb értékesítési feltételek ellenére az ipari export na­Egész társadalmunk érdeke, hogy hasznosítsuk az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek tapasztalatait. Kö­telességünk, hogy segítsük részvételüket a közéletben, figye­lemmel kísérjük helyzetüket, s könnyítsünk az idős korral járó terheken. A beszámolási időszakban szocialista államunk rendelte­tésének megfelelően működött. Az országgyűlés és az Elnö­ki Tanács betöltötte alkotmányos szerepét. A Miniszterta­nács megfelelően ellátta feladatát. A szocialista állam a jövőben is fontos és nélkülözhetet­len szerepet tölt be alkotmányos rendünk, szocialista vív­mányaink külső és belső védelmében, a gazdaság és a kultú­ra irányításában, szervezésében. Az új választójogi törvény kedvezőbb feltételeket teremi a népképviseleti testületek tartalmasabb munkájához. A többes jelölés törvénybe iktatásával az idén esedékes orszá­gos képviselő- és tanácstagválasztások során tovább széle­sedik a szocialista demokrácia, bővül a közéletben résztve­vők köre. A választások a Hazafias Népfront programja alapján váljanak fontos közéleti eseménnyé, segítsék elő. hogy a lakosság megvitassa az ország ügyeit, az egyes te­lepülések fejlesztésének, az életkörülmények további javí­tásának lehetőségeit s ezek különböző megoldási módjait Az országgyűlés fokozottabban vegyen részt az állami fe­ladatok meghatározásában, erősödjön törvényalkotó tevé­kenysége. Tovább kell fejleszteni a kormányzati munkát. A hatás­körök pontosabb elhatárolásával, az állami és a társadalmi szervek tevékenységének jobb összehangolásával, a közigaz­gatás és az ügyintézés egyszerűsítésével is növelni kell az irányítás hatásfokát. Jogos igény, hogy javuljon az állam- szervezet működése, és csökkenjen a bürokrácia. Arra kell törekednünk, hogy a központi állami irányítás a leglénye­gesebb társadalmi és gazdasági feladatokkal, a fejlődés fő kérdéseivel fogalkozzon. Az állami szervek igényeljék a társadalmi és tömegszer­vezetek közreműködését, támaszkodjanak tapasztalataikra, támogassák a lakosság öntevékenységét, kezdeményezéseit, következetesen érvényesítsék a közérdeket. Tovább kell növelni a tanácsok önállóságát, felelősségét és a gazdálkodásban való érdekeltségét. Javítani kell mun­kájuk szervezeti, személyi és anyagi feltételeit. Erősödjön a lakosság részvétele a közügyek intézésében. A szocialista demokrácia fejlesztése pártunk történelmi programja. A szocialista demokrácia intézményeinek haté­kony működése erősíti a dolgozó nép hatalmát, segíti cél­jaink gyorsabb elérését. A helyi szervek, a vállalatok és az intézmények önállóságának növekedése kedvező feltételeket és lehetőségeket teremt ahhoz, hogy a lakosság közvetlenül vagy az őt képviselő társadalmi szervek, testületek útján részt vegyen a közügyek intézésében, a döntések előkészí­tésében és a végrehajtás ellenőrzésében. A szocialista törvényesség belpolitikánknak alapvető és változatlan eleme. A belügyi szervek, az ügyészségek és a bíróságok betöltik alkotmányos rendeltetésüket. Tevékeny­ségükkel nagymértékben hozzájárulnak, hogy alapvetően szilárd a közrend és a közbiztonság. Állampolgáraink nagy többsége a törvények előírásainak megfelelően gyakorolja jogait, fegyelmezetten teljesíti kö­telességét, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Nem kevés azonban azoknak a száma, akik valódi vagy vélt ér­dekeiket a közösség rovására érvényesítik, kötelességeiket elhanyagolják, vagy tudatosan megszegik. Szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek A társadalmi élet minden területén erősíteni kell az ál­lami, az állampolgári fegyelmet. A párt-, állami és társadal­mi szervek — a közvélemény támogatására is építve — határozottan és erélyesen lépjenek fel a negatív jelenségek visszaszorításáért, a bűncselekmények megelőzéséért, a tör­vények megtartásáért, és megtartatásáért. Különösen fontos a közélet tisztaságának megóvása, a következetes harc a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvánulása ellen. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi, a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség és más fegyveres testületek egymással szorosan együttműködve, népünk támogatásával eredményesen járulnak hozzá a béke megőrzéséhez, illetve belső rendünk biztosításához. A Magyar Néphadsereg szorosan együttműködik a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres erőivel. Harckészültsége magas fokú. a tervezett ütemben valósul meg haditechni­kai és szervezeti korszerűsítése. Fegyveres erőink és testü- leteink készen állnak a szocialista társadalom szolgálatára, a haza védelmére. gyobb mértékben növekedett, mint a termelés. Eredménye­sen teljesítik a termelési ráfordítások mérséklését szolgáló kormányprogramokat. Az új, gazdaságosan értékesíthető termékek aránya, a termékek versenyképessége nem növe­kedett a kellő mértékben. Az építőipari vállalatok nagyobb gondot fordítottak a karbantartásra és a felújításra. Lassú az előrehaladás a munka minőségének, szervezettségének javításában. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesíti a XII. kong­resszuson meghatározott feladatokat. A mezőgazdasági ter­melés a VI. ötéves terv első négy esztendejében az előző öt év átlagához képest 12—13 százalékkal nőtt. Minden eddi­ginél nagyobb eredményeket értünk el a gabona, valamint az ipari növények termelésében és feldolgozásában, s ez a belföldi szükségletek kielégítésén túl jelentős exportot tett lehetővé. Nem ilyen kedvező a kép a zöldség- és gyü­mölcstermesztésben. Az állattenyésztés a tervezettet meg­haladva fejlődött. A mezőgazdaságban a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent, a termelési ráfordítások azonban — néhány ágazat kivételével — még mindig na­gyok. Az intenzív gazdálkodás kibontakoztatásában számottevőek az elért eredmények, de az egész népgazdaságra kiterjedő változást még nem sikerült elérnünk. Népgazdaságunk jö­vedelemtermelő képessége a lehetségesnél és a szükségesnél egyaránt kisebb. Az egyensúly javításának követelményét csak a belföldi felhasználás 3 százalékos csökkentésével le­hetett teljesíteni. Az elmúlt évek eredményeit és gondjait elemezve a Köz­ponti Bizottság megalapozottan jelentheti a kongresszusnak és dolgozó népünknek: a rendkívül nehéz viszonyok között is sikerült megőrizni népgazdaságunk stabilitását és alap­vető szociális vívmányainkat. Épitőmunkánk külső körülményeiben a következő évek­ben sem várható lényeges javulás. A külső egyensúlyi hely­zet javítása továbbra is alapvető feladat. Gazdasági nehéz­ségeink leküzdése azt is megköveteli, hogy bővítsük a mű­szaki fejlődéshez és az életszínvonal emeléséhez szükséges (Folytatás a 3. oldalon.) Belpolitikai helyzetünk, társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése A gazdasági építőmunka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents