Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-07 / 31. szám
NÉPÚJSÁG, 1985., február 7., csütörtök 3. M/t ígérnek a szerződések? Ki ne emlékezne az elmúlt nyárra, amikor „égig" szöktek a zöldségárak. A háziasszonyoknak mindennapos panasza volt, hogy drága a paprika, a paradicsom, az uborka, amelyekből pedig sűrűn szerettek volna vásárolni, s a család asztalára tálalni. A panaszkodik igazságát akkor sem vitatta senki, s mostanra az is kiderült, miként terhelte a zöldség és a gyümölcs ára a családi költségvetéseket. Az esztendő első nyolc hónap, jában az árak 23 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Szerencsére, azóta érzékelhető változások következtek. 1984 utolsó négy hónapjában 7—8 százalékkal csökkentek a zöldségfélék árai, s bár nem végleges adatok szerint, az elmúlt évben ösz- szességében mintegy 16—17 százalékos áremelkedésről beszélhetünk. Senkit nem vigasztal ugyan, de a közelmúltra visszatekintve sem egyedi jelenségről volt szó, hiszen 1980-ban is 17 százalékkal emelkedtek a zöldségfélék és gyümölcsök árai az előző évhez képest. Csökkenő zöldségárak Vigaszt sokkal inkább az nyújthat, ha a közeljövőben mérséklődő árakon vásárolhatunk a piacon. Nos, erre minden remény megvan, hiszen tele vannak a raktárak zöldségfélékkel, gyümölcsből is elegendő van, s az idei esztendő első felében jobban igazodnak pénztárcánkhoz az árak, mint tavaly. Ezt egyébként most is tapasztalhatják a piacjárók, hiszen lényegesen olcsóbban kapnak zöldséget, gyümölcsöt, mint egy évvel korábban. Marad-e ez a kedvező irányt vett fordulat? — kérdezik jogosan a vásárlók. Várhatóan igen, legalábbis a szerződéskötések idején erre lehet következtetni. A lakosság fogyasztása szempontjából jelentős ZÖLDÉRT -tervek szerint a szövetkezeti vállalat zöldségfélékből 20—30 ezer tonnával, gyümölcsfélékből 50—60 ezer tonnával nagyobb forgalmat készít elő, mint tavaly. Számottevő növekedés ez, hiszen az elmúlt évben összesen 600 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt árusítottak. Igyekszik termelői szerződéseikkel biztosítani magának a szükséges mennyiséget a konzervipar és a hű- tőipar is. Mostanáig mindkét iparág a feldolgozandó mennyiségnek mintegy 70 százalékát leszerződte. A lakosság szempontjából az is biztató, hagy a konzervgyárak készletéből is átcsoportosítanak árut, ha a piacokon „szorít a cipő”, s a szükségesnél kevesebb zöldségfélét kínálnak. Remélhetően erre nem lesz majd szükség .hiszen bár a szántóföldi zöldségterület csökken, de a tavalyinál nagyobb mennyiségre számítanak betakarítás után. Késik a gabonaipar Vontatottabban haladnak viszont a szerződéskötések a növénytermelésből származó termékeknél, így például a gabonaféléknél- A késedelmet persze magyarázza, hogy „csúszott” a betakarítás. S az érthető, hogy a kampánymunkák idején seki nem foglalkozott a következő évi szerződésekkel. Am ez csak az egyik ok, s nem ad magyarázatot az érdektelenségre. A gazdaságokban pedig az is tapasztalható. Nem érzékelik ugyanis a szerződések hasznosságát. A kenyérgabonának — gyér piaci forgalmat leszámítva — szinte egyetlen felvásárlói a gabonáiorgalm i és malomipari vállalatok, amelyek anyagilag nem ösztönzik a szerződéskötéseket. A kenyérgabonának akkor is annyi az ára, ha leszerződik a megtermett mennyiséget, s akkor is, ha nem. A közeljövőben lejárnak a több éves szerződések is, de megújításuk pénzügyi ösztönzésének módját eddig nem dolgozták ki. Hasonlóan a kenyérgabonához, a takarmánygabonák termeltetésének ösztönzésénél is lemaradt a gabonaipar, hiszen e termékeiknek nem egyedüli felvásárlója, s a TSZKER és az AGKER jobb árat kínál a termelőknek. Persze, attól nem kell tartani, hogy a gabonatermelési kedv mérséklődik, hiszen a jól jövedelmező növények közé tartozfo-ak a kalászosok, másfelől az intenzív gabonatermelési program kedvező pénzügyi és műszaki lehetőségeket is kínál a fejlesztéshez. Ezzel együtt sem kellene lemondani a szerződéskötések ösztönzéséről, hiszen azok termelési, értékesítési és felvásárlási biztonságot jelentenek termelőnek és a feldolgozónak egyaránt. Ösztönzött sertéstartók Jó példája az érdekeltség megteremtésének a húsipar, amely szerződéses felárak- káil serkenti a sertéstartási kedvet. Ennek is következménye, hogy megszűnt az úgynevezett ciklikusság, s kiegyensúlyozott a tartás és a hizlalás. A tervek szerint az idén mintegy nyolc és fél millió sertést vásárolnak fel, s ennek 80 százalékát szerződésekkel lekötötték már. Biztonságban érzik így magúkat a kistermelők, akik a meghizlalt sertéseknek a felét szállítják a vágóhidakra. Teyésztői kedvüket jelzi, hogy a téli hónapokban is jó ára van a malacoknak a piacokon. A tejipar is szerződéssel biztosította mostanáig a felvásárolható tejnek mintegy háromnegyedét. Az eddigi adatok szerint valamivel kevesebb tejre kötöttek szerződést a gazdaságok, mint tavaly, a szakemberek azonban az elmúlt évihez hasonló mennyiségre számítanak. A marhabizlalók és a baromfitartók termelési kedve is összhangban van a hazai szükségletekkel, és a külpiaci értékesítési lehetőségekkel. A gazdaságok termelési elképzelései — mint azt a szerződések bizonyítják — egyeznek a népgazdasági tervekkel, így kiegyensúlyozott ellátás, növekvő export várható. V. F. J. Véleménynyilvánítás — tesztlapokon Verseny a vásárlókért A lakosság minél jobb kiszolgálása a központi feladatok közé tartozik. Ennek érdekében a HNF Heves megyei Bizottsága mellett működő fogyasztók tanácsa meghirdette a Fogyasztók kiváló boltja elnevezésű imunkaversenyt. A benevezett üzletekben február második felében helyezik el a tesztlapokat, amelyeken különböző szempontok figyelembevételével a lakosság pontozza az ott végzett munkát. A véleménynyilvánítás önkéntes és a diszkréció érdekében a nevét sem köteles elárulni az értékelő. A tesztlapokat — amelyeket a boltban elhelyezett ládákba kell bedobni — a felettes szervek, valamint a KÖJÁL, a iKPVDSZ és más testületek bevonásával elemzik. Ezután a legjobb üzleteket is felkeresik, és az ott lévő Vásárlók könyve észrevételeinek figyelembevételével alakítják ki a végső sorrendet. A megyében összesen 38 boit 497 dolgozója verseng a vásárlóik .kegyeiért”. A tíz városi és a tizennyolc vidéki áfész-bolt mellett a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi VálLalat tíz üzlete is részt vesz a munkaversenyben. Tízen, bárom műszakban Negyvenhat különböző típusú jármű — IFA, KRAZ. MÁZ, VOLVO — folyamatos üzemeltetéséről, illetve a gépjárművek műszaki állapotának vizsgálatáról — az úgynevezett kettes szemlékről — tíztagú kollektíva gondoskodik a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyára szervizüzemében. Képünkön Berecz Ervin és Holló Dénes IFA-motort szerel. JFotó: Sólymos László) ÚJ SZABÁLYOZÓK A KERESKEDELEMBEN Az önállósággal a felelősség is ni Hogy vásárlásunk öröm-e vagy bosszúság, az nemcsak a kereskedőktől függ, hanem az ipartól is, attól, hogy van-e elég áru a polcokon. De azt senki nem vonja.kétségbe, hogy a 'boltok, áruházak korszerűségéért, naprakészségéért a kereskedők a felelősek, ők az igazi gazdák. Az a tény, hogy az 1985-ös költségvetés nem tervezi a belföldi felhasználás csökkenését, a lakosság reáljövedelmei és a beruházások nőnek, valamint a szabályozók megváltoznak — új gazdálkodási környezetet teremt a kereskedelem számára. Változás o vállalatoknál A paletta színesítése már évekkel ezelőtt megkezdődött. Lehetővé vált például, hogy a termelők és a kiskereskedők is „nagykeres- kedjenek”, így oldódhatott a nagykereskedelem merev szervezetrendszere, megszűntek az eseti, területi monopolhelyzetek. A ma már nem is olyan új, majd négyéves üzemelési formák kulcsszava az önálló gazdálkodás és a jövedelmezőség. A boltok és vendéglők hatvan százaléka működik 1985- ben korszerű módon. Ezek az üzletek javítják a kiszolgálás színvonalát és az áruellátást, növelik a vállalati nyereséget, de sajnos gyakori a fogyasztók becsapása, és többen bontanak fel szerződést, mint ahogy az kívánatos volna. Az áruházak, raktárak, szállodák szinte mindegyike hamarosan jövedelemérdekeltségben dolgozik majd. Ezzel párhuzamosan a vállalati központok feladata is változik: egyre inkább a hosszú távú üzletpolitika kidolgozása, a stratégiai döntések meghozatala, a nagyobb beruházások válnak fő teendőikké. A szerződéses üzletek gondját-baját intézendő pedig áruforgalmi, elszámoltatási funkciók ellátására csoportok alakulnak majd — érdekeltségi alapon működve! Már megjelent a hivatalos értesítőben, hogy mely kereskedelmi vállalatokat hova sorolnak, vállalati tanács vagy választott vezetés irányítja majd a céget. A gazdálkodó szervek egy részénél 1986 a határidő. A Merkur és a Gyermekélelmezési Vállalat — sajátosságaik miatt — kivételt képeznek. A minisztérium hatásköre Az élőmunkával való takarékosságra ösztönöz az új szabályozórendszer és ez a kereskedelem egyes ágazataiban speciális helyzetet teremt. Világos, hogy az élelmiszerboltokban és a vendéglőkben nem lehet, nem is szabad csökkenteni mindenütt az eladók, pincérek létszámát, sőt van, ahol kevés ember jut a pult mögé. A bérarányosán növekvő jövedelemelvonást ezek a gazdálkodó szervezetek csak fokozatosan képesek elviselni, ezért az adók számukra alacsonyabbak. Az a tény, hogy az élőmunka drága, más gazdasági döntést is indukálhat — például a nagykereskedelmi vállalatok nem nyitnak majd annyi butikot, mint eddig — hallottam egy szakmabéli vezetőtől. Az új vállalatvezetési formák bevezetésével fokozatosan megszűnik a minisztérium tulajdonosi jogainak gyakorlása. A minisztérium operatív irányítás helyett a törvényességi felügyeletet látja majd el. Ugyanakkor a fogyasztásicikk-kereskede- lemben és a vendéglátásban az Országos Anyag- és Arhi- vatal a Belkereskedelmi Minisztériumra ruházza a piacfelügyeleti funkciót. Éppen a verseny és a zavartalan áruellátás érdekében olykor meg kell előzni a forgalmi zavarokat, vagy azokat elhárítani. Mindehhez több piaci információval kell rendelkeznie majd a minisztériumnak is. Bár arra számítanak, hogy csökken a beavatkozások száma; ez attól függ elsősorban, akadozik-e valamilyen cikkből a termelés. A legfontosabb a vásárló Felmerülhet a kérdés, mi lesz, ha a vállalati jövedelmi különbségek növekedésével egy-egy cég a csőd szélére jut? Nos, a kereskedelmi vállalatok között nincs veszteséges, igaz, alaphiányos akad. Ezeknél a minisztériummal közösen keresik majd azokat a módszereket, amelyekkel az alaphiány megszüntethető. A gazdálkodásban új elemnek számít majd a kereskedelmi hitel, az áru- fedezeti kölcsön. Lehetővé válik ezután is — a közelmúltban már több példa volt rá —, hogy a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek idegen forrásokat is — kötvény és más formában — bevonjanak céljaik megvalósításába. A gazdasági szabályozás továbbfejlesztése során arra törekedtek a szakemberek, hogy a kereskedelmi vállalatok számára olyan feltételeket alakítsanak ki. amelyek kellő érdekeltséget, egyben gazdasági kényszert létesítenek a vállalkozó típusú magatartás kialakításához — nyilatkozta Andri- kó Miklós belkereskedelmi államtitkár. — Bár szigorúbb a gazdálkodási környezet, nagyobbak a követelmények — az önállósággal nő a felelősség is! —, a szabályozók hatékony munka esetén a kereskedelem valamennyi ágában garantálják a vállalatok és szövetkezetek eredményes működését. (E. L.) Egy szerelem eredménye... Abban még nincs semmi különös — hála a jól és eredményesen dolgozó idegenforgalmi szakembereknek —, ha egy angol állampolgár hozzánk látogat. Még talán abban sem. ha nálunk is dolgozik, s természetesen alkkor itt is lakik. Az már viszont figyelemre méltó tény. ha a szóban forgó angol állampolgár belép az adott város — esetünkben Eger —, városszépítő egyesületébe. De ne vágjunk dolgok elébe, haladjunk csak sorjába. Néhány évvel ezelőtt az NSZK-ban szervezett nemzetközi építőtáborban megismerkedett egy magyar diáklány s egy angol diák. Ismerettségükből akkora szerelem lett. hogy a fiú felkerekedett, s elindult Európa belsejébe a lány után. Miután összeházasodtak, néhány hónapig Debrecenben élték. Nicolas Payiez — történetünk főszereplője — a Kossuth Lajos Tudomány- Egyetemen, az idegen nyelvi lektorátuson dolgozott. Többek között erre jogosította még hazájában szerzett holland—inémet szakos diplomája. Aztán amikor az egri Ho Si Minih Tanárképző Főiskola angol tanszékén állást ajánlottak neki. örömmel mondott igent. S döntésében nemcsak a színvonalasabb munka csábította. Akár feleségébe egykor, úgy 'beleszeretett a városiba is, egy szempillantás alatt. — Egyelőre úgy tűnik, hogy végleg letelepedünk itt, Egerben — mondja. — Két és fél éve élek Magyar- országon, s ebből másfél éve Egerben. — Honnan ez a tökéletes magyar nyelvtudás? — A feleségemnek köszönhetem. miatta tanultam meg a nyelvet. Mint arról már szó volt, holland—német szákos tanár vagyok, s ezenkívül franciául is tanultam tíz évig. így aztán a negyedik idegen nyelvvel, a magyarral elég könnyen megbirkóztam. Tankönyvet nem használtam, csak azt kellett ellesnem, hogy a hangokat hogyan képezik. Ezentúl pedig azt tartom, hogy egy idegen nyelvet csak akkor lehet igazán jól elsajátítani, ha valaki benne él az adott nyelwkömye- zetben. — Hogyan került kapcsolatba az Egri Városszépítö Egyesülettel? — Megláttam a falon az egyik hirdetésüket az utcán, s érdekelt a dolog. — S miért döntött úgy, hogy belép ebbe a társadalmi szervezetbe? — Azok az értékek amiket őseink ránk hagytak, az az egész emberiség kincse. Nekem mindegy, hogy az éppen Hamburgban, vagy Londonban. vagy itt, Egerben van. Saját érdekünknek tartom, hogy ezéket megóvjuk, megőrizzük. Ez nem nemzeti, hanem nemzetközi ügy. A különböző korok építészete teljesen mást jelent a ma emberének, mint a panel. Fontosnak tartom, hogy a mai elidegenedett világunkban az emberek tényleg magukénak tudhassák ezéket az értékeket. — A wárosszépitő egyesület eddigi eredményei közül melyiket tartja a legjelentősebbnek? — Elsősorban a fő célkitűzésüket tartom sokra, ami szerint Egernek vissza kell nyernie valódi kisvárosi ■hangulatát, arculatát. Nagyon tetszenek a Bazilika előtti lámpák, s a szobor- rekonstrukciók. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy van erejük, s energiájuk egészen aprp dolgokra odafigyelni, látszólag lényegtelen kérdéseket is felvetni, megoldani. Gondolok itt az utcanévtáblák cseréjére, vagy a Ikerékvetőkre. — IS Imost tmár, mint a városszépítő egyesület tagja: mire hívná fel a tősgyökeres egriek figyelmét? — Az egyesület több tanácsot adhatna az építészeknek. Ezt a valójában csodálatos belvárost egy-egy modern építészeti megoldás teljesen tönkreteheti. Nem értem például, hogy a Líceum szomszédságában hogyan épülhetett fel a telefonközpont, s a Centrum Áruház épületével sem vagyok 'kibékülve. Aggódom a szintén szorosan a városhoz kapcsolódó, környező hegyoldalak építkezései miatt. Nem látok bennük elképzelést. Olyan, mintha csak úgy. ahogy éppen jólesik a mesterembereknek, felépítették ezeket a házakat. 'Még sokáig beszélgethettünk volna a városról annak értékeiről, megóvásuk történelmi jelentőségéről Ám sietett, ami egy újdonsült apánál nem is csoda. Egert végleges otthonává választotta. Háromhetes kislányának első iratában viszont már ez a bejegyzés díszeleg: született Egerben... Kis Szabó Ervia