Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-09 / 33. szám
10* NÉPÚJSÁG, 1985, február 9., szombat Egerben is átadták helyüket a hagyományos vasúti sorompók a korszerűbb fénysorompóknak. Ez ad aktualitást a vasúti átjárók közlekedés- biztonságával, s azon belül a biztonságos áthaladás stratégiájával foglalkozó írásunknak. Ugyanakkor még jól jöhet a tanács a télvíz idején közlekedőknek és azok is találnak olvasnivalót, akik a közlekedésnevelés jövőjére kíváncsiak. Összeállította: Pilisy Elemér Autózás télvíz idején I A járművezető vasúti átjáróhoz közeledik áljárón való áthaladás logikai sémája A hazai balesetelemzésekből kiderül, hogy jó időjárási és útviszonyok mellett kővető kezik be a közúti balesetek 70 százaléka. Nedves úton a 20 és havas, jeges úton a 10 százaléka. Mind a külföldi, mind a hazai szakirodalom felhívja a figyelmet arra, bogy jóllehet az összes balesetek kis részaránya esik a rossz időjárási viszonyok idejére, sajnálatos módon ezek általábán súlyos kimenetelűek. Télvíz idején a nedves, havas, jeges utakon a gép- járművezető minden hirtelen mozdulata (fékezés, gázadás, sebességváltás, kormánymozdulat) a kerekek megpörgésével, a kocsi megcsúszásával, megfarolásával közvetlen veszélyt kelthet. Nyugodt ütemben, egyenletesen vezessünk, s ügyel, jünk rá, hogy ne érjen semmi, ítéletünket és akaratunkat megbénító meglepetés. Korrekció kormánnyal Havas úton, nyirkos időben igen gyakran láthatunk csúszkáló gépkocsikat. Megcsúszáskor — a gyakorlott vezetőik jól tudják — mindig a haladás irányába kell visszakormányozni a gépko. csit. Ha az autó vége jobbra mozdult el, akkor jobbra, ha balra csúszott, akkor balra kell kormányozni; te. hát mindig a haladás irányába kell a korrekciót végrehajtani. Legtöbbször azon. ban nem elegendő az egyszeri korrekció, mert a gépkocsi, ha visszatérítettük a helyes irányba, a lendülettől áttérhet a másik oldalra, és ilyenkor újra vissza kell kormányozni. Egy fontos figyelmeztetés: mindig az előírt nyomást tartsuk a gumiabroncsokban, mert a puha gumi nem segíti sem az elindulást, sem a jó úttartást és nem javítja a vonóerőt. Hosszú utazásnál, ha esik az eső vagy a hó, időnként álljunk meg a fényszóró üvegeit megtisztítani, mert a járművekről fel verődött sár bepiszkítja. Ügyeljünk arra, hogy az ablaktörlő berendezés és az ablaktörlő lapát gumibetétje jó állapot, ban legyen, mert ezzel is javítjuk a látási lehetőségeinket esős, havas időben. Hegyvidéki utakon hiába tisztítják le a havat, találunk többnyire száraz szakaszokat, gondoljunk arra, hogy lehetnek megfagyott vízfolyások. Hogy fékezzünk? Könnyen árokba csúszhatunk, ha nem ügyelünk kellőképpen. Ha észrevesszük a jeges szakaszt, azonnal, még a száraz útburkolaton csökkentsük a sebességünket, amennyire csak lehetséges. A jeges útszakaszon csak nagyon óvatosan szabad fékezni, mert a gépkocsi irányíthatatlanná válik. Ilyenkor a ' helyes manőver a következő: a féket felengedjük és óvatos kormánymozdulattal megpróbálunk bekanyarodni. Ha előzőleg a sebességünket megfelelően csökkentettük a kanyarodás lehetséges lesz. Ugyanez a teendő, ha például jeges, lejtős útkereszteződéshez érünk. Ha jeges úton hirtelen ráfékezünk, a gépkocsi megcsúszik és csak akkor tudjuk visszanyerni uralmunkat felette, ha ismét felengedjük a féket és óvatosan újra ráfékezünk. Ezt többször meg. ismételve a fékút lerövidül. Közlekedés ködben Februárban, márciusban is gyakran keletkezik köd, ami megnehezíti a látást. A köd sűrűségétől függően csökkentsük a sebességünket, kapcsoljuk be a tompított fényszórót, ha van a ködlámpát is, mert ezzel a gépkocsink észlelhetőségét javítjuk. Sokkal nagyobb követési távolságot hagyjunk a ködben és sebességünket a minimálisra csökkentsük. Ne felejtsük el, ihogy csak akkora sebességgel szabad haladni, hogy az általunk belátható úthossz ne legyen kisebb, mint a féktávolság. Ködben hátulról is nagyobb veszély fenyeget, mint egyébként, ezért fokozottan ügyeljünk a megfelelő se. besség. és irányfartásra, kerüljük a váratlan manővereket. A szokásosnál is körültekintőbben figyeljük a mögöttes forgalmat. Különösen hegyvidéki utaknál fordul elő, hogy a köd foltok, ban jelentkezik. Ilyenkor a ködös szakaszra lassítva lépjünk be. Ha olvad, a bekötő földutaknál a mezőgazdasági járművek felhordják a sarat, amely csúszóssá te. szí az utat. Ha ezt észleljük, időben csökkentsük a sebességet, mert a csúszós szakaszon nem szabad fékezni. Merről fúj a szél? Az időjárási viszonyok közül még a szélvihar hatása lehet veszélyes, különösen akkor, ha a gépjárművezető számára váratla. nul jelentkezik. Ha szélárnyékos helyről hirtelen szeles, szélviharos területre érünk pl. két hegy közötti völgy mellett haladunk el, a széllökés olyan mérvű lehet, hogy az oldalerő hatására a gépkocsi veszélyesen kitér a menetirány szerinti baloldalra, vagy ha másik irányból jövünk, az árok felé mozdíthatja a gépkocsit. Célszerű figyelni a szélzsá. kot és már előre felkészülni arra, hogy a szélvihar igyekszik kimozdítani a gépkocsit a helyes irányból. Erőteljesebben fogjuk a kormányt és a szélerő hatására fellépő kúszás veszélyes hatását ellenkormányzással küszöböljük ki. Ugyancsak hasonló helyzet lép fel, ha egy kamiont előzünk és a szél a kamion felől fúj. Mikor kilépünk a kamion szélárnyékából ez a hatás váratlanul éri a vezetőket és ha felkészületlenül jutunk ilyen helyzetbe, könnyen történik baleset. Jó tudni azt is, hogy a meteorológiai viszonyok is balesetveszélyt idézhetnek elő. időjárási frontok átvonulása idején kedvezőtlen lélektani helyzetben élőknél emelkedik a félelemérzés, a bizonytalanság, nő a pszichés feszültség, csökken a gépjárművezetők alkalmazkodó képessége, fokozódik az argesszivitás. * A vasúti átjárók közlekedés- biztonsági helyzete Hazánkban 6534 szintbeli vasúti átjáró van, amelynek 56,2 százaléka biztosítás nélküli vasúti átjáró. A biztosított vasúti átjárók 23 százaléka fénysorompóval, 10 százaléka helyből, 7,5 százaléka távolból kezelt sorompóval, 3,2 százaléka pedig fél + fénysorompóval van felszerelve. Az elmúlt tíz évben a biztosítás aránya fokozatosan növekedett. Egerben a héten tizenegy vasúti átjárónál szerelték le a sorompókat és fényjelző készülékek tájékoztatják a közlekedőket arról, mikor szabad és mikor tilos az átjárás. Lebecsült veszély A Közlekedéstudományi Intézet egyik munkabizottsága a MÁV területén az elmúlt öt évben történt balesetekből (közel 25 ezer esemény) kigyűjtötte a vasúti átjárókban, vasúti járművel történő ütközéstől származó közúti és gyalogos baleseteket: 130 halálos kimenetelű és 201 sérülést okozó baleset volt. A halálos balesetek járműösszetétele: 5 százaléka autóbusz, 25 személy- gépkocsi, 20 tehergépkocsi, 9 százaléka motorkerékpár, 7 százaléka segédmotorkerékpár, 7 százaléka kerékpár és 8 százaléka fogat volt. A sérüléses baleseteknél: 1 százaléka autóbusz, 47 százaléka személygépkocsi, 24 százaléka tehergépkocsi, 8 százaléka motorkerékpár, 4 százaléka segédmotorkerékpár, 3 százaléka kerékpár és 5 százaléka fogat. A vasúti' átjáróban a vasúti járművel történt ütközéskor csak anyagi kárt szenvedett 365 jármű és közülük túlsúlyban voltak a személygépkocsik és a tehergépkocsik. A különféle tévéjátékok a számítógépek tömegterme lése következtében egyre kisebbek és olcsóbbak. E két dolog arra késztette a szakembereket. hogy felhasználják a közlekedésnevelés céljára is. Egy nyugatnémet kutatócsoport a gyerekek körében végzett kísérleteinél Philips G 7000 típusú, programkazettás kereskedelmi mikroszámítógépet használt, amely normál televízióhoz csatlakoztatható. A játék lényege, hogy egy alakot (választható fiú, vagy lány) kézi szabályzóval irányítva, különböző szituáci. ókban biztonságosan át kell vezetni az úttesten. A nyolcféle gyakorlat különböző ne_ hézségi fokú. Az első, legegyszerűbb gyakorlaton jól bemutatható a játék lényege. A kéziszabályzó jobbra mozdításával az alakot a járdán vezetjük (AB szakasz), majd a járda széléig visszük (szabályzó felfelé, BC szakasz). A C ponttól használjuk az „akcióbillentyűt. a kéziszabályozóval együtt; ezzel az alak fejét jobbra-balra moz. gathatjuk. Cselekvési sorrend a C pontban: az „akció-billentyűt” C pontig lenyomva tartani, szabályzót balra mozdítani (az alak balra néz), majd a szabályzót jobbra, és ismét balra mozgatni. Ha az úttest szabad, a szabályzót felfelé balra állítva az alak balra nézve elindul az úttesten. A D pontban (az úttest közeA vasúti A közvélemény különösen az autóbusz-tragédiák kapcsán figyelhetett fel a vasúti átjárók veszélyeire. Sajnos a vizsgált időszakban 19 ilyen baleset is történt, közülük 6 volt halálos, legtöbbször tömegszerencsét, lenséget okozó baleset. A baleseteket követő vizsgálatok csak ritkán állapítottak meg műszaki hibát, az esetek többségében figyelmetlenség, a veszély lebecsülése volt az ok. A fény. sorompóval biztosított vasúti átjárók esetében alapvető problémát a jelzés tilos állása ellenére való áthaladás jelenti. A biztonságos áthaladás stratégiája A járművezetőnek meg kell győződnie arról, hogy van-e biztosítás az átjáróban és ha van, működik-e? Mechanikusan működő sorompónál a hangjelzés után már nem szabad áthaladni, s ha éppen a síneken haladunk, igyekezzünk elhagyni a két sorompó közötti helyet. Fénysorompó piros jelzésénél tilos az áthaladás. még akkor is, ha nem látpén) a szabályzót felfelé jobbra toljuk: az alak fejéi jobbra fordítva továbbha. lad az úttesten. Az E ponttól már csak a kéziszabályzóval vezethetjük tovább az alakot a G pontig, melynek elérésekor akusztikus dicséretként egy kis melódia szó. lal meg. Hibamentes átkelésnél a képernyőn megjelenik a „nagyon jó” felirat; hiba esetén a játék megáll, újraindítása a szabályzó lefelé mozdításával történik, ekkor a játék elölről kezdődik. A leírásban a kezelés bonyolultnak tűnik, a gyerekek azonban hamar megbarát. koznak vele; voltaképpen csupán a közlekedésben szükséges viselkedést kell a komputernek megfelelően lefordítani. A további gyakorlatoknál a feladatok nehézségi foka nő, azonban mindegyik megoldható. A nehe. zítő tényezők a következők: járműforgalom _ jobbról — balról (jármüzaj); háromsá. vos úttest; közlekedési lámpa; országút gyalogátkelő, hely nélkül; útkereszteződés juk még u közelben a vo. natot. A fehér fény az átjárón való áthaladást engedélyezi. Amennyiben akár a fény-, akár a karos sorompó nem működik, a járművezetőnek magának kell meggyőződnie arról, hogy nem közeledik-e vasúti szerelvény az átjáróhoz, biztos információ hiányában úgy kell sebességét szabályoznia, hogy szükség esetén a veszélyzóna előtt feltétlenül meg tudjon állni. Ez azt jelenti, hogy a veszélyzóna határához közeledve egyre csökken a biztonságps sebesség felső határa, tehát a döntési pontig általában csökkenő sebességgel érnek a járművek. — A döntési pont előtt, vagy a döntési ponton — ami igen gyakran közvetlen a veszélyzóna határán van, és ilyenkor a járművezetőnek áthaladás előtt meg kell állnia — jobbra-balra tekintéssel fel kell mérni a vasúti pályát olyan távolságra, ahonnan az érkező szerelvény még veszélyt jelenthet az áthaladó járműre. Az áttekinthető távolság függ a vasúti irályán megengedett legnagyobb se. bességtől és a jármű áthaladási idejétől. Egyúttal arról beforduló jármüvekkel, úttest gyalogátkelőhely nélkül forgalomtereléssel. A kísérletek alapján megállapították, hogy a TV-já. ték különösen alkalmas az , 1. és 2. osztályokban a gyalogos közlekedési ismeretek elsajátítására, ismétlő anyagként a kerékpáros tanfolyam előkészítésére. A TV-játék kitűnő lehetőséget ad a szóban nehezen leírható közlekedési folyamat ké. pi ábrázolására. Megfigyelték, hogiy a tanuló azonosul a modellel: nem azt mondja. hogy „átvezetem az alakot az úton”, hanem „átmegyek az úton”. Mivel a modellnek dicsérő, erősítő hatása van, utánzó aktivitást ébreszt, amit azonban az alak kis méretei miatt nem szabad túlbecsülni. A szakemberek ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a TV-játék csak eszköz, nem több és nem kevesebb; nem helyettesítheti a klasszikus módszereket és eszközöket, csak kiegészíti azokat; használatát előre tervezetten be kell építeni a tanmenetbe. is meg kell győződnie a gépkocsivezetőnek, hogy a veszélyzónát a lehető legrövidebb időn belül elhagyhassa; — Ha a járművezető döntött az áthaladásról, folyamatosan növekvő vagy egyenletes sebességgel úgy kell a vasúti pályát kereszteznie, hogy a veszélyzónában ne kelljen sebességet váltania és szükség esetén gyorsítani is tudjon. Saját és utasainak épsége érdekében feltétlenül be kell tartani a KRESZ idevonatkozó szabályait, mert a vasúti pályán haladó vonat vezetője a tilos jelzést tiszteletben tartó járművezetőkkel számol az átjárókban, s nagy tömege és sebessége miatt nem is képes az összeütközést megakadályozni. A járművezetőket úgy oktatják, hogy egyikük se va- gánykodjon, becsülje le a vasúti átjárók veszélyeit, de azt sem szeretnék ha félnének a vasúti balesetektől, vagy a büntetésektől, hanem az,- hogy minden helyzetben a helyzethez alkalmazkodó, ésszerű viselkedést tanúsítsák. Műszaki mentőeszközök balesethez Új műszaki mentőeszközkészletet fejlesztettek ki a Volán 17-es számú Vállalatánál. A szombathelyi cég teherforgalmi üzemegységének kollektíváját a fejlesztésre egy tragikus tavaszi esemény indította. Akkor történt, hogy egy kamion fának ütközött, s a fülke teteje és a szélvédő oszlopai rátekeredtek a fa törzsére Kilencórás munkával szabadították ki a vezetőt, sajnos már későn: egy-két órával korábban még leheteti volna segíteni. Az új mentőkészlet lerövidíti az autóroncsok szétbontásának idejét. A hidraulikus oszlopolló a meggyűrődött fémszerelvényt is pillanatok alatt átvágja, a feszítőék a legkisebb rést gyorsan, egy-két perc alatt akkorára tudja tágítani, hogy azon átfér a sérült kocsiban maradt ember. A támasztók segítségével biztonságosan rögzíthe- tőek egy autó bontandó elemei. A hidraulikus résemelő 2-3 centis magasságról képes már megemelni egy tárgyat, nem szükséges a hasonló emelők alkalmazásához megkívánt 25-30 centiméter. A műszaki mentést végző gépkocsikat Vas megyében már ellátták e felszereléssel: a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők és a MÁV illetékeseinek bemutatták, elmagyarázták a készlet alkalmasé - sának előnyeit. Programozott tanulás Tévéjáték a közlekedésnevelés szolgálatában A kép alján álló alakot a zebrán keresztül a jobb felső sarokban levő „játszótérhez" kell vezetni
