Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 30. szám 1985. február 6., szerda ARA: 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hallom, hogy... ... betörtek a szomszéd házba. Aki nekem mond­ta: meg nem nevezett, de teljesen biztos információ­ra hivatkozott. A másik pedig váltig állította, hogy ő nem tud semmiről. Már- már megállapították az egyik „jól” tájékozottsá­gát, a másik „tájékozat­lanságát”, amikor kiderült: az egészből semmi sem igaz. Nos, valóban a fenti történetből ez is igazoló­dott. Annyi történt csu­pán, hogy az esti szélvi­har betörte a szellőztetés­re kitárt ablakot, amiről egy harmadik szomszéd értesítette a rendőrséget. A városban azonban el­terjedt a hír, hogy betör­tek. Mindez persze, hagy- ján. A sztori azonban úgy terjedt, mint a népmesék. Ki-ki fantáziájától függő­en hozzátett, vagy elvett belőle valamit. Ahogy ne­ki éppen jobban tetszett. A vége felé már olyano­kat lehetett hallani a meg sem esett betörésről, hogy több millió forintos ér­ték, készpénz és arany tűnt el. A biztos forrásra hivatkozók persze költői kérdéseket is beleszőttek mondandójukba: vajon honnan volt a néhány éve még csórónak ismert há­zigazdának annyi aranya, s készpénze. A szerencsétlen ember pedig kénytelen volt meg­győzni a sajnálkozókat, hogy nem törtek be hozzá, csak a vihar... Aztán, hogy mielőbb vége legyen ennek a szörnyűséges mendemondának, rájuk hagyta a dolgot. A feltett kérdésekre igennel, vagy nemmel válaszolt. Persze, ez újabb bonyodalmakhoz vezetett. Többen már azt is tudni vélték, hogy ön­betörésről volt szó. Az üvegkáros lakó meg vár­ta azt a bizonyos harma­dik napot, ami minden csoda időtartamának vé­gét jelenti. Életét roppant megkeserítette az ablaktö­rés. Úgy került az érdek­lődés középpontjába, aho­gyan egyikünk sem sze­retne. Hány és hány embernek keseríti meg az életét, az a bizonyos „Hallom, hogy... ” kezdetű mondat. Mostanában szeretünk bennfentesek lenni. Ma­gunkat úgy feltüntetni, mint aki nagyon közel van a „tűzhöz”. Aztán később kiderül, hogy a tűzhöz sincs közel, a hír sem igaz, vagy nem úgy igaz! Csak éppen szeretünk „hallani”, beszélni erről is. meg ar­ról is. De míg mindez kiderül, addig számtalan kellemet­len ' órát okoznak, s meg­annyi fölös energiát emésztenek fel jó néhányan. akik valamilyen formában a nem is létező ügyek szereplőivé válnak. Pedig szabad és munka­időnket sokkalta haszno­sabban is eltölthetnénk. Kis Szabó Ervin Erőfeszítésekkel felles, sikeres esztendő íróit Veress Péter külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója — Az elműt esztendő a magyar népgazdaság erőfe­szítésekkel teljes, de ered­ményes esztendeje volt — kezdte az ország legalább száz jelenlévő tudósítójának tartott sajtótájékoztatóján beszédét Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter. — A tervben szereplő külső egyensúlyi helyzetünk javí­tását előirányzó célokat si­került megvalósítani. A kül­kereskedelmi mérleg mind a rubelelszámolású. mind a konvertibilis viszonylatban javult, I hitelképességünk, nemzetközi megítélésünk kedvezően alakult. A korábbinál jobb volt a termelés anyag- és energia- ellátása. valamint az áru­alap és a vásárlóerő össz­hangja. A konvertibilis el­számolású áruforgalomban az 1978 óta követett gaz­daságpolitika következetes alkalmazásával 1982 óta már a harmadik egymást köve­tő évben értünk el évről év­re növekvő kiviteli többle­tet. Az 1984. évi mintegy 600 millió dolláros aktívum csaknem 50 millió dollárral volt több, mint egy évvel korá bba%­A rubelelszámolású áru­forgalomból a miniszter többek között elmondotta : az év ebben a viszonylat­ban megfelelően sikerült lé­nyegesen csökkentettük az áruforgalom passzívumát oly módon, hogy mind az export, mind az import ér­téke dinamikusabban növe­kedett a tervben előirányzott­nál. Kivitelünk értéke a ter­vezett 9 százalékot megha­ladóan, csaknem 11 száza­lékkal növekedett. Az ex­port növekedése 7,2 száza­lékos mennyiségi és 3,3 szá­zalékos árnövekedésből szár­mazott. 1983-hoz képest a legjelentősebb exporttöbblet a gépiparban keletkezett. Veress Péter a konverti­bilis elszámolású áruforga­lommal kapcsolatban többek között arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az export a tervezett 5,5 százalékos növekedéssel szemben 1983- hoz képest folyó áron, dol­lárban mérve nem emelke­dett. A mennyiségi növeke­dés viszont a tervezett 4.3 százaléknál több mint 5 százalékot meghaladó volt. Az 1985-ös feladatokról szólva, többek között el­mondotta a miniszter: az idei népgazdasági terv egyik fő célja változatlanul az egyensúlyi helyzet javítása. A külkereskedelmi árufor­galomban Itehát továbbra is jelentős kiviteli többletet kell elérni adósságállomá­nyunk csökkentése érdeké­ben. Ezt a korábbi évekkel szemben úgy szeretnénk megvalósítani, hogy közben a belföldi felhasználás nö­vekedik. A rubelelszámolású áru­forgalomban az export di­namikus növekedésével ket­tős célt kell elérnünk: sze­rény mértékű aktívumot, az import növelését. Kedvező ebben az éviben, hogy az idei államközi tárgyalásokat a szocialista országokkal si­került minden eddiginél ko­rábban lezárni. A konvertibilis elszámolá­sú egyenleg tervezett 600— 700 millió dolláros aktívu­mához dollárexportunk mennyiségének 5 százalékos növelése szükséges. A teljes exporton belül döntően a fel­dolgozóipari kivitelnek kell erőteljesen növekednie, ami nem kis feladat — hangoz­tatta a miniszter —. hi­szen ezen a területen 1984- ben nem tudtunk előrelép­ni. A továbbiakban szólt arról is. hogy az 1985-re tervezett gazdasági fejlődés megvalósításának külső fel­tételei kedvezőtlenek. A fej­lett tőkés országokban éles verseny, gazdasági növeke­dés és a protekcionizmus fennmaradása várható. Tu­domásul kell vennünk, hogy a fejlett tőkés orszá­gokba irányuló exportunk 38 százalékát érinti valami­lyen protekcionista intézke­dés. vagy egyéb korlátozás. Tájékoztatója második ré­szében — a múlt évi vi­lággazdasági környezetről szólva — a miniszter töb­bek között beszéLt arról, hogy a tőkés országokban a gazdasági fejlődés erőteljes méreteket öltött, az élénkü­lés az Egyesült Államokban volt a legdinamikusabb. A hat- és háromnegyed száza­lékos növekedés példa nél­kül áll az elmúlt másfél évtized amerikai gazdaság- történetében. Eddig a japán fejlődéssel összehasonlítva is igencsak jelentős. Az eu­rópai fejlett tőkés országok mutatói lényegesen szeré­nyebbek, bár általában ked­vezőbbek voltak mint 1983- ban. Mindent összegezve: el­mondható. hogy a magyar gazdaság számára a külső piaci környezet — az időn­ként kedvezőtlen alakulása ellenére is — 1984-ben jobh volt. mint az előző évek­ben. Pozitív eredménynek tartjuk. hogy a fejlett tő­kés országokba irányuló ex­portunk tavaly több mint 150 millió dollárral bővült úgy, hogy az onnan szárma­zó importunk a korábbival csaknem azonos szinten van. Ezzel kereskedelmi mérle­günk passzív egyenlege egy- harmadával ismét csökkent. Végezetül Veress Péter han­goztatta annak jelentőségét, hogy exportunkon belül nőtt a kohászati termékek, a ve­gyi anyagok és az állati ere­detű élelmiszerek aránya csökkent a gépek és növé­nyi eredetű élelmiszerek ré­szesedése. A sajtótájékoztatóból ki­tűnt: a változatlanul nehéz kilátások ellenére optimis­tán nézhetünk idei külgaz­dasági feladataink megoldá­sa elé. B, Kun Tibor MSZBT: Készülődés a 40. évfordulóra Kedden a Parlament Va­dász-termében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksé­ge. Apró Antal, az MSZBT elnöke megnyitójában mél­tatta hazánk felszabadulá­sának közelgő 40. évforduló­ját. és szólt azokról az ered­ményekről, amelyeket a ma­gyar nép az elmúlt négy év­tized során elért. — Mindebben a történel­mi méretű fejlődésben és átalakulásban meghatározó szerepet játszott a Szovjet­unióval kiépített, sokoldalú kapcsolat, a megbonthatat­lan magyar—szovjet barát­ság — mondotta többek kö­zött. — Országainkat, népe­inket összekapcsolja elveink, eszméink és céljaink azonos­sága, érdekeink szét nem választható közössége. A Szovjetunió — miként a múltban és a jelenben, ak­ként a jövőben is — hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánk sikerének biz­tos támasza marad. A jogos elégedettség érzé­sével mondhatjuk el, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megtalálta a for­máját és kialakította szer­kezetét annak a tevékenység­nek, amely mind sokolda­lúbban járul hozzá népeink barátságának ápolásához és a mind bensőségesebb em­beri kapcsolatok kiaknázá­sához. Apró Antal a hitleri fasiz­mus felett aratott győzelem közelgő 40. évfordulójáról szólva méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió a többi szo­cialista országgal együtt tesz a világbékét fenyegető ve­szélyek elhárítása érdeké­ben. Az ülésen Marjai József, a Minisztertanács' elnökhe­lyettese tájékoztatást adott a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés helyzetéről, a kapcsolatok távlati fejlesz­tésének lehetőségéről és irá­nyairól. Hangsúlyozta: a ma­gyar népgazdaság számára a gazdasági kapcsolatok az el­múlt évtizedekben kialakult nagyságrendjüknél és szer­kezetüknél fogva meghatá­rozó jelentőségűek. A Szov­jetunió a legnagyobb gazda­sági partnerünk, teljes kül­kereskedelmi forgalmunk közel egyharmadát vele bo­nyolítjuk le. A kölcsönös áruszállítások jelenlegi szer­kezete a két ország gazda­sági-természeti adottságai­nak és lehetőségeinek figye­lembevételével alakult ki. A Minisztertanács elnök- helyettese megállapította, hogy a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-.tudomá­nyos együttműködés szilárd alapokon nyugszik, tovább­fejlesztéséhez kölcsönös ér­dek fűződik. A kétoldalú kapcsolatok bővülésének hozzá kell járulnia legfon­tosabb hazai célkitűzéseink eléréséhez, a népgazdaság jövedelemtermelő képessé­gének fokozásához, a terme­lési és a termékszerkezet korszerűsítéséhez, népünk jólétének emeléséhez. Az országos elnökség ezt követően megtárgyalta az MSZBT agitációs és propa­gandatevékenységének hely­zetét. és javaslatokat foga­dott el e munka megélénkí- tése, megújítása érdekében. A testület végül megvitatta és elfogadta a társaság idei munkatervét, amelynek kö­zéppontjában hazánk felsza­badulása, a hitleri fasizmus felett aratott győzelem és az MSZBT megalakulása 40 évfordulójának alkalmából szervezett akciók, rendezvé­nyek állnak. Erőművi rekonstrukció' Vison tán A Gágarin Hőerőmű Vál­lalat 1990-ig rekonstrukciós program keretében felújít­tatja berendezéseit, s a mun­kálatokkal, mint fővállako- zót a Magyar Hajó- és Da­rugyárat bízta meg. A szerződés értelmében az erőmű három, óránként 620—650 tonna gőzt terme­lő kazánját korszerűsítik. Ezzel egyidejűleg felújítják az elektrofiltereket, a gene­rátorokat, a turbinákat és a hűtőrendszereket is. Az erőmű a hatvanas évek végén épült fel, s azóta 65 milliárd kilowattóra villa­mos energiát szolgáltatott. A főberendezések elhaszná­lódtak és szükségessé vált felújításuk. A rekonstrukcióra vonat­kozó szerződés értéke el­éri a 4,5 milliárd forintot, ami az MHD számára az utóbbi idők egyik legna­gyobb energetikai vállalko­zása. A Magyar Villamosművek Tröszt évek óta sorra szer­vezi a hazai erőművek fel­újítását, s ebben a nagy­szabású programban a ha­jógyáron kívül a Láng Gépgyár, a Ganz Villamos- sági Művek és az Április 4 Gépipari Művek is részt vesz, különféle berendezések szállításával. A men őrködik a/, export minőségén ......... Az iskolai világítás korszerűsítését évi 30 ezer speciális lámpatest biztosítja Ipari lámpatestekből 130 ezer darab készül évente A Festőüzemet 1985-ben korszerűsítik: várhatóan 10 Forintot költenek a munkakörülmények javítására millió Asszonyok a fények özemében Negyvenmilliós termelési értékkel kezdte működését 1967-ben Verpeléten a Világítás­technikai és Villamossági Szövetkezet telepe. Azóta nyolcszorosára növekedett a termelési érték, és a jövedelmezőségre jellemző, hogy általában másfél havi fizetésnek megfelelő nyereséget tudnak osztani az itt dolgozó 167 asszonynak. ♦ t (Perl Márton képriportjai

Next

/
Thumbnails
Contents