Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
1 NÉPÚJSÁG, 1985. március 23., szombat (Fotó: Köhidi Imre) Díszszemle előtt Tegnap a fővárosban tájékoztatták a sajtó munkatársait az április 4-i jubileumi díszszemle menetéről és a felkészülés jelenlegi stádiumáról. A katonai tiszteletadás a Dózsa György út felvonulási területén reggel háromnegyed kilenckor kezdődik, amikor a Magyar- ország ezeréves történelmét felidéző zászlókkal érkeznek a helyszínre. A jelentésbeadás, a honvédelmi miniszter köszöntője és ünnepi beszéde, majd a Himnusz után, a gyalogos díszhadosztály nyitja meg a sort. Ezt követi a légiparádé, vagyis a hangsebességnél kétszer gyorsabb szuperszonikus repülőgépek és helikopterek bemutatója. A menetet a gépesített hadosztály alakulatai zárják. A hagyományok közé tartozik, hogy a katonai rendezvényeken az időközben rendszerbe állított fegyverekkel, járművekkel is megismerkedhet a, nagyközönség. Idén két tüzérségi eszköz — a százötvenkét milliméteres önjáró tarack, és a százmilliméteres sima csövű páncéltörő ágyú, a SZU—22M típusú felderítő vadászbombázó repülőgép és a KUB csapatvédelmi légelhárító rakéta jelenti az újdonságot. Az egyórás díszszemle a 400 fős egyesített zenekar elvonulásával ér véget. Ajándék Hatvannak Jiikileumi ünnepség Egerben (Folytatás az I. oldalról) Heves megyei miniszteri biztosa beszélt. Felvázolta az akkori történelmi pillanatokat. azt a folyamatot, melynek hatására 1945. április 22-ig megyénkben a földreformot megvalósították. Kiemelte, hogy kellő 'lelkesedéssel és akarással, valamint a megfelelő kollégák támogatásával értek el sikereket. Ezt követően Eördögh Ernő, nyugalmazott általános iskolai tanár, aki 1945-ben az első megyei pártbizottság osztályvezetője volt. szintén felidézte az Akkori eseményeket. Mint az egri járás delegáltja a községekben irányította a nagybirtok felosztását. Akkori emlékeiről beszélt Nagy Béla is, aki a Heves megyei Földbirtokrendező Tanács tagja volt. Rámutatott, hogy nem kis erőfeszítések árán. de sikerült megvalósítani a rájuk bízott feladatot. 1946 februárjában pedig az első megyei pártértekezleten már számot adhatott szűkebb hazánkban a földreform eredményes végrehajtásáról. Aláhúzta, hogy ez a tett alapul szolgált a későbbi korszerű nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésének. Ezután megyénk több községéből az egykori földosztás résztvevői mondták el emlékeiket. A továbbiakban dr. Misi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, a Heves megyei Baráti Kör titkára beszélt az elmúlt 40 év eredményeiről, társadalmi, gazdasági, politikai életünk változásairól. Kiemelte a magyar mezőgazdaság sikereit. nemzetközi elismerését. Végül kulturális műsorra került sor. A résztvevők a tarnaleleszi fúvószenekarnak, az Egri Csillagok Termelőszövetkezet Népdalkórusának és citerazenekará- nak műsorát hallgatták meg. A jubileumi ünnepség Bá- gyi Imre zárszavával fejeződött be. Mentusz Károly Hatvan város Tanácsa tegnapi ülésén megvitatta többek között a végrehajtó bizottság ötesztendős munkájáról készített beszámolót. A tartalmas vitairat, amely az általános tevékenység mellett érintette a lakás- építkezés, a lakásgazdálkodás. az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a testületi munka egyéb területét. a tanácstagok köréhen általános elismerést keltett. Ezt a minősítést — Gácsér István javaslatára — kiegészítésként bele is fogalmazták ama határozati javaslatba, amelyet a téma kapcsán a tanácsülés megszavazott. Az interpellációk során Moldvay Győző tanácstag, lapunk főm un ka társa, a Galéria vezetője bejelentette, hogy a négy évtized során vásárlás, ajándékozás révén tulajdonába került, egvmillió forint értékű műgyűjteményét Hatvan városnak ajándékozza. Angeli József tanácselnök válaszában a testület köszönetét tolmácsolta, és arról biztosította az adományozót, hogy a száznál több festményből, grafikából. szoborból álló gyűjteménynek mielőbb otthont teremtenek. Megalakult a megyei választási elnökség Pénteken reggel Markovtcs Ferenc, a megyei tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt, s ezzel megalakult szűkebb hazánk választási elnöksége. Az eseménynél jelen volt Jenei János, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkárhelyettese is. (Fotó: Perl Márton) A XIII. KONGRESSZUS KÜLDÖTTEINEK Az MSZMP Központi Bizottságágak előzetes jelentése Æ Az MSZMP Központi Bi___zottsagának I /imrr előzetes 'jelenMÉM ,é“—" ytzULLLiß küldötteinek című dokumentum hyolc fejezetben adatokat és tényeket ismertet a két kongresszus közötti pártmunka és társadalmi élet áttekintésének megköny- nyítésére. Az I. fejezet a Központi Bizottság tevékenységéről szól. A testület a XII. kongresz- szustól ez év március 1-ig 23 ülést tartott. Tanácskozásain rendszeresen foglalkozott a nemzetközi helyzet, a gazdaságpolitika. az állami élet, a belpolitika, a párt belső élete és a társadalmi élet időszerű kérdésïivel. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai öt év alatt összesen 810 munkalátogatást tettek Budapesten és a megyékben, a Központi Bizottság tagjai pedig rendszeresen részt vettek különféle pártrendezvényeken. A párt tevékenységének néhány területét ismertető II. fejezet élén az a közlés áll. hogy a párt taglétszáma 1985. január 1-én 870 992 volt, öt év alatt 59 159-cel (7.3 százalékkal) nőtt. A párttagság több mint 25 000 alapszer- vezetben tevékenykedik. A párt propagandamunkájának fontos adata. hogy a jelenlegi tanévben a pártoktatásban 684 373-an vesznek részt, közöttük 371 721 a párttag. A XII. kongresszus óta a párt 10 jelentős országos elméleti tanácskozást rendezett, a Politikai Akadémián pedig öt év alatt 11 előadás hangzott el. Az agitációs tevékenység jól bevált eszközei közé tartoznak a politikai vitakörök; a pártszervezetekben jelenleg több mint 9000 ilyen kör működik, összesen 158 ezer résztvevővel. A Népszabadság és a megyei pártlapok együttesen naponta közel 2 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. A fejezet — a pártintézmények munkájának számbavétele után — a párt nemzetközi tevékenységének áttekintésével zárul. Az MSZMP képviselői a XII. kongresszus óta 85 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldötteivel 429 alkalommal folytattak magas szintű tárgyalásokat Tovább szélesedtek az MSZMP kapcsolatai a nemzeti felsza- badítási mozgalmakkal és más haladó szervezetekkel a szocialista, szociáldemokrata és más pártokkal. A társadalmi fejlődésről szóló III. fejezet közli, hogy az ország népessége az 1980. évi 10 millió 710 ezer főről 1985. január 1-ig 10 millió 658 ezer főre csökkent, a születések számának visszaesése és a halálozási arány növekedése miatt. Az aktív keresők száma az utóbbi négy év alatt 95 ezerrel, az eltartottaké 155 ezerrel csökkent, az inaktív keresőké 193 ezerrel nőtt. A munkásosztályhoz 1985 elején 2 millió 731 ezer fő. az aktív keresők 55,5 százaléka tartozott, kevesebb mint 1980-ban. A munkásosztályhoz tartozók 46 százaléka falvakban él. A szövetkezeti parasztság számának és arányának korábban tapasztalt csökkenése 1980 után nem folytatódott. A szellemi foglalkozásúak száma mérsékelten tovább nőtt. A kisárutermelők, kiskereskedők száma némileg ^növekedett, de arányuk továbbra sem jelentős (az aktív keresők 4,2 százaléka). E fejezet befejező része a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal foglalkozik, ismerteti többek között a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a Nőtanács, az MSZBT és a szövetkezeti mozgalom tevékenységének fő jellemzőit és eredményeit. A munkamozgalmakról szólva közli, hogy a mostani kongresszusi és felszabadulási versenyben a dolgozók nagy többsége tett felajánlást; a 132 ezer szocialista és munkabrigádban több mint 1,6 millió munkás, mezőgazdasági dolgozó és értelmiségi tevékenykedik, az űjító- és feltaláló mozgalomban pedig évente átlagosan 215 ezer dolgozó vesz részt. _ A IV. fejezet a „Népképviselet, közigazgatás, fegyveres erők és testületek, törvényesség” címet viseli. Közli, hogy az 1980. évi választások alkalmával a lakosság 59 270 helyi tanácstagot és 352 országgyűlési képviselőt választott meg. A jelentés méltatja az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsok és a népi ellenőrzés sokrétű és eredményes tevékenységét, majd megállapítja hogy hazánk védelmi képessége a követelményeknek megfelelően fejlődött, országunkban a közrend és a közbiztonság szilárd. A gazdasági építőmunkáról tájékoztató V. fejezet rámutat, hogy a népgazdaság a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A fő célok — a feltételezettnél nehezebb világgazdasági feltételek mellett is — a tervezetthez közelálló mértékben megvalósulnak A nemzeti jövedelem az utóbbi négy évben együttesen 8.4 százalékkal nőtt, belföldi felhasználása pedig valamivel több mint 3 százalékkal csökkent, s megszűnt a nemzeti iövedelem termelése és a belföldi felhasználás között korábban kialakult jelentős egvensúlyhiány. Az ország eladósodása megállt, az adósságállomány valamelyest csökkent. A szocialista szervek beruházásainak volumene 1984-ben 19 százalékkal kisebb volt az 1980. évinél. A fejlesztési forrásokat — főként az utóbbi két évben — nagyobbrészt a folyamatban lévő beruházások befejezésére fordították. A gazdálkodás hatékonysága nőtt ugyan, de a lehetségesnél és szükségesnél kevésbé. Az utóbbi négy évben a kiviteli árak 15 százalékos növekedése a behozatali árak 25 százalékos emelkedését csak részben ellensúlyozta, így a külkereskedelmi cserearányok 7,5 százalékkal romlottak. A népgazdaság energia- és anyagellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az ipari termelés 1980 óta — a kisszervezetek termelésével együtt — évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt. A termelés 91.7 százalékát az állami, 5,6 százalékát a szövetkezeti ipar. 1,4 százalékát a magánkisipar. 1,3 százalékát a különféle újabban alakult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli nép- gazdasági ágakban (elsősorban a mezőgazdaságban) végzett ipari tevékenység meghaladta az összes ipari termelés egytizedét. A VI. ötéves terv első négy évében a mezőgazdasági termelés számottevően emelkedett, 12,4 százalékkal haladta meg az 1976— 1980. évek átlagát. A mezőgazdasági termékek 65 százalékát nagyüzemekben, 35 százalékát háztáji és kisegítő gazdaságokban állították elő. A mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termékek exportja 36 százalékkal nőtt. Szélesítettük külgazdasági kapcsolatainkat Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb hányadát, 53 százalékát a szocialista országokkal. ennek több mint felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszanak a KGST tagországai. A fejlett tőkés országokra jut külkereskedelmi forgalmunk egyharmada, a fejlődő országokra 11—12 százaléka. Az „Életszínvonal, szociálpolitika” című VI. fejezet megállapítja: a teljes foglalkoztatottság — amely a létbiztonság alapfeltétele —. változatlanul érvényesült. A lakosság összes jövedelme (a munkajövedelmek, valamint nyugdíjak, társadalmi juttatások együtt) az elmúlt négy évben mintegy 37 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek, így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme átlagosan négy év alatt 5,8 százalékkal nőtt. A társadalom egyes csoportjainak reáljövedelme csökkent. Az alapvető társadalmi rétegek jövedelemszintje közeledett egymáshoz, a munkásosztály és a parasztság egy főre jutó átlagos jövedelme — az 1982. évi felmérés szerint — lényegében azonos. A nyugdíjak társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyorsabban ben 1984-ben 33—34 százalék volt. A lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy évben megközelítően 6 százalékkal növekedett (a hatodik ötéves terv a fogyasztás 7—9 százalékos emelkedésével számolt). A lakossági vásárlóerő és a fogyasztói árualapok egyensúlyát, az ellátás színvonalát à nehezebb külgazdasági feltételek ellenére alapvetően sikerült megőrizni, de a növekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kereslet kielégítése csak részben valósult meg Az utóbbi négy évben a XII. kongresszus határozatában és az ötéves népgazdasági tervben elfogadott célokkal összhangban 297 ezer lakás épült. Az egészségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A jelentés VII. fejezetében a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek fontos és érdekes adatai olvashatók. Hazánkban 1983-ban a tudományos kutatóhelyeken 78 000 fő dolgozott. A társadalom 1983-ban a kutatásra és fejlesztésre 23,5 milliárd forintot fordított. Az állami oktatási intézményekben — az óvodákat is beleértve — 19ó4-b. n összesen 2,4 millióan tanultak. Az országban jelenleg 10 010 közművelődési könyvtár működik. A művelődési otthonok száma 1983- ban 2524 volt. Az egyesületekben 294 ezer igazolt sportoló versenyez. A Magyarországon kiadott könyvek száma öt év alatt 8241- röl 9128-ra, példányszámuk 94,7 millióról 103 millióra, a könyvkereskedelem forgalma pedig 2,8 milliárdról 4 milliárd forintra nőtt. Fejlődésről számolnak be a film, a színház, äz opera, a hangverseny, a képzőművészet, a televízió, a rádió és a sajtó adatai is. A dokumentum VIII. fejezete — „Külpolitika, nemzetközi kapcsolatok” címmel — ismertetést ad a Varsói Szerződés tagállamainak 1980 óta lezajlott fontosabb tanácskozásairól, valamint a KGST-együttműködés fejlődéséről. A fejezet ezután kétoldalú államközi kapcsolataink alakulásáról tájékoztatva egyebek között szól arról, hogy 1980 óta azoknak az országoknak száma, amelyekkel hazánk diplomáciai kapcsolatot tart fenn, 126-ról 130- ra emelkedett. Országunk közel ezer kormányszintű és nem kormányközi nemzetközi szervezet munkájában vesz részt. Hazánk 1984-ben 74 országgal működött együtt kormányközi kulturális és tudományos egyezmény, munkaterv vagy más megállapodás alapján. A dokumentum befejezésül felsorolja azt az 1980 óta lezajlott csaknem 30 legjelentősebb nemzetközi konferenciát, amelyen a magyar társadalmi szervezetek és mozgalmak is részt vettek.
