Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-06 / 30. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. február 6., szerda Ne csak a népi ellenőrök dolga legyen „Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja a törvényeket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik, teljesíti kötelességét, gyakorolja jogait. Ugyanakkor szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek: a fegyelem lazulása, a felelőtlenség, a köztulajdon hanyag kezelése, a jogtalan haszonszerzés és a mindezekkel szemben elnéző magatartás.” (Az MSZMP KB kongresszusi irányelveiből") Az MSZMP XII. kongresszusa óta nagy és eredményes rnynkát végeztünk. Most mégsem az eredményekről szólnék, hanem azokról a jó- vagy rosszindulatú vadhajtásokról, amelyek társadalmi életünk testét fertőzik. Mert. sajnos kétségtelen, hogy az utóbbi években növekedet a korrupciós, a közélet tisztasága elleni jogsértések és más nép- gazdasági és népi érdeket sértő, az árdrágító, az üzérkedő bűncselekmények száma. Hogy ezekből mennyi van valójában? Kétségtelenül több az ilyen eset. mint amely napvilágra, netán a bíróság elé, vagy a sajtó hasábjaira kerül. S ha már tudjuk azt, hogÿ ez így van. ha már ismerjük ezt a kórt, akkor meg kell előzni, védekezni kell ezek ellen a betegségek ellen. E tekintetben egyik leghatékonyabb szerve társadalmunknak a népi ellenőrzés. Létrejötte óta figyelemmel kísérem megyénkben a tevékenységét, s azt látom, hogy egyre több ügyet vizsgál. S mert a bejelentők látják, hogy bejelentésüknek, észrevételüknek van foganatja, hogy az nem falra hányt borsó, egyre és egyre többen fordulnak a népi ellenőrökhöz. Az Eger városban és körzetében tevékenykedő népi ellenőrökhöz beérkezett jelentések száma például a múlt év első felében 25 százalékkal nőtt, az azt megelőző két év hasonló időszakához képest csaknem megduplázódott. A bejelentések csaknem 70 százaléka alapos és említésre érdemes. A bejelentések fele névtelenül érkezett ugyan, de ugyancsak több mint a fele ezeknek igaznak, valóságosnak bizonyult. (Nem mellékesen: a névtelen bejelentések többsége az egyes vezetők gondatlanságát, önkényeskedését, a pénzügyi és bizonylati fegyelem megsértését kifogásolta. Talán ezért maradt e} a név aláírása!) Nem részletezem most a bejelentések témájának sokszínűségét — szinte az egész gazdálkodásunkat, kereskedelmünket, a munkahelyi légkört átfogják — inkább azt hangsúlyoznám, hogy a népi ellenőrök dicséretére legyen mondva — és azoknak a párt-, állami, ügyészi, rendőrségi szerveknek, amelyek segítettek — hogy a 77 egységnél folytatott vizsgálat után számos, különböző „fokozatú” felelősségre vonást kezdeményeztek. De miért csak a népi ellenőrök? — tehetnénk fel a szónoki kérdést. Lassan két éve lesz, hogy az 1983. április 12—13-án ülésező Központi Bizottság fórumán Kádár János a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló előadói beszédében is nagy helyet szentelt közéletünk tisztaságának és hangsúlyozta: „A párt tagjainak ki kell áll niuk a szocialista társadalom erkölcsi normáinak betartásáért. Védeniük kell a köztulajdont, harcolniuk kell a beosztással való visszaélés, a korrupció, a megvesztegetés, a bürokrácia, az egoizmus és más kedvezőtlen jelenségek ellen. A pártnak mentesnek kell lennie azoktól a visszásságoktól, amelyek ellen harcol.” Most az Irányelvek ismét bátorít, biztat, amikor ezt mondja: „A párt-, állami és társadalmi szervek — a közvélemény támogatására is építve — határozottan és erélyesen lépjenek fel a negatív jelenségek visszaszorításáért, a bűncselekmények megelőzéséért, a törvények megtartásáért és megtartató - sáért. Különösen fontos a közélet tisztaságának megóvása, a következetes harc a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvánulása ellen.” Egyértelműen megfogalmazódott tehát a tennivaló és az is, hogy a Központi Bizottság számít rá. sőt elvárja a közvélemény részvételét és cselekvését a közélet tisztaságáért folytatott nem köny- nyű munkájában. Fontos ezt azért is hangsúlyozni, mert egyesek túlzott nagyvonalúsággal lekicsinylik ezeket a vadhajtásokat azt hangoztatva, hogy nem olyan nagy- számúak ezek, kár a harangot félre verni. Meg, hogy: vagyunk mi olyan erősek és gazdagok, hogy ne ilyen pi- tiánerségekkel foglalkozzunk, ezekből ügyet csináljunk, ilyenekkel izgassuk a közvéleményt. Ezekhez csak annyit: ’ soha nem lehetünk olyan gazdagok, hogy megengedhessük magunknak a pazarlást, a közherdálást. vagy éppen annak megcsonkítását. Ami pedig a közvélemény idegesítését, izgatását illeti: jobban idegesíti őket az, ha nem történik ezek ellen semmi, mint az, ha azt hallja hogy végre erőteljesebben lépnek fel a törvényünket semmibe vevők ellen. Olyan is akad, aki a köny- nyebbik megoldást választja. Azt mondja: ott van a nemrég létrehozott gazdasági rendészet, majd az ren-. det csinál. Itt tisztázni kell azt, hogy a gazdasági rendészetnek megvan a maga feladata, mit el is lát. de semmi esetre nem veszi át a másét, például a gazdasági vezetőre háruló feladatokat, mert az ellenőrzés és a jogsértések megelőzése változatlanul a gazdasági vezetők feladata. És a kollektívának, a közösségnek, a társadalom minden becsületes tagjának kötelessége. Sajnos, sok még az elnézés, a félre fordulás, a „nem láttam, nem hallottam semmit” elvet vallók száma. És az olyan ember is több még a kelleténél, aki csak „tolvajt kiált” mint az olyan, aki utána is ered és nyakon is csípi a „szarkákat”. Pedig ez nem csak a népi ellenőrök és a különböző szervek dolga lenne! A párt, az ország helyzete most a kongresszusi készülődés idején is, a kommunistáktól és az egész néptől odaadást, helytállást, következetesebb. fegyelmezettebb és jobb munkát kér és vár. Ez a legfontosabb, a legdöntőbb ma is. De ugyanakkor — és ne forduljunk félre szemérmesen — ki kell mondani világosan azt is, hogy amíg népünk döntő többsége tisztességgel, becsülettel végzi munkáját és abból él, addig ne kapjanak, ne kaphassanak zöld utat az önzők, csak a maguknak kaparák. a harácsolok, a beosztásukkal visz- szaélők, a tolvajok, a hozzá nem értő felelőtlenek. Nem engedhetjük meg sem magunknak, sem má- solknák, hogy ezekkel szemben elnézőek legyünk. A felszabadulás óta elért korszakos jelentőségű eredményeink — amelyeknek a társadalom egészének javát és érdekét kell szolgálniuk — nem válhatnak sem csákii szalmájává, sem egyesek ügyeskedésének forrásává ! Többek között ezt mondják az Irányelvek is! Papp János A PANASZOS MINDIG VISSZATÉR Egy nap az ügyfélszolgálati irodában Ugye, jártak már hivatalban? És várakoztak is órákat. hogy különféle ügyeket intézhessenek el? A kép nem éppen ismeretlen, és sorolhatnánk azokat a kabarétréfákat is, amelyek témája a zord előadó és a szegény állampolgár — vagy megfordítva? — esete. Elhatároztuk hát, meglessük, mi is a valóság. Házigazdáink dr. Maczkó Ferenc, az egri városi tanács szervezési és jogi osztálya, illetve Nagy Istvánné, az ügyfélszolgálati iroda vezetője. — Éppen a nagy átszervezések időszakát éljük. Jelenleg ugyanis az iroda az általános jogi tanácsadás mellett már lakásokkal, hatósági bizonyítványokkal, névváltoztatási kérelmekkel, kisipari engedélyek kiadásával és szociálpolitikai kérdésekkel is foglalkozik. Ez utóbbi feladatokat eddig csak az osztályon végeztek — fent az emeleten. Mivel a mozgássérültek és az idős emberek nehezen közlekednek, így a félfogadást ide a földszinti helyiségbe hoztuk le. Egyébként a számítógépes program javában folyik és szeretnénk, ha a komputertechnika még jobban beépülne munkánkba, ezzel is segítve az apparátus tevékenységét. Az irodát változatlanul a szervezési osztály irányítja, ám ezen belül minden előadó a saját osztályához tartozik — mondták. — Persze, rengeteg gond is adódik. Főleg az öregebbek azok. akik mindenféle panaszokkal jönnek hozzánk. Ez egyrészt jó, — mert megbíznak bennünk —, másrészt zavaró is. Gyakran olyan esetekkel jelentkeznek, amelyek a bíróságokhoz tartoznak. S nagyon nehéz meggyőzni őket.. . — Nálunk, de más országokban is probléma, hogy az emberek munkaidőben intézik ügyeiket. Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek önök e téren, segít-e ebben a nyitva tartási rend? — Vitathatatlan, hogy túlnyomórészt még mindig munkaidőben keresnek fel bennünket annak ellenére, hogy például szerdánként — mint ezúttal is — este 6-ig tartunk nyitva. Persze, nekünk nincs jogunk kérdőre vonni az illetőt. A gyárakból kilépőkkel, az intézményekből a főnök engedélyével mennek ki „egy pillanatra”, hogy: „Máris jövök, csak beugrók a tanácsra”. Van olyan, aki naponta el tud jönni. Egyszer fel is hívtuk telefonon az egyik ügyfél vállalatát és érdeklődtünk: vajon van-e még felvétel az ennyire liberális szellemű munkahelyre. Mint mondtam, szerda este ügyeletet tartunk, de ekkor legfeljebb csak néhányan keresnek bennünket Az első ablak mögött Hegedűs Jánosné lakásügyi előadó. — Napjaink legégetőbb gondja a lakáskérdés. Ez nálunk mutatkozik talán a legjobban. Fiatalok, középkorúak és az idősebbek is sűrűn megfordulnak itt. Több 60 éven felüli állampolgár is jár ide, aki még mindig albérletben él. Sokan türelmetlenek — és ez érthető is. Ha valami nem sikerül, a legkülönfélébb fórumokkal fenyegetőznek, leveleikkel „bombázzák” - a népi ellenőrzést és a Központi Bizottságot is. Volt olyan, aki január 11-én beadta a lakásigénylést és már 22-én reklamált, hogy hol a lakás? Amikor kiderült, hogy még nincs, közölte velünk : ránk borítja az asztalt. . . így olykor a rendőrség segítségét is kénytelenek vagyunk igénybe venni. Sűrűn találkozunk albérleti vitákkal is. Nemrégiben járt itt egy férfi, aki egy házat vett. Mint később kiderült, abban albérlők is voltak, de ő erről mit sem sejtett. Azt követelte tőlünk. azonnal mondjuk meg — mi! —, ki lakik a házában? Ö ugyanis nem hajlandó tárgyalni velük. Ügy látszik, a kedvelt jugoszláv tévésorozat igen jó reklámot csinált az önkényes beköltözőknek. Igaz Surda akciója előtt sem volt ismeretlen ez a figura, s ezek száma a televízió nélkül is fokozatosan növekszik. — Egyáltalán honnét vesznek tudomást valakik arról, hogy melyik lakás üres? — Ezt rendszerint előbb megtudják, mint mi. Megszokott gyakorlat, hogy figyelik ezeket a bizonyos helyeket. Ilyenkor telefonálnak a sokszor más városban élő rokonoknak, mire ők példás gyorsasággal és szervezettséggel elfoglalják az ingatlant. Mire odaérünk, már az ágyban fekve várnak minket. Ezután elkezdődik a huzavona, amely jó ideig eltarthat. A helyszínelések is a feladataink közé tartoznak. Mostanában nagy divat a különböző É.ÖJÁL- és orvosi igazolások beszerzése —, mert remélik, hogy így nagyobb eséllyel indulnak a versengésben. Ilyenkor derül fény a fiktív rokonokra, testvérekre és az egyéb cselekre is. Nagyon nehéz megállapítani, hogy valósak-e a feltüntetett adatok, vagy csak a határtalan fantázia szüleményei azok. Egy fiatal házaspárhoz fordulunk: — Hogyan tudtak munkaidőben ide jönni? — Sajnos, mára szabadságot kellett kivennünk. A .kérvény mellé adott lakás- foglaló pénzt — 14 ezer forintot — akarjuk visszavenni. Mert licitálással végre sikerült otthonhoz jutnunk és ilyenkor minden fillérre szükség van. Más elintéznivalónk is van és ez az egész elég bonyolult. A teljes napunk rámegy. Hegedűs Lászlóné főelőadó a hatósági bizonyítványok kiadásával is foglalkozik. — A legtöbben a külföldi rokonoknak, látogatóknak kérnek meghívókat ideutazásukhoz. Itt intézzük a családi pótlékkal kapcsolatos dolgokat is. Ha az apa különböző okok miatt nem kaphatja meg a pótlékot (életmód, válás stb.), az anya részére mi állítjuk ki a megfelelő engedélyt. Sokan lakcímbejelentési kérelemmel jönnek hozzánk. A legtöbb probléma rendszerint a válások után adódik. Amikor az egyik fél elköltözik, nem jelentkezik ki, mert attól fél, hogy így elveszíti tulajdonjogát. Kevesen tudják, hogy ilyen esetekben is ugyanolyan tulajdonos marad az illető — azaz: általában a férj ... Ebergényiné Czilik Judit megbízott szociálpolitikai csoportvezető, az egészségügyi osztály képviseletében dolgozik itt. — Ma egész nap a mozgássérül teknek járó benzinutalványok kiadását intéztem. Rengetegen vannak Most például egy teljesen egyedi eset tanúi vagyunk Nemrég szüntették meg ugyanis a gépkocsik üzemben tartási jogát. Akinek a gyermeke sérült, az eddig annak üzemben tartási jogával szolgáltatott bizonyítékot a jegy kiadására. A fiatalember most új autót vásárolt és így — mivel a folytonossága megszűnik — egyszerűen lehetetlen bebizonyítani, hogy a gyermek részére valóban jár a kedvezmény. Ráadásul a kisko rúak még tulajdonjoggal sem rendelkeznek. Sakk- nyelven szólva: ez patt. Ennél az ablaknál intézzük az alkoholelvonó-kúrára szóló beutalásokat és a szociális segélyeket is. A csökkent munkaképességűek munkához juttatása is feladataink közé tartozik. Abbahagyjuk a beszélgetést, mert a lakásrészlegnek különös látogatója akad, aki mellesleg, itt törzsvendégnek számit. — Nem vagyok én bolond ! — kiabálja. Majd így folytatja: — Mikor kapok én lakást? Az idős hölgy — nyilván felindulásból — négyméternyiről dobja kabátját a szemközti fotelbe. Aztán ordítva — elrohan. Sokan megütköznek a jelenetem ám a dolgozók ismerik. Tudják: még visszajön... Fél hat. Csak egy-két ügyfél van az irodában. Ar. ügyeletesek többségének befejeződött a munkája. Csen desednek a rohamok, a telefonok is csak ritkán szólalnak meg. Mára — eny- nyi volt... Havas András A BERUHÁZÓ ELÉGEDETT Építők az Almagyar-dombon Másfél évtizede, hogy a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola szerződéses kapcsolatban áll, amelynek alapján az öktatásli intézmény különböző létesítményeinek kivitelezésével, illetve felújításéival foglalkoz- naik az építők. A TANÉP munkáját dicséri például az Alrr&igyar- dombon a főiskola központi műhelye és raktárai, a sportcsarnok, valamint a szomszédos szociális épület. A szakemberek most a kollégium, a konyha és az étterem felújítási, nagyjavítási munkáit végzik, a rekonstrukció összértéke 60,3 millió forint. A főiskola megbízott bonyolítója a Művelődésügyi Beruházó Vállalat. A cég építész főelőadója, Marosi Viktor a következőképp vélekedett: — Sok vállalattal állunk kapcsolatban, ám a TANÉP az országos átlagtól eltérően kiemelten jól szervezett vállalat. Kiváló műszaki gárdával, tervszerűen dolgoznak, így a szerződésben foglalt határidő módosítására még nem került sor. Igyekeznek rugalmasan alkalmazkodni az igényekhez, a változó körülményekhez, vagyis minden olyan jó tulajdonságuk adott, amely felhőtlenné teszi a megbízó. a beruházó és a kivitelező munkáját. A kollégiumi épületegyüttes — minit köztudott — három különálló szárnyból áll, évente egyet-egyet újítanak fel. Négyágyas szobákat alakítanak ki, az egyik szárnyban pedig kétágyasakat a házaspárok számára. Átadás után 306 hallgató kap majd itt helyet. Az építkezés során kicserélik a régi faablakokat műanyag nyílászárókra, s korszerűsítik a víz- és elektromos hálózatot is. A konyha és étterem rekonstrukciójával várhatóan 1986-ban végeznek. a bővítés után a létesítmény alapterülete 1290 négyzet- méter lesz. Így nyílik lehetőség arra, hogy az ezer- adagos .konyha kielégítse az igényeket. A felújítással egy időben az olajüzemű konyhai berendezéseket gázüzeműre cserélik. Az Állami Építőipari Vállalat szakemberei a főiskola központi épületében dől • goznak. A különböző felújítási munkák mellett az aula fölött egy 236 személyes előadót építenek, amelyben sajnos, csak a következő tanévben kezdődhet meg az oktatás. A beruházás értéke mintegy 12 millió forint. Felszállás előtt Országszerte megkezdődött, s javában tart a mezőgazda- sági repülőgépek, helikopterek téti gépjavítása (MTI fotó)
