Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

NÉPÚJSÁG, 1985., február 7., csütörtök CSEHSZLOVÁKIA Gondoskodás az öregekről Csehszlovákia egyik alap­vető célkitűzése a lakosság minden korosztálya élet- színvonalénaik állandó növe­lése. szükségleteinek minél jobb kielégítése. Külön hang­súlyt kap az a törekvés, hogy a legidősebb generá­ció korának és egészségi ál­lapotának megfelelő külön igényeit is biztosítsa. Az úgynevezett negyedik élet­korban — 75 Iéven túl — egyre inkább a nők varrnak többségben. Csupán Szlová­kiában például ma majd­nem 195 ezer magas korú la­kkos él, \s ebből 122 ezer nő. Arról, hogy mi mindent tesznek az úgynevezett ne­gyedik életkorú — 75 éven felüli — s egyre nagyobb- számú idős polgárok érdeké­iben, a Szlovák Szocialista Köztásaság Munka- és Tár­sadalomügyi Minisztériuma család- és társadalombizto­sítási főosztályának igazga­tója, Ing. Stefan Bohus be­szélt. A Nemzetközi Akcióprogram alapján — Szlovákiában egyre nö­vekszik a 80 évesnél idő­sebb korosztály létszáma. Az idős lakosokra vonatko­zó társadalombiztosítás ed­dig elért eredményei arról tanúskodnak, hogy a köz­ponti állami szervek, nem­zeti bizottságok (tanácsok) és társadalmi szervezetek — a szakszervezetek, a vörös- kereszt a nőszövetség, az ifjúsági szövetség — felelős­ségteljes gondoskodásában gyakorlatilag is megvalósul­nak az ENSZ 1982-ben meg­tartott Világtalálkozóján el­fogadott, az öregekkel fog­lakozó Nemzetközi Akció- program elvei és javaslatai. A legfontosabbak közé tartozik az az elv, mely sze­rint meg kell teremteni az idős emlberek számára an- nák feltételeit, hogy ottho­ni környezetben maradhas­sanak, s ehhez megfelelő he­lyi szolgáltatásokat kell biz­tosítani számukra. A Nem­zetközi Akcióprogram hang­súlyozza az idős lakosság anyagi biztonságának fon­tosságát, amiben a döntő szerep a nyugdíjnak jut. 1983-ban 971 ezer nyugdí­jas számára több mint 13,7 milliárd korona összeget fi­zettek ki. Közülük jelenleg mintegy 220 ezer nyugdíjas dolgozik, ebből 160 ezer öregségi nyugdíjat is kap. A nemzeti bizottságok (ta­nácsok) az idős lakosságnak különleges szociális-egész­ségügyi helyzetéből adódó gondjait külön pénz- és tárgyi segély kiufalásával is segítenek megoldani. Közös étkeztetés — Hogyan gondoskodnak az idős emberek ellátásá­ról? — Ehhez nagymértékben hozzájárul a nyugdíjasak közös étkeztetése. Jelenleg itöbb mint 15 ezer nyugdí­jas veszi igénybe a közös étkezéseket. Számuk egy­re nő. Az étkeztetés szín­vonalának növelése érdeké­ben a Népélelmezési Kutató Intézet kidolgozta a nyug­díjas otthonok közös étkezé­seinek ésszerű módszerét és mintaétlapókat is készített a diétás étkezéshez. Ez a mód­szer figyelembe veszi az idős emberek bio.ógiai és kaló­riaigényét, loz egyes élelmi­szerek idény szerinti besze­rezhetőségét, és az étkezte­tési lehetőségeket. Az idős emberek egészségének meg­szilárdításához az üdülteté­sükről történő gondoskodás is hozzátartozik. Az otthoni környezetben élő idős em­bereknek nyújtott szociális szolgáltatásúk során nagy figyelmet szentelnek a gon­dozószolgálat fejlesztésére, amelynek keretében Szlová­kiában az elmúlt évben 4500 személy tevékenykedett.. . A gondozószolgálat új formái — A gondozószolgálat fon­tos új formáját jelentik a különböző , szolgáltatásúkat nyújtó külön intézmények. Ilyenek például a személyi egészségügyi központok, az idős polgárok nappali tar­tózkodására szolgáló intéz­mények, és a mosodák). Az idős lakosság különle­ges lakásformája a gondozó- szolgálattal ellátott, kismé­retű lakásokból álló lakóhá­zak létesítése. 1983-ban Szlo­vákiában 65 ilyen lakóház működött. 3083 lakóval. Mi­nisztériumunk tervei sze­rint a gondozószolgálattal ellátott házak hálózata 1990- ig 160-ra növekszik, 5800 kisméretű lakással. Az idős lakosság egy ré­szének cspkkenő önellátó képessége és növekvő füg­gősége mások gondoskodá­sától megköveteli a komp­lex intézeti gondoskodást, akár nyugdíjas otthonokban, vagy egy részüknek úgyne­vezett nyugdíjas panziókban. Az ilyen intézmények ka­pacitása 1983-iban 7790 fé­rőhely volt, 1990 végéig szá­muknak 11 915-re kell növe­kednie. Az idős emberek kulturális és társadalmi éle­tének jobb feltételeket biz­tosít a nyugdíjasok klub­hálózata. A cél, hogy ezek­ben a klubokban alakítsák ki a nyugdíjasok egész napi ott-tartózkodásának felté­teleit. s gazdagabb progra­mot szervezzenek számukra. Vlasta Simonidesová SZOVJETUNIÓ A Roguni Vízerőmű Tádzsikisztán, a 143,1 ezer négyzetkilométer területű és 4,4 millió lakosú közép-ázsiai szovjet köztársaság vízener­gia-készleteit tekintve má­sodik helyen áll a Szovjet­unióban, az Oroszországi Fö­deráció mögött. Ennek az energiakészletnek körülbelül a negyede jut a Vahs folyó­ra, amelyen már felépült a Nureki Vízerőmű (2,7 millió kilowatt teljesítménnyel). A folyó felsőbb szakaszán meg­kezdődött egy még nagyobb erőmű, a Roguni Vízerőmű (3,6 millió kilowatt) építése. Erről az építkezésről, az itt alkalmazott újdonságokról beszél Szafar Nijazov, a Tadzsikgidroenergosztroj ve­zetője. A Roguni Vízerőmű építé­si területe egy szűk hegyi folyóvölgyben található, ezerötszáz méter magasan a tengerszint feleit. Amit itt a közeljövőben el kell vé­gezni, annak nagy része új­donságnak számít a vízener­getikai építészet gyakorlatá­ban mind a Szovjetunióban, mind pedig a világon. Az új mérnöki megoldásokat a bonyolult hegyvidéki és geo­lógiai körülmények tették szükségessé. A világ legmagasabb, 335 méteres gátját kell felépíte­nünk (35 méterrel lesz ma­gasabb a Nureki Vízerőmű gátjánál), olyan területen, ahol a tizenkét fokozatú ská­labeosztás ' szerinti nyolcas erősségű földrengések elő­fordulása valószínű. Sőt ez a völgyzáró gát egy tektoni­kus eredetű törés közvetlen közelében épül meg. Ponto­sabban — két ilyen törés között. Hegymászók megerősítik a majdani Roguni-tenger sziklás partjait Cj lakások az épülő vízerőmű környékén (Fotó: APN—KS) . A roguni völgyzáró gát a nurekihez hasonló, csak na­gyobb annál, ez utóbbi ’kö­rülbelül nyolcvan kilomé­terrel lejjebb zárja el a Vahs folyót. Ez a két gát óriási méretű hidrotechnikai létesítmény, amelyet hely­ben található anyagokból építettek. Csupán a gát tel­jes tömegéhez képest kis mennyiségű betont töltenek az alapba. A gát törzse <— speciális technológiával tö­mörített. homokos agyagból készült szivárgásgátló töltés­mag. A gát legnagyobb tö­megű része — 45 millió köb­méter — hordalékkőből ké­szül, a rézsűt kővel erősítik meg. összességében 73 mil­lió köbméternyi anyagot kell kitermelni a környéken található kőbányákból, el­szállítani és beépíteni a gát­ba. A Roguni Vízerőmű gát­jának építésén elvégzendő földmunkák futószalagrend­szerű komplexumának irá­nyítását két nagy tudomá­nyos kutatóintézet dolgozza ki. Ez a rendszer magában foglalja az anyagkitermelést a kőbányákban, a felrakást. a szállítást, a betöltést a gát­testbe és a munkák minősé­gének ellenőrzését. Ezekről a folyamatokról folyamato­san érkeznek az adattok a számítógépekhez, amelyek az adatok feldolgozása ütán ki­választják az optimális meg­oldást. A Nureki Vízerőmű gátja (térfogata 52 millió köbmé­ter) huszonhét tonnás döm­perekkel épült tizenkét évig. Ám már akkor is kipróbál­ták a futószalagrendszert, amelyen az építkezésre szál­lították az anyagot. A Ro­guni Vízerőmű gátjának épí­tésénél egyáltalán nem hasz­nálnak teherautókat. A kő­bányák és a gát között két méter széles szállítószalag­vonalakat létesítenek. Az éghajlati tényezők nem kívánatos hatásainak elke­rülése céljából (a gáthoz be­épített homokos anyag ned­vességtartalmát szigorú ha­tárok között kell tartani) a gát törzse fölé hatszáz mé­ter hosszú és kétszáz méter széles védőtetőt építenek, amit rácsos szerkezetű acél­oszlopok fognak tartani. Szokatlan lesz az erőmű üzemi épülete is: teljes mértékben a föld alatt he­lyezik el. Óriási csarnokok­ban lesznek az egyenként hatszáz ezer kilowattos egy­ségek, itt helyezik el a se­gédüzemi berendezéseket is. Egyébként a roguni erőmű egyedülálló a föld alatti munkák volumenét tekintve is. összességében több mint. hatvan kilométernyi alag­utat építenek, a turbinák vízcsatornái szintén a föld alatt lesznek. Két — nyolcszáz méter hosszú és tíz négyzetméter keresztmetszetű — alagúton vezetik el a Vahs vizét a gát építési területéről a fo­lyó elzárása után. Ez a fon­tos esemény 1985 őszén fog bekövetkezni. A folyó elzá­rásához meg kell építeni az úthálózatot és felszerelni a sok kilométeres szállítósza­lag-rendszert. Az erőművel párhuzamosan épül ki Ra­gun város is, ahol 25 ezer ember fog élni. A Roguni Vízerőmű első egységeinek üzembe helye­zése a tervek szerint 1989— 1990-ben lesz ROMÁNIA Uj elektronikai termékek A román számítástechnika az utóbbi években erőteljes fejlődésnek indult. A leg­újabb termékek közé tar­toznak a Coral 4021 és 4030 jelzésű ipari számítógépek. Külön figyelmet érdemel­nek az ipari folyamatok automatizálását biztosító, másodpercenként 2,5 millió műveletet végző Indepen­dent 1—102 F típusú mini­számítópépek. Az Electro- num gyár exportkínálatából érdeme^ kiemelni a Prae nevű személyi számítógépet, amelyet a tudományos ku­tatómunkában. a tervezés­ben, az iparban, az egész­ségügyben és az oktatásban egyaránt kiválóan alkal­mazhatnak. A Thetarom FD —5014 jelzésű hordozható tesztelő, az elektronikai részegységek minőségellen­őrzését végzi el automati­kusan. Az elektronikai ipar egy­re több mikroprocesszort, integrált áramkört, tranzisz­tort gyárt, amelynek az ex­portja is mindinkább növek­szik. LENGYELORSZÁG Példakép: Opole és Poznan Lengyelországban har­mincöt évvel ezelőtt alakult meg az első mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ezt kö­vetően az itt addig ismeret­len falusi gazdálkodási for­ma nagy lendülettel kez­dett fejlődni. Kezdetben, elsősorban Közép- és Kelet-Lengyel- országban azok a "parasztok döntöttek a közös gazdálko­dás mellett, akik hozzájutot­tak végre az áhított föld­höz, s rövidesen belátták, hogy nem képesek önálló gazdaságokat vezetni. Egé­szen másképpen jöttek létre a termelőszövetkezetek Nyu­gat- és Délnyugat-Lengyel- országban, ahol legnagyobb részt fennmaradtak az egy­kori földbirtokok épületei és termelőeszközei. Poznan és Opole vidékén elsőren­dűen felszerelt és vezetett termelőszövetkezetek ■ ala­kultak, amelyek biztosítot­ták tagjaik jólétét és a tár­sadalombiztosításból faka­dó előnyöket: gyermekneve­lési szabadságot, üdülést, csoportos kirándulásokat, s legalábbis az év egy részé­ben a 8—10 órás munkana­pot. A lengyelországi terme­lőszövetkezetek 35 éves tör­ténetéből egy másik követ­keztetés is levonható: létezé­sük szorosan összefügg a falu szellemi és anyagi szint­jével. Ahol ez a színvonal nem kielégítő, ott vagy egy­általán nincs termelőszövet­kezet, vagy olyan gyengék, mint a környék leggyengébb egyéni gazdaságai. Éppen Poznan és Opole vidéke, va­lamint a tengermellék szol­gál ellenpéldával. Itt a ter­melőszövetkezetek szintje nem marad el a környék legjobb egyéni és állami gazdaságaitól, sok esetben felül is múlják azokat. Eze­ken a helyeken gyümölcsö­ző együttműködés kezd ki­alakulni a kollektív és az egyéni gazdaságok között. Az egyéni gazda, aki a legköze­lebbi termelőszövetkezetnek a rendes felvásárlási árak­nál magasabb áron adja el a csirkét, nyulat, tojást, gyümölcsöt és zöldséget, ér­dekelt lesz a termelőszövet­kezet fennállásában, hiszen a téesztől állandó jelleggel takarmányt, göngyöleget, te- nyészanyagot kap. Erre jó példa a Zduny termelőszö­vetkezet, amelyet különösen vonzóvá tesz az emberek szemében a jól működő ön- kormányzat. A Lengyelor­szágban bevezetett gazda­sági reform, valamint az 1984 nyarától érvényes új szövetkezeti törvény éppen ezt, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek önkor­mányzatának erősítését szol­gálja. A termelőszövetkezetek IX. országos kongresszusa kijelölte az utat, amelyen a termelőszövetkezetek a leg­eredményesebben haladhat­nak. A fő feladat a saját ta­karmány- és gabonatermelés megfelelő emelése, amely megteremti a növényter­mesztés és az állattenyész­tés egyensúlyát. És itt van még egy másik, egész Len­gyelország mezőgazdaságpo­litikája szempontjából nagy fontosságú feladat. Az or­szágban sok a rossz, gyen­ge minőségű talaj, amelyet senki sem akar megmű­velni, mert a jó minőségű magasabb kategóriába so­rolt talajok megművelése könnyebb és biztosabb hasz­not jelent. E sok ezer hek­tárnyi igen rossz, homokos, száraz földet is meg kell azonban művelni. Ezt a fel­adatot is csak a termelőszö- vetekezetek vállalhatják, mert jobban fel vannak sze­relve az egyéni parasztgaz­daságoknál. JUGOSZLÁVIA Harmincöt éves a Naftagas Három és fél évtiezede annak, hogy a jugoszláv kormány rendeletére meg­alakult az országos kőolaj- és gázkutató vállalat. Eb­ből a cégből fejlődött ki a több mint húszezer dolgozót alkalmazó és 14 munkaszer­vezetet felölelő Naftagas társultmunka-szervezet. Jugoszláviában 1952-ben Ürményházánál tárták fel az első kőolajmezőt. Ugyan­ebben az évben kezdték meg a rendszeres gázkitermelést, majd 1956-ban a kőolajbá­nyászatot, 1966-ban elkészült a Kikinda—Elemér kőolaj- vezeték, a Mokrin—Kikinda —Pancsova gázvezeték, va • lamint az eleméri gázfino­mító. 1965 és 1968 között el­készültek a pancsovai és az újvidéki kőolajfinomítók. A Naftagas kutatói a 35 év alatt 1466 fúrást végez­tek 3600 méteres mélységig, s feltártak 68 kisebb kő­olaj- és gázlelőhelyet. Az érvényben lévő árak alap­ján az eddigi kőolaj- és gázkitermelésük értéke több mint 7 milliárd dollár. A fi­nomítókban az elmúlt év­ben 4,4 millió tonna hazai és import kőolajat dolgoztak fel, s ebből 44 millió dollár értékben exportáltak. BULGARIA Biotechnika és nerctenyésztés A mikrobiológia, a mole­kuláris biológia, a biofizika, és a biokémia, a fiziológia, a genetika és az elektronika terén elért eredmények meg­teremtették a bolgár bio­technika kiemelt fejleszté­sének előfeltételeit. A kü­lönböző energetikai, élelmi­szer-termelési, egészségügyi és ökológiai problémák megoldása érdekében 1983— 1985 között 125 olyan bio­technikai termék előállítását tevezték, amely összesen egymilliárd leva hasznot hajt a bolgár népgazdaság­nak. A gyakorlatban fel. használt termékek között a paradicsom, a szőlő növe­kedését serkentő szerek, az élemiszeripar különböző ágazataiban szükséges en­zimek és más,, széles kör­ben alkalmazható termé­kek vannak. A Rodope-hegység lábá - nál, Perustica város kör­nyékén létesítették 1967-ben Bulgária első és mind a mai napig egyetlen nerctenyész­tő telepét. A farmon évente 3500—4000 értékes szőrmé-' jű állatot nevelnek. Hetente kétszer járja végig az ország húskombinátjait és halte­nyésztő gazdaságait az a két nagy hűtőkocsi. amely a farm steril konyhájára szál­lítja a nercek táplálékát, a halat, valamint a hús- és baromfihulladékot. A far­mon jelenleg 30 állatgondo­zó és szűcsipari szakember dolgozik. A szőrmefeldolgo­zást gépesítették. A bolgár nerc ma már külföldön i» keresett női ruházati ter­mék.

Next

/
Thumbnails
Contents