Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. február 27., szerda Az Eger Sportegyesület fejlődőképes, erős sportkörré vált Vezetőségválasztó küldöttközgyűlés a megyeszékhelyen Mint arról már röviden beszámoltunk, hétfőn este Egerben, a városi tanács nagy tanácstermé­ben rendezte meg vezetőségválasztó küldöttköz­gyűlését az Eger Sportegyesület. Az elnökségben helyet foglalt Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke, Kalmár Imre, az egri városi pártbizottság titkára, Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság első titkára, dr. Jenes Pál, az SZMT titkára, dr. Csil­lag Béla, az OTSH képviselője, Kovács János, a megyei testnevelési és sporthivatal vezetője és Pető Miklós, az egri városi sportosztály vezetője. A megjelenteket dr. Varjú Vilmos, a közgyűlés levezető elnöke üdvözölte, majd Szölgyémy Fe­renc, az ESE ügyvezető elnöke tett szóbeli kiegé­szítést az írásos elnökségi beszámolóhoz. Az ügyvezető elnök, Szölgyé my Ferenc a beszámolóhoz Mindkét előterjesztés hang­súlyozta, hogy a sportkör eredményei, gazdasági sike­rei. ezen belül a minősített sportolók számának jelentős növekedése, a csapatsport- ágak, elsősorban a labdarú­gás és a vízilabda országos sportközvéleményt is for­máló sikerei mutatják, hogy az ESE fejlődőképes, erős sportkörré vált megalakulá­sa óta. Az elért szakmai ered­mények stabilizálásával vár­hatóan nagyobb mértékben tudják kivenni részüket a magyar sportélet nemzetközi sikereiből, elősegítve ezzel a sportmozgalom egri céljai­nak eredményes megvalósí­tását. A sikerek ismereté­ben most már elmondható, hogy érdemes volt többet vállalniuk, jelentős emberi energiát és anyagiakat ál­dozni, mert csak így halad­hatták meg eredményeik a várt és tervezett szintet. A közös munka sikerei érezhe­tően áthatották az egyesü­let minden tagját, de Eger város, sőt egyes esetekben az egész megye lakosságá­nak az ESE-ről alkotott vé­leményét is pozitívan for­málta. Nem véletlen, hogy a munkát támogató gazdálko­dó szervezetek és szurkolók alkotta tömegbázisuk jelen­tősen tovább szélesedett. A működés stabilitását ma is a politikád és az állami szer­vek — bázisvállalatok — el­vi és anyagi támogatásai je­lentik, de elképzelhetetlen lett volna a lakosságtól és a sikerek hatására év köz­ben betársuló újabb gazda­sági egységektől származó bevételek nélkül eredmé­nyességük fokozása. A reális tervek mellett több dédelgetett elképzelésük is megvalósult. A sportveze­tők és szakemberek kezé­ben növekedett a rendelke­zésre álló eszköz. Fokozó­dott az egyesület értéktartó ereje, több élsportoló le­mondott távozási szándéká­ról, ugyanakkor folytatódott a korábban náluk nevelt játékosok visszaáramlása. Igazolódott az is, hogy a lab­darúgók NB I-be jutása in­kább előnyös a további sportágak működésére, sem, mint hátrányos lenne. Az országos bajnokságo­kon 201 bajnoki pontot, a minősítő versenyeken 9 fel­nőtt I. osztályú és 34 ifjú­sági aranyjelvényes szintet értek el az egriek. Az 1983. évihez képest a fejlődés el­érte. a 20 százalékot, amely alapján feltétlenül számítani lehet arra, hogy előbbre rang­sorolják az egyesületet az or­szágos értékelés folyamán. A beszámoló, de aszóbeli kiegészítés is ezután a sport­vezetői munkát értékelte, — azt eredményesnek mon­dotta. Az elnökség, az inté­ző bizottság, az ügyvezető apparátus az egyre nehezebb gazdasági körülmények elle­nére megteremtette az ered­ményes működéshez szüksé­ges külső és belső feltétele­ket. Részletesen foglalkozott a beszámoló ezt követően a szakosztályok tevékenységé­vel. Az atlétákról megálla­pította. hogy az éveken át tanúsított bizalmat 21 baj­noki ponttal és 11 aranyjel­vényes szinittel igazolták a nehéz körülmények között dolgozó edzők és sportolók. A birkózók 1983. évi elhatá­rozását komoly tettek és szép eredmények követték tavaly. Az 50 bajnoki pont­nál is többet érnek Faragó József és Szuromi József ifjúsági Európa-bajnoki ered­ményei. A cselgáncs szakosz­tály piramisa évről évre emelkedik Ez a tudatos mun­kát tükrözi. A nőkkel együtt öt aranyjelvényes minősítést szereztek, az fijúsági Kovács Péter és öccse, Sándor több­ször állt a dobogó legmaga­sabb fokán. A karate szak­ág életrevalóságát bizonyít­ja: immár 300 fiatal vesz részt rendszeresen a foglal­kozásokon. A kézilabdázók hosszú bizonytalankodás után kiharcolták az NB I- ben való bennmaradást, ren­dezték soraikat, várható eredményesebb szereplésük. Jó kapcsolatot alakítottak ki a tanárképző főiskolával, s ez a sportág helyi fejlődé­sét serkenti majd. A kosárlabdások NB Il-es helytállásának most is függ­vénye volt a középiskolát befejező sportolók tovább­tanulásának lehetősége. A jó utánpótlásnevelés azon­ban ismét biztosította a szin­ten tartást. A labdarúgók az elmúlt másfél évben meg­mutatták a sportágban rej­lő szépségeket. Kiharcolták az NB I-ben való szerep­lés jogát, a korszerű és igé­nyes szakmai munka remél­hetőleg biztosítja is majd a bennmaradást. Az ugyan­csak elsőosztályú női röp­labdacsapat teljesítette a feladatát, a bennmaradást, és bár egy időben megbomlott náluk a rend, úgy néz ki, soraik rendeződtek. Ezt leg­utóbbi szép győzelmeik is bizonyítják. A ritmikus sportgimnasztika eredmé­nyeivel jelentősen hozzájá­rult a sportkör minősítési mutatóinak javításához. A 'létesítményfeltételek fejlő­désével ez a sportág az ESE egyik legerősebb egyéni sportága lehet. Az OB II-es sakkcsapat negyedik helyezé­se, Forgó Éva nyílt bajnoki győzelme és Mészáros And­rás FIDE-mesteri címének megszerzése tartozik legna­gyobb sikereik közé. A te­niszezők lehetőségei az észa­ki sporttelepen elkészült há­rom pályával bővültek, és ezzel enyhítették a megnö­vekedett tömegigények miat­ti gondokat Az utánpótlás­nevelés jó, ezért várható, hogy Miskolczi Ágnes vidéki bajnoki eredményeit mások is követik Teljesítette tervét az úszó- szakosztály is. Változások történtek a szakemberállo­mányban. s ez eredménye­sebb munkára serkentette a szakosztály tagjait. Az ered­mények közül Póhl Anett, Barta Mónika és Fodor Ág­nes a nemzetközi porondon elért sikerei a legjelentőseb­bek. A vízilabdázók az el­múlt másfél évtized messze legeredményesebb évét zár­ták. A felnőtt csapat ősszel a harmadik helyen végzett, várható, hogy dobogós is marad. Az ifjúságiak tehet­ségét az ÓIK ezüstje és baj­noki bronzérme bizonyítja. A sportolók közül Áncsán András a felnőtt, Bíró At­tila a junior, míg Denk Zol­tán az ifjúsági válogatott ke­ret tagja lett. A vivők tel­jesítményének értékét növe­li, hogy a szigorított köve­telmények ellenére a férfi kardcsapat helytállt az OB I-ben és a női tőrözők is feljebb kerülitek. A megújult szakmai munkát igazolja Kovalkovits István I. osztá­lyú minősítése és három fia­tal meghívása az utánpótlás válogatott keretbe. A beszámoló dicsérő han­gon szólt az egyesület és az iskolák közötti kapcsolat el­mélyüléséről, megemlítve azt is viszont, hogy ezen a te­rületen további teendők vár­nak egyesületükre. A szabad idős és tömegsport tevékeny­ségükben leginkább az ön­költséges tanfolyami rend­szer fejlődött ugrásszerűen, több mint 1500-an sportol­nak így rendszeresen. A nyílt ifjúsági sportnapjaikat KISZ- bizottságuk irányítja, ren­dezvényeik valóságos tömeg­fesztiválnak számítanak. Ter­mészetesen, mint ahogy erre a beszámoló is felhívta a figyelmet, az elért eredmé­nyekkel nem lehetnek túl­zottan megelégedve és nem is adhat önelégültségre okot. Bőven vannak még gond­jaik, amelyek megoldása hozzáértést és komoly erő­feszítéseket kíván vezetőtől, edzőtől és sportolótól egy­aránt. Az ügyvezető elnök szó­beli kiegészítése után Agár­di István, a számvizsgáló bi­zottság elnöke tett jelentést az egyesület pénzügyi gaz­dálkodásáról. Ezt követően a beszámolók fölött nyitottak vitát. Dr. Domán László, a lab­darúgó-szakosztály elnöke hozzászólásának elején hang­súlyosba, hogy egy város megítélésében a sportjáról al­kotott vélemény is számít. A kedvezőbb kép érdekében az elmúlt évek eredményei­vel sokat tétit az Eger SE is. Az ügyvezetés színvonala­sabb tevékenységével, vala­mint a létesítményhelyzet fokozatos javulásával továb­bi előrelépés remélhető. Az NB I-es labdarúgócsapat nagymértékben növelte az egyesület bevételi forrásait, ezért a bennmaradás nem­csak a szakosztály érdeke. A röplabda-szakoszitály ve­zetője, Villangó Pál elmond­ta, hogy az NB I-es női csa­patnál az egység, az ered­ményesség érdekében meg­teremtik a rendszeres klub­életet. a heti értékelésit,, a mérkőzések képmagnós elem­zését. És a játékosok akarati tulajdonságainak fejleszté­séről sem feledkeznek meg. Molnár István, a ritmikus sportgimnasztika szakosz­tály elnöke pontokba foglal­va a céljaikról vallott. Sze­retnénk stabilizálni a ver­senyzőgárdát, gondot fordí­tanak az utánpótlásnevelés­re, a tanulás és az edzések összhangjára, az összehan­golt, színvonalas edzői tevé­kenységre. A sikerek záloga­ként azonban a mostaninál megfelelőbb létesítmény­feltételeket remélnek. Dr. Sike József vízilabdá­zó a sportolók szabad idejé­nek aktív eltöltését, még­hozzá tanulással való ki­használását ajánlotta tár­sainak. Egy másik témát fűz szóbeli kiegészítést érintve kiemelte, hogy sze­rinte helytelen az a nézet, amely szerint a sportolóktól előbb az eredményeket vár­ják, s erre adnak majd tá­mogatást. A vízilabda-csa­patnál bebizonyosodott, hogy a megfordított sorrend, vagyis az igényes segítés ha­mar meghozta az előrelépést. Galambos Sándor atlétaed­ző elismerte ugyan, hogy ja­vult a sportág helyzete Eger­ben, a tehetségekre való oda­figyelés, ám jócskán vannak még gondok. A főiskola új létesítménye ,részben enyhít a problémákon. A várt, jobb eredmények nélkülözhetetlen „kelléke” egy bázisvállalati háttér, s társadalmi vezetés. Dr. Jenes Pál, az ESE Baráti Kör elnöke ezen a fó­rumon is megemlítette, hogy a sportolók támogatására mintegy 750 ezer forintot biztosítottak. Működésükkel tovább kívánják növelni az Eger SE értékmegtartó erejét, ehhez újabb intézmé­nyek, vállalatok, pártoló ta­gok beszervezését tervezik. Kalmár Imre, az egri váro­si pártbizottság titkára a vi­tában elhangzott hozzászólá­sában megerősítette, hogy a piros-kék színeket viselő egyesület sportolóit, szakem­bereit, sportvezetőit az elhi­vatottság jellemzi, az elmúlt időszakban a szakosztályok­ban fegyelmezett, felelősség- teljes munka folyt. A küldöttközgyűlés a vi­ta után a beszámolót, az elhangzott kiegészítéssel, a számvizsgáló bizottság je­lentésével együtt elfogadta, megszavazta. A napirend sze­rint ezt követően Kántor Im­re, a jelölő bizottság elnöke ismertette, megvitatásra bo­csátotta az új vezetésre tett személyi javaslatokat. (Meg­tudhattuk egyebek mellett, hogy 1985-től az intéző bi­zottság helyett 27 tagú el­nökség működik, a korábbi alelnöki tisztek helyett két elnökhelyettesi funkció lesz.) A szavazás előtt dr. Varjú Vilmos a lejárt mandátumú tisztségviselők nevében mon­dott köszönetét, majd az előírásoknak megfelelően megválasztották az Eger Sportegyesület új társadalmi és ügyvezetését, a szakosztá­lyok vezető tisztségviselőit. Az Eger SE társadalmi el­nökévé dr. Varjú Vilmost, az egri városi tanács elnö­két választották. Elnökhe­lyettesek: Kalmár Imre, az egri városi pártbizott­ság titkára, Békési József, az egri városi tanács ál­talános elnökhelyettese. Ügy­vezető elnök Szölgyémy Fe­renc, ügyvezető elnökhelyet­tes Boros Zoltán. A küldöttgyűlés jutalma­zásokkal zárult. Odaítélték a Jó tanuló, jó sportoló cí­met, a lányoknál Barta Mó­nika úszó, a fiúknál Kovács Péter cselgáncsozó érdemelte ki az elismerést. Budavári Sándor Fazekas István A küldött­közgyűlés részt­vevőinek egy csoportja (Fotó: Szántó György) SZÁMÍTÓGÉPES ELŐREJELZÉS Újabb Honvéd­bajnokság Az Eger—Videoton mér­kőzéssel pénteken kezdődik az 1984/85. évi labdarúgó NB I. 120 találkozóból álló tavaszi idénye. Június 1-ig bezárólag 240 pont a tét. Az őszi idény után — csakúgy, mint egy évvel ko­rábban — a Videoton, állt az élen, s végül a Bp. Hon­véd nyerte a bajnokságot. Most újra a Videoton rajtol a legelőkelőbb helyről, de kérdés, megmarad-e a baj­noki címet jelentő pozíció­ban? Egyáltalán, melyik csapat lehet a bajnok, mi­lyen sorrend alakulhat ki? Boskovics Jenő, az MTI főmunkatársa az elmúlt esz­tendőben is az Oriont kér­te fel, hogy számítógépeinek segítségével próbálja „meg­jövendölni” a végeredményt. Az újabb tavaszi rajt előtt is működésbe léptek a szá­mítógépek. Az alábbi értékeket vet­ték alapul: csapat, taktikai, harcossági, erőnléti, megle­petéskészség, döntésre képes játékosok, erő támadásban és védekezésben, különböző lehetőségekben, milyen az önbizalom, a sportszerűség — és így tovább. A számítógép az elmúlt esztendőben telibe találta, hogy a Bp. Honvéd 45 pont­tal nyeri a bajnokságot. Csak azt nem kalkulálta be, hogy a végén 6 pontot le­vonnak az így is győztes kispesti együttestől. Az Orion gépei ismét a Bp. Honvéd első helyét jósolják — nagy küzdelem után, egy pont előnnyel a most élen álló Videoton előtt. Több változás lehetséges a jelenlegi táblázaton. így dobogóra kerül a Rába ETO, és lecsúszik onnan a Deb­recen. Négy helyet megy előre a Tatabánya, hármat csúszik vissza a Haladás. A Csepelnél is három hely változik — visszafelé. A számítógép szerint bravúro­san szerepel majd a SZEOL AK, de óriási őszi hátrá­nyát nem tudja ledolgozni, és az Eger társaságában ki­esik. A komputer természetesen csak játszik a számokkal, az igazi játék és a valódi vég- ■ eredmény kialakítása már­cius 1. és június 1. között a 16 csapat játékosaira vár. A bajnokság „végeredmé­nye” az Orion komputerei szerint (az „A” oszlopban a végső pontszám, a „B”-ben a jelenlegi pontszám talál­ható, a „C”-ben a szubjek­tív értékek összessége, a „D”-ben az ősz és a tavasz viszonyítása, az „E”-ben pe­dig a fejlődés vagy vissza­esés aránya) : „A” »*B” „C” n** .,E” 1. Bp. Honvéd 40 20 38 41 42 2. Videoton 39 22 39 39 40 3. Rába ETO 35 18 35 37 33 4. Debrecen 34 20 32 39 32 5. Zalaegerszeg 32 17 31 36 29 6. Tatabánya 32 15 30 31 34 7. MTK-VM 31 16 31 34 29 8. C. Dózsa 30 15 31 27 32 9. Haladás 29 16 32 33 23 10. Pécs 28 14 29 30 26 11. Vasas 27 1|2 25 25 32 12. Csepel 27 15 31 27 23 13. Békéscsaba 27 12 23 21, 36 14. Ferencváros 24 12 25 27 20 15. Eger 23 12 24 24 19 IC. SZEOL AK 22 ? 4 24 9 31.

Next

/
Thumbnails
Contents