Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 28. szám ARA: 1985. február 4., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nagyjavítás — fejtrágyázás — szervezés Tavaszváró szövetkezetek Ha nincs alkatrész, a gépműhely dolgozói saját maguk k szítik el őket (Fotó: Szabó Sándort Megyénk mezőgazdasági üzemeiben az év első hetei főleg visszatekintésekkel, az elmúlt esztendő sikerei, nek. kudarcainak mérlege­lésével teltek el. Az összesí­tések időszaka viszont nem. csak egy „korszak” lezárá­sa, de egy új kezdete is. Még csak február első nap. jaiban vagyunk, éppcncsak túlzottunk egy szokatlanul tartós hideghullámon, a hő­mérő higanyszála is alig emelkedett a fagypont fö­lé, de mindenki, akinek szívügye a mezőgazdasági termelés, már a tavaszra készül. így van ez a tarnaleleszi Egyetértés Termelőszövet­kezetben is. ahol az előké­születi munkák a tervek szerint folynak. Kovács Gyula elnöktől megtudtuk, hogy a búza eddig jól te­lelt. A 400 hektáros táblát vastag hótakaró borította, s mint meleg paplan óvta meg a hidegtől leendő ke­nyerünket. A lelesziek bíz­nak benne, hogyha lesz mé- újabb hideghullám, azt is tartós havazás előzi meg. Aktívan dolgoznak a gép­szerelők is. A beteg szer­kezetek gyógyítását alig hátráltatja alkatrészhiány. Ezt köszönhetik annak, hogy azonos típusok alkotják gépparkjukat és hogy a ve­zetőség az elmúlt években a teljesen lerobbant gépe' is megőrizte. Ezzel renge­teg tartalék alkatrészt őriz­tek meg. Előrelátásuk 15— 17 százalékos költségmegta­karítást eredmélf&fízett. Sok gondot jelentenek a melléküzemágakban folyó átszervezések. A tsz építő­ipari ágazata januártól szak­csoporttá alakult. Ez a vál­tozás nemcsak az elnevezést módosította, de jobb felté­teleket is teremtett mun­kájukhoz, amely döntő rés ben egri építkezéseken fo­lyik. Az ott dolgozók lét­számát mintegy 20 fővel csökkentették — ebből is ki­tűnik, hogy a mennyiségi növekedésnél most a mi­nőségi előrelépés fontosabb számukra. Termelési szer­kezetük a faiparban is át­alakulóban van. E terüle­ten is átcsoportosítások egész sora folyik a jövő jobb eredményeinek élőké szítéseként. Harisnyák meózásával. osztályozásá­val, csomagolásával foglal­kozó melléküzemágukban A visontai Reménység Termelőszövetkezetben az MTZ-k hibáin dolgoznak a szerelők. Képünkön Harman György és társai serénykednek viszont a dolgozó létszám az eddigi 130-ról 160-ra emel­kedik. Csak e kibővített gárda képes eleget tenni a megnövekedett elvárások­nak. A viszneki Béke Terme­lőszövetkezetben zajló elő­készületi munkákról Ádám Sándor főagronómus tájé­koztatott bennünket. — Teljes erőbedobással végezzük a téli nagyjavítá­sokat. Főleg a vetőgépek és a műtrágyaszórók igényük a felújítást. Tavaszi fejtrágyázást ed­dig a réti legelőkön végez­tünk, de ha tartós lesz a jó idő, az őszi búza termőte­rülete is sorra kerül. Melléküzemeinkben is gépjavítások folynak. Már csak utolsó simításokat kell elvégezni a beteg szerkeze­teken, s igény esetén akár napokon belül is beindulhat a nagyüzem. Folyékony mű­trágyagyártó üzemünkben 1984 augusztusában indult a termelés. Háromféle műtrá­gya oldatba vitelét végezzük itt. Az előállított szuperzitre megyénk sok-sok termelő- szövetkezete, állami gaz­dasága tart igényt. A vámosgyörki Durex bél­gyártó üzem kapacitása a dolgozói létszám emelése következtében növekedni fog. Ez a jászdózsai bél - osztályozóban is érezteti ha­tását. Az irodákban és a ta­nácstermekben értekezlet értekezletet követ. A zár­számadást február 12-én tartják. Farkas Ervin főagronó­mus szerint az abasári Rá kóczi Tsz-ben sem kell fél­ni a tavasz érkezésétől. Legnagyobb nyüzsgés most a szőlőoltványok előkészí­tésének területén zajlik. A négymillió vesszőből 3 mil­lió 600 ezer már most ren­delkezésre áll. A begyűjtés február 10-e körül fejező­dik be. Jogos büszkeséggel tölti el az abasáriakat, hogy az alanyvesszők többségét most először saját maguk termelték meg. Az oltások január 28-tól folynak, a tervek szerint február végéig végeznek a fontos művelettel. A met­szést természetesen koráb­ban — már decemberben — elkezdték, s a meglévő álló 280 hektárból 185-ön már be is fejezték. A növénytermesztő ága­zatokban a fej trágyázás a fő tevékenység. Eddig hektár került sorra. A gépállomás húsz sze­relőjének munkáját e he­tekben az erőgépek veze­tőiből toborzott karbantartó brigádok is segítik, A DT- gépek és a permetező szer­kezetek orvoslása jól halad Gondok vannak az MTZ-k alkatrész-utánpótálásával. de ez szerencsére csak ideig­lenesen hátráltatja a mun­kát. E három szövetkezetben senkinek sem „fáj a feje” attól, hogy az esztendő el­ső, langyos napsütésekkel ránk köszöntő napjai el nem végzett feladatokat „kérnek majd számon.” Ha az időjárás is úgy akarja, gazdag termést hozó esz­tendőnek nézhetnek elébe. Szabó Péter A kártya neve Mindennapi életünk meg­lehetősen ismert — ha nem is éppen elterjedt — „sze­replője” a névkártya. Tu­lajdonképpen egy kis kar­tondarab, de korántsem valamiféle hallgatag tárgy. Látszólag ugyan élettelen, de nagyon is beszédes. Oly­kor túlontúl is sokat el­mond a gazdájáról. Akadt már kezembe, amelyik pél­dául azt adta tudtul, hogy akitől kaptam, háromdip­lomás személy; egy másik szemérmesen eltitkolta ugyan gazdájának minden végzettségét, képzettségét, de valósággal harsogta elő­adói besorolását, s a mun­kahelyi mellett otthoni te­lefonszámát is — hadd ve­gyem észre: ez sem hiány­zik már! —; aztán forgat­tam olyant, amiről a név alól mindenféle beosztás, cím, rang hiányzott ugyan, de négyakkora betűkből kenyéradójának elegáns emblémája parancsolt tisz­teletet. Többségük tulajdonosa nem túlságosan idegen a számomra. Ügy is vallhat­nám, hogy elég régi isme­rőseim közé tartozik. Név­kártyát azonban ad, küld akkor is, ha úgyszólván naponta találkozunk. Mi­ért ne? Ha már áldozott rá. van belőle jócskán — csak hadd fogyjon! Ugyan, mi végből maradna a fiók­ban, zsebben, amikor má­sok számára készült? Mi­vet akkor is igazán megéri osztogatni, ha az a papí­ros csupán egy-két esetben, netalán minden szökőévben okoz valami hatást, megle­petést. Leginkább pedig némi előnyt. Mint az, ame­lyen eléggé szimpla ugyan a név, nincs hozzá szerény titulus sem — mert nem lehet —. de fölötte ott a tekintélyes munkahely cég­jelzése. Nem tudom, hogy más mint van vele, de jómagam kevésbé tartom élménynek, ha még oly díszes, vagy uram bocsá' már-már cifra névjegyhez is hozzájutok. Kivéve, ha nélkülözhetet­len információt közöl, vagy a jelzett név pusztán is annyira értékes, hogy va­lóban szerencsémnek tart­hatom a vele való találko­zást. Szóval: inkább annak vagyok a híve. hogy ne egy-egy jegynek legyen ne­ve, hanem egy-egy névnek jegye. S csupasz nevünk elegáns kártya nélkül, csak úgy, egyszerűen kimondva is figyelmet, elismerést keltsen. Ügy éljünk, dolgoz­zunk akármilyen magas vagy alacsony tisztségben, beosztásban, előkelő vagy alig ismert szakmában, hogy viselkedésünkkel, munkánkkal, eredményeink­kel emelkedjünk az átlag fölé, ne pedig holmi üres külsőségekkel. Köznapi dol­gainkkal teremtsünk ma­gunknak őszinte megbecsü­lést, s ha lehet, mellőzzük a mázt, a díszeket, a ko­molyabb tartalom nélküli villogást. Mert bizonyos, hogy sok­kal szimpatikusabb ez. S sokkal tovább őrzi neve­inket, mint bármilyen kár­tya, amit nyomatunk, osz­togatunk. Gyónt Gyula Gáspár Sándor látogatása a XVI. kerületben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke szom­baton a főváros XVI. kerü­letébe látogatott és felke­reste az Elektronikus Mérő- készülékek Gyárát. A ven­déget az EMG-ben Darvas Dániel, a kerületi pártbizott­ság első titkára, Tódika László a helyi tanács elnö­ke, illetve az üzem párt- szervezetének, társadalmi szerveinek vezetői és gazda­sági vezetői fogadták. Gáspár Sándort tájékoz­tatták a kerület politikai, gazdasági és társadalmi éle­téről. Kiss Jovák József ve­zérigazgató, illetve Rónai Gyula, a pártbizottság tit­kára beszámolt az EMG gaz­dasági munkájáról, eredmé­nyeiről és feladatairól. Egye­bek közt elmondották: a vállalat legkiemelkedőbb fel­adata napjainkban és a VII. ötéves tervben is az elekv ronikai ipar méréstechnikai eszközökkel való ellátása, va­lamint a magyar szerszám­gépipar NC-vezérlők iránti igényeinek maradéktalan ki­elégítése. Gáspár Sándor részt vett és felszólalt az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára kom­munistáinak a kongresszusi irányelveket tárgyaló, párt- bizottság, illetve a XVI. ke­rületi pártértekezletre kül­dötteket választó küldöttér­tekezletén. A pártértekezletekről jelentjük II múlt eredményein és hibáin egyaránt okulva — a jövőről volt szó Megkezdődött a párt kongresszusára való felkészülés egy újabb szakasza, melynek során a nagyüzemek, nagyközsé­gek, nagyobb intézmények pártbizottságainak munkáját ér­tékelni jöttek össze az alapszervezetek küldöttei. A kisebb kommunista közösségek — az alapszervezetek — már meg­vitatták az elmúlt öt esztendő munkájának értékelésekor hogy mi volt jó, min kell javítani, mit kell tovább fej­leszteni, s megválasztották a vezetőségeket is. Most e szü- kebb közösségek küldöttei a nagyobb területeket áttekintő nagyobb feladatokra való mozgósításra hivatott párt bizott­ságok beszámolóit hallgatták meg, észrevételeikkel, javas­lataikkal segítséget nyújtva az alaposabb értékeléshez, a jövendő feladatainak jobb felméréséhez. S nem utolsó­sorban épp az elmúlt öt év eredményein és hibáin okulva meghatározták teendőiket a továbbiakban. Abban szinte mindenütt egyértelműen foglaltak állast: a továbbiakban még nagyobb szükség van arra, hogy a kommunisták ne általánosságban beszéljenek teendőkről, feladatokról, gon­dokról, hanem felvilágosító, nevelő, mozgósító munkájuk emberhez szólóbb legyen, vegye figyelembe a kisebb kö­zösségek eltérő problémáit. Munkatársaink az egri pedagógus-pártbizottság, a Finom- szerelvénygyár és Pétervására nagyközség pártértekezleté- ről tudósítanak. Munkássá nevelés — a szocialista hazafiság szellemében Az MSZMP Központi Bi- zöttsága az elmúlt év végén népünk kommunistái elé tár­ta a XIII. kongresszus irány­elveit. Az eddig végzett munkáról szóló összefoglalást és a jövő tennivalóira vo­natkozó javaslatokat me­gyénk pártalapszervezeteire is megvitatták, így az egri oktatási intézmények közös­ségei is. A város pedagógusai az elmúlt szombaton tartot­ták pártértekezletüket, amelynek napirendi ,pon- jaiiban beszámoló szerepelt az eddig végzett munkáról. Elmondták véleményüket a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatosan, megválasz­tották az egri pedagógus­pártbizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. Kiss József, a testület titká­ra köszöntötte a résztvevő­ket, köztük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság titká­rát. Majd az ülés levezető elnöke Koós József né, az 5- ös számú általános iskola igazgatója felkérte a városi pedagógus-pártbizottság tit­kárát, tartsa meg beszámo­lóját. A testületet megalakulása. 1980 májusa óta az a cél­kitűzés vezette, hogy szemé­lyes, jó elvtársi kapcsolatot alakítson ki a pártalapszer- vezeték vezetőségével, s ha­tározataival ráirányítsa a figyelmet a soron következő feladatokra. A beszámolási időszakban emelkedett a tartalmi munka színvonala, javult az alapszervezetek ne­velő-propaganda tevékeny­sége. nőttek a párttagokkal szembeni elvárások: Mind nagyobb szerephez jut a vá­ros Oktatási intézményeiben folyó eszmei-politikai neve­lőmunka, a világnézet for­málása. A szocialista tudat formálása elsősorban az ál­talános és a szakmai mű­veltség emelésének folyama­tában, az elméleti és gya­korlati oktatás keretében megy végbe. Az 1972-es ok­tatáspolitikai határozatnak megfelelően a világnézeti nevelés a személyiségformá­lás alapvető feladata. A ta­nítási órákra, a tanórán kí­vüli nevelőmunka területére szóló tennivalók, a szülői választmány, az intézmények külső kapcsolattartásából adódó lehetőségek megítélé­se reális, alapvetően jó Az iskolában mindazon eredmények, gondok fellel­hetők, amelyek társadal­munkban jelen vannak. A pártalapszervezetek és a tantestületek ezt felismerik és a ténnyel számolnak. A tantestületek tagjainak dön­tő többsége fő feladatának . tekinti olyan iskolai légkör kialakítását, amely lehetővé teszi az eszníei-politikai ne­velés magasabb szintre eme­lését. Ám a továbbiakban jobban be kell vonni a ne­velőket az ideológiai nevelő- munkába, konkrét felada­tokkal ellátni az Oktatási Igazgatóság különböző tan­folyamain részt vett tanító­kat és tanárokat. Az okta­tási intézmények célja, hogy a gyermekek a demokratiz­mus elvét megismerve, az iskolából kikerülve a gaz­dasági. termelési prohlémák megoldásához indíttatást kapjanak. Az iskolák pártalapszerve- zetei figyelemmel kísérik az úttörőcsapatok és a KISZ- szervezetek munkáját. Döntő többségük sokoldalúan moz­gósít, gazdag programot va­lósít meg. A pártszervek a korábbinál rendszeresebben foglalkoztak a közoktatás fejlesztésének feladataival. Egerben a személyi és tár- (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents