Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 32. szám ÁRA: 1985. február 8., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága Schmidt Rezső titkár elnökletével tegnap, február 7-én ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bi­zottsága. A pártbizottság Barta Alajos első titkár előterjesztésében elsőként megtárgyalta és elfogadta „Az MSZMP Heves megyei Bizott­ság beszámolója a XI1. kongresszus óta végzett munkáról és javaslat a feladatokra" témában készített jelentést. Ezt követően Barta Alajos előterjesztésében a XIII. kong­resszusi irányelvek vitájának tapasztalatai­ról, valamint a javaslatokkal kapcsolatos ál­lásfoglalásokról készült írásos dokumentumot vitatta meg a pártbizottság. Végezetül Virág Károlynak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében az 1985-ös esztendő pártbizottsági munkaprog­ramjára és munkatervére, valamint a mun­kabizottságok üléstervére készített jelentést tárgyalták meg. Az ülés lmunkájában részt vett Gulyás Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, valamint Horváth Árpád, az MSZMP KB munkatár­sa is. A pártbizottság ülése Schmidt Rezső zár­szavával ért véget. Amikor még nem késő a segítség Orvosok az óvodákban Egerben rendezte 1982 nyarán vándorgyűlését a Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság, Ezen az összejövetelen hangzott el a következő mondat: „,A háromévesnél fiata­labb gyerekek egészségügyi gondozása megoldott a tanács­adók, a védőnők és az orvosok együttműködése alapján, de óvodás korban már csökken a gondozás intenzitása” Fogaskerekek Nem is olyan régen, szinte mindennapos témá­nak számított, hogy ha­zánkban az egyetemet, fő­iskolát végzettek nagyob­bik hányada, egyetlen ide­gen nyelven sem beszél. Hiába tanulták évekig az oroszt az angolt netán a németet, vagy mást. Ezért tönténihetett meg néha olyan 'kirívó eset is, hogy egy-egy külkereskedő nem tudott előnyös üzletet köt­ni, mert nyelvi hiányos­ságai miatt kijátszottak, magyarán szólva félreve­zették. Minden bizonnyal az ilyen jellegű gondok is szerepet játszottak abban, hogy egy nyelvtanulási ak­ció bontakozzon ki, mely­nek jóvoltából napjainkban egyre többen kapnak ked­vet az említett nyelvekhez. Egyeseknek csak a hiá­nyosságok pótlására van szüksége, mások viszont — nem is kevesen — arra is vállalkoznak, hogy felnőtt fejjel kezdjenek hozzá a nyelv elsajátításához. Mert szükségét érzik annak, hogy ha például külföldön tu­ristaként megfordulnak, szót is értsenek az ott élőkkel. Minden elismerést meg­érdemelnek. akik szabad idejüket is feláldozzák e nemes cél érdekében, szem előtt tartva azt a közhely számba menő igazságot, hogy ahány nyelv, annyi ember. Azonban tervüket sok­szor egy apró, vagy talán még sem apró bosszúság húzza keresztül: a köny­vesboltokban nem kapnak megfelelő szótárakat és könyveket. Mindez viszont azt igazolja, hogy a ke­reskedelem nem vette fi­gyelembe ezt a fejekben lejátszódó egészséges vál­tozást. Ügy tűnik, mintha a kiadók nem hittek volna abban, hogy a fokozatosan kiszélesedő agitálás ilyen sok embert képes megnyer­ni a nyelvtanulás ügyének. Persze az élet más te­rületén is tapasztalható ha­sonló jelenség. Ilyen pél­dául a korszerű táplálko­zás kérdése. Az orvosok gyakran hívják föl a fi­gyelmünket erre. Már csak azért is, hogy egyre ke­vesebb legyen a szív- és érrendszeri megbetegedés. Figyelmeztető szavaik azon­ban hiábavalónak tűnnek, az üzletekben csak elvét­ve lehet hozzájutni az ajánlott cikkekhez, alap­anyagokhoz. Ügy tűnik, mintha az élelmiszeripar nem bízna abban, hogy egyre többünkön fog a jó szó * A további példák és hiá­nyosságok felsorolása he­lyett érdemes azon elgon­dolkodni, hogy egy-egy va­lamennyiünk számára elő­nyös kampányt melyik pil­lanatban érdemes beindíta­ni! Bármennyire is hasz­nosak ezek, kudarchoz ve­zetnek, ha a felkeltett igé­nyeket nem sikerül kielé­gíteni. Mert lehet, hogy a könyv és a szótár, valamint pél­dául a rozske nyer és a Rá­ma margarin utáni szalad­gálás kedvét szegi a fel­lelkesülteknek. s a csaló­dottakat azután már ak­kor sem sikerül újra meg­nyerni, ha majd teljesen olajozottan forognak a most összevissza működő fogaskerekek. Homa János Nem sokkal ezután Ma­gyar Istvánná Eger város óvodai felügyelője megke­reste a kórház KISZ-eseit és komplex szűrővizsgálat be­indítását javasolta. Szavai megértő fülekre találtak, annál is inkább, mert a fel­adat szorosan illeszkedik a KISZ országos akciótervébe, mely az egészségügyi ellátás javítását kiemelten szorgal­mazta. A terv megvalósítá­sa, csak néhány hónapot vett igénybe. 1983 januárjá­ban már beindultak az azó­ta is rendszeresen folyó óvo­dai szűrővizsgálatok, ame­lyek állandóság és haté­konyság terén egyedülálló­ak az egész országban. Az akcióban az animátor szerepét az egri kórház KISZ-bizottságának szerve­ző titkára Szloboda Imréné és a közművelődés előadója Sikéné Némedi Varga Helga vállalta, öt szakterületen — urológia, fül-orr-gége, sze­mészet, ortopédia, labor — végzik a szűréseket. A mun­kában részt vevők 30 fős csoportja hétköznapi teen­dői mellett vállalja e fel­adatot, melyre hetenként legalább fél napot áldoz mindegyikük. Tevékenységü­ket kezdetben dr. Gönczi Judit, napjainkban dr. Hor­váth Katalin hangolja ösz- sze szoros együttműködés­ben dr. Kovács Zoltán, me­gyei gyermek-szakfőorvossal. Egerben 27 és a Mátravidé- ki Fémműveknél egy óvo­dában minden kiscsoportos átesik a vizsgálatokon. Akik­nél valami komplikációt fe­deznek fel, szakorvoshoz utalják. Segítségük időben érkezik, mivel e korban a legtöbb elváltozás könnyen helyrehozható még. Az ak­ció fontosságát mindenki hamar felismerte. A kórház vezetősége gépkocsik, moz­gatható vizsgálati eszközök, rugalmas biztosításával, a házi nyomda dolgozói adat­lapok sokszorosításával já­rultak hozzá a sikerhez. A szervezők a részletekre is ügyelnek. A vizsgálatokon az orvosok és az asszisztens- nők utcai ruhát vesznek ma­gukra, tudván, hogy sok ovis viszolyog a doktor bá­csik fehér köpenyétől. Nincs is sírás-rívás. Ez a „szuri- ént” cserébe járó fájdalom­díjnak is köszönhető, ami ragasztható színes matrica, a KÖJÁL egészségvédelmi osztályának ajándéka. Az urológusok a vizsgált esetek 13,2 százalékánál ta­láltak elváltozást. Gyakori e korban a fitymaszűkület, de nem egy esetben lappan­gó sérv is felfedezhető. Az ortopéd szakorvosok kez­dődő bokasüllyedésekre, ge­rinc- és mellkasdeformálá- sokra találnak. Az akciónak köszönhető, hogy az óvodá­sok 6 százaléka szemüveget kap — legtöbbjük kancsal­ság miatt. A fül-orr-gégészek megnagyobbodott nyirok­csomókra, latens gyulladá­sokra, enyhe halláskároso­dásokra találnak, amelyek még könnyen korrigálhatok az esetek legnagyobb részé­ben, a laborvizsgálatok pe­dig legtöbbször vérszegénye­ket szűrnek ki. Az egriek tapasztalatairól több országos fórumon be­számolók egész sora hang­zott el, eredményeiket szak- folyóiratok cikkei tették közkinccsé. Példájuk viszont még mindig egyedülálló, pe­dig tevékenységük kiszéle­sítése igen hasznos lenne megyei, sőt országos szin­ten is. Gyöngyösön még nem va­lósult meg az, ami a me­gyeszékhelyen már gyakor­lat, a helyzet mégsem el­szomorító. Ellenkezőleg Dr. Turóczi János a gyön­gyösi városi tanács egész­ségügyi osztályának vezető­je elmondta: a város és környéke óvodáiban a kör­zeti és gyermekszakorvosok rendszeres időközönként vé­geznek vizsgálatokat. (Ezek többnyire az egriek által is kiemelt szakterületekre ter­jednek ki.) Több gyermek- intézményben a fogszuvaso­dás megelőzése érdekében az úgynevezett Elmex fluor-tar­talmú zselé használatával tanítják meg a kicsiket a helyes fogmosásra. A város és vonzáskörzetének óvodái között egészségügyi nevelési munkaközösség működik. Ve­zetője Nagyné Ocsovai Ka­talin többek között arról is szólt, hogy folyamatosan szerveznek a szülők és ne­velők részére előadásokat orvosok bevonásával. Ezek főleg a gyerekek helyes ét­keztetésével, testi fejlődésé­vel, egészségnevelésével kapcsolatosak. Különösen jó együttműködés alakult ki a szakorvosokkal, az 1-es, 10- es, 11-es és 14-es számú óvodákkal. Ezekben az in­tézményekben minden tan­év elején munkatervben rög­zítik az orvos és az óvoda kapcsolatát, meghatározva benne az általános vizsgá­latok és különböző szűrések időpontját. Ennek köszönhető, hogy amennyiben valamilyen be­tegséget észlelnek, az isko­láskor kezdetéig meg is. kez­dődik annak a kezelése. A 80-as lakótelepen ovimozi keretében egészségügyi fel- világosító rajzfilmeket is ve-* títenek. A Bugát Pál Kór­ház dolgozóival és a Vörös- kereszt városi szervezetének munkatársaival olyan vi­szony alakult ki, amely le­hetővé teszi, hogy az adott keretek között hétköznapi és élő kapcsolat jöhessen létre azon a szakterületen, melyet az óvodás korúak egészségvédelmének neve­zünk, s amely azért is ki­emelkedően fontos, mert mindnyájan tudjuk azt az igazságot, hogy a megelőzés sokkal könnyebb feladat, mint a gyógyítás. Siabó Péter Maróthy hazaérkezett Csütörtökön hazaérkezett Moszkvából a magyar kül­döttség, amely Maróthy Lászlónak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének vezetésével a KGST miniszterelnök-helyet­László Moszkvából tesi szinten létrehozott gép­ipari együttműködési bizott­ságának ülésén vétt részt. Maróthy László fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. II népességnyilvántartásról és az élelmiszeriparról tárgyaltak Csütörtökön Gajdó esi Ist­ván elnökletével kihelyezett ülést tartott az országgyű­lés jogi, igazgatási 'és igaz­ságügyi bizottsága az Állami Népességnyilvántartó Hiva­talban. Barta Barnabás, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökhelyettese fogadta a vendégeiket, és tájékoztatta őket az állami népességnyil­vántartás helyzetéről. Kéry András hivatalveze­tő ismertette a népesség- nyilvántartási rendszer ki­alakítását és a fejlesztésé­vel kapcsolatos elképzelése­det. Elmondotta: a számító­gépek memóriájában tárolt információk alapja a szemé­lyi szám, de ezenkívül nyil­vántartják minden állam­polgár családi és utónevét, illetve leánykori nevét, any­jának nevét, születésének helyét, családi állapotát, ál­landó és ideiglenes lakcímét, állampolgárságát és személyi igazolványának érvényessé­gi idejét. A központi adat- gyűjtemény pontossága 98 százalékos, a változások rög­zítésére 1983-ban egy hónap volt szükséges, de tavaly már két hétre csökkent az átfutási idő. Az elektroni­kus adatszolgáltatás 1983 elejétől a választási névjegy­zék készítésére, a sorkötele­sek, a honvédelmi oktatás­ra behívottak, a tankötele­sek, az óvodás és a bölcső- dés korúak, a tüdőszűrésre rendeltek névjegyzékének összeállítására is kiterjed. A számítógépes adatfeldol­gozás tette lehetővé múlt év januárjában a lakcímbeje­lentés korszerűsítését. A né­pességnyilvántartó hivatal már megkezdte az 1985. évi általános választás névjegy­zékeihez szükséges adatok feldolgozását. A tanácsi igazgatásban a számítástechnika alkalma­zása akkor válhat igazán hatékonnyá, ha javul a szer­vezés színvonallá és az ap­parátusban dolgozókat fel­készítik az új technika be­fogadására. Az ÁNH még az idén bevezeti a tervezést segítő szolgáltatásait, a VII. ötéves terv kidolgozásához például statisztikai adatok feldolgozásával járul hozzá. Heflyi népességnyilvántartó központok kialakításának le­hetőségét, módszereit je­lenleg kísérletekkel vizsgál­ják Zala, Komárom, Bács és Békés megyében, vala­mint a fővárosban. Fontos feladat, az adatok jogvédel­mének megoldása: a jövő­ben olyan szabályozást kí­vánnak bevezetni, amely megfelel a Polgári Törvény- könyv, s a témával kapcso­latos rendeletek előírásai­nak. Az ingatlannyilvántar­tással összefüggésben terve­zik, hogy néhány év alatt olyan kapcsolatot hoznak létre, amelynek révén a személyi szám alapján az ingatlanok adatai is „lehív­hatók”. A helyi tanácsok­nál folyó — fizikailag és idegileg egyaránt megterhe­lő — kézi adatfeldolgozó munkát a jövőben kisgépek alkalmazásával kívánják megkönnyíteni. Az ülés alkalmával a tes­tület látogatást tett az Ál­lamigazgatási Számítógépes Szolgálatnál. * Az országgyűlés mező- gazdasági bizottsága csü­törtökön Cselőtei László el­nökletével a MÉM-ben ülést tartott. Az ülésen részt vett Sarlós István, az Ország­gyűlés elnöke. A bizottság tagjait Vancsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint Kovács Antal állam­titkár az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a mezőgazdaság és az élel­miszeripar, illetve a vízügy idei feladatairól és a gaz­dálkodás feltételeiről. (MTI) Hálózatbővítés Egerben — Automatizálás Makiáron, Hevesen, Bélapátfalván Versenyfutás az igényekkel A távközlési üzem terveiről Nem vitás, hogy különö­sen akkor, amikor ennyire megdrágultak az energiahor­dozók, nagy jelentőséget ka­pott mindennapi életünkben a telefon. Olcsóbb, gyor­sabb, s nem utolsósorban kényelmesébb, mint az uta­zás, a különböző dolgok el­intézése az utánjárás. Ép­pen ezért arról érdeklőd­tünk Nagyvári Pétertől, a Heves megyei Távközlési Üzem vezetőjétől, hogy az idén milyen hálózatbővíté­seket tudnak végrehajtani, s mely helyeken automati­zálják a központokat. Az üzemvezető elöljáró­ban elmondta, hogy me­gyénk legnagyobb városa­iban, Egerben jóval négy­ezer fölött van a telefonra várakozók száma. Minden­esetre — ha nem is végle­ges megoldás —, örömet je­lenthet a megyeszékhelyiek­nek, hogy a Csebokszári- városrészben egy konténer- központot telepítenek a har­madik negyedév végére. Ez ezer új állomás bekapcsolá­sának a feltételeit teszi le­hetővé. A beruházás a vá­rosi tanács jelentős pénz­ügyi támogatásával valósul meg. Ugyancsak Egerben az év végén megkezdődik a fő­központ további háromezer állomással való bővítése Ennek a munkának a be­fejezési határideje a követ­kező év vége. Ezzel egyidő- ben bővítik Eger főközpont­jának távhívó fokozatát is. Ez pedig lehetővé teszi a: <megyeszékhely vonzáskör­zetéhez tartozó községek au- tomlatizálását, a következő ötéves tervben. Persze, ez csak akkor valósulhat meg, ha a pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A táv­közlési üzem felvette a he­lyi tanácsokkal a kapcsola­tot, s az előzetes tárgyalá­sok biztató eredményeket sejtetnek. iA leghamarabb viszont Maiklár automatizálására ke­rül sor. Már szerelik az új Crossbar központot, s vár­hatóan márciusban bekap­csolódhat a község a nem­zetközi távihívóhálózatba. Ezt követően még az idén Bél­apátfalva, s vele együtt Mó- nosbél. Mikófalva, s Bala­ton is Crossbar központot kap. Terven felül, a helyi tanács pénzügyi támogatásával le­hetőség nyílt arra, hogy megyénk negyedik városá­ban, Hevesen is megszűnjön a kézikapcsolás. Ok is sorra krrälnrk ... (Fotó: Köhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents