Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-15 / 62. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 15., péntek 3. AZ EGRI GYORS MOZDONYÁN Negyvennégy tengellyel a fémúton A Ganz Villamossági Művek óbudai gyárában többek között nagyfeszültségű szakaszolókat is gyártanak szovjet exportra. A gyárban 1984. második felében a szovjet megrendelő kérésére és igényeinek figyelembevételével új szakaszolót fejlesztettek ki és vezették be gyártását. A harmincöt—ötven kilovoltos feszültséghatárok között dolgozó berendezésekből az idén már 1600 készletet exportálnak. Az első 250 darabos tételt még januárban kiszállították a megrendelőknek A MÁV Miskolci Igazgatósága engedélyének birtokosaként február 4-én, röviddel az indulás előtt, magam is „szolgálatra” jelentkeztem az egri gyors mozdonyán a Keleti pályaudvaron. Rendes körülmények között a körzeti üzemfőnöikség bizonyára megrovásban részesített volna a késésért, ugyanis a hivatalos szolgálat a 7.40-es indulás előtt fél órával kezdődik a gépen, de a főnökségen ennél is előbb kell „felvenni a munkát”. Ez idő alatt a személyzet átveszi a vonatot, ellenőrzi a berendezéseket, kitölti a menetokmányokat. Szóval, már útra készen vártak, amikor felkapaszkodtam a mozdonyra. Marketing klub Budapesten A MTESZ Innovációs Kör és a Marketing című szak- folyóirat szerkesztőségének közreműködésével Marketing Klub alakult Budapesten. A klubban rendszere^ sen tartanak majd összejöveteleket, amelyek keretében a vállalati marketing tevékenységet folytató szakemberek megismerhetik egymás eredményeit, tapasztalatait. A Magyar Kereskedelmi Kamara marketing tagozata a közelmúltban felmérést végzett, és megállapította, hogy a vállalatoknál a termelői tevékenység ma nőég gyakran elszakad a piaci igényektől és lehetőségek(MTI fotó — Fehér József) tői. Miközben a vállalatok gazdálkodása jelentős részben a piaci viszonyok változásától is függ, a marketing tevékenység még sok helyen nem megfelelő. A most megalakult szakmai klub — előadások, konzultációk szervezésével, szakemberek kötetlen találkozásával — az eredményes marketingeszközök és -módszerek minél szélesebb körű megismertetéséhez és elterjesztéséhez kíván hozzájá. rulni. A tervek között szerepel, hogy a foglalkozásokon elhangzott hasznos információkat írásos formában közreadják. (MTI) Gyors bemutatkozás után pontos indulás a szabad jelzésre. Megvallom, a magasból első pillantásra kuszának tetszett, ahogyan a sínpárok sűrűn keresztezték egymást. Gépünk egyre közeledett a találkozási pontokhoz, gyakorlatlan szemem meg nem látta, melyik a mi utunk, agyam ijedten zúgott, vajon nem lesz ebből baj? Nem lett. Autók László mozdonyvezető és Herczeg Béla vonatvezető a jelzők utasításait egymásnak felmondva teszik a dolgukat. A pályaudvar területén különösen nagy figyelemmel kell lenniük, ezért először Juhász László utazó mozdonyfelvigyázóval beszélgetünk. ö egyébként tízéves mozdonyvezetői gyakorlatot és műszaki tisztképzőt mondhat a magáénak. — A Keleti bizony jócskán benne van már a korban. Száz esztendővel ezelőtt modern technikát képviselt, ma viszont az egyik legelavultabb pályaudvarunk. Felújítását éppen ezért húzták ilyen sokáig, mert hatalmas forgalmat bonyolít, aminek átszervezése a munkálatok idejére bizony nem könnyű feladat — magyarázza Juhász László. — Itt nincs még villanyreteszelő, a váltók mechanikus rendszerűek a különböző biztonsági berendezéseket szintén kézzel vezérlik a központból. Ha a biztosító Budapest—Pécel között már működne, a vonatok CsM- ben közlekedhetnének egészen Nyíregyházáig. A CsM rövidítés nálunk azt jelöli, hogy a szerelvény „csak mozdonyvezetővel” fut. — Hatvanig most én vagyok Laci „pótszeme” — veti közbe Herczeg Béla vonatvezető. — Azután itt már nincs szükség rám. Vállamra veszem a táskát, és megyek jegyeket kezelni ... — Hívó jelzés, mehetünk — mondja előre Juhász László, amit a mozdonyvezető megismétel. Lassú tempóban átvergődünk a Keleti-rendezőn. Régen biztos megélhetés volt a vasút, sokan jelentkeztek. Manapság viszont a kocsirendező, a sarus, a tolatásvezető, vagy a térfelvigyázó kevés, mert ezek a szakmák nehéz fizikai munkát igényelnek, ráadásul hóban-fagyban, meg a forró nyárban is a szabadban kell dolgozni. A mozdonyvezető-utánpótlással van a legkevesebb gond, mert hát mégiscsak ez a hivatás, a szakma egyik csúcsa és a fizetés sem utolsó. — Mozdonyvezető gyakornoknak szakközépiskolát végzettek, vagy szakmával rendelkezők jelentkezhetnek — magyarázza a 27 éves Antók László. — Először a műhelyben a mozdonyjavítás a feladat, majd a tanfolyamon a forgalmi ismereteket kell elsajátítani. Ezután teher, majd személyvonaton kell szolgálatot teljesíteni az utazó mozdonyfelvigyázók felügyelete alatt. Csak a sikeres hatósági vizsga után indulhat önállóan útnak a mozdony- vezető. Én 1977-től dolgozom. Bejártam már az ország minden részét a szobi oldal kivételével, sőt nemzetközi expresszeken : az Orienten, a Pannónián is teljesítettem szolgálatot. Ezek a feladatok nem különböznek, legfeljebb nagyobb izgalommal járnak, mint a belföldiek, hiszen arra kevésbé ismerjük a vonalakat. Elhagyjuk Pécelt. Innen már könnyebb a személyzet dolga, működik a biztonsági berendezés. A vonatvezetőnek is kevesebb bejegyzést kell tennie a „keresztlevélre”, amelyen a forgalommal kapcsolatos minden mozzanat szerepel. — Ma 11 kocsit viszünk, az összsúlyunk 482 tonna — mondja Herczeg Béla. — Az adminisztráción és a jelzések figyelemmel kísérésén túl a jegyvizsgálók felügyelete is rám tartozik. Ha valamilyen vitás kérdésben ők nem tudnak dönteni, az ügy megnyugtató rendezése az én feladatom. A karácsondi születésű Herczeg Béla 1952-től dolgozik a MÁV-nál. Tizenegy esztendeig állomási szolgálatot teljesített Hatvanban, Recsken, Parádfürdön és Kisterenyén, a következő tíz évben teherfordában járt. Gyakran megesett, hogy a feleségével csak levelezett, mert a beosztás miatt egyszerűen nem jutott haza. Az éjszakákat a vasút berkeiben laktanyának nevezett szálláshelyeken töltötte. — Most jó a forda, mindennap otthon alszom — mondja. — öt évem van vissza a nyugdíjig, mert az utazó személyzetnek kor- kedvezmény jár. Fárasztó már a figyelés. A vándorélet, az ébren töltött éjszakák bizony nyomot hagytak, valamivel idősebbnek látszik a koránál. A szem gyengülése, a gerincbántalmak, a huzat okozta reuma, nem utolsósorban az idegrendszer gyengülése tipikusan vasutasbetegségek. Talán ezért nem erőltette Herczeg Béla fiát a szakmába, de ő ha még egyszer kezdené, ismét a vasutat választaná. Mint ahogyan az apja és a bátyja is. Hatvan után belehúzunk, tempósabban haladunk. — A 120 kilométeres óránkénti sebességet nem léphetjük túl, sőt, ilyen gyorsan csak akkor mehetünk, ha késést kell behoznunk — magyarázza a mozdonyvezető. — Egyszerűen azért, mert a 44 tengelyt alapul véve a fékút ennél a sebességnél 1000 (!) méter. Mi, utasok, a legtöbbször azon bosszankodunk, hogy a mosdókban hiába tapossuk a pedált, nem folyik a víz, hogy nem mindig van vécépapír és törülköző. Panaszkodunk a fülkék túlfűtésére, avagy alacsony hőmérsékletére, sőt a tisztaságra is. — Ebben a téli hidegben képtelenség feltölteni a mos. dókat vízzel, mert a rendszer egyszerűen elfagy — mondja Juhász László. — A fűtőberendezések sem a legkorszerűbbek. — A Budapest—Eger között közlekedő járat kifizetődő, hiszen nyáron turisták ezreit hozzák-viszik. Té. len sem néptelenek a kocsik, most iskolaidő alatt például tanulók csoportjaitól hangosak a fülkék. Napközben egy fordulót tesznek meg személyvonatként Eger—Füzesabony között, majd délután ugyanaz a szerelvény indul vissza a fő_ városba. Az egriek régi óhaja teljesült a járat beindításával, hiszen a gyorsvonattal átszállás nélkül két óra alatt Budapesten lehetünk. A füzesabonyi állomáson sokan várakoznak. Innen egyfajta „bevásárló” vonattá válik az egri gyors. Az utasok többsége ügyet intéz_ ni indul a megyeszékhelyre. Legtöbben a peronon állnak meg, arra a néhány percre már fölösleges levetni a kabátot. Pontosan érkezünk a végállomásra. Szerencsés, különösebb esemény nélkül való volt utunk. Búcsúzóul csak hasonló forgalomban töltött órákat kívánhatunk az 552-es személyzetének és minden vasutasnak. Fazekas Eszter FORRADALMI ELÖDÖK Egri és gyöngyösi diákfiatalok helytállása a Tanácsköztársaságban A magyar történelem kiemelkedő eredménye. a Kommunisták Magyarországi Pártja, a baloldali erők páratlan -sikere az 1919-es Tanácsiköztársaság létrehozása. Szovjet-Oroszország után a világon másodikként Magyarországon születik meg a proletárdiktatúra, és hoz intézkedéseket a szocialista termelési és társadalmi viszonyok megteremtéséért. Mindez szinte emberfeletti erőfeszítést követelt mindenkitől, akinek része volt a Tanácsköztársaság megszületésében, köztük nem utolsósorban azoktól a fiataloktól, akik ott vannak a közélet, a gazdasági élet, sőt. a nagy áldozatokat követelő honvédelmi harcokban a Vörös Hadsereg kötelékeiben is. A Tanácsköztársaságért harcolók és áldozatokat hozók közül természetesen nem maradtak ki a Heves megyei fiatalok és közülük az egri és gyöngyösi diákok sem. A diákok 1918. évi forradalmi törekvéseit most végre valóra lehetett váltani. Gyöngyösön 1919 áprilisában létrejött a „szocialista diák szakszervezet”. Tagjai az ebben való részvételt párttagságnak tekintették, magát a szervezetet a párt diákifjúsági szervének vallották. Ezt érzékeltették azzal is, hogy tagsági könyvüket és igazolványukat Erős Tivadar iskolaigazgatóval és Nemecz Alajossal, a párt városi titkárával íratták alá. Ez a diákifjúsági szervezet mozgatója voLt a diákság sokirányú forradalmi tevékenységének. Az ő javaslatukra pl. május 1-én közös zászló alatt vonultak fel. Az ünnepi nagygyűlésen pedig az iskola diákja, Hegedűs Antal elszavalta Tóth Árpád „Üj isten” című költeményét. A diákság forradalmi lendületét jelezte, hogy a Vachott Sándor nevét viselő önképzőkör egyesült a diák szocialista szövetséggel, és rendszeresen szervezett forradalmi jellegű irodalmi találkozókat, többek között Móricz Zsig- monddal is. Az iskola tornatermében a már akkor is közismert és közkedvelt Móricz Zsigmond a diákoknak és szüleiknek a paraszti átalakulásról és a termelőszövetkezeti kérdésről tartott nagy hatású előadást. A diákok aktivitásának keresztmetszetét adják a Vörös Mátravidékben megjelent cikkeik is. Ezek közül említésre méltó Imrefi László gimnazista diák verse, amelynek alábbi 4 soros részlete hű dokumentuma a fiatalok lelkesedésének. „Már egyenesek roggyant hajló térdek, Már délcegek, büszkék görbe hátak, Mert mi csak eddig voltunk szolgalélek S ma leomlott a poshadt imádat...” A szabad építőmunkának vetett véget 1919 áprilisában az intervenciósok támadása. Megkezdődött a Vörös Hadsereg fokozottabb mértékű szervezése, új munkás- hadosztályok felállítása. Ezekben nagy számban vett részt a megye munkás-paraszt és diákfiatalsága is. Elsősorban április első felében a megye minden iskolájában ún. vörös tobor- zókat tartanak. A Vörös Hadsereg egyik gyöngyösi szervezője Jónás Frigyes tanár, aki a nyolcadikos diákok közül többet katonának szervezett be. Az egri cisztergimnázium- ban április 4-én rendeznek tagtoborzást az egri népbiztosság rendeletére. A tornateremben szervezett to- borzógyűlés eredményeként 14 fiatal öltötte magára a Vörös Hadsereg egyenruháját. Az egri állami főreáliskolában szintén eredménye van a toborzásnak, itt 21 tanuló jelentkezik vöröskatonának. akik részt vesznek a dicsőséges felvidéki hadjáratban is. A tanítóképző fiataljai sem maradnak ki: az április 4-i toborzás során 7 növendéknek adják ki az osztálybizonyítványt és az okleveleket, majd az április 11-i toborzás során újabb 11 növendék kerül ki bizonyítvánnyal az intézetből. Amíg a diákok a Vörös Hadsereg kötelékei között dicsőséges harcokat vívnak a támadó intervenciós cseh haderővel, addig az iskola- politikában is jelentős változások következtek be. Megszüntették a vallástani órákat, és helyette bevezették a társadalom fejlődésével foglalkozó szociológiát. Ugyanakkor a tanári testület tagjait átképzésre viszik. Ekkor jöttek létre az iskolákban a szakszervezetek, megválasztották az osztálybizalmiakat. A tanulók viselkedésében is változást jelentett a szocialista eszmék, a Tanácsköztársaság társadalomformáló célkitűzésének megismerése. Az órákon egyre többet hangzott fel a Marseillaise dallama és egyre több diák hordta gomblyukában a politikai elkötelezettséget jelző vörös gombot. Jelentős állomása volt a diákönkormányzat fejlődésének a diákdirektóriumok létrehozása. így a cisztergimnáziumban ennek vezetői lettek Engelman Oszkár, Zempléni Béla VIII. és Istványi László VII. osztályos tanulók. De nemcsak a diákok ön- kormányzati szervei alakultak ki, hanem az iskola vezető testületének irányítási módszere is változott. A főreálgimnáziumban, mint a többi gimnáziumban is, a tantestület irányítására 3 tagú direktóriumot hoztak létre. Ezek a direktóriumok részben az oktatás korszerűsítése, részben a diákok szociális viszonyainak javítása érdekében igen sokat fáradoztak. Gyöngyösön e direktórium kiemelkedő alakja Jónás Frigyes gimnáziumi kanár, aki a Nemecz testvérek irányításával májusban agitátorképző iskolát szervezett, majd a nyár folyamán előkészítette Mátrafüreden 260 proletárgyermek nyári üdültetését. Az ígéretesen kibontakozó szocialista jellegű diákszervezkedés, a tanári direktóriumok lendületes munkája, a Tanácsköztársaság bukásával véget ért. Augusztus 1-e után mindazokra, akik a diákdirektóriumok tagjai, vezetői voltak, megtorlás, börtönbüntetés várt. Legjobb esetben mellőzték őket, az iskolajegyüket, elsősorban a magatartásbeli jegyüket lerontották. Az Egri Tanítóképző diákjai. „akik a kommunista eszmék mellett exponálták magukat”, nem kerülhettek vissza az iskola kötelékei közé. Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter megsemmisítette a vöröska- itonák okleveleit és befejező. képesítő pótvizsgára utasította a tanítójelölteket. Ennek volt az eredménye az is, hogy néhány egri tanítóképzős diáknak végérvényesen búcsút kellett mondania a tanítói pályának. A megye többi középiskolájában tartott vizsgálat eredményeként szintén súlyos ítéleteket hoztak. Az egri főreáliskolai tanulók közül Vermes Bélát kizárták az ország minden középiskolájából, másokat az egri középiskolákból. A Ciszterci Gimnázium tanulói között szintén vizsgálatot tartottak és két VIII. osztályos, valamint három VII. osztályos tanulót, név szerint Berkes Györgyöt, Endre Emilt, István Lászlót, Övári Jánost és Óvári Ferencet tanácsolták el az iskolából a direktóriumban viselt tisztségük, a kommu-i nistákkal való együttműködés miatt. Nem jártak jobban a gyöngyösi diákok sem. He-1 gedűs Antalt, aki nagy hatással szavalta el a gyöngyösi május 1-i ünnepségen Tóth Árpád Üj isten című költeményét, kizárták az ország minden középiskolájából. Az ifjúsági mozgalom szervezőjét és irányítóját, Jónás Frigyes tanárit pedig veszedelmes nézetei miatt Zalaegerszegre internálták. Áldozatuk azonban nem volt hiábavaló, amit tettek, elismerésre és követésre méltó napjaink ifjúsága előtt. Varga László
