Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-26 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 47. szám ARA: 1985. február 26., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Iparosbecsiilet Ontalan hangoztatjuk, milyen fontos szerepe van a magánki siparnak jelenünkben. A lakossági szolgáltatás magas hányadának szintje, minősége múlik rajta falun, városon. És emiatt az sem közömbös, hogy ez a kisipari tevékenység miként illeszkedik környezetébe, milyen morállal igyekszik megfelelni a kívánalmaknak. Pontossága, tisztessége ugyanis kihat a társadalom, az emberközösségek hangulatára, a különböző ipart űzők tábora ezáltal méretik meg a közvélemény színe előtt. Fentiek kapcsán újabban aggályaim támadtak. Hallottam családi ünnepről, esküvőről, amikor a fiatal pár egybekelésének soha vissza nem térő hangulatát, melegségét az tette tönkre, hogy a különben jól képzett szabómester nemcsak az apa, hanem a vőlegény öltönyét sem készítette el az ígért időre, hanem különböző tartozékok hiányára való hivatkozással az ünnepi esemény után szállította le a ruhákat. Majd ő háborodott fel, amikor a vitt I szövetből készített, s valóban mesterdarabok mun- kakölitségének jogosságát vitatta vele a család. Nem kell messzire menni Hatvantól egy olyan esetben sem, midőn megállapodás. benne megfogalmazott szankció kötötte a harmadmagával dolgozó, állítólag „aranykezű” műbútorasztalost. Munkájuk összhangjától, szervezettségétől függött csak az öregek napközijének avatása. Am ez a kedves aktus heteket „csúszotta mester és társai felelőtlenségén. Üres szobákba, társalgóba senki nem invitál vendéget. Azért sem kell átlépnünk a megyehatárt, hogy elítéltessék egy kőfaragó kisiparos, aki telephelyén a Városgazdálkodási Vállalat jóindulatú támogatását is élvezve t_ fungál, utóbb mégis igaztalanul hagyta ezt a céget ócsárolni, továbbá erősen lejáratta a kisiparosok helyi szervezetét minősíthetetlen magatartásával. Ugyanis fölvette bár egy temetkezési hely előkészítésével összefüggő munka előlegét, de hiába ott a pap. a kántor, a műszolok koszorúja, harmadik nekirugaszkodásra tudták csak lefolytatni a szertartást, elhantolni a nagymamát, persze a.z egész rokonság felháborodása, s gyászának megcsúfolása közepette. Nem kívánok mindenkit egy kalap alá vonni, hiszen a kisiparosok zömére nem ez a fajta magatartás jellemző. De az idézett esetek figyelmeztetnek és a vétkes megítélése, elmarasztalása mellett fölvetik a KIOSZ helyi, netán megyei szervezetének a felelősségét is. Arra intenek továbbá az észlelt disszonanciák, hogy mind a szervezet vezetőnek, ; mind a felügyeletet gyakorló hatóságnak következetesebben kell azok körmére nézniük, akik felelőtlen magatartásukkal a becsülettel helytálló kisiparosság egészén, annak tisztességén ejtenek csorbát. Moldvay Győző Nagy János nyitja a műtrágyaszórásra induló gépek sorát Fagyos gondok, javuló feltételek a hatvani Lenin háza táján Nem mondhatni, hogy a tízezer hektáros hatvani Lenin Termelőszövetkezet háza táján túlontúl nagy nyugalom uralkodik a sikeres zárszámadás lezajlása után, amikor is arról adott számot Vágó József elnök, hogy okszerű gazdálkodással a kevesebb termelési értékből — 409 millió forint! — kétszer annyi nyereséget produkált a szövetkezet, mint az előző esztendőben. Mi okozza az utóbbi hetek, napok felfűtött, Olykor ideges hangulatát? Szinte mindenki a kemény, elhúzódó télre utal, amely valameny- nyi fronton megnéhezíti a közös gazdaság életvitelét. Elsőként ott a megduplázódott energiafogyasztás ! Január elejétől csak fűtőolajból 7 ezer liternyit használtak fel a műhelyek a különböző istállók, ólak fűtésére, miköziben megtörtént, hogy a hideggél érkező szélvihar összeszaggatta a kökényesi baromfitelepet tápláló vi 1 lány hálózatot. Az emiatt bekövetkezett áramkiesés 54 ezer csirke megmaradását veszélyeztette, és az éjfélkor mozgósított 20 főnyi gondozógár- dának öt órán át kellett aggregátorral működtetnie a meleget biztosító motorokat. Az állatgondozók mindmáig naponta megküzdenek a sertéstelep és a tehenészet kellő ellátásának gondjaival is. A nagy hidegben befagytak, s zétdur rantak a vezetékek, a víztárolók, lehetetlenné téve a különböző tápszerék keverését, a jószágok rendszeres itatását. És bizony majdhogynem csákány szükségeltetik az erjesztett, szinte csonttá fagyott takarmányfélék adagolásához, szétosztásához. Még az a szerencse, hogy eddig valamimé állatbetegség nem ütötte fel a fejét a mostoha istállózási viszonyok közepedte. Nagyon nehezen indult be a „tavaszinak” nevezett gépjavítás is a kerekharasz- ti üzemben, mert egyrészt akadozott az alkatrészbe- szerzés, a nagyobb masinák hibáihoz pedig hozzá sem nyúlhatnak a szerelők megfelelő méretű műhelycsarnokok hiányában. A hatalmas, drága monstrumok így dideregve, szabad ég alatt várják az idő jobbra fordulását. Egyébként Nagy János erőgépvezetőt sem irigyelhettük kint jártunk alkalmával. Egy műtrágyával megrakott Tornádót vontatva vágott neki a he- nédi határnak, s miként megjegyezte: jól hasznosul ugyan a hóra szórt tápanyag, csak a vezetőfülkén ne húzna át óraszám a dermesztő február végi hideg. Sikerült tegnap szót váltanunk Pete János elnökhelyettessel is, aki az elhúzódó tél, a kettős fagyhulláim közvetett kártételeiről tájékoztatott bennünket. Ahogy elmondotta, különösen a jugoszláv búzafajták vetése sínylette meg a nagy hideget, s a kutatóintézetek minősítése alapján ezer hektárra taksálható a kenyérgabonában keletkezett károsodás. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy többfelé kellő hátakaró mérsékelte a fagy erejét. „Kifújt” viszont annak a tíz vagon káposztának a fele, amelyet a gödöllői áfész szerződött le még az őszön. BeszaUmázták, letakarták ugyan a prizmákba rakott zöldséget, de ka gondolta akkor, hogy mínusz 24—25 fokos hideggel köszönt ránk az 1985-ös esztendő. Antiikor a távolabbi kilátások felől kértünk véleményt az elnökhelyettestől, akként nyilatkozott, hogy Hatvan, Heréd, Boldog, Kökényes térségében, de talán megyeszerte is két-há- romhetes eltolódás várható mind a talajelőkészítés, mind a különböző szántóföldi kultúrák művelése, kifejlődése tekintetében. Ez pedig annyit jelent, hogy március—április téijáln igen összetorlódnak majd a mezőgazdasági tennivalók, s amíg most sokszor tétlenségre kényszerülnek az emberek, akkor duplán rá kell hajtaniuk a munkára. Sali Lajos szinte elvész a „RAV” mélylazító szerkezetében (Fotó: Szabó Sándor) Aczél György köszöntése Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a munkásmozgalom régi harcosát, párttagsága 50. évfordulója alkalmából hétfőn Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A köszöntésnél jelen volt Tétényi Pál, a Központi Bizottság osztályvezetője. Lázár György fogadta Svatopluk Potácot Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Svatopluk Potácot, Csehszlovákia miniszterelnök-helyettesét, a csehszlovák állami tervhizottság elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Faluvégi Lajos miniszterelnök- helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, és jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. MÁRCIUSBAN SZÁMÍTÓGÉPES TANFOLYAM Tapasztalatcsere Gödöllőn Állattenyésztők szakmai továbbképzése Hevesen A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, az Agrár- tudományi Egyesület Heves megyei Szervezete, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a TESZÖV és o Gödöllőd Állattenyésztő Vállalat Eger— füzesabonyi Állomása szakmai .tanfolyamot szervezett a hevesi mezőgazdasági munkástovábbképző intézetben. Ezen. több mint félszáz állattenyésztőt a legaktuálisabb szakmai-politikai kérdésekről tájékoztatták, Dr. Csomós Zoltán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese állattenyésztésünk helyzetét, gondjait elemezte Dr. Gyulai György, a Magyar Mezőgazdaság című folyóirat rovatvezetője agrártermelésünk idei, feladatait vázolta. Kovács Sándor, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának megyei igazgatója az új vállalatvezetési és keresetszabályozási formákról beszélt. Dr. Bíró István, az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet főigazgató-helyettese tenyésztésitől itikánk időszerű kérdéseiről, dr. Babai Mihály, az intézet főosztályvezetője pedig az iparszerű sertéstenyésztést elősegítő hazai fajtókról szólt. Dr. Dohy János, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára a genetika szerepét, a modern tenyésztési eljárásokat ismertette. Jurányi János, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezető- helyeftese gazdaságpolitikánkról, szűkebb hazánk idei terveiről .tartott előadást. Dr. Schmidt János tanszékvezető egyetemi tanár, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem. Mosonmagyaróvári Karának, dékánja pedig a fehérjetakarékos takarmányozás lehetőségeit méltatta. A részt vevő szakemberek találkoztak a Borsod megyei, valamint a Közép- magyarországi Tejipari Vállalat egri, illetve gyöngyösi üzemének vezetőivel is. Tájékozódtak a minőség szerinti tejátvétel tapasztalatairól. Ezenkívül ellátogattak a Gödöllői Állattenyésztő Vállalathoz is, ahol dr. Lengyel Gyula igazgató és munkatársai bemutatták a központi telepen lévő, nagy értéket képviselő és különböző hasznosításra tartott szarvasmarhákat. Bejelentették, hogy márciusban és áprilisban a TIT Heves megyei Szervezete, valamint a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat Eger—füzesabonyi Állomása a megye üzemeiben dolgozó állattenyésztő szakembereknek személyi számíitógépkezelői tanfolyamat is szervez. A Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjévei tüntették ki Oso Väinölät, Finnország budapesti nagykövetét. A képen Losonczi Pál átnyújtja a kitüntetést (Népújság telefotó — MTI — KS) Iparunk 40 éve Konferencia Budapesten Március 5-én és 6-án a Budapest Kongresszusi Központban Iparunk 40 éve címmel konferenciát rendez az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és az OKISZ. A tanácskozáson — amely a felszabadulási évforduló megünneplésének egyik fontos eseménye — előadások hangzanak el a gazdaság és ezen belül az ipar fejlődéséről, a világgazdasági környezet változásáról, a tudományos-műszaki haladásról, a tervezés, az irányítás é> a szabályozás fejlesztéséről. A konferencián a gazdaságpolitikai, az ipar, a műszaki és a tudományos élet vezető személyiségein kívül részt vesznek a legjelentősebb magyar gyárak, üzemek egykori és mai vezetői, szakemberei is. Az eseménytől a rendezők hasznos tapasztalatcserét várnak, s azt, hogy a konferencia segíti majd a magyar ipar előtt álló jelentős feladatok gyorsabb, hatékonyabb, megoldását.
