Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 46. szám 1985. február 25., hétfő ARA: MO FORINT A RARTÉRTEKEZLETEKROL JELENTJÜK Öt év eredményeiről és a jövő feladatairól tanácskoztak Eger és Gyöngyös kommunistáinak küldöttei A megyeszékhelynek meghatározó szerepe volt és van... Az MSZMP XIII. kongresszusára való készülődés jegyében, a hét végén országszerte tovább folytatódtak a pártértekezletek. Eger és Gyöngyös kommunistáinak küldöttei szombaton, február 23-án adtak számot az elmúlt öt esztendő munkájáról és határozták meg a jövőre szóló feladatokat. Munkatársaink e két fontos politikai eseményről számolnak be tudósításaikban olvasóinknak. Németh László szóbeli kiegészítését tartja A megannyi történelmi érdekességgel és nevezetességgel gazdag Eger városának és a közigazgatásilag hozzá tartozó települések — a volt egri járás falvainak, községeinek — több mint 9800 párttagjának küldöttei február 23-án, az Egri Dohánygyár kultúrtermében tartották meg pártértekezletüket. őszintén és kritikusan mérlegelték az MSZMP XII. kongresszusa óta végzett munka eredményeit, nyílt eszmecserét folytattak a gondokról, a munka fogyatékosságairól, meghatározták a legfontosabb helyi tennivalókait és véleményt mondtak a közelgő XIII. pártkongresszus irányelveiről. A küldötteket, a felsőbb pártszervek képviselőit — közöttük Vaskó Mihályt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, Barta Alajost; az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkárát, a városi párt-végrehajtóbizottság tagjait — Németh László, a városi párt- bizottság első titkára köszöntötte, majd Pócs János városi titkár elnökletével megkezdték eszmecseréjüket a küldöttek. Az MSZMP Eger városi Bizottságának írásos dokumentumaihoz — amelyek a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a további célkitűzésekről és feladatokról, valamint a XIII. kongresszus irányelveivel kapcsolatos vitákról készültek — a végrehajtó bizottság megbízásából Németh László első titkár tett szóbeli kiegészítést. Mint a pártbizottság írásba foglalt véleménye és a szóbeli kiegészítés is megerősítette: a városi pártbizottság illetékességi területe Eger városra és 48 községre terjed ki. A városi népesség számszerű növekedése, a más településekről Egerbe költözők viszonylag nagy számából adódik. A kistelepülések elöregedését és az ott jelentkező né- pességszám-csökkenást nem sikerült megállítani. Több váro6 környéki községbe viszont megkezdődött egy mérsékelt visszaköltözés. A köz- igazgatási .területen 60 700 aktív kereső van, akiknek 56 százaléka munkás, 10 A> egri pártértek esi ét elnöksége (Fóti: Perl Márton) százaléka szövetkezeti paraszt, 30 százaléka szellemi foglalkozású, 3,3 százaléka kisárutermelő-kiskereskedő. A termelőszövetkezeti parasztsághoz tartozók létszáma folyamatosan csökkent. A közös gazdaságokban dolgozók szakmai és politikai műveltsége—növekedett. Túlnyomó többségük elfogadja a párt politikáját és cselekvőén részt vállal annak megvalósításában. Egyes csoportjaikban változatlanul megtalálható a túlzott szerzésvágy, a szellemi, kulturális értékek lebecsülése. A szellemi foglalkozásúak között az értelmiségiek aránya nőtt, az ügyviteli dolgozóké csökkent. Többségük azonosul szocialista céljainkkal, alkótóan részt vesz az építőmunkában. A társadalomban, a termelésben elfoglalt helyük szerint differenciáltan, de sokan részt vesznek a munkahelyi kollektíva nevelésében, a közéletben. A tanácsok meghatározó tényezői működési területük társadalmi-gazdasági fejlődésének. A beszámolási időszakban kétmilliárd forint értékű fejlesztést valósítottak meg. Növekedett a helyi tanácsok önállósága és felelőssége. valamint népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepük. A különböző tanácsi testületekben 809 tanácstag végzi munkáját. Szervezőmunkájukat dicséri, hogy a társadalmi munka évente jelentős mértékben növekedett, értéke meghaladja a 211 millió forintot. Ezt követően a gazdasági építőmunka és az életszínvonal alakulásáról cseréltek véleményt a küldöttek. Valamennyien megerősítették, hogy a gépipari ágazatban a termelési érték dinamikusan nőtt. Négy év alatt a Mátra vidéki Fémművekben 25 százalékkal, a Finomszerel- vénygyárban 42 százalékkal lett nagyobb, a Csepel Autógyár 3. sz. gyárában pedig megduplázódott a termelési érték. Az ágazat fontosabb egységei céltudatos intézkedések sorozatával alapozták meg a piaci pozícióikat. A Finomszerelvénygyár további licencvásárlásokkal és a termelés korszerűsítésével világszínvonalon gyárt pneumatikus automatikaelemeket, gyártmányfej lesztésének eredményeként pedig háztartási hűtőszekrény motorkompresszoraival az európai élmezőnybe tartozik. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek belső tartalékaik jobb feltárásával, hatékonyabb szervezőmunkával, eredményesen gazdálkodtak. A mezőgazdasági alaptevékenység legjelentősebb ágazata területünkön a szőlőtermelés, amellyel hét termelőszövetkezetben foglalkoznak, összesen 2000 hektár termőterületen (Eger, Ostoros, Andornaktálya, Eger- szalók. Verpelét. Egerszólát, Kerecsend). Nagyrészt ezek képezik az egri történelmi borvidéket. A „bikavérprogram” keretében telepített szőlőültetvények nagy része már termőre fordult. Az ültetvények minőségi összetétele, kora, termőképessége javult. A termelési színvonal jelentősen fejlődött, az átlagtermések minden évben meghaladták a nyolc tonnát hektáronként. A lakásépítés területén elmaradtunk a tervezettől. Az Egerben tervezett 3760 darab lakásból 2553 átadására lehet számítani. Lemaradás van mind a célcsoportos és a szövetkezeti formában épülő lakásoknál, mind pedig a családi házak területén. Kedvező viszont, hogy a megépült lakások több mint fele 2, 3, illetve több szobás és magasabb komfortfokoza- túak. A tervtől való lemaradás egyik oka, hogy a magas lakásárak miatt csökkent a fizetőképes kereslet. Ezt követően az ideológiai és a kulturális munka eredményeiről és feladatairól esett szó: A Xll. kongresszus óta tovább emelkedett a párt-, állami és tömegszervezeti oktatásban az ideológiánkkal foglalkozók száma, javult a marxista—leninista nevelés, de az ismeretek alkotó hasznosítása még elmarad fejlődésünk jelenlegi követelményeitől. A pánt-propagandamunka erőfeszítései érzékelhetők a párttagság eszmei-politikai nevelésében. A tudatosabb felkészítőmunka hatására emelkedett a propagandamunka színvonala, gyakoribbá váltak a gazdasági, ideológiai témákkal foglalkozó párbeszédek, viták. Mindezek ellenére gond továbbra is, hogy a propaganda nem kielégítő ütemben zárkózik fel a változó körülményekhez. Az országos társadalmi és politikai, gazdasági kérdésekkel való foglalkozás mellett nem kaptak kellő figyelmet a közösségek, az egyének gondjai, az emberi magatartás morális problémái. Gyakori még — különösen a tömegpropagandában —, hogy az oktatás leszűkül eszméink, politikai céljaink ismertetésére, illetve a napi kérdések megválaszolására, de nincs elég ösztönzés a vélemények ütköztetésére, a szemlélet- és magatartásformák változtatására. Végezetül a párte, a társadalmi szervezetek munkáját értékelték a küldöttek. Az írásos dokumentumok és a szóbeli kiegészítés fölötti vitában 25-en mondták el véleményüket, 12-en pedig írásban adták át hozzászólásukat Vágó Ferencné munkás (Mátra vidéki Fémművek) a párttaggá nevelés fontosságáról, e nagy felelősséggel járó. folyamatos munka követelményeiről szólt. Kaszab Balázs tsz-elnök (Pétervására) a kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezetek — Szajla, Lelesz, Istenmezeje, Pétervására — tevékenységét értékelte. Kócza Imre vezérigazgató (egri Finomszerelvénygyár) a vállalat kiemelkedő termelési sikereiről szólt — exportjukat 43, termelékenységüket 56 százalékban növelték az elmúlt öt év alatt. Majd azt fejtegette és konkrét példákkal bizonyította, hogy a jelenlegi szabályozó- rendszerben nagyon sok a fék és változatlanul gyakran kerülnek az itthoni és a külföldi partnerek előtt is azért kellemetlen helyzetbe, mert a honi üzemek nem szállítják le határidőre még a világ valamennyi piacán eladható termékeikhez szükséges alapanyagokat sem. Ágh Csilla főiskolai hallgató (Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola) véleménye szerint, a fiatalok tudatformálásában a KISZ-nek az eddiginél is hatékonyabb és szervezettebb támogatást kell adnia. A pártról még mindig keveset tudnak a hallgatók — mondotta. Fdbrtné Dobat Ilona párttitkár (Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat) az ágazat megyei munkájáról, az olcsóbb lakásépítés lehetőségéről beszélt. Nagyobb felelősséget kért a tervezőktől, a bonyolítóktól, ösztönzőbb érdekeltségi rendszert az építtetők, valamint az építők számára egyaránt. Bejelentését, amely szerint a vállalat egy kommunista műszak értékét az egri tanuszoda felépítésére ajánlja fel, vastaps követte. Dr. Varjú Vilmos, Eger város Tanácsának elnöke, a tanácsi munka önállóságának lehetőségeit és fogyatékosságait tette többek között szóvá. Az igények számbavételénél nincs baj az önállósággal, az anyagi javak felhasználása azonban már korántsem csak a tanácsokon múlik. S miért épült kevesebb lakás a tervezettnél az eltelt öt évben? Többek között azént — válaszolta —, mert az előkészítő munkálatok jóval később indultak el a megyeszékhelyen, mint a megépítendő lakások számának meghatározása. Mindezekből tanulva — mondatta a továbbiakban —, a realitásokhoz közelebb álló tervkészítésre lesz, illetve van szükség. Végezetül jogos büszkeséggel szólt Eger múltjáról és jelenéről. Bakos Gyulámé főelőadó (illetmény hivatal), igaz s megható szavakkal figyelmeztetett arra, hogy a megérdemeltnél sokkal kevesebbet és kevesebbszer törődünk azokkal az idősebb elvtársakkal, emberekkel, akik nemcsak hitükkel, hanem helytállásukkal, a munkában való példamutatásukkal is nagyban hozzájárultak a felszabadulásunk óta elért sikereinkhez, eredményeinkhez. Hogyan lehet ma megélni 2300 forintos nyugdíjból? — kérdezte. Az alkalmi segélyekkel ezeket a gondokat nem lehet megoldani — fejezte be felszólalását. Dr. Tasy István főorvos (egri megyei kórház) a gyógyító, a betegségeket megelőző egészségügyi munka számottevő eredményeiről — kórházi rekonstrukció, új osztályok, korszerű gyógyítóeszközök, magasabb színvonalú szakmai ismeretek — valamint a további kívánalmakról: több nővér, technikai személyzet, az orvosi munka nagyobb mértékű anyagi és erkölcsi megbecsülése — adott számvetést. Dr. Nagy Andorné középiskolai igazgató (egri Gárdonyi Géza Gimnázium és Szakközépiskola) igen sokrétű és sokszínű felszólalásának középpontjába az oktatás, a nevelés kérdéseit, s ezek tárgyi és szellemi feltételeit és követelményeit, valamint a család felelősségét állította. Eger valóban iskolaváros — hangsúlyozta —, de az iskolák, az osztálytermek nagy részének állapota már korántsem méltó az intézményekben folyó szellemi munkához. Bartók Miklósáé ágazatve- zető (ostoros i tsz) a termelők és a felvásárlók kapcsolatának javítását sürgette. Fejes János népi ellenőr (az egri városi NEB elnöke) az egereseinek küldöttjeként erősítette meg a népi ellenőrzés fontosságát. Sajnos egyre több a dolguk, egyre több ügyük van. Lubai Attila műszerész (VILATI egri gyára) a fiatalok lakáshoz jutásának göröngyös útjairól szólt, s kért nagyobb Itörődést az ifjú szakemberek számára. Farkas József, a KISZ Eger városi Bizottságának első titkára 15 ezer ifjúkommunista nevében mondotta: vonzóbb programokkal. színvonalasabb politikai munkával kell még több fiatalt megnyerni az ifjúsági mozgalomnak. Ehhez elengedhetetlenül szükség van a felnőtt kommunista társadalom önzetlen és folyamatos támogatására Juhász Ferenc igazgató (EVILL) a pártmunka, a párttagság fegyelmi helyzetéről szólt. összességében elégedettek lehetünk — emelte ki —, de a kapzsiság, a harácsolás, a munka nélküli jövedelemszerzés már az egyes párttagok között is kezd elterjedni. Pólónkat András munkás- őr (Balázs Ignác munkásőr- egység parancsnoka) arról a helytállásról beszélt, ahogyan munkásőreink megoldják sokirányú, önként vállalt feladataikat. Ebéd után Palcsó Pál, a városi pártbizottság titkára vette át az elnöki posztot, Elsőként Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. A megyei pártbizottság nevében üdvözölte és köszöntötte a pártértekezlet résztvevőit, majd a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében ismertette a városi pártbizottság munkájáról 'készült értékelést, minősítést. Bevezetőjében többek között hangsúlyozta: jóleső érzés tapasztalni az őszinte vitát, véleménynyilvánítást. Mert ez egyrészt az MSZMP iránti bázalmat is jelzi, és azt bizonyítja, hagy a párttagság, illetve azok küldöttei nemcsak az eredményekről szólnak büszkén és szívesen, hanem a gondokat is látják, és a jobbra, a többre való törekvéssel, szándékkal is egyetértenek. A megyei párt-végrehajtó- bizottságnak az a véleménye — mondotta a továbbiakban, — hogy az egri városi pártbizottság eredményesen dolgozott az elmúlt öt évben, javult irányító, ellenőrző munkájának színvonala. Az apparátus jól kamatoztatta a párttagság tettrekész- ségjét. Megfelelően foglalkozott az ideológiai munka mindennapos feladataival, példamutatóan végezte a propagandisták képzését, nagy figyelmet fordított a városban és a megyeszékhelyhez tartozó községekben folyó oktatási, nevelési, kulturális munka színvonalának növelésére. Az eredmények között említette a városi pártbizottság és a váróéi tanács együttműködését, a városiban dolgozó üzemi, szövetkezeti kollektívák anyagi, erkölcsi megbecsülését. A megyeszékhelynek meghatározó szerepe volt és lesz a területen folyó politikai, gazdasági, ideológiai munka eredményes megvalósításában. A sikerek, a jó példák kisugároznak az egész megyére, ezért a városban élő- és dolgozó kommunisták munkájának, eredményeinek, személyes példamutatásának, az eddá- nél is nagyobb hatása lesz. A pártbizottság mindennapos munkájában jól sorolta és kísérte figyelemmel a kiemelt társadalompolitikai célkitűzések — egészségügyi, oktatási fejlesztések — megvalósításált. Az esetek döntő többségében időben és hatékonyan nyújtott segítséget. Ugyanakkor az is az igaz( Folytatás a 3. oldaton)
