Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 31. szám ARA: 1985. február 7„ csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ha nyerünk a réven... Mi tagadás, nagy port kavartak a „hőmérős em­berek”. Méltatlankodtunk, hogy egyik napról a má­sikra a megszokottnál hű­vösebb irodákban kell dol­goznunk és a fűtőtesteket többé nem kezelhetjük ké- nyünk-kedvünk szerint. Fáztunk a 18 fokban. Hi­vatkoztunk a kinti hideg­re, egészségi állapotunk­ra. Elment az ellenőrzés, mi meg újra teljes „kakaó­val” üzemeltettük a beren­dezéseket, ahol pedig er­re nem volt lehetőség, sti- kában megjelentek a hő­sugárzók. Ügyeskedésünk­nek hamar vége szakadt. Rádöbbentünk: fel kell öl­tözködnünk a szó szoros, meg átvitt értelmében is. Lassanként mindannyiunk számára világossá vált. miért születtek az ener­giatakarékossági intézke­dések. Odafigyelésünk már az első esztendőiben milliár- dakát hozott: a termelő szférában alábbhagyott a feltűnő pazarlás. A leg­egyszerűbb megoldások ér­tékesek, de csak kezdeti lépések. Azért, mert csu­pán egyszeri megtakarí­tásokat eredményeznek. Sajnos, sok gyárban, üzemben még manapság is úgy okoskodnak, hogy ter­melésük fölfuttatásával arányosan hozzájuthatnak az ehhez szükséges több­letenergiához is. Hibás el­gondolás, mert a VII. öt­éves tervidőszakban éven­te mindössze egy száza- • lékkai nőhet az energia­felhasználás. A túllépés biztosan központi korláto­zást vonna maga után ... ! Napjaink feladata tehát a termelékenységre jutó fajlagos energiafelhaszná­lás csökkentése (e témá­ban volt eddig a legkeve­sebb előrelépés), amit csak a meglévő technológiák ésszerű, a takarékosságot célzó változtatásával lehet elérni. Annál is inkább, mert a magyar gazdaság egységnyi nemzeti jövedel­met kétszer annyi energiá­val hoz létre, mint a kö­zepesen fejlett országok. A többszörösen meg­emelt energiaárak — bár mindannyian érezzük zse­bünkön —, még mindig nem értékarányosak. A különbséget az államház­tartás fedezi ugyan, de a „nyelés” egyre fájdalma­sabb, ez tette szükségessé a legutóbbi áremelést is. A televízió műsoridejé­nek korlátozása szintén megtette a maga „pszicho­lógiai” hatását: a lakosság tudatában még világosab­bá vált, hogy az energia- ellátásban bizony komoly problémák vannak. A fi­gyelemfelkeltés már csak azért sem volt haszonta­lan, mert az országos szá­mítások szerint amit pél­dául a villamos energiá­ból a termelők megtaka­rítottak — azt a lakosság és a közintézmények szép csendesen felhasználták. Forgó Morgó „kevesebb is elég” felszólítása — ók­kal és joggal — változat­lanul érvényes, ám kiegé­szítésre szorul, valahogy így: kevesebb is elég le­gyen, ám a termék több, jobb legyen! Fazekas Eszter OMÉK '85 Agrárpolitikánk eredményeit reprezentálja Sajtótájékoztató az előkészületekről A Minisztertanács határozata alapján a soron következő 70. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást, il­letve vásárt idén augusztus 17—25. között rendezik meg Bu­dapesten, a kőbányai vásárvárosban. Ezt jelentette be szer­dán délelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umban tartott sajtótájékoztatóján dr. Papócsi László mi­niszterhelyettes, az OMÉK főbizottságának elnöke. (Bevezetőjében rövid tör­téneti visszapillantást adott arról, hogy az első hazai •gazdasági, termény-, átlát­ás gépkiállítást 1857 júliu­sában tartották. 1970-ig éven­te, illetve kétévenként ke­rült sor ilyenre. Az 1970-es évtizedtől kezdődően viszont a népgazdasági terv idősza­kaihoz alkalmazkodva öt­évenként rendezik meg ezt a kiállítást. Az idei jubileu­mi OMÉK a magyar 'agrár- termelés seregszemléje lesz, amely egybeesik az eszten­dő kiemelkedő társadalmi eseményeivel. Így a kiállí­tás szervezőit is széles kö­rű áttekintésre készteti. A felszabadulást követő el­múlt negyven esztendő tör­ténelmünket formáló ese­ményeiről. az MSZMP XII. kongresszusának és a VI. öt­éves terv eddig eltelt ré- szénök gazdasági-, illetve ag­rárpolitikai célkitűzéseiről ad számot. Természetesen előre tekintve a párt XIII. kongresszusának határozatait és a VII. ötéves terv leg­fontosabb irányelveit is az érdeklődők elé tárja. iA miniszterhelyettes alá­húzta, - hogy elért eredmé­nyeinknek, továbbhaladá­sunknak is megfelelő alapot ad. hogy az elmúlt több mint negyedszázad kipróbált ag­rárpolitikáját folytatjuk. Az élelmiszer-termelés közhan­gulatot formáló politikai fel­adat lesz. Eredményei itt­hon és külföldön egyaránt elismerést váltottak ki. A ki­egyensúlyozott ellátáson túl az ágazat nagyban hozzá­járult a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javításá­hoz is. Az augusztusi kiál­lítás kiemelten foglalkozik majd a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésé­nek eredményeivel, a nem­zetközi kapcsolatok jelentő­ségével. Bemutatja az ága­zat népgazdasági eredmé­nyeit. ismerteti a tudomány, a kutatás, az oktatás, vala­mint az információ jelentő­ségét, a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdő- gazdasági termelés fejlesz­fácáhpn A 7o! OMÉK-kal egyide­jűleg kerül megrendezésre az AGROMASEXPO nem­zetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép-, illetve műszerkiállítás is. Dr. Pa­pócsi László kiemelte az Ipari Minisztérium közre­működését és támogatását, amely azon túl, hogy gazdá­ja lett az AROMASEXPO- kiállításnak, vállalataival részt vesz az OMÉK bemu­tatóin. Ugyancsak ez alka­lommal rendezik meg a IV. nemzetközi kereskedelmi és szabadalmi vásárt. Ennek feladata, olyan technikák, tetíhnológiák. rendszerek be­mutatása, amelyek meggyor­síthatják a fejlődő országok termelésének növelését, élet- színvonaluk emelését. (Az augusztusi kiállítás 150 ezer négyzetméternyi terü­leten kerül megrendezésre. Ezen az agrárpolitika mel­lett valamennyi ágazat ered­ményeit bemutatják. Így pél­dául az élelmiszeripar a nyersanyagtermelőket, a fel­dolgozókat és a fogyasztó­kat egyaránt érinti és ér­dekli. A csaknem másfél ezer. nagy tenyészértéket képviselő állatkiállítás szak­mai különlegességnek ígér­kezik. Külön bemutatják, hogy mezőgazdaságunk két alappillére a gabona- és a húságazat. A kettő egymás­ra épülve fejlődött: a hús­termelés bővülésének a nem­zetközi színvonalra jutott gabonatermelés vetette meg alapjait. A kiállítás hazai résztvevőinek, közöttük a Heves megyeieknek is le­hetőségük nyílik arra hogy bemutassák az élenjáró ter­melési módszereket, eljárá­sokat. a melléktermékek hasznosításának lehetősé­geit és műszaki hátterét. Nagy energiaforrásunk a ter­mőföld is. Am, sokáig nem takarékoskodtunk vele nagy hasznosságához illően. A ki­állítás bizonyítja majd. hogy fordult a kocka, nemzeti kincsünkkel most már való­ban gazdálkodunk. Ehhez a sokszínűséghez kapcsolódik a háztáji termelés is, amely ma már társadalmi mére­tű foglalatossággá terebélye­sedett. Ennek jó példáit is láthatják majd az érdeklő­dők. A 70. OMÉK-ra összesen 45 ország kapott hivatalos meghívást. Afganisztántól Ü'j-Zélandig, illetve Nagy- Britanniától a Szovjetunió­ig. Ezen kívül aiHUNGEXPO több mint hétszáz külföldi vállalatot hívott meg a ki­állításra. Ezek mellett ér­dekes.. szórakoztató és lát­ványos programokkal egé­szítik ki a rendezők a szak­mai bemutatókat. A gaz­dag rendezvénysorozat bi­zonyára hozzájárul majd a hazai és külföldi agrárszak­emberek, illetve az érdek­lődők sokoldalú tájékoztatá­sához, tapasztalatcseréjéhez, bel- és külkereskedelmi kapcsolataink további elmé­lyítéséhez. Mentusz Károly A készárut erős próbatételnek vetik alá. Az előtérben Jám­bor Eerencné, a Tip-Top harisnyanadrágot minősíti (Fotó: Szabó Sándor) HUSZONÖTFÉLE FANTÁZIANÉVVEL Harisnyanadrágok, Tarnaleleszről Nemrégiben létesült Tar- naleleszen a Budapesti Ha­risnyagyár üzeme. A helybe­li Egyetértés Tsz mellék­üzemágában 103 nődolgozó minősíti, osztályozza és cso­magolja a kész termékeket. Havonta 220—240 ezer női harisnyanadrágot meóznak, teljesítménybérben. Ha szük­séges, kézi- és gépiszedővel javítják a hibát. Az üzem termelése az elmúlt évben a termelőszövetkezet összbevé­telének nyolc százalékát ér­te el. Amint azt Smigol iluszonötféle terméket cso­magolnak az üzemben. Hajdú Józsefné feladata, hogy a nagyságot jelölő számokat a dobozokra pecsételje Lászlóné üzemvezető elmon­dotta. ez év első negyedében jelentősen bővül a mellék­üzemág tevékenysége: nem­csak minősítik a kész árut, hanem itt is varrják majd a harisnyanadrágokat. Ottjár- tunkkor éppen a szükséges gépeket, berendezéseket vár­ták. Jelenleg huszonötféle termékét minősítenek, amely­ből exportra is jut. Ülést tartott az Országos Béketanács Az Országos Béketanács szerdán Budapesten tartott ülésén tájékoztatót hallga­tott meg időszerű nemzetkö­zi kérdésekről, majd megvi­tatta az OBT 1985. évi mun­kaprogramját. A tanácsko­zást Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke nyitotta meg. Külpolitikai kérdésekről szólva Péter János, az or­szággyűlés alelnöke a többi között arról beszélt, hogy a békemozgalom szempont­jából jelentős esztendőnek ígérkezik 1985. Űj jelensé­gek figyelhetők meg a nem­zetközi kapcsolatokban —ál­lapította meg. Utalt a kö­zelmúltban lezajlott athéni konferenciára, amelyen fon­tos eredmények születtek. A jelenlevők egyetértettek ab­ban, hogy pillanatnyilag nincs fontosabb feladat a nukleáris katasztrófa elhá­rításánál, és mindent meg kívánnak tenni ennek érde­kében. A genfi szovjet— amerikai tárgyalások meg­kezdése, a bécsi békeérte­kezlet, vagy a Contadora csoport latin-amerikai tevé­kenysége egyaránt annak le­hetőségét mutatja, hogy si­kerül megállítani a nemzet­közi helyzet további rom­lását. A nemzetközi viszo­nyok javításának szükséges­sége olyan ügy, amelyért hazánk minden felelős tes­tületé elkötelezetten tevé­kenykedik. Szocialista kül- és belpolitikánk a nemzet­közi légkör javítását céloz­za. Hű szövetségese vagyunk a Varsói Szerződés és a KGST tagállamainak, és korrekt partneri viszonyra törekszünk a más társadal­mi rendszerű országokkal. — Tisztában vagyunk az­zal is — hangsúlyozta Péter János, hogy a világ jövője nem nyugodhat pusztán a fegyvereken. A helsinki ér­tekezlet immár évtizedes ta­pasztalatai arra figyelmez­tetnek, hogy az enyhülés fo­lyamatát ki kell terjeszteni más földrészekre is. A ma­gyar békemozgalom nyitott, és folytatja a párbeszédet el­kötelezett álláspontja alapján a különböző külföldi béke­mozgalmakkal. köztük a ve­lünk nem minden kérdésben egyetértőkkel is. Mint az ülésen elhangzott, az OBT 1985. évi munka- programja a mozgalom idei tevékenysége a X. országos békekonferencia útmutatá­sain és állásfoglalásán ala­pul. Fodor' István, az OBT titkára, a munkaprogram­javaslat előterjesztője szóbe­li kiegészítésében hangoztat­ta: az OBT arra törekszik, hogy megfeleljen a konfe­rencia előkészítése során or­szágszerte tapasztalt figye­lemnek és várakozásnak. A békemozgalom munkájának középpontjában változatla­nul az a törekvés áll, hogy valamennyi társadalmi ré­teget képviselve alkotó mó­don járuljon hozzá hazánk békepolitikájának formáló­hoz. A magyar békemozgalom kiemelkedő feladatának te­kinti, hogy nemzetközi tevé­kenységével támogassa az államok, a népek közötti kölcsönös bizalom helyreál­lítását és olyan nemzetközi légkör megteremtését, amely­ben érdemi tárgyalások ered­ményeként lehetővé válik az enyhülés és leszerelés ügyének előmozdítása. A bé­kemozgalom figyelmének kö­zéppontjában a jelenlegi időszakban mindenekelőtt Európa áll, ugyanakkor a béke ügyét egyetemesnek te­kintve szolidaritást vállal Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika népeivel, amelyek eltö­kéltek, hogy országaikat megszabadítják a gyarmato­sítás súlyos örökségétől és továbbhaladnak a szabad, független fejlődés útján. Az OBT a jövőben bővíti hazai tevékenységét annak érdekében, hogy minél szé­lesebb rétegeket vonjon be a munkába. Központi felada­tának tartja, hogy egységbe fogja és irányítsa a békéért és a leszerelésért küzdő erő­ket, társadalmi fórumot te­remtve számukra. Mindeh­hez a követelményekhez még jobban igazodó, a mozga­lomban részt vevők, köztük a fiatalok számára vonzóbb, változatosabb munkamód­szereket alkalmaz, ugyan­akkor épít a jól bevált ha­gyományokra és tapasztala­tokra is. A jövőben a kü­lönböző munkabizottságok­ban dolgozó aktivistákat még fokozottabban bevonják a tervek kidolgozásába és vég­rehajtásába, ezzel is szélesít­ve a békemozgalom társa­dalmi bázisát. Gyarapítani kívánják a párbeszédre al­kalmat adó munkaformákat, olyan fórumokat, találkozó­kat szervezve, amelyeken módot adnak a különböző vélemények kifejtésére és megvitatására. A programtervezet vitája során Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára rámu - tatott, hogy a békemozga­lom mélyen gyökerezik tár­sadalmunkban. Hangsúlyoz­ta: jó, hogy a mostani prog­ram már tükrözi azt a meg­újulási folyamatot, amely a magyar békemozgalmat az utóbbi években jellemzi Mint mondotta, e mozgalom jól szolgálja nemzeti érdé-. keinket és fejezi ki a ma­gyar nemzet akaratit. Az ülésen felszólalók utal­tak arra, hogy az idei mun­kaprogramban jól érzékel - hető a törekvés: a magyar békemozgalom meg akarja őrizni nemzetközi tekintélyét és eleget kíván tenni a fo­kozódó érdeklődésnek. Rá - mutattak arra, hogy a fa­sizmus felett aratott győze­lem 40. évfordulójával kap­csolatos hazai és külföldi megemlékezések jó alkal­mat adnak a békemozgat- maknak a párbeszédre is. Fő feladat: a bűnmegelőzés társadalmi hátterének szélesítése Értékelés megyénk közrendjének és közbizton* sógónak helyzetéről Egy megye életében egye­bek mellett az is meghatá­rozó, mennyire érezhetik magukat békében, biztonság­ban az ott élők. Ezért is fontos, hogy a bűnüldözéssel — s persze, az igazságszol­gáltatással — foglalkozók rendre összegezzék tapaszta­lataikat, értékeljék munká­jukat, szükség esetén változ­tassanak a negatív jelensé­geken. Ezt tették szerdán délelőtt a Heves megyei Rendőr-főkapitányság pa­rancsnoki értekezletének résztvevői is, Domoszlai László r. ezredesnek, a fő- kapitányság helyettes veze­tőjének elnökletével. Az ese­ményen ott volt dr. Pál An­tal vezérőrnagy, a belügy­miniszter helyettese, dr. Molnár Gyula, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője, s képvisel ­tették magukat a különböző társszervek is. A megye közrendje és köz - biztonsága az elmúlt esz­tendőben kiegyensúlyozott volt — mondotta beszámoló­ja elején Pálinkás Ferenc vezérőrnagy, a főkapitány - ság vezetője. — A tízezer lakosra jutó bűncselekmé - nyék száma tavaly éppen tízzel volt több az azt meg­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents