Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-11 / 34. szám
1 NÉPÚJSÁG, 1985. február 11., hétfő mnu s. Uzen a szerkesztő SZ. KAROLY, EGER: A kárfelelősséget a bontó szomszédnál kell keresni. 0 azonban csak azért a kárért lelel, amit ezzel a munkával okozott. Elképzelhető az is, hogy mindezt szakszerűtlenül végezték, de az sem kizárt, hogy a megmaradó ház állapota, állaga olyan volt, hogy a leggondosabb bontási munka te problémát okozott volna. Ebben az ügyben először építész szakértőt kell megkérdezni. „NYUGDÍJAS’' JELIGÉRE: Kárigényének van alapja, és ha az okozó túlzottnak tartja a kért összeget — nem tizet, de még csak ajánlatot se tesz — nincs más megoldás, mint a bíróság. Ott azonban a felperesnek kell majd bizonyítania, mikor és mennyi költsége merült föl, és hogy a másik fél viselkedése vezetett a kárhoz. „LEJÁRT HATÁRIDŐ" JELIGÉRE: Panaszukat — amely bizonyára sokakat érlntett még az elmúlt hét végén — továbbítottuk a Gyöngyösi Tejipari Vállalathoz. A válaszuk megérkezéséig szives türelmüket kérjük. GY. PÁL, HATVAN: A bérlő halála esetén a lakás- bérleti jogviszonyt az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- ás nevelt gyermeke folytathatja, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel a lakásban lakott. Tanácsi bérlakás esetében a gyermek akkor is jogosult rá, ha nem lakott ugyan ott, de másutt nincs lakása, továbbá, ha a bérlő halála előtt a lakásigénylését bejelentette a hatóságoknál. A. P., EGER: A másolatban megküldött szerződésben nagyon komoly feltételekhez kötötték, mikor állhat el ön a szerződéstől. El kell mondjuk, hogy ez az írás csak az egyik oldal érdekeit biztosítja, mig a másikat, jelen esetben Ont, egy olyan határidő kivárására kötelezi, amely éppen a lakáskérdése megoldásában megszorítja. Még az a jó ebben a hevenyében létrehozott, sok fontos kérdést nem tisztázó szerződésben, hogy nem szabtak túl távoli időpontot a legfontosabb feltétel tejjesitésére. Ha vedig perre kerül sor, tisztázniuk kell: ki, mit, miért akart, hogyan is zajlottak le a megbeszélések. És akkor jön a bizonyítás nem könnyű feladata. Válaszol az illetékes Nem beszabályozást, javítást hirdettünk A Népújság február 1-én megjelent Valóban nem hiányzik? és a Meddig tart a 24 óra? című írásainkra Dósa Imre, az egri Elektromos Karbantartó Vállalat igazgatója a következőket válaszolta : „A meddig tart a 24 óra? című glosszával is csak ezért vitatkozom, mert a hirdetésünkben nem beszabályoz ást, hanem javítást hirdettünk. Az okát nem kívánom magyarázni. Igaz ez nyelvészkedés, de pont annak, akinek ez a kenyere, jobban kellene értenie hozzá. Ezzel együtt nem akarom azt állítani, hogy vállalatunk tökéletesen dolgozik. Mi is követünk el hibákat,, saját vagy .rajtunk kívül álló okokból kifolyólag. Éppen ezért várjuk el, hogy figyelemfelkeltéssel a munkánk javítását segítsék elő. és ne csak elmarasztalást kapjunk.” AZ olvasószolgálat A gyermekgondozási díjról A népesedéspolitikai célokkal összhangban. 1985. március 1-től, bevezetésre kerül egy új társadalombiztosítási ellátás, a gyermek- gondozási dijj amely a gyermekgondozási segélyt váltja fel fokozatosan. E témával kapcsolatban, az elmúlt napokban többen is felkeresték szerkesztőségünk olvasó- szolgálatát. Miben különbözik a gyermekgondozási segélytől? A kérdésre a Heves megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzési osztályának vezetője, Bartók Zoltán válaszol. ' Március 1-től, a gyermeküket nevelő anyák vagy egyedülálló apák vehetik ezt igénybe, kisgyermekük egyéves koráig. Az egyéni keresethez, mértéke pedig a táppénzhez igazodik (65 vagy 75 százalék), vagyis a gyermekgondozási segélynél lényegesen magasabb szintű ellátás. Az veheti igénybe, aki rendelkezik a gyermekgondozási segélyre jogosultság feltételeivel, vagyis a szülést megelőző 2 éven belül legalább 270 napi olyan munka- vagy szövetkezeti tagsági viszonyban dolgozott, amelyben munkaideje a törvényes munkaidő felét elérte. A jogosultság kiterjed a bedolgozókra, a mezőgazdasági szövetkezetek tagjaira is, ha a szülést megelőző 2 éven belül legalább 90 napon át részt vett a munkában. A jogosultság nem terjed ki viszont a kisiparosokra, a magánkereskedőkre, a szerződéses üzletek vezetőire, ügyvédekre, m unkaviszonyban nem álló előadó- művészekre. A díj minden naptári napra jár, a szülési szabadságra járó terhességigyermekágyi segély napi ösz- szegének 65 vagy 75 százalékában. Abban az esetben, ha a terhességi-gyermekágyi segély nem jár — például egyedülálló apa igényli ezt a díjat —, napi összege akkor a táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresetének a 65 vagy 75 százaléka. A legkisebb és a legnagyobb összeget azonban jogszabály határozza meg. De nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegének (2250 forintnak) a harmincad részénél és nem lehet több ennek kétszeresénél (a napi összeg 75 forintnál kevesebb és 150 forintnál több nem lehet). Így is van azonban kivétel a legkisebb összeg megállapításánál. Előfordulhat ugyanis, hogy a terhességigyermekágyi segély napi ösz- szege — amely a szülési szabadság idejére jár — kevesebb 75 forintnál, ilyenkor azonos marad a terhességi- gyermekágyi segély összegével. > A gyermekgondozási díjat igényelni kell, mégpedig minden anyának, egyedülálló apának, akiknek gyermeke március 1-én még nem töltötte be első életévét. Igényelje tehát az is, aki a szülési szabadság után visz- szament dolgozni, vagy aki a gyest igénybe vette. Ott, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely van. még ebben a hónapban kötelesek tájékoztatni a dolgozókat erről a díjról. Az említett ellátás feltétele az is, hogy a szülési szabadság lejárta után az igénylő fizetés nélküli szabadságot vegyen ki, természetesen csak akkor, ha munkaviszonyban áll vagy szövetkezetben dolgozik. A jogosultság elbírálása a munkahelyi társadalombiztosítási szerv, illetve a megyei igazgatóság (kirendeltség) feladata. Még egy fontos tudnivaló: a gyermekgondozási díj mellett a gyes természetesen továbbra is megmarad. Ez azt jelenti, hogy a gyermek egyéves “kora után a gyes 3, súlyosan fogyatékos esetében pedig 6 éves korig vehető igénybe. Előfordulhat az is, hogy a gyes összege kedvezőbb a gyermekgondozási díjnál. Ezért a kettő között választási lehetőség van. VISSZHANG Harisnyanadrágok, de kikre méretezve? Azt hiszem, valamennyi nőtársam szeme megakadt a Népújság február 7-i számának címlapján, ahol arról értesülhettünk, hogy „Huszonötféle fantázianévvel — Harisnyanadrágok Tarna- leleszről". Végre! — gondoltam, nemcsak, hogy lesz harisnyanadrág, de huszonöt fantázianévből választhatjuk a számunkra legszimpatiku- sabbat. A cikkből kiderült az is, hogy ezentúl a vásárló hibátlan terméket kap, hiszen a melléküzemágban a varrás közbeni szakadásokat, fesléseket a csomagolás előtt kijavítják. A harisnyanadrágok számozásáról azonban nem esett szó. Pedig ezen a téren jócskái akadna pótolnivaló. Néhány hónappal ezelőtt vettem egy, az eladó által méMARI NÉNI AZ „IRÓASSZONY’ Ezzel a címmel jelent meg a közelmúltban Petrás Anna munkája. A cím után ítélve csupán kézimunkakönyvet sejtünk, esetleg mintagyűjteményt, de ez a munka ennél sokkal több. Már az első fejezet érdekes áttekintést ad a Galga mente történelmi múltjáról. A honfoglalástól napjainkig kíséri végig azt a sok szenvedést, amit az itt élő nép átélt. A könyv utal arra, hogy mivel Pestet nem sikerült Rákóczinak elfoglalnia, északnak indult, de olyan elhagyatott volt a vidék: „mintha sivatagban bújdosott volna”. Észak- Pest megye községei elnéptelenedtek, csak Boldog nem. Ezért tartották ott 1707. november 23-án a megye tisztújító közgyűlését. A hímzések története című fejezetben Petrás Anna is Boldogot nevezi meg a Galga menti fehérhímzés őshazájának. Én még ismertem Horváth Józsefné őszi Mária „író- asszonyt” (felvételünkön is ő látható tervezés közben). így nevezték azokat, akik mindjárt az anyagra rajzolták elképzeléseiket. Még az 1950-es években is élt vagy hat ilyen a faluban. Mári néni a fehérhímzés vonalán vissza tudott menni családjában az 1700-as évek elejéig, ősei már akkor híres íróasszonyok voltak. Egyik kedvenc mintáját, amely a tulipán több változatát jelentette, „törökös- nek” nevezte. Ilyet sok túrái kendőn is megtalálunk. Talán valami török kézimunkáról lesték le az élelmes boldogiak. Vagy akkor szerezték meg, amikor 1585-ben Bátho- ri István rajtaütött a híres túrái vásáron? Mári néni még az 1930-as években is rendszeresen rajzolt a turaiaknak. akik az első világháború után sok kendőt vásároltak a boldogiaktól. Egész iskolát alapított. Tanítványai is megmaradtak a kézi tervezés mellett. 1946-ban az aszódi gimnázium épületében néprajzi kiállítást rendeztek. Mivel Boldogon a háború után kevés kiállítani való maradt és azt sem adták oda szívesen, az akkor ismert íróasszonyokat kérték meg, hogy papírra tervezzenek. A hat íróasszany huszonnyolc kézzel rajzolt nagy méretű tervet (kendősarkat) készített, ebből Mári néni hatot. A terem egyik falát ezek a munkák díszítették. Mári néni a helyszínen is dolgozott. Az értékes gyűjtemény 1978 óta a Néprajzi Múzeumban van. Petrás Anna igen szép és hasznos könyvvel gazdagította a Galga menti irodalmat. Hisszük, hogy sok kézimunkázónak kedvet csinál a népi hímzés alkalmazásához. Újvár y Ferenc Gödöllő KÜLFÖLDI VENDÉGEKKEL Ifjúsági találkozó Az adácsi ZÊTA Ifjúsági Klub és a József Attila Művelődési Ház vezetősége — az elmúlt évek hagyományainak megfelelően — nemrégen nemzetközi ifjúsági találkozót rendezett. Az eseményre —, amelyre több miint 200 fiatal érkezett —, a jegyek már hetekkel azelőtt elkeltek. A helybelieken kívül itt voltak a pe- tőfibányai és a vámosgyörki klubosok is. A vendégek között találtuk a hazánkban tanuló afgán, bolíviai és costarikai diákok 23 képviselőjét, akiket a házigazdák nevében Szekeres Jánosné, klubvezető köszöntött. Elmondta többek között, hogy az ilyen alkalmak lehetőséget nyújtanak arra, hogy megismerjék egymás életkörülményeit, szokásait, kiszélesítsék a barátságot, s ezzel végső soron a békét is. A fiatalok műsora nagy tetszést aratott, hiszen hazájuk ritmusos zenéjét, dalait mutatták be. Említést érdemel a helybeliek programja is, akik rögtönzött divatbemutató keretében adtak tanácsot a mai divathoz, öltözködéshez. A találkozó közös vacsorával, tombolával folytatódott, majd bemutatkozott az ad ácsiak újjászervezett IZÉ zenekara. Nem maradt el a hagyományos diszkó sem. Medve János Adács A TERMÉSZETVÉDELEMRŐL Országos tapasztalatcsere retemre javasolt holmit, ami a 190 cm magas ismerősömnek is nagy volt. Javasolnám, hogy a számozást ne valami fantáziaméret szerint alkossák, hanem vegyenek modellül hazánkban élő, különböző testmagasságú és méretű hölgyeket. És vajon mikor lehet kapni visszere- sek számára — elfogadható áron és modern kivitelben — gyógyharisnyát? Ez utóbbi javaslatommal bizonyára nem mondok újat a tarna- leleszieknek. Viszont abban is merek reménykedni, hogy a harisnyanadrág nadrágrészét is fogják gumírozni majd, mert ugyan melyik nő ne viselné szívesen a felesleges kilókat védőn leszorító nadrágokat? — húsz éven felül. Dobrovits Mária, Eger Környezetvédelmi klubvezetők országos tapasztalat- cseréjére kaptam meghívást a közelmúltban. A kétnapos balatonföldvári találkozót a KISZ Ifjúsági és Környezet- védelmi Tanácsának Titkársága az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatallal közösen rendezte a szélesebb körű kapcsolatteremtés szándékával is. Nemcsak megtisztelő, hanem rendkívül hasznos volt számomra is a részvétel, hiszen számos érdekes, értékes előadás hangzott el a dombóvári, kaposvári, kiskőrösi, soproni városszépí- tők, valamint a budapesti, székesfehérvári környezetés természetvédelmi klubok képviselőitől. A szekcióüléseken pedig az érdeklődők külön foglalkozhattak az iskolán kívüli, illetve az iskolai keretek között folytatott nevelés kérdéseivel. Mint kiderült : hazánkban — sajnos — elég nagy még mindig a lemaradás a környezet- és a természetvédelem területén, s a helyzet javításáért feltétlenül erősíteni kell a propaganda- munkát. Az információhiány pótlására a jövőben szakmai központot hoznak létre, s például a „Búvár” c. folyóirat is fokozottabban segíti az amatőrmozgalmat. Dr. Abrahám Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke is kiemelte a felvilágosító munka fontosságát, miközben más időszerű kérdésekről szólt. Hangsúlyozta, hogy a fiatalokat már az óvodáskortól a természet szerete- tére kell szoktatni. Továbbra is folytatni kell a ínyári szaktáborok szervezését, s buzdításul ismét kiírták erre a pályázatot. A kétnanos balatonföldvári tanácskozás a klub- és szakkörvezetők tapasztalatainak összegzésére kiírt pályázat értékelésével, díjazásával zárult — ami minden bizonnyal szintén sokat jelent majd az előrelépésben. Hortobágyi Ernő Eger parAd-öhután. a Wesselényi út 6. sz. alatt, 1200 n-öl telken 100 nm-es villa igényesnek eladó. Érdeklődni: mindennap Parád-Óhuta, Sidló Pál. Wesselényi u. 10. GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ 303. sz. szerződéses presszó. GYÖNGYÖS bélyegzője elveszett. Érvénytelenítve! 1985. február 11-től az Észak-magyarországi TÜZÉR Vállalat alábbi telepein engedményes PK-PANELVÁSÁRT rendezünk: Salgótarján, Eger, Gyöngyös, Füzesabony, Hatvan, Heves, Kazincbarcika, Leninváros, ózd, Mezőkövesd és Sárospatak. Az engedmény mértéke: 20 százalék. A Miskolc-Sajóparti telepünkön gyártelepi kiszolgálással biztosítjuk az engedményes PK-PANELT.
