Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 16., szombat 5 Két kedvenccel az istállógazda: „öreg” póniló s a botladozó, ma született lipicai kiscsikó Szinte hallani: csendben pihegnek, édesen alusznak körben a hegyek a hó alatt. Lankás, kicsi keblük meg- megrezzen, ha olykor a fák közt szél motoz, különben minden békés, minden nyugodt. És felemelő és megkapó ez, mint a pillanatok, percek, amikor saját gyermeked szunnyadó arcát figyeled. A Szalajka-völgy, igen, a Szalajka-völgy ez a csoda, ez a varázslatos világ. Körbetekintünk lassan a hegyek közt, s tudjuk bizonyosan: kivételes élmény részesei vagyunk. Csodálatos táj, álomi világ nyílt ki előttünk, áhítattal nyilunk meg magunk is a tengernyi szépnek. Szeretnénk bebarangolni, bejárni minden zegét, zugát ennek a tavasztól télig szintén oly szép, üdezöld völgynek, mely most pompás hótakaró alatt alussza álmát. CSENGETTYÜS SZÁNFOGAT, LIPICAI MÉNEK — BÜKK ÉS GYERTYÁN, PAPlRFÁNAK — A PISZTRÁNGOK TELEPÉTŐL A FÁTYOL-VlZE- SÉSIG, AZ ÖRDÖG-FORRÁSTÓL A HÍRES PAVILONIG lió forintos export-árbevételt jelent, mellette pedig 10 ezer tonna tűzifával látjuk el a belkereskedelmet, s ennek az idei kemény télben különösen nagy jelentősége volt és van. Ennek kapcsán nem hallgathatjuk el a dolgozók áldozatkészségét: decemberben 20—25, januárban pedig 10—15 ember a hét végi pihenőnapokon is a fakitermelésben dolgozott, hogy tőlük telhetőén javítsák a nem éppen jó tüzelőellátást, és szükség esetén — mint ígérték — továbbra ,js lehet számítani rájuk. Külön érdekesség — és erről már lapunkban mi is többször szóltunk —, hogy a Mátrai Erdőgazdaság első számú úttörője, redszergaz- dája a hulladékmentes technológia kidolgozásának. A papírfa leképezésekor 'keletkező kérget megdarálják', majd adalékanyagokkal keverik, s ezen az úton — érlelés után — biokonventált humuszt nyernek. Ezt a kertészetek használják szép sikerrel . . . Érc ékes és látványos, bár nehéz munkáljuk a faszénégetés, ehhez Ausztria, Svédország és az NSZK a legjobb felvevőpiac. Eninek ellenére ez évben kevesebb faszénégetést terveznek, mint tavaly — mivel most nagyobb szükség van tűzifára. Munkájuk sokszínűségére — .talán nem 'túlzás ezt mondani — a vadgazdálkodás teszi fel a koronát: 2íl00 hektár üzemi vadászterületükön évente rendszeresen 110 nagyvadat — szarvast;, muflont, őzet és vaddisznót lőnek, s ez 600 ezer forint tőkés árbevételt jelent. Ez a téma bizony külön oldalakat' érdemelne még, de sürget az ic ő, és mi a pisztrángost mindenképpen szeretnénk megnézni. Kellemes csilingeléssel újra nekivágunk tehát . két „lipicai lóerős” szánunkkal a havas erdei útnak. Pilótánk, ifj. Balogh József ZIL gépkocsivezető létére nagy hozzáértéssel irányítja Aladárt és Bojtárt, a két szép mént, így aztán szinte repül a szán velünk, meg sem állunk a pisztrángosig. Ide bejutni már magában nagy dolog, kész megtiszteltetés. — Tizenöt napig, fejés ideién a minisztert sem engedem be — mondja amúgy tréfás-komolyain Sáfrány Géza, a telep vezetője. A fejés egyébként még decemberben kezdődött, eddig félmillió ikrát fejtek le, és március végéig még ugyanennyit terveznek. Mielőtt szétnéznénk, még feljegyezzük: az ivacékok megmaradási aránya eléri és meghaladja a 30—35 százalékot, most pedig a 45 százalékot is — ez pedig már világszintet jelent. Ezen az alapon azután évente 100—120 mázsa itt a halhústermelés, ami jelen esetben pompás, de drága pisztrángot jelenít. Nem csoda, hiszen egyetlen 'kiló halhoz 7 kilogramm hús szükséges. Minderről a 32 nevelőtó egyikénél magunk is meggyőződünk, élvezettel nézzük, mint küzdenek a vízben a villámgyors pisztrángok az élelemért... Azután gyors 'búcsú — eltelt lassan a nap —. csengös-csilinges szánunk újra repül, a Fátyolvízesésig meg sem állunk. Valóságos csodá ez a tájban, legszebb, legszabályosabb forrásmészkőgátjai itt sorakoznak, az ezúttal jeges, havas csörgedező vízfolyam alatt. S jut icőnik még percnyi vizitre az Ördög-forrásnál, meg a kis vadrezervátumnál, muflonok, őzek, szarvasok nyugodalmas otthonánál. Kattog a masina, képék készülnék itt is, ott is, majd végezetül jól átfagyva — betérünk a lovaspálya melletti pavilonba. Itt a tisztes baj- szú vezető, Dobos Béla kínál kupicányi tüzesvízzel, kávéval, forróval, aromással, na meg egy értékes „trófeával”: Lord Killaninnak elismerő soraival, melyeket még a fogathajtó-vb előtt írt be az akkori NOB-elnök a többi nagyság bejegyzését is tartalmazó emlékkönyvbe. Közben a korai sötétedés nagy köpenyével beterítette már a varázslatos téli tájat, szunnyadó-szép Szalajkán- kait, hegyeinket, völgyeinket, s meggyújtotta fent, magasan, s szerteszórta a mély égen — a tiszta-szép csillagokat. B. Kun Tibor mészeti filmet, és a kaszkadőrök egy csoportja is nálunk gyakorol most. Lehet, hogy találkozni is tudunk velük, de először talán valamit a mi munkánkról. Azt mér említettem, hogy a ME- FAG üzeme vagyunk, és bár nagyon szép helyen, de kedvezőtlen adottságok közepette gazdálkodunk, területünk átlagos aranykorona-értéke nem éri el a tízet sem. Ennek ellenére természetesen igyekszünk megoldani feladatainkat, elsősorban a 600 hektárt kitevő szántónkon. Fő 'növényeink a búza, a zab és a szálas takarmány. A két utóbbi szoros összefüggésben a híres lótenyésztéssel. Miután tehát elégedetten halljuk, hogy a vetést a nagy fagyok idején is jó hó- takaró borította, s így remélhető, hogy nem lesz nagy fagykár, a lipicairól [kezdjük faggatni készséges kísérőnket. — Talán mondanom sem kell — vág bele ezután a számunkra most legérdekesebbnek tetsző témába —, hogy már a fogathajtó-világbajnokság előtt is igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a ménesünk iránti, most ,pedig, hogy tavaly nyáron egy időre a világbajnokság figyelmének központjába kerültünk, még többen keresnek fel bennünket. Lóállományunk egyébként jelenleg 20,9, és most van a munka dandárja : el- letés, fedeztetés. Ez az időszak eléggé elhúzódik, január közepétől május végiéig tart. Hasonlóképpen most folyik a csikók betanítása. Díjhajtásból, terephajtásból és akadályhajtásból vizsgáznak majd tavasszal, s ha ez sikerül, akkor kerülhetnek a tenyésztésbe. Jelenleg tíz kanca és 16 mónesikó tanul — reméljük nem eredménytelenül. A lipicai témában kevésbé jártasok számára talán hihetetlenül hangzik. de ...sa természet álomszép varázslata, a Fátyol - vízesés igaz: a lótenyésztés veszteséges. A szi Ívásváiradi mező- gazdasági üzem éves termelési értéke 50 millió forint, a lótenyésztés viszont mínusz 12 millió. A kiesést természetesen az állam megfelelően kompenzálja, hiszen a lipicai tenyészet komoly nemzeti értékünk, fenntartása, tenyészete az egész ország érdeke. Erről beszélve újra csak a múlt évi világbajnokság kerül szóba, a nagy magyar siker, és az, hogy nincs megállás, már javában készülnek a március végén kezdődő versenyszezonra. A -négyes fogatot favori tunk. Bárdos György, a két kettes fogatot pedig Boros Péter és Huszár Miklós készíti fel. A j ó eredményt már ez a névsor is szinte garantálja, nem utolsósorban pedig az, hogy a jövő versenyein szereplő lipicaiak igen jó „családiból” származnak. Jelenleg például hat fedezőmént tartanak Szilvásváradon, ezekből pedig három az, amelyékkel Bárdos a 80-as évek elején sorozatban nyerte a világ- és Európa-bajnokságiokat. Conversano XXIII — Fa- vory XXIII — Tulipán IV — kísérőnk fejből fel tudná moncani a hírességek névsorát, aztán azt is elárulja, hogy ráfizetés ide, ráfizetés oda — ára van a mi lovainknak, melyek közül tavaly 2,7 millió forint értékben adtak el összesen. Nagy sikernek számít, hogy szintén az elmúlt évben sikerült bejutni az osztrák Piberhçz. Ez a híres bécsi spanyol lovasiskola, amely olyannyira zárt rendszerű, hogy eddig még soha nem engedett be idegent, most hat kancát vásárolt. tőlünk, ami egyértelmű elismerése tenyésztésünk színvonalának. Emellett már megszokottnak számít, hogy Svájoba, az NSZK-ba, Hollandiába és Olaszországba kerül néhány remek lipica- ir>k. A kiadós szánkózás első állomásaként az erdőgazdaságnál állunk meg, ahol Gál Sándor fakitermelési műszaki vezetővel beszélgetünk. Szívesen és részletesen tájékoztat arról, hogy csaknem kilencezer hektáron gazdálkodnak, és nettó fakitermelésük 32 ezer köbméter. Erre az évre egyébként az erdészet mintegy 70 millió forintos termelési tervet [készített, és ebből 10,6 millió forintot várnak nyereségként. Állomány létszámuk 270. Munkájuk egyik fő területe a magtermelés, elsősorban a fenyőmag-pergetés. A magot azután a káli 60 hektáros nagyüzemi csemetekertben vetik el, majd a csemetét iskolázzák. Az erdőgazdaság tíz erdészete is innen kapja a fenyőfacsemete-utánpót- lást. — Számunkra nagyon fontos — sorolja a műszaki vezető —, a pontos, szakszerű erdőfelújítás, hogy ott ahol kitermeltük a fát, újat hozzunk létre. Egyébként sokéves szinten évente 4 ezer köbméter papírfát, bükköt és gyertyánt termelünk ki, s ezeket lekérgezve tőkés exportra értékesítjük. Ez 8 milHid a hóban — a Szalajka egyik legszebb része ez... (Fotó: Perl Márton) Zöld völgy — fehérben. Szép fekete szánunk előtt két pompás lipicai mén, frissen felszerszámozottak, erőtől duzzadnak. Aligha kétséges: nem mindennapi élmények, látnivalók felfedezésére indulunk, s jó szerencsénk, hogy Holló Endre személyében nemcsak kitűnő szakember lesz az útitársunk, aki úgy ismeri, mint a tenyerét a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1600 hektárnyi mezőgazdasági üzemét, de szinte szerelmese is a Sza- Laijkának, a lipicai ménesnek, fenyveseknek s vacaknak. Mozdul a szán, s lovaink már neki is iramodnak. Csilingelnek a csengettyűk, surrog a hómezőn a szán fényes talpa, hörögök röppennek fel a lovak patája alól, s ha a hideg téli nap is úgy akarja, időnként szikrázó fényben száguldunik, akár filmre is lehetne venni az egészet ... — Amj azt illeti — szól erről Holló Endre — erre gyakorta járnak filmesek. Most is készítenek egy tervevet a szeme, nevet a bajsza — ö a híres pavilongazda A befagyott, hólepte pisztrángos . .. és egy pompás példány Sáfrány Géza kezében Szánfogat a téli völgyben Vadak nyugodt vonulása fehérben Zöld völgy
