Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-21 / 67. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 21., csütörtök 5. LENGYELORSZÁG Vállalati tanácsok — lengyel módra A lengyel vállalatok jó részénél ezekben a hetekben választásokat tartanak. Titkos és általános szavazással a dolgozók küldötteket delegálnak azokba a testületekbe. amelyeknek a lengyel gazdasági reform fontos hatáskört adott. Ezek a dolgozók tanácsai, amelyek ma már a termelőüzemek, intézmények kilencven százalékában ténykednek. A tanácsok szerepe, hogy a vállalat gazdálkodásának mindennapjait irányító igazgatóval együtt döntsenek a legfontosabb közgazdasági és termelési kérdésekről: a tervről, a nyereség felosztásáról, műszaki fejlesztésről. A tanácsok nem tulajdonosai a vállalatnak. de egy sor tulajdonosi jogot az állam átruházott rájuk. Fontos szerepük van a munkás- önkormányzat e szerveinek az igazgatók kinevezésében. Ha ma Lengyelországban megüresedik egy vállalatvezetői állás, azt a törvény értelmében csak pályázattal szabad betölteni. Ezt ma még nem mindig tartják be. A pályázatot a több mint hétezer vállalat kétharmadánál a dolgozók tanácsai írják ki, s ők is nevezik ki a legjobb eredményt elért jelentkezőt igazgatóvá. Kétezer körül van azoknak a vállalatoknak a száma, ahol a kinevezés joga a minisztert, vagy a vajdaság vezetőjét illeti meg, a pályázati bizottságokban azonban ekkor is jelen van a tanács néhány tagja. A lengyel gyakorlat arra utal, hogy a személyzeti ügyek gyakran okoznak konfliktust a dolgozói tanácsok és a minisztériumok, illetve a tanács és az igazgató között. Tádzsikisztánban, a Pa - mir hegyei közt befejezéséhez közeledik egy egyedülálló öntözöalagút építése. Hossza tizennégy kilométer lesz. összehasonlításként : a Bajkál—Amur vasútvonal leghosszabb alagútja 16 kilométeres. Ez az öntöző- alagút a köztársaságban kiépülő Dangarinszki öntöző- rendszer egyik fő létesítménye. A köztársaság öntözési rendszerének építéséről, annak jövőjéről, a melioráció gazdasági és társadalmi jelentőségéről beszél Dzsam- sed Karimov, a gazdaságtudományok doktora, a Tad- zsik SZSZK Állami Tervbizottságának elnökhelyettese. — A köztársaságunkban található 570 kisebb és nagyobb folyó ellenére a termékeny völgyekben kevés a viz. Lejuttatni a hegyekből a vizet — ez volt a tadzsik nép évszázados vágya. A konfliktusok feloldására a lengyel jogszabályok pontos folyamatokat írtak elő. Ha a feleket a békítő- bizottság sem tudja közös álláspontra hozni, akkor vitájukban bíróság dönt. A dolgozók tanácsaiba országosan vagy százötvenezer tagot választottak be. Ezek többsége munkás. Érthető, hogy jó részüknek nem könnyű döntenie, amikor a vállalat hosszú távú stratégiájáról kell határozatot hoznia a testületnek. Éppen ezért *a LEMP KB illetékes központja, illetve a lengyel SZEJM szakbizottsága rendszeres tanfolyamokat, konzultációkat szervez számukra, hogy megismerkedjenek az előírásokkal, a gazdasági szabályozókkal. Ma általában az a vélemény itt, hogy a tanácstagság kétéves időtartama túl rövid, nem ad lehetőséget a megszerzett ismeretek kamatoztatására. Gyakran keletkezik ellentét a szakszervezetek és a vállalati tanácsok között, mivel az előbbiek többnyire a nyereség mind nagyobb hányadát kívánják kiosztani vagy szociális célokra költeni, míg a vállalati tanácsok sokszor a hosszú távú fejlesztés mellett döntenek. A szakszervezetek és az önkormányzatok közötti konfliktusok — állapítják meg Lengyelországban — nem elkerülhetetlenek. s idővel mindkét szerv megtalálja majd megfelelő helyét a dolgozói érdekek képviselete és érvényesítése rendszerében. Varsó. 1985. február. A köztársaság nagy hidrotechnikai létesítményeinek sorában a Vahs öntözési rendszer volt az első. amely 1931—1933 között épült. Ma a Vahs-völgy több mint százezer hektárnyi földterületén termesztenek finomrostú gyapotfajtákat és más mezőgazdasági kultúrákat. A Vahs és a Pjandzs folyón több vízerőmű épül. Egyet — a 2,7 millió kilowatt teljesítményű Nureki Vízerőművet már átadták. Ennek háromszáz méter magas zárógátja mögött 10.5 köibkilométeres víztároló keletkezett. Így újabb lehetőségek nyíltak a földek önBULGÁRIA Régi kolostorközpont Bulgária északkeleti részén, Ravna falu közelében régi kolostorközpont romjait tárták fel a régészek. A két méter magas templomfalak, a 35 méter hosz- szú szerzetesi írószoba, a lakóhelyiségek és a fürdő maradványai nem egészen egyhektárnyi területen helyez- kezdnek el. A templom és más épületek falain a puha mészkőben, a megmaradt vakolatban és a tetőcserepeken mintegy 200 feliratot és 600 rajzot fedeztek föl. Megtaláltak kilenc olyan íróeszközt is, amelyekkel a szerzetesek viaszlapokra vagy mészkőre írtak. A feliratok közül kettő a templom felszenteléséről tudósít. Ezek szerint a kolostortemplomot 889-ben avatták fel. A feliratok paleográfiai sajátosságai arra engednek következtetni, hogy a IX—X. századból származnak. Az előkerült írásos emlékek többnyire görög nyelvűek, de van köztük latin betűs, görög szöveg'cirill betűkkel írt szöveg is. Az írások egy része világi tartalmú. Figyelmet érdemelnek a rajzok is. A szerzetesek a falfestményeken megörökítettek sámánokat, lovasfigurákat. lerajzoltak néhány görög szentet. Meglepően sok az állatábrázolás. Egyes töredékeken vadászjelenetek is láthatók. A mészkő- töredékeken megtaláltak olyan mintákat és fejléceket is, amelyek régi kéziratok díszítéseiként ismertek. A kolostor három órai lovaglásra volt a régi bolgár fővárostól, Pliszkától. tűzésére nemcsak Tádzsikisztánban. hanem a szomszédos közép-ázsiai köztár- saságokban_— Üzbegisztánban és Türkméniában is. Tádzsikisztán egymillió hektárnyi. öntözéses, művelésre alkalmas földterületé nek már több mint a felét hasznosítják. E földterületek további növelése a dangarinszki rendszer kiépítéséhez kapcsolódik, amely szintén a nureki tároló vizét fogja hasznosítani. Az öntöző- alagútból, amelynek átmérője 6,6 méter és másodpercenként 100 köbméter vizet tud majd szállítani, már több mint 11 kilométer készült el. Ezen keresztül jut majd el a víz a főcsatornába, utána pedig az elosztó- hálózatba. Végül is körülbelül 80 ezer hektárnyi száraz föld fog így vizet kapni. A dangarinszki öntözési rendszer építésének és a földterület művelés alá vonásának teljes költsége — 650 millió rubel. Az öntözött föld minden egyes hektárja körülbelül nyolcezer rubelba kerül. Ebbe nem számít bele az ipari bázis megteremtésének költsége, ami újabb nyolcvanmillió rubelt jelent. A Dangarinsz- ki-völgy földjének teljes művelés alá vonása után az állam költségei öt év alatt megtérülnek. Sarof Zahidov NDK r Újjászületett a Drezdai Opera Pontosan negyven évvel az értelmetlen, katonailag szükségtelen angol—amerikai bombázás után, amely elpusztította Drezda történelmi belvárosát, ismét megnyitotta kapuit Európa egyik legjelentősebb kultúrintézménye, a Drezdai Operaház. Az ünnepélyes megnyitón Weber „Bűvös vadász” című operája került színre, az a darab, amelyet 1944. augusztus 31-én játszottak utoljára akkor, amikor Hitler parancsára végleg lehullott az operaház függönye. A porig rombolt opera épületét a Gottfried Semper által 1841-ben épített színház eredeti formájában állították helyre Semper akkor 3000 tallért és életfogy- tiglanig szóló két szabadjegyet kapott munkájáért. A drezdai opera 1872 és 1914 között nem kevesebb, mint 51 ősbemutatót tartott. Itt mutatták be elsőként Richard Strauss nyolc operáA szkopjei városi múzeum munkatársai Milos Bilbija régésszel az élen szokatlan talányon törik a fejüket: lehetséges-e, hogy a neolit korban, mintegy 6000 évvel ezelőtt kódok, esetlen szemantikus jelek segítségével „írásbeli” kommunikációt kísérelt meg a csiszolt kő- korszaki ember? A kérdést egy kis, kerámiából készült madárbálvány láttán vetették fel, melyet Szkopje közelében találtak, a govrle- vói régészeti lelőhelyen. Az 1945. február 13-án ját. köztük a Rózsalovagot. Richard Wagnertől a Tann- hausert, a Bolygó hollandit. Az ötvenes évek elején ideiglenes tetőt húztak a romok fölé, hogy a még meglévő falakat megvédjék az összeomlástól. A helyreállítás tervei 1969-ben készültek el, és a párt határozata nyomán 1976-ban kezdődött meg az építkezés. A munkálatok hallatlan nehézséget jelentettek az építőművészeknek. Az opera • eredeti tervei elvesztek. A restaurátorok rajzok, fényképek alapján dolgoztak, tanulmányozták még a felA szobrocska alsó része pecsét alakú, melynek peremére különös formájú jeleket véstek. A jelek közül egyesek többször ismétlődnek s így azt a gondolatot ébresztik a figyelmes szemlélőben, hogy a sajátságos díszítésnek jelentése lehet. A neves régész persze óvatos, nem óhajt elhamarkodott kijelentéseket tenni a felfedezéssel kapcsolatban, de a díszítésről feltételezi, hogy valamilyen üzenet hordozója. Am ahhoz, hogy egyszétbombázott nézőtér lelhető eredeti anyagszámlákat is, és Semper máshol épült épületeit (például a bécsi Burgszínházat), a színezéshez analizálták a romok közt talált faldarabkákat. A színpadi és nézőtéri berendezések az NDK üzemeiből kerültek ki. A színpad 16 emelhető és süllyeszthető, 4X4 méteres deszkakockából áll, hatalmas, mozgatható forgatókoronggal, 52 díszletmozgatóval, és számítógép vezényelte világító- berendezéssel. A belső építészek aprólékos munkával állították helyre a nézőtér, az előcsarnok és a lépcsők díszítéseit, szobrait, a meny- nyezeti freskókat. A nézőteret megvilágító hat méter magas, 256 égős csillárt a drezdai könnyűfémöntöde és a wurzeni speciális lámpagyár dolgozói varázsolták újjá. A falak hárszöld-barna színűek a szőnyegek és az ülések pirosak. Erich Jesch- ke, az építkezés vezetője nagy súlyt helyezett a tökéletes akusztika megteremtésére. A Zwinger, a Stallhof, a Kreuzkirche és a Hofkirche után, az opera felépülésével ismét egy újabb létesítmény hirdeti az Elba partján Drezda újjászületését. Am emlékeztetőül a háborúra, a vár és a Frauenkirche üszkös romjait meghagyták, tanulságul az utókor számára. értelműén eldöntsék a kérdést, részletesebb vizsgálatokra van szükség. Választ kell találni például arra, hogy a Szkopje környékén, Jugoszlávia más vidékein és általában az egész Balkánfélszigeten feltárt neolit települések kultúrája között létezik-e összefüggés, kölcsönhatás. Ha igen, akkor valóban elképzelhető, hogy a kerámia madáron talált díszítések a neolit kori írásbeliség” jelei. M. G. SZOVJETUNIÓ Öntözöalagút a Pamírban A dangarinszki öntözőrendszer építése A megnyitó előadás nézőtere 1985. február 13-án (Fotók: ADN — AP — KS) -i -n. JUGOSZLÁVIA A rejtélyes Madár 1 Vahs-völgy. Két-három évtizede még kopár pusztaság volt ezen a vidéken (Fotók; ApN _ Kg,
