Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-18 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 64. szára ARA: 1985. március 18.. hétfő 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Viták Nemrégiben számomra ismeretlen társaságban ül­tem. Jó ideje csak csen­des, halk beszélgetés folyt, amikor valamelyiküknek egy kijelentése hirtelen felrázta a jelenlevőket. Pil­lanatok alatt heves. de minden ízében korrekt, tartalmas vita alakult ki, melynek végén a meggyő­zött épp oly elégedetten állt fel, mint a „győző”. Senkiben sem maradt tüs­ke, senki nem érezte úgy. hogy feleslegesen pazarol­ta el az idejét. Ennek a történetnek a magva nem rendkívüli, mert nap mint nap át­esünk hasonló diskurzuso­kon. Vitázunk szüléinkkel, barátainkkal, ismerőseink­kel. szerelmünkkel, felesé­günkkel, főnökünkkel, be­osztottunkkal és ki tudná megmondani még kivel másokkal, Csakhogy ezek után legtöbbször nem a nyugalom, a jól végzett „munka” érzése marad meg bennünk, hanem idegeink vitustánca és a kínzó üres­ség. Miért? Az okok többfélék. Ne beszéljünk most azokról, akik magáért a vitáért vi­táznak. Vannak szép szám­mal és magatartásuk mö­gött egyfajta szélsőséges önmutogatás rejtőzik. Ró­juk mondjuk, nagyon sze­retik hallani a hangjukat. Szóljunk inkább azokról, akik mást akarnak, akik vélt, vagy valódi igazságuk védelméért szállnak harc­ba. Sajnos ők sem mindig találják meg a helyes utat. Nemegyszer a sikerte­lenség gyökereit ott fedez­hetjük fel, hogy a felek alig-alig ismerik azt a te­rületet, amelyről szót vál­tanak. Márpedig a téma, a tények alapos feltárása nélkül nem juthatunk öt­ről a hatra. Be kell járni — s erre nem szabad saj­nálni az időt — azt a vi­lágot. amelyről polemizá­lunk,mert ennek hiányában csupán elvi vitákra va­gyunk képesek. Egy-egy ilyen alkalom­mal magatartásunk is ki­fogásolható. A hevesség, az indulat — mely önma­gában szükséges kellék — gyakran a legelemibb ud­variassági szabályok fel­rúgásához vezet. A lovagi­asság helyett marad a minden eszközt felhasználó vagdalkbzás, a sértések özöne, a durva személyes­kedés, melynek eredménye a hosszabb-rövidebb ideig tartó harag. Jellembeli fogyatékossá­gainkhoz tartozik továbbá a csökönyösség. Hányszor ülünk le úgy a partne­rünkkel szemben, hogy már eleve eldöntöttük: itt csak nekünk lehet igazunk. Pedig a meggyőzhetőség, a másik nézeteinek okos. megfontolt mérlegelése, esetleg elfogadása sohasem egyenlő a megalkuvással. Jól tudom, hogy az em­lítettekben nem mindig mi vagyunk a hibásak. Hiszen ki tanított meg bennünket vitatkozni? Már az ókori görögöknél külön stúdiumot szenteltek ennek a kér- I désnek, míg manapság mintha háttérbe szorult volna. Jó lenne, ha már az iskolákban okítanánk ezek­re a tudnivalókra a nebu­lókat, mert hiszem, hogy ezáltal teljesebb embere­ket is nevelhetnénk. Bár, ezen is lehet vitat­kozni. .. Sárhegyi István Negyven vagon alma a ZÖLDÉRT-nél — Mélyhűtött málna, egres Nagyrédéről — Lesz-e őszibarack? Van-e elegendő gyümölcsünk? Ezekben a hetekben sok embernél jelentkezik az úgy­nevezett tavaszi fáradtság. Vitaminra éhezünk, s várjuk már nagyon az éltető nap­fényt. Ilyentájt nagyobb gondot kell fordítanunk a táplálkozásra is, hiszen nem mindegy, milyen ásványi anyagok jutnak szerveze­tünkbe. Elsősorban a gyü­mölcs-, a zöldségféle az, amely erőt adhat, amely egészségünket „karbantart­hatja”. Ezt ma már egy kis­iskolás is tudja, s az is kézenfekvő, hogy ősidőktől kezdve az ember elengedhe­tetlen tápláléka a gyümölcs. De vajon, hozzájutunk-e kellő mennyiségben? A ter­mesztő gazdaságok, a keres­kedelem ki tudják-e elégí­teni az igényeket? Elsősor­ban erre voltunk kíváncsi­ak, amikor körkérdést in­téztünk a termelőszövetke­zetekhez, a nagykereskedel­mi vállalatokhoz, a boltok­hoz. Nos, mint megtudtuk, a Heves megyei Zöldért Vál­lalat almából jelenleg is nagy készlettel rendelkezik. Nem kevesebb, mint negy­ven vagon vár szállításra. Nemcsak a megyét, de más hazai tájakat is ellátnak e gyümölccsel, mi több, ex­portra is jut, a Szovjetunió­ba. Főleg jonatánból kerül nagy mennyiség a boltokba, de a starkingot sem kere­Bőven van alma az egri hűtőházban sik hiába a vevők. A Zöl­dért a bolti árusítás mellett almavásárt is szervez Eger­ben. A Belvárosi ABC mel­lett az elmúlt napokban már megjelent a stand, s amint tavasziasabbra fordul az idő, a Bástya ABC előtt is árusítanak majd. S mi várható a korai gyümölcsökből? Sajnos, a legtöbbet fagykár érte. A legjobban -az őszibarack sínylette meg a húsz-húszon- négy fokos hideget, a cse­resznyéről, a meggyről még nem derült ki, hogyan vé­szelte át a kemény fagyot. Mindenesetre mélyhűtött gyümölcsöt kínálnak az üz­letek. A nagyrédei Szőlős­Szállításra várva... (Fotó: Kőihidi Imre) kert Termelőszövetkezet hű­tőházában nagy mennyisé­get tárolnak ezekben a he­tekben. Elsősorban málná­ból tudják kielégíteni az igényeket: jelenleg tíz va­gont is szállíthatnak. A mirelit szamóca mellett há­rom vagon meggy várja, hogy a fogyasztókhoz ke­rüljön, cseresznyéből és őszi­barackból száz-száz mázsát, egresből pedig négyszázat tárolnak. E mennyiségből nemcsak a megye üzletei kapnak, jut belőle Buda­pestre, Szolnok és Nógrád megyébe is. A gyümölcsvá­lasztékot Nagyrédén kiegé­szítik a zöldségfélék: zöld­borsóból hatvan vagon a készlet, s elegendő jut kar­fiolból is. Az andornaktályi Éger- völgye Termelőszövetkezet tizennégy hektáron ter­meszt őszibarackot. Három községet, Andornaktályát, Makiárt és Nagytályát lát­ják el, főképp a befőzésre is alkalmas sampionból és elberta fajtákból. Bár a fagy itt is pusztított, mégis re­ménykednek abban, hogy a nyár elején elegendő gyü­mölcs kerül a boltokba. A nyár igazi gyümölcse a gö­rögdinnye, 55 hektáron te­rem az Egervölgye Tsz-ben, s várhatóan a csemegeszőlőt is kielégítő mennyiségben tudják majd annak idején szállítani. KARBANTARTÁS PÓTMÜSZAKOKKAL Befejeződött a nagyjavítás a Fémműveknél A hét végén fejeződött be a Mátravidéki Fémművek siroki gyárában annak a sa­ját fejlesztésű, automata aerosolpalack-gyártó gép­sornak a kéthetes nagykar­bantartása. amelyet két év­vel ezelőtt állítottak mun­kába. Ezt a már korábban itt üzemelő svájci gépek műkö­dése során szerzett tapasz­talatok alapján a gyár mér­nökei tervezték, ők a mos­tani javításban is részt vet­tek. Ennek a gyártósornak a termelésbe állítása lényeges megtakarítást eredményezett már az indulás évében is, az 1984-es teljesítmények pedig mindenkit meggyőz­tek a saját fejlesztés létjo­gosultságáról és eredményei­ről. Mint azt Kiss Mihály, a termelési osztály vezetője elmondta: ezekkel a gépek­kel az előző évben 14 és fél millió darab palackot ter­meltek. 70 százalékkal töb­bet, mint a hagyományos berendezésekkel. Ugyanak­kor harminc munkással ke­vesebb kellett a három mű­szakos felügyelethez. A karbantartás előkészíté­sében az üzemfenntartási fő­osztály majd minden mér­nöke részt vett, majd be­kapcsolódott a mintegy 110 karbantartó is, akik nyúj­tott műszakban végezték munkájukat. A javítás irá­nyításában már nagy gya­korlatot szerzett Oroszi László, a hibaelhárító mű­hely vezetője, aki elmond­ta: a 13 gépből álló gyártó­sor minden egyes gépét tel­jesen szétszerelték, megvizs­gáltak valamennyi alkat­részt, részegységet. A kar­bantartás során számos ész- szerűsítést, újítást is végre­hajtottak. Kevésbé látványos, de na­gyon fontos munkát végez­tek a villamos műhelyben is, ahol az erősáramú beren­dezés-szerelőkből, műszeré­szekből és villamos üzem­mérnökökből álló gárda több gép vezérlőszekrényének tel­jes felújítását és korszerű­sítését oldotta meg. Egy ilyen karbantartás a szom­bati és a vasárnapi napokon is olyan energiaellátást igé­nyelt, mint a hétköznapok termelése. Ezt kihasználva tette meg a gyár kollektívá­ja. a szocialista brigádok, a közelgő pártkongresszus és hazánk felszabadulásának felajánlásait. A március 9. és 16-i szombatokon a gyár- 40. évfordulója tiszteletére ban társadalmi műszakot tartottak, ahol mintegy ezer- egyszázan másfél-másfél mil­lió forintos termelési érték­nek megfelelő terméket állí­tottak elő. A kollektíva a bevételt a jóléti és szociális alapjuk kiegészítésére kívánja fel­használni. A hét végén is palántáztak a fóliák alatt Vasárnap a nyirkos hideg és a szemerkélő eső nem kedvezett a tavasz eleji me­zőgazdasági munkáknak, de a legnagyobb gyümölcs- termelő gazdaságokban és a háztáji körül szorgos mun­ka folyt, a gazdák igyekez­tek behozni a több hetes le­maradást. Bács-Kiskun megyében a nedves homoktalajon for­gatták, egyengették a zöld- ségágyásokat és mintegy 10 hektárnyi területen már be­rendezkedtek a napenergiá­val fűtött fóliás termesztés­re. A kifeszített sátrak alatt melegszik a talaj, így meg­kezdődhetett a magvetés, a palántázás. A kedvelt kis­kunfélegyházi hónapos re­tek termőkörzetében már szórták a magot a fóliák alatt. Fejér megyében 500 hektáron állítottak fel mű­anyag sátrakat, itt termesz­tik majd az uborkát, retket, paprikát, paradicsomot. A márciusi primőröket, a ko­rai retket és a karalábét most még csak azok szállít­hatják a piacra, akik az el­múlt hetekben is fűtötték a sátrakat. A Hajdúságban 3—4 hetes késésben vannak a korai vetéssel, pedig az elmúlt esztendőkben ilyenkor már túl voltak ezen a munkán. A cukorrépának is csak egynegyede került a földbe. A még mindig fagyos föld­re ezen a hét végén sem mehettek rá a vetőgépek, ehelyett nagy teljesítményű szivattyúkkal igyekeztek a csatornákba vezetni a 15 ezer hektárt elöntő belvizet. (MTI) m^mmmmÊmmiÊmÊÊÊÊÊÊÊiai^mm Megérdemelt egri győzelem L A labdarúgó NB I. tava­szi, harmadik fordulójának legkevésbé várt eredménye a békéscsabaiak debreceni diadala volt. A kupavisz- szavágóra készülő székesfe­hérváriak főpróbáját pe­dig a Rába ETO rontotta el. Mivel a Bp. Honvéd simán verte a sereghajtó szegedie­ket, így már két pont előny, nyel vezeti a tabellát. Érté­kes sikert arattak az egri labdarúgók szombaton, az MTK legyőzésével, vereségek után a Tatabánya is magá­ra talált. Eredmények: Eger SE— MTK-VM 1—0, Bp. Honvéd —SZEOL AK 3—0, Pécsi MSC—Vasas 2—2. Csepel— 0. Dózsa 2—1, DMVSC— Békéscsaba 3—5, Ferencvá­ros—Haladás VSE 0—0. Va­sárnap játszották: Tatabá­nya—Zalaegerszeg 2—0. A labdarúgó NB I. állása: 1. Bp. Honvéd 18 11 4 3 31-12 26 2. Videoton 18 10 4 4 28-16 24 3. Rába ETO 18 9 4 5 31-30 22 4. Csepel 18 s 4 6 17-12 20 5. Debrecen 18 7 6 5 24-22 20 6. Ü. Dózsa 18 8 3 7 22-16 19 7. Haladás 17 7 5 5 19-13 19 8. ZTE 18 7 5 6 27-22 19 9. Pécs 18 6 6 6 19-18 18 10. Vasas 18 5 7 6 31-28 17 11. Tatabánya 18 7 3 8 26-28 17 12. MTK-VM 18 6 4 8 22-22 Ili 13. Békéscsaba 18 7 2 9 23-34 16 14. Ferencváros 18 6 3 9 20-25 15 15. Eger SE 18 5 4 9 13-25 14 16. SZEOL AK 17 1 2 14 14-44 4 Megjegyzés: a SZEOL AK—Haladás mér­kőzést április 14-én játsszák le. Az Eger SE—MTK-VM mérkőzésről la­punk 6. oldalán számolunk be. Vészhelyzetben a fővárosi kapu. A kapus Gáspár jó védéseinek is kö szűnhető, hogy csak 1—0-ra nyert az Eger. Képünkön az MTK-védők gyű rűjében — félig takarva, sötét mezben — Horváth (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents