Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-21 / 67. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ XXXVI. évfolyam. 67. szám ARA: 1965. március 21., csütörtök 1,80 FORINT Zárszámadás után — tavaszi indítás előtt fejlesztésére összpontosítsák erőiket a minőség javítása mellett. — Mire ösztönöznek a közgazdasági szabályozók? — Január 1. óta tovább szigorodtak a közgazdasági feltételek és arra kényszerítik az üzemeket, hogy még inkább feltárják belső tartalékaikat. Ehhez hozzátartozik a technikai eszközökkel való jobb bánásmód, különös tekintettel a javításra és a gondosabb tárolásra. A szabályozók kényszerítenek az anyagokkal, az energiával való fokozott takarékosságra, a szervezési módszerek tökéletesítésére és nem kevésbé a közös érdekeltség alapján az üzemek közötti együttműködésre, a jobb partneri kapcsolatokra. Természetesen a melléküzemágakra továbbra is szükség van az üzemi szerkezeten belül. Itt a termékek versenyképességére kell törekedni. Az új szabályozók különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemeknek okoznak gondokat. Ezek megoldására viszont a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen keressük a megoldást, hogy gazdasági tevékenységük folyamata biztosítva legyen. — Az elhúzódó, kemény tél nem kevés problémát jelent a tavaszi indításnál. A gazdaságok mégis hogyan készültek jel? — Nos, a hideg nem múlt el nyomtalanul. Úgy tűnik, hogy az őszi kalászosok jól viselték. Ugyanakkor a szőlőkben jelentős rügykárok keletkeztek. Bár hivatalosan is beköszöntött a tavasz, a változékony időjárás miatt viszont még nem kerülhetett sor a korai zöldségfélék vetésére. Legalább két hetet késik a tavaszi munkafolyamatok beindítása. Emellett az állattenyésztésben is éreztette hatását a nagy hideg. Mindezeket figyelembe véve az idén az átlagostól is nagyobb szervezettségre lesz szükség az egyes munkáknál. Ehhez pedig elengedhetetlen az együttes tevékenység, a közös gondolkodás a célkitűzések teljesítéséért. Mentusz Károly Március elején Heves megye 54 termelőszövetkezetében befejeződtek a zárszámadó köz- és küldöttgyűlések. Ezeken reálisan értékelték 1984 eredményeit, rámutatva a gondokra, a megoldásra váró feladatokra. .16 politikai hangulatban zajlottak le a számvetések, és az volt a jellemző, hogy nem a nehezebb közgazdasági feltétételeket magyarázták az üzemekben, hanem a megoldásra váró teendőkre tettek javaslatot. Mindenütt szó esett az idei tervfelalatokról, a tavaszi felkészülésről, a munkafolyamatok indításáról. Koós Viktortól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjétől kértünk értékelő összefoglalót az elmúlt időszak eredményeiről, a tavaszi indítás lehetőségeiről. — A tavalyi aszályos időjárás és a közgazdasági szabályozók által közvetített elvonások ellenére Heves megye mezőgazdasága eredményes esztendőt zárt, — mondotta tájékoztatásában. — Kiemelkedő hozamok születtek kalászos gabonafélékből, ám a nagy szárazság kedvezőtlenül hatott a szőlő-, a zöldség, a kukorica- és a napraforgó-termelésre. Javult viszont az állattenyésztés színvonala, összességében egy szövetkezet kivételével nyereséges esztendőt tudhatnak magukénak a közös gazdaságok. — Milyen tervfeladatokat készítettek az üzemek 1985-re? — A megyei pártértekezlet a közelmúltban kijelölte az ágazat idei elképzeléseit, és a következő évekre is irányt mutat a munkához. Külön jelentőséggel bír, hogy hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából megyénk mező- gazdaságában is széles körű munkaverseny-mozgalom bontakozott ki. Ez új lendületet ad az idei tervfeladatok teljesítéséhez. Alapvető termelésiszerkezetváltoztatásra 1985-ben sincs szükség. Mint az üzemi tervekben is megfogalmazást Szállításra várnak a kiskerti motoros kapák az egri AGROKER raktárából (Fotó: Szántó György) nyert, változatlanul első helyen szerepel a gabonatermelés fokozása, szorosan kapcsolódva a népgazdasági elképzelésekhez. Fontos érdekek kötődnek az olajos- magvú növények, elsősorban a napraforgó-termelés további fokozásához. Lényegesnek tartjuk, hogy a gazdaságok a kukorica termőterületét stabilizálják, és a hozamokat fokozzák. Ugyanez vonatkozik a zöldségtermelésre is, különösen a konzervipari paradicsomra. Ebben a Hatvani Konzervgyárnak és a partner- gazdaságoknak a közös érdekeltség alapján további erőfeszítéseket kell tenniük. A terv erre az esztendőre a tavalyival szemben egyszázalékos termelésnövelést irányoz elő a mezőgazdaságban, ám ennek teljesítése nagy feladatot jelent. Az üzemek ügyeljenek arra, hogy a megyében levő állatlétszámot megtartsák és takarékos takarmányozás mellett az egységnyi hozamokat húsból, tejből növeljék. Különösen a szarvas- marha- és a juhtenyésztés Megyénk közlekedésének szóim esztendeje A megelőzés fontosságáról tanácskozott az MKBT elnöksége Lazult a közlekedési fegyelem. felerősödtek a közlekedés biztonságát zavaró, károsan befolyásoló jelenségek. nőtt az agresszív vezetők, a dúrva szabálysértések száma, és ezzel párhuzamosan gyakoribbá váltak a veszélyhelyzetek s a balesetek is Heves megye útjain — állapították meg a megyei közlekedésbiztonsági tanács szerdai kibővített elnökségi ülésén. Do- moszlai László, r. ezredes, a testület ügyvezető elnöke beszámolójában kiemelte, hogy nemcsak az összes személysérüléses balesetek száma növekedett jelentősen. hanem a balesetek súlyossága is a közlekedésbiztonság általános rosszabbodását jelzi. Csupán a halálos kimenetelűek száma harmadával nőtt az előző évihez képest, és hatvannyolcán vesztették életüket iközútjainkon. A közlekedési balesetek áldozatainak száma az utóbbi tíz évben tavaly volt a legnagyobb: 921 sérülést, illetve halált okozott a sebesség helytelen megválasztása, az elsőbbségadás elmulasztása, az irányváltoztatás, a kanyarodás szabályainak megszegése, a szabálytalan előzés. Az egri közigazgatási terület közlekedésbiztonsága romlott a legjelentősebben, a területnövekedéshez képest aránytalanul emelkedett a balesetek száma Hatvan körzetében is. Ez a kedvezőtlen helyzet annak ellenére alakult így, hogy a megelőzés érdekében a közlekedésbiztonsági tanácsok az akcióik, mozgalmak útján sok ezer fiatalt és idősehbet mozgósítottak, s a programok népszerűsítésében sokat segített a megyei újság. A hozzászólók megemlítették. hogy kellő kritikával mérlegelni kell, eléggé hatékonyak-e ezek a rendezvények és eljut-e propagandájuk a közlekedők legszélesebb rétegeihez? Az a tapasztalat ugyanis, hogy általában azok segítenek, vesznek részt az akciókban, akiknek közlekedési magatartásával, szabályismeretével nincs gond. Mint Keme- nes György, r. őrnagy, az OKBT képviselője elmondta, fokozottan veszélyeztetettek a 14 éven aluli gyerekek. Védelmükért intézményi, szülői ráhatásokkal, a propagandaeszközök hatékonyabb alkalmazásával sokat tehetünk. Felhívta a figyelmet arra is. hogy az ittasan balesetet okozók fele segédmotor-kerékpáros! A jelenlévők azt is megállapították, hogy az ellenőrzések, a rendőri szigor fokozása önmagában még nem javítja a közlekedési morált. Kisebb súlyú közlekedési szabálysértések miatt tavaly megyénkben húszezer járművezetővel és gyalogossal, több mint hárommillió forint helyszíni bírságot fizettettek. 807 esetben a rendőrök visszavonták a vezetői engedélyt, a büntetésből kijutott a külföldieknek is — úgy tűnik mindez hiába történt. örömmel fogadták a tanácskozás résztvevői, hogy a megelőzés, a helyes közlekedésre nevelés eredményességének fokozása érdekében a testület videó-berendezést vásárolt. Ez lehetővé teszi az előadások jobb illusztrálását, a megye kritikus közlekedési helyeinek bemutatását. Rendszeres tájékoztatóit hamarosan megyénk legtöbb településén láthatják majd ifjak és idősebbek egyaránt. Az elnökség jóváhagyta a költségvetést, az idei munkaprogramot és tagjai sorába választotta Kaposi Leventét, a Népújság főszerkesztőjét, dr. Pintér Istvánt, az MHSZ megyei elnökét, Dér Jánost, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársát. Dér Bélát pedig a technikai szakbizottság vezetésével bízta meg. 1919. március 21. „Időben tőle egyre távolabb. Lélekben hozzá egyre közelebb, Emléke bennünk nemcsak megmarad. De nőve'-nő ...” Mintha csak a mi érzéseink kifejezésére írta volna verssorait Gábor Andor, a 66 évvel ezelőtti tavaszi napról. Ezekben a napokban a Tanácsköztársaság dicsőségét hirdető emlékhelyeken, iskolákban, üzemekben, az in- i tézmények ünnepségein felidézzük 1919 küzdelmes napjait. Fejet hajtunk a hősök emléke előtt, hálánkat és tiszteletünket fejezzük ki. A szocializmus építésének aktuális feladatai alapján azt is számba vesszük, hogy milyen örökösei vagyunk nagyapáink nemzedékének, hogyan felelünk meg a történelmi elvárásoknak. Hatvanhat évvel ezelőtt, március 21-én Magyarországon — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után má- J sodikként a világon — győzött a Tanácsköztársaság. A Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesü- ' lésével, a magyar munkásság forradalmi egysége szüle- I tett meg. A proletariátus képviseletében a magyarországi Szocialista Párt, békés úton kezébe vette az államhatalmat. Létrejött a proletárdiktatúra. A Forradalmi Kormányzótanács „Mindenkihez!” című röpirata már másnap tudatta ezt az ország lakosságával. Március 22-én létrejöttek a megyei, majd a városi és községi direktóriumok, és a munkástanács kezébe került a hatalom. Minden település élén a helyi munkás- ■' tanácsból választott háromtagú direktórium állt. Ott, ^ ahol jól működtek, csakhamar megszervezték és irányi- tották a termelést, a gazdálkodást. Gondoskodtak a városok élelmiszer-ellátásáról, és általában biztosították a községekben a proletár államhatalom működését Ma a szocialista brigádok, ifjúsági és gyermekközös- • ségek ápolják és gazdagítják 1919 „Zászlóvivőinek” eszmei örökségét a megyénkben is. Kun Béla. Landler Jenő, Garbai Sándor és a többi központi vezető mellett egyre ismerősebben hangzanak a megyei és a helyi vezetők nevei. Többek között őrizzük a mártírhalált halt Nemecz József és Nagy József emlékét. Kolacskovszky Lajos. Jackwerth Ede, Csirmaz Dezső, Ankli József, Vá- lyi István haladó tetteit. A kommunista eszmék terjesztésében nagy szerepük volt azoknak, akik részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kivívásában. Ilyenek voltak Németi Lajos és Jaksi Ferenc is, akik megyénk munkásai között széles körben folytattak kommunista agitációt. 1919 nyarán a magyar burzsoázia nem nyugodott bele a politikai hatalom elvesztésébe. A hazát, a nemzetet elárulva külső fegyveres erőket hívott az országba hogy vérbe fojtsa a Tanácsköztársaságot s visszaszerezze a reakciós osztályhatalmát. Huszonöt éven át a magyar munkásság legjobbjai, ezrek, kegyetlen körülmények között vállalták az üldöztetést. a megkínzást és ha kellett a halált. Nem hagyták abba a harcot a felszabadításért, amíg 1945-ben a szovjet hadsereg győzelmei hazánk felszabadítását meghozták. Az 1919-es eseménysorozat megmutatta, hogy az I. világháborút követően forradalmi hullám alakult ki az országban. A mérhetetlenül sokat szenvedett tömegek mindinkább követték a munkásosztályt, a forradalomtól 1 várták sorsuk jobbra fordulását. Történelmi jelentősége volt annak is. hogy Magyar- országon a proletárság békés úton vette kezébe a ha- ’ talmat.. Először történt meg, hogy fegyveres felkelés, polgárháború és vérontás nélkül győzött a szocialista forradalom. A magyar proletárforradalom a mának is példát mutat azzal, hogy egy kis nép is alkothat kiemelkedőt, lehet élenjáró a világ népeinek sokaságában. Mostani tavaszunkon a múltat idéző, jelenbe tekintő ünnepeinket csak néhány nap választja el pártunk XIII. kongresszusától. Az elmúlt hetekben lezajlott pártértekezletek, taggyűlések vitáiban is kifejezésre jutott, hogy jelenünkért és holnapunkért érzett felelősség múltunk haladó értékeinek ápolásában gyökerezik. A kommunisták, a párt történetével mindig szorosan összekapcsolódott a kommunista ifjúsági mozgalom törtépete. Ezt jól mutatja az is, hogy 1957 márciusában ezen a napon volt a párt ifjúsági szervezetének, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek zászlóbontása. Ifjúsági mozgalmunk erejének ma is forrása a párt politikája példamutatása, az emberek — köztük a fiatalok — iránt tanúsított tisztelete, türelme, meggyőző és útmutató szava. Ez jutott kifejezésre a közelmúltban született ifjúságpolitikai állásfoglalásban is. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége programjai arra irányulnak, hogy — a korosztályi és a rétegsajátosságok figyelembevételével — a fiatal alkotó módon azonosuljon a szó- I cializmus építésének feladataival. Forradalmi hagyományainkhoz, múltunkhoz eszményeinkhez akkor vagyunk igazán hűek és méltóak, ha itt és most teljesítjük feladatainkat Büszkén és hálával emlékezünk azokra, akik hazánkban először vitték diadalra a proletárdiktatúrát. Mun- kánkban. küzdelmeinkben az ő folytatóik vagvunk, sikereink. eredményeink az ő dicséretüket is hirdetik. Sós Tamás, o KISZ Heves megyei Bizottsága első titkára Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Szerdán a Parlamentben munkaértekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a soron következő, tavaszi ülésszak előkészületeiről. Köpeczi Béla művelődési miniszter a tanácskozáson ismertette az oktatásról szóló törvényjavaslatát. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke a terület- és település- fejlesztés hosszú távú feladatairól, továbbá a nép- gazdasági tervezésről szóló törvény módosításának tervezetéről számolt be, Heté- nyi István pénzügyminiszter ismertette — a tanácsi gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben — az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvények módosításával kapcsolatos javaslatokat.
