Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 29. szám ARA: 1985. február 5.. kedd 1.80 FORINT PÉLDÁS HELYTÁLLÁS VISONTÂN Sikeres évkezdés a szénbányászatban Félmegoldások Határozott, a kertelést mellőző, jobban mondva ellentmondást nem tűrő vélemény idéződ Lk emlé­kezetembe, valahányszor csak ezzel a jelenséggel találkozom. Egy gyári kol­lektíva párttaggyűlésén hangzott el az alapvető igazság: ne csak a hiba­kutató és -feltáró bizott- ságökat hozzuk létre, ha­nem olyan testületek is alakuljanak végre, ame­lyek képesek orvosolni, megszüntetni, s egriek alapján talán megelőzni is a gondokat, bajokat. A felszólalás nyomán jutott eszembe a hallott sztori : egy szerelővállala- tunknál a dolgozókat — legjobb szándékuk és erő­feszítéseik ellenére — rendre kudarc érte. , An­nak rendje, s módja sze­rint elkezdték vizsgálni, hol lehet az a bizonyos „banánhéj”. Hamar rájöt­tek, a szervezés fogaske­rekeit kellene megolajoz­ni. Nem kevesebb, mint nyolc részletes, körültekin­tően, kellő alapossággal megfogalmazott jelentést, észrevételt, feljegyzést, ja­vaslatot küldték el a meg­felelő szervekhez. Mind­ezt fél év alatt. Érkeztek is köszönő levelek a jelzé­sekért, nem egy értesítés a közeli intézkedés ígére­tével. Azután — mi sem történt jó néhány hónapig. Újabb sürgetésre, szívhez szóló kérésre végül meg­mozdult valami: tájékoz­tatták az embereket, hogy hamarosan az egyik veze­tő testület tűzi napirend­jére a kérdéskört. Jelen­leg itt tartanak... Történt egy másik eset­ben, hogy az ÁBC-áruház figyelmetlen pénztárosa — mert munkája közben más­sal fecsegett — csaknem egy százassal többet köve­telt a fizetésnél a vevő­től. Nem vette észre (vagy nem akarta?), hogy egy helyett két piros hasút kapott. Vita lett belőle, majd panasz az illetékes szakhatóságnál. A vásárló számára betelt a pohár, mert rövid egy hónap alatt ez volt a negyedik alka­lom, hogy majdnem pórul- járt valamely üzletben. A felügyeleti szerv munka­társai készségeseknek mutatkoztak: vizsgáltak, megállapítottak, dorgál­tak. Ebben az egyetlen ügyben ! S valószínűleg még sok-sok egyedi eset­ben végeztek alapos felde­rítést. Anélküli sajnos, hogy az általános követ­keztetések levonására, s annak alapján a megfele­lő intézkedések megtételé­re is törekedtek volna, vagy legalábbis példát tud­nának arra felhozni. Nem véletlen így, hogy a hely­zet a korábbi évhez ké­pest tavaly mit sem vál­tozott : minden harmadik, kereskedelmi egységbe be­térőt megkárosítanak! A tanulságos történetek persze, még sorjázhatná­nak itt. Emlegetésük he­lyett azonban figyelmün­ket illene az eddigieknél jobban erre a kártékony jelenségre irányítani. A félmegoldások ugyanis nemcsak roppant hátrányt okozhatnak gazdaságiunk­ban, társadalmunkban, ha­nem felőrölhetik tenni akarásunkat, cselekvő erőnket is. Szalay Zoltán A visontai bányászok pél­dás helytállásáról tanús­kodnak a januári ered­mények. A Mátraalji Szén­bányák visontai Thorez Bányaüzemének központjá­ban összegezték az év első hónapjának termelési er; ményeit és tapasztalatait. Elmondották, hogy a bánya fennállásának 15 éves tör­ténetében még nem volt ilyen kemény hideg tél ja­nuárban, mint az idén. Az ország legnagyobb külszíni bányájában példásan meg­küzdőitek a zord időjárással, amelyet szemléletesen bi­zonyít, hogy január 2-től folyamatosan, tehát éjjel­nappal és munkaszüneti na­pokon is dolgoztak a bá­nyagépek. A visontai bá­nyászok az év első hónap­jában nem kevesebb, mint 506 ezer tonna szenet hoz­tak felszínre, ebből rend­szeresen és maradéktalanul kielégítették a szomszédos Tavaszközeit jelez több­nyire a téli-tél végi árleszál­lítás, régi, jól bevált szóval élve: kiárusítás. Azok a na­pok tehát, amelyek már így is, úgy is alakulhatnak. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, úgy tűnik, tavaszügyben sok optimizmusra nincs nagy alapunk. Egy-két felvilla­nástól eltekintve, a tél tar­tani igyekszik magát. Ez a tény pedig meghatározza a február 4-től 16-ig tartó — immár árrés-kockázatra is alapuló — kedvezményes tél végi vásárt. Legnagyobb készlettel sző­kébb pátriánkban a Heves megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat várja ezekben a napokban a vásárlókat. Mint Bánáti Endre kereske­delmi igazgatóhelyettes el­mondta: 17—18 millió forint értékű árut kínálnak febru­ár közepéig olcsóbban. La­kástextilből, méterárukból 5 millió forint értékben és ugyanennyit felsőkonfekció­ból. A különbség a két áru­féleség között az, hogy az előbbi körülbelül 25 száza­lékkal több, a másik ennyi­vel kevesebb, mint a tavalyi készlet volt. Fehérneműből és kötöttáruból most a múlt évinél 30 százalékkal keve­sebbet tudnak adni, cipőből és csizmából viszont a kö­vetkező két hét alatt a múlt évinél 50 százalékkal kínál­nak többet és olcsóbban. A szakemberek ez ügyben is felhívják a vásárlók fi­gyelmét, hogy a jövedelem- érdekeltségű boltokban sa­ját helyzetük és belátásuk szerint döntenek a vezetők arról, hogy mely cikkeket sorolják a kedvezményes vá­sárlási akcióba. Ami tehát egyik helyen csak a régi áron kapható, az a másik üzletben esetleg olcsóbb áron is hozzáférhető. A gyöngyösi Gyermek Di­vatboltban egyes kötött fel­sőruhákhoz, a Fenyő Áru­házban pedig főleg flanell- ingekhez, valamint az ilyen­kor klasszikus kínálathoz. Gagarin Hőerőmű fűtő­anyag-igényeit. Ráadásul az erőműnek átadott szén átlagos fűtőértéke elérte az 1595 kalóriát a tervezett 1500-zai szemben. Mivel a visontai bányászok és gép- óriások legjobb kihasználá­sa érdekében folyamatosan dolgoztak, ennek eredmé­nyeként a töménytelen mennyiségű kibányászott szén jelentős részét, össze­sen 120 ezer tonnányit szombati és vasárnapi na­pokon hozták felszínre. A bánya vezetői azt is elmondták, hogy az idei év- első hónapjának szénter­melési eredményei minden korábbinál nagyobb erőfe­szítéseket követeltek. A szo­katlan hideg az embereket és a gépeket egyaránt pró­bára tette. Épp ezért a bá­nyászok számára megfelelő védőöltözetről gondoskod­tak, zavartalanul biztosítot­ták az utazás lehetőségeit a munkahely és az otthon sálhoz, sapkákhoz, kesztyűk­höz lehet kisebb pénzen hoz­zájutni. A gyöngyösi hely­zetről szólva meg kell még említenünk a GYÖNGYSZÖV Áruházát, melynek igazga­tója, dr. Pócsik Józsefné el­mondotta: a jelenlegi akció kapcsán gondoltak a mozgás- sérültekre, valamint a látás- és hallássérültekre, akik ked­véért tegnap egy órával ha­marabb nyitották meg a ked­vezményes vásárt, amelybe összesen 3 millió forint ér­tékű árucikket vontak be. Feltéve, hogy ez 14-ig el­fogy, a vásárlók 1,1 millió forintot takaríthatnak meg. Ebben a megyeszerte ked­velt áruházban egyébként elsősorban férfi ingeket, re­uma-garnitúrákat, flanelt há­lóingeket, gyermek- és női pulóvereket, női, bakfis és kamasz télikabátokat, vala­mint fehérnemű-flaneltt ér­tékesítenek napjainkban ol­csóbban. Cipőkből, csizmák­ból sajnos, kevesebbet kínál­hatnak. Ezek — mint más helyeken is a kemény tél miatt — már inkább kifutot­tak és az újabb készletek beszerzése sem könnyű. A tavalyinál kisebb, 4,6 millió forintos árualappal áll között. A gépek karban­tartására is gyakrabban ke­rült sor. A legkeményebb hidegben hol az egyik, hol a másik gép mondta fel a szolgálatot, így a szokottnál több időt kellett fordítani a gépek javítására, karban­tartására. Különösen a kot­ró- és meritőedények, a hernyótalpak, a hajtóművek, valamint a villanymotorok károsodtak a rendkívül nagy igénybevétel miatt. Mindezekkel a gondokkal megküzdve: januárban megteremtették a szénter­melés zavartalanságát a vi­sontai bányászok. Munká­jukat dicséri, hogy sok gondjuk közepette a lakos­sági ellátásba is bekapcso­lódtak. Soron kívül 13 ezer tonna szenet adtak háztartási tüzelésre első­sorban a környék lakossá­gának igényei kielégítésére, de az ország más területei­re is. vásárlói rendelkezésére Eger­ben, a Centrum Áruház. Er­ről Forgács György igazga­tóhelyettes elmondta, hogy januárban ötnapos, 30—40 százalékos kedvezményes vá­sárlást rendeztek és ez a je­lenlegi készletet is meg- csappantotta. Itt egyébként most főleg női, bakfis téli - kabátokat, műszőrme bundá­kat, férfi- és gyermek-téli- kabátokat, — főleg ballon külsejűeket — valamint női és férfi pulóvereket, kardi­gánokat, sálakat, sapkákat, kesztyűket kínálnak jelentős engedménnyel, valamint egyes férfi- és gyermekinge­ket. Év közben is igen sokan felkeresik a közvetlen von­záskörzetébe nem tartozók közül is a Hevesi ÁFÉSZ Áruházat, ahol ezúttal 3,6 millió forint értékű szezoná­lis jellegű árut kínálnak 30— 40 százalékkal olcsóbban. Ebbe elsősorban méteráruk, divatáruk, felsőkonfekció és lábbelik tartoznak. Az ak­cióba bevonták a hevesi mellett az erdőtelki, a kom­lói, a tiszanánai, a kiskörei és a pélyi iparcikk és ruhá­zati szaküzleteket is. Téli kiárusítás: milliókat takaríthatunk meg! Sapka, sál, kesztyű, kardigán Sok és sokféle termék vár vevőkre 30—40 százalék kedvezménnyel m A/ öltözékek mellett engedményes áron vásárolhattak a/, egri ÁFÉSZ Katona téri új műszaki üzletében is (Fotó: Perl Márton) Marőthy László Moszkvában Marőthy László, az MSZMP Poltikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese vezetésével hétfőn küldöttség érkezett Moszkvá­ba, a KGST gépipari együtt­működési bizottsága ülésére. Marőthy Lászlót a repülő­téren Mihail Skabardnya, automatizálási és műszeripa­ri miniszter és Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára fo­gadta. A most alakuló bizottság a KGST-tagországok felső­szintű gazdasági értekezle­tének útmutatása alapján a megszűnő KGST gépipari állandó bizottság feladatait hivatott magasabb szinten, hatékonyabban ellátni. A Volán 4. számú Vállalat példája nyomán is Közös javaink társadalmi őrzői Elénk visszhangot váltott ki megyénkben a lapunk február l-i számában megjelent Változatok a Volán- témára című cikk. Az írás a tömegközlekedés fogya­tékosságait elemezte. Az abban olvasható negatívu­mok nem a 4. számú vállalatot jellemzik, nem onnan erednek a példák, bár egyik-másik idézett jelenség — mint a szerkesztőségünkbe érkezett panaszos levelek is bizonyítják — itt is előfordul. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy megyénkbeliek más közlekedési vál­lalatok járművein is utaznak. Kétségtelen, mindez a rolánosok egyik arcát mutatja be. Most következő írásunkban viszont a megyénk uta­zóközönségét kiszolgáló cég másik arculatát is megje­leníteni kívánjuk: mégpedig azzal, hogy az ott műkö­dő társadalmi tulajdonvédelmi tanács példája nyomán igyekszünk képet alkotni szűkebb hazánk vállalatainak, Üzemeinek hasonló tevékenységéről. Az elmúlt esztendő adatai, tényei — miközben hazánk­ban a nagy többség a nép­gazdaság fejlesztésén, az egyensúly megteremtésén fá­radozik — bizony elszomo­rítóak. Megszaporodtak a va­gyon elleni bűncselekmények, különösen sokszor érte sére­lem a társadalmi tulajdont. A Heves megyei kép is meg­egyezik az országoséval, az állami és a szövetkezeti szék. torban területünkön a kár meghaladta a 7,5 millió fo­rintot. Nem véletlen tehát az a törekvés, amellyel mi­nél inkább társadalmasitani kívánják közvagyonunk vé­delmét. A hetvenes évek vé­gén, a nyolcvanas évek ele­jén bontakoztak ki ennek a körvonalai, s alakultak meg vállalatoknál, üzemeknél a társadalmi tulajdonvédelmi tanácsok. Egy ilyen testület értékelő tanácskozásán jár­tunk a Volán 4. számú Vál­lalatnál. Arról bizonyosodhatott meg a kívülálló is, hogy kellő alapossággal megszervezett, jól működő rendszere van közlekedési cégünknél a kö­zös javak megóvásának. Mint az elmúlt évet értékelő be­számolóból kiderült, tavaly mintegy száz esetben végez­tek ellenőrzéseket: vizsgál­ták a Volán telepein folyó munkák szinte valamennyi mozzanatát. Megállapíthatták, hogy a korábbiakhoz képest ugyan jelentősen javult az utalványozási fegyelem, ám néhány üzemegységben azon­nal megszüntetendő hiányos­ságokat is tapasztaltak. Olya­nokat például, hogy fiktív- rendszámra írattak ki anya­got, vagy a kiadott alkatrészt nem építették be a kocsiba. Az ellenőrzés hatékonyságát bizonyítja viszont, hogy min­den esetben felelősségre vo­nás követte ezeket az esete­ket. A fegyelmezetlenség, illet­ve a szándékos károkozás következtében az elmúlt év­ben összesen 150 esetet de­rítettek fel, s ebből 399 ezer forint kár származott. A nem a vállalathoz tartozókra en­nek csaknem kétharmadát hárították át, míg a volános dolgozók 15 ezer forintot vol­tak kénytelenek leróni. Mindezek alapján — a köz­tulajdon elleni különböző cselekmények révén — 57 ezer forint volt a cég tava­lyi vesztesége. A tanács tag­jai alapos és körültekintő ellenőrzéseket végeztek, ame­lyek érintették a menetok­mányok helyességét, a sze­mélyszállítást, a szabálysze­rű kulcskezelést, a biztonsá­gos pénzőrzést és szállítást, a leltározást, a szerszámok utalványozását, az elektro­mos kisgépek használatát. Fi­gyelemre méltó tény az is, hogy a vállalat vezetése nemcsak jól ismeri a közös vagyon védőinek munkáját. hanem el is ismeri: a ta­nács tagjai közül hárman részesültek vállalatvezetői jutalomban. Bizonyára a Heves megyei Rendőr-főkapitányság tár. sadalmi tulajdonvédelmi osz­tályának munkatársai is jó példaként említik a voláno- sokat mindenütt, amerre csak járnak. Megyénkben egyébként 34 gazdálkodó szervezetnél létezik társa­dalmi tulajdonvédelmi ta­nács. A cél nyilvánvaló: a gazdasági élet mind bo­nyolultabbá válásával, a termelés korszerűsítésével együtt, sajnos mind keve­sebb idő jut értékeink meg­óvására, ezért is született meg a gondolat, hogy társa- dalmasítsák a vállalati, il­letve szövetkezeti tulajdon védelmét. Az első ilyen; tes­tület a Mátraalji Szénbá­nyáknál jött létre, s az ott szerzett tapasztalatokat hasz­nosították azt követően mind több gazdálkodó egységnél. Szükséges volt a jó működés­hez a pártszervek támoga­tása is, Gyöngyösön például a városi pártbizottság titkára és a kapitányság vezetője közös felhívásban fordult a környékbeli vállalatokhoz, hogy mielőbb alakítsák meg ezeket a testületeket. Erre a reagálás nagyon sok helyen igen gyors volt, de sajnos, akadtak olyanok is. akik egyszerűen nem tartottak rá igényt, valószínűleg nem fog­ták fel igazán a jelentőségét A fő feladatuk e taná­csoknak mindenekelőtt o vállalaton belüli bűncselek­mények megelőzése. Ennek érdekében — együttműködve a rendészetekkel, a belső ellenőrzést végző szervekkel és a gazdasági vezetéssel — igyekeznek feltárni a bűncse­lekményeket elősegítő, lehe­tővé tevő okokat, jelzik a vállalat vezetőinek, hogy az intézkedésre jogosultak ha­ladéktalanul meghozhassák > társadalmi tulajdonban kárt okozókkal szemben szüksé­ges döntéseket. Ezek a tes­tületek tehát nem elsősor­ban „tanácskoznak”, hanem sajátos rendjük alapján tevé­kenykednek. Hasznos műkö­désükhöz természetesen nél­külözhetetlen a jó kapcsolat a rendőrséggel, amelynek tagjaival rendszeresen közös ellenőrzéseken vesznek részt. Kétségtelen tény, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol az első számú vezető való­ban odafigyel a társadalmi tulajdonvédelmi tanács te­vékenységére, a tapasztala­tok szerint azokon a helye­ken kevesebb bűncselek- mény, vagy károkozás fordul elő, mint másutt. Sok helyen felismerték azt is, hogy kö­zös javaink megóvásának társadalmasításában a jö­vőben kiemelkedő szerepük lehet a szocialista brigádok­nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents