Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
jjHHBHHHHjQ NÉPÚJSÁG, 1985. március 2., szombat Belgium és a rakéták Aki nap mint nap nyomon követi a külföldi hímeket, az bizonyára maga is felfigyelt arra, hogy a rakétatelepítés kérdése forrongásba hozta Belgiumot. A nyugat-európai ország tízmillió lakójának többsége elutasítja azt. hogy amerikai manőverező robot- repülőgépeket helyezzenek el hazájukban. „Nem rakétákat — munkát akarunk !" — harsogták azok a fiatalok, akik a közelmúltban a főváros. Brüsszel utcáin végigvonultak. A békeszervezetek elszánt harcot hirdettek a rakéták ellen. bizonyság erre az a demonstráció-sorozat, amely március végéig zajlik az országban. Nem véletlenül március végéig. A kormány ekkorra helyezte kilátásba. hogy dönt a rakétatelepitésről. Martens miniszterelnök januárban az Egyesült Államokban járt, s ott tárgyaló partnerei. élükön Reagan elnökikel mindent megtettek. minden eszközt bevetettek azért, hogy rábírják a telepítés végső jóváhagyására, illetve elkezdésére. Martens ugyan nem mondott nemet, de megpróbálta érzékeltetni vendéglátóival országa s a maga sajátos helyzetét. Jelezte a közvélemény ellenállását a rakétákkal szemben. A kormányfő számára ez azért is fontos szempont, mert decemberben választások lesznek Belgiumban, s ha kiáll a rakétatelepítés mellett. aligha számíthat győzelemre a voksoláson. Elmondta, hogy jelenleg két vélemény létezik hazájában a rakétákkal kapcsolatban. Az egyik szerint Belgium azzal segítheti a legjobban a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásait, ha vár a telepítéssel. A másik szerint azzal, ha kitart a NA- TO-döntés mellett. Az eddigiekből kitűnik, hogy nem az utóbbi vélemény élvez tömeges támogatást Belgiumban. Egyes értesülések szerint — a teljes képhez ez is Belt$iunt és Hollandia hozzátartozik — Martens washingtoni útja előtt a belga kormány ülésén elhatározták, hogy márciusban az eddigi feltételes állás- foglalást egyértelművé teszik: a rakéták befogadása mellett döntenek, kötelezik magukat arra, hogy 1987-ig telepítik is azokat, ugyanakkor a telepítés megkezdésének időpontját későbbre halasztják. A NATO 1979-es kettős határozata értelmében Belgiumban 48 manőverező robotrepülögé- pet helyeznek el. ebből az első 16-ot március közepén kezdenék rendszerbe állítani a Florennes-i támaszponton. Martens a legcsekélyebb megértésre sem talált Washingtonban, de külügyminisztere, Tindemans sem, amikor az amerikai látogatás után felkereste Carrington NATO-főititkárt. tárgyalt Nagy-Brütamnia, az NSZK és Olaszország vezető politikusaival. A Mar- tens-kormány számára ebből a rakétakörútból nyilvánvalóvá vált. hogy szövetségeseik a telepítésre igent, az első manőverező robotrepülőgépek belgiumi megjelenésére pedig egy mielőbbi időpontot várnak el. Az Egyesült Államok és a NATO többi országa számára alapvető fontosságú a belga hozzájárulás, mert ennek birtokában hatékonyabban gyakorolhatnak nyomást a rakétákat befogadni ugyancsak ódzkodó Martens miniszterelnök (Fotó: UPl — MTI — KS) másik Benelux-államra, Hollandiára. ahonnan novemberben szeretnének kicsikarni hasonló döntést. A rakétatelepítést ellenző belga erők soha nem volt történelmi lehetőséget emlegetnek. Mint mondják: országuk azzal, hogy elutasítja a rakéták befogadását, értékesen járulna hozzá a küszöbönálló szo- jet—amerikai tárgyalások sikeréhez. Karel Van Miért, a rakéták ellen elszántan küzdő Flamand Szocialista Párt elnöke így érvel: ,.A rakéták befogadását nem... és ahogy egy amerikai katonai vezető látni szeretné (Pravda karikatúrája — KS) csak elhalasztani kell. hanem teljesen el kell utasítani. Belgiuminak a NATO keretében fel kellene lépnie egy gyökeresen új védelmi politika kialakításáért, a sajátos belga és nyugat-európai érdekek figyelembevételével, és el kellene utasítani az amerikai érdekeknek megfelelő jelenlegi irányvonalat. A Belga Kommunista Párt arra emlékeztet. hogy a kormány felhatalmazást kapott a törvény, hozástól a döntésre, de azt utána a parlamentben vitára kell bocsátania, s esetleg bizalmi szavazással is össze kell kötnie. Jellemző, hogy még a kormányfő pártja is kétértelműen foglalt állást legutóbbi országos értekezletén. A Flamant Kereszténydemokrata Párt hangoztatta ugyan a feleté'len hűséget a NATO-hoz és a kettős határozathoz, de azt is, hogy reális esélyt kell adni a sikernek a genfi szovjet —amerikai megbeszéléseken. A belgák zöme a sikerhez vezető út első fontos állomását az amerikai rakétáik nvugat-eurcpai telepítésének befagyasztásában látja a tárgyalások idejére. S hogy helyesen ítélik meg a helyzetet, bizonyság rá Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter figyelmeztetése: a nyugat-európai telepítések folytatása kérdésessé teheti a jövendő szovjet-amerikai tárgyalásokat. Nagy tehát a tét, s a mai feszült helyzetben nagy a belga kormány felelösssége is. Márciusi döntésével nemcsak saját sorsát pecsételheti meg a belga választók szemében, de Európa jövőjét is még inkább beárnyékolhatja. Kocsi Margit Még mindig titok Mi okozta a spanyol tömegmérgezést? Egy madridi klinikán meghalt a 12 éves Nuria Cicon- cha, az 1981 májusában kezdődött titokzatos spanyolországi tömegmérgezés egyik áldozata. Három és fél év alatt 352 személy vesztette ily módon életét, húszezer fölött van a megbetegedettek száma. Sokuk sorsa még ma is bizonytalan. Négyszáz kutató Eddig még nem sikerült kideríteni, hogy tulajdonképpen mi okozta a mérgezést. S miután nem ismerik a kórokozót, nem tudnak hatékony gyógyszert sem ac - ni a betegeknek. Négyszáz spanyol kutató igyekszik fényt deríteni az ügyre, eddig minden eredmény nélkül. Madridban a múlt nyáron egy orvosi kongresszuson megállapították, hogy a toxikus szindrómának elnevezett betegséghez hasonlóval eddig még nem találkozott az orvostudomány. Elébb arra gyanakodtak, hogy vegyi anyagokkal vagy szennyvízzel mérgezett eper, paradicsom vagy saláta okozta a bajt. A következmény: senki nem akart többé főzeléket és gyümölcsöt enni!. Majd egy, a tyúkok, macskák és kutyák között terjedő vírusra gyanakodtak, mire Madridban és Ókasztíliéban, ahol a legtöbb megbetegedés fordult elő. tömegesen irtották a háziállatokat. Amerikai vegyi fegyver Később elterjedt, hogy a vírus, amely elsőként a tüdőt támadja meg, a Madrid közelében fekvő Torrej.on amerikai támaszpont titkos vegytlfegy ver-raktárából származik. A spanyol hatóságok tagac ták bármiféle vírus létezését, ezért járványkorlátozásokat sem rendeltek el. Több mint egy hónapja terjedt már a vész, 6400-ra emelkedett a betegek száma, amikor arra a megállapodásra jutottak, hogy valószínűleg hamisított repceolaj a kórokozó. A spanyol mezőgazdasági minisztérium nem sokkal korábban arra biztatta a gazdákat, növeljék a repcetermelést, hogy megtörjék az Egyesült Államokból származó szójaolaj monopóliumát. A tömegmérgezés óta a spanyolok hallani sem akarnak a repceolajról, s az ország változatlanul kiszolgáltatottja az amerikai szójának. Pancsolt olaj? Valószínűnek látszik, hogy a dráma mögött a gátlástalan olajkereskedők manipulációja áll. Az iparj célra anilinnal élvezhetetlenné tett repceolajai vegyileg mosták, és mint tiszta olívaolajat feketén hozták forgalomba. E feltevés ellen szól azonban, hogy a hamisított olajat fogyasztók közül nem mindenki betegecett meg. Más oldalról pedig olyanoknál, akik diétájuk miatt olajat egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben fogyás ztottaik. hasonló mérgezési tünetek jelentkeztek. Még furcsább, hogy az állatkísérletek semmiféle bizonyítékkal nem szolgáltak. Fertőzés? A közvélemény és az érdekeltek egyre türelmetlenebbek. Tudósok serege kutatja azóta is a valódi okot, miközben olyan hírek terjednek, hogy nem is az olaj volt az ok, hanem a fertőzés egy nyugatnémet vegyikonszern spanyolországi telepéről származik. A sevillai egyetem igazságügyi orvosi Fernando Bengoechea, letartóztatott olaj-nagykereskedő (Fotók: Spiegel — KS) intézetének vezetője így a „Cambió 16" című lapnak. Később nyilatkozatát módosította, azt állította, hogy ő nem nevezett meg sem céget. sem terméket... A mérgezés fertőzéses eredetét az Egészségügyi Világszervezet sem zárta ki, de később ezt a feltevést mégis elejtették. Pecig ebben reménykednek azok az olajikereskedők, akik több mint három éve vizsgálat, fogságban ülnek. Ha ugyanis a vizsgálat megállapítaná, hogy az általuk hamisított olaj mérgezett meg tízezreket, a legmagasabb büntetésre számíthatnak, s emellett milliárdos nagyságú kártérítésre is kötelezik őket. Ha kiderülne, hogy mégsem az olaj volt a bűnös, a kereskedőket minden valószínűség szerint szabadon bocsátják. 9 ». PARAGUAY Szökött ■ ff II ff B bűnözök paradicsoma Demokrácia paraguayi módra (A müncheni Neue Zeitung karikatúrája — KS) Egy New York-i sajtókonferencián a közelmúltban bizonyítékokat tártak fel arról, hogy az amerikai megszálló erők Bécsben annak idején letartóztatták dr. Joseph Mengelét, a „halál angyalaként" ismert auschwitzi hóhért, aki négyszázezer ember elpusztításáért felelős. Mengele nem sokkal később eltűnt, és a világ csak a hetvenes években szerzett tudomást arról, hogy — feltehetően a CIA segítségével — Paraguayban talált menedéket. (Újsághír) Paraguay. A hírhedt délamerikai diktátor, Don Alfredo Stroessner birodalma Míg a földrész több országában. Argentínában, Brazíliában és Uruguayban megdőlt a katonai diktatúra. Paraguayban a puccsal hatalomra jutott hetvenkét éves tábornok harminc éve őrzi egyeduralmát. Azóta Stroessner élet és halál ura: hatalma korlátlan, a hadsereg és a kormányzó Co- lorado-párt támogatásán nyugszik. A tábornokok és ezredesek lojalitását azzal biztosítja, hogy garantálja részesedésüket az úgynevezett illegális gazdaságban, a csempészetben, vesztegetésben és az egyszerű lopásokban. A tábornok szerint Paraguay „az Egyesült Államok legjobb barátja", s valóban az ENSZ- ben például nincs olyan kérdés, amelyben ne az USÁ-t támogatná. S a hála dollármilliókban mutatkozott meg. Igaz, az utóbbi időkben csökkent az amerikai támogatás, és az amerikai politikusok sem törekszenek arra, hogy Stro- essnerrel fényképeztessék le magukat. Pedig a „demokrácia” szó ott olvasható valamennyi hivatalos iraton, kiadványon... Korlátlan a korrupció. A hamburgi Spiegel magazin egy miniszterről ír, aki egy 12 millió dolláros üzlet engedélyezéséért kétmillió dollár „csúszópénzt” követelt magának. Egy külkereskedő a kiviteli engedélyért a hivatalos árfolyam 40 százalékának megfelelő összeget fizetett a Központi Bank egyik tisztviselőjének. Itt mindennek ára van: egy tartózkodási engedély 200 dollár, ugyanany- nyiba kerül egy állampolgársági bizonyítvány, egy útlevél ára 700 dollár. Tudni vélik, hogy dr. Mengele, a halálorvos évtizedeken keresztül rendszeresen fizetett paraguayi állampolgárságáért, Graham Green, az ismert amerikai író „Utazás nagynénémmel" című regényében Augusta, a nagynéni Paraguayban így tűnődik: „Az isten tudja, hogy boldogul itt dr. Mengele'’, — majd rövid gondolkodás után hozzáteszi : „Valószínűleg titkos számlája van Svájcban". Az ország mindig tárt karokkal fogadta a volt nácikat. a szélsőjobboldaliakat. de a szélhámosokat, a sikkasztókat és a csalókat is. A befogadottak hivatalos listáján szerepel egy bizonyos Georges Watin. akit egy de Gaulle elleni gyilkosság kísérlete miatt köröztek. Itt van Gaetano Orlandó olasz újfasiszta bűnöző. akinek többszöri kiadatási kérelmét megtagadták, Auguste Joseph Ricord, francia származású nemzetközi kábítószer-kereskedő, egy amerikai börtönből szökött Paraguayba. Vannak, akik rosszabbul járnak. Egy fogászati ügynök 110 kiló lopott aranynyal érkezett. Előbb eltűn! az arany, azután az ügynök A legújabb jövevények között szerepel Hans Hermann Weyer „konzul”. aki az NSZK-ban arra specializálta magát, hogy nagyravágyó újgazdagoknak, magas honoráriumokért — különböző címeket adományozott A csaló kiadatási kérelmeit ismételten megtagadták a paraguayi hatóságok. Most hamis hajtási engedélyek és telekkönyvi kivonatok beszerzésével foglalkozik Levélpapírján „rendkívüli nagykövet" címet engedélyezett magának. A napilapokban rendszeres rovata van a különböző országok, ból érkezett kiadatási kérelmeknek. Szerepelnek közöttük sikkasztó argentin bankárok, spanyol álpüspök és sokan mások. A helyi játékszabályok szerint: aki nem tud fizetni, mehet. Jellemző két amerikai bankrabló. Richard Cochran és Janet Krebs esete Letartóztatták őket. Az újságok megírták, hogy a rabolt 900 ezer dollárt a hatóságok lefoglalták. Későbbi közlés szerint több mint egymillióról és ékszerekről van szó. A legújabb jelentés egy ügyvéd letartóztatásáról és kétmillió-hétszázezer dollárról szólt. Az összeg feltűnő módosulásaiban nyilván az játszott szerepet, hogy a rendőri apparátuson belül a különböző csoportok nem tudtak megegyezni a zsarolási ösz- szegben. Az ügy végül megoldódott: a paraguayi állam, bűnjelként, a Központi Bankban ünnepélyesen letétbe helyezte a .pénzt, és hogy a baráti USA-hatósá- gokat is kielégítsék: a két bűnözőt kiadták Amerikának. Így fest Stroessner tábornok demokráciája. A hatalmon lévőknek minden megengedett, luxus és jólét, a szökött bűnözők paradicsomot találnak itt, miközben a nagy tömegek a szuronyok árnyékában, megfélemlítve tengetik életüket. Meddig? Gáti István összeállította: Pilisy Elemér
