Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1985. február 2., szombat Bizonyára sokakat érdekel a kémia múltja és jelene. A természettudományoknak ez a fontos ága azokkal a jelenségekkel foglalkozik, amelyek során az anyag minősége változik meg. Viszonylag későn, csupán a XVIII. században alakult ki, mint a természettudományok önálló ága, noha számos ókori népnek, különösen a kínaiaknak és az egyiptomiaknak köszönheti kultúrájának magas színvonalát. A hazai kémiatudomány is számtalan kiemelkedő képviselővel gazdagította Magyarorszag elismerését a világban. Ezek egyike volt Thán Károly is. Ezúttal rá emlékezünk összeállításunkban. összeállította : Mentusz Károly ÚJ ELJÁRÁSSAL Tengervízből Ivóvíz Képünkön egy napi 550 tonna teljesítményű szovjet víztisztító és sótalanító berendezés építését láthatjuk a Kaspi- tenger mentén (APN—KS) A háziasszonyok a megmondhatói, hogy mennyivel könnyebb elsózni az ételt, mint helyreigazítani az elkövetett hibát. A só köny- nyen és gyorsan feloldódik a vízben, de szétválasztani egymástól, elkülöníteni már sokkal nehezebb. Ez az egyszerű tény az emberiség egyik nagy gondjára is magyarázatot ad: milliók szomjaznak világszerte, miközben a Föld felületének kétharmadát víz borítja, tengervíz, amelynek átlagosan 3.5 százalék a sótartalma. A tengervíz sótalanításá- nak legközönségesebb módja az elpárologtatós (desz- ti Hálás), ami hőigényes, költséges eljárás, és rendszerint csak akkor. alkalmazzák, ha valahol ún. hulladékhő áll rendelkezésre (például erőművek szomszédságában). Ha a sós vizet a fagypontig lehűtik, a sómentes víz jéggé áll ösz- sze, és különválasztható a nagy sótartalmú sűrű létől. Ámde ez a kifagy osztásos vízsótalanító eljárás is hosz- szadalmas és költséges. Só- talanításra gyakran alkalmazzák még a nyomásvál- tozásos módszert is: előbb megnövelik, majd lecsök- kentik a vízre nehezedő légnyomást, aminek hatására a só kicsapódik az oldatból. Egy sor további eljárás még csak kísérleti stádiumban van, köztük egy csekély energiaigényű, amely az ozmózis jelenségének megfordításával igyekszik célt érni. Az ozmózis a növényvilágban is elterjedt folyamat: a növények ennek segítségével szabályozzák sejtjeik sótartalmát, hol kevesebb, hol több vizet áramoltatva át félig áteresztő sejtfalaikon. A tengervíz sótalanítása során viszont a só és a víz elválasztása a cél, amiért is itt fordított ozmózisról beszélünk. Az eljárás legfontosabb kelléke a félig áteresztő hártya (membrán), amely visszatartja a sót, ha átszivattyúzzák rajta a sós vizet, vagyis csak tiszta vizet enged át. Hogy voltaképpen mi is történik a membránban, miként folyik le az elválasztás, azt ma még nem tudjuk pontosan, de a természetes sejtfalat utánzó félig áteresztő hártyák mindenesetre rendelkezésre állnak. Legjobb hatásfokkal a műanyag hártyák, poliamidból. illetve po- liimidből álló szűrők -végzik a szétválasztást. Az informatív makromolekulák eredete A hélium és a neon nemesgázok mellett a hidrogén, a szén, az oxigén és a nitrogén az univerzum leggyakoribb elemei. Ezekből már a csillagközi térben szerves molekulák képződnek. Az első szerves molekuláknak a Földön való képződését szimuláló kísérletek azt mutatták, hogy az ösz- szes lehetséges építőelemekből összeállhatnak élő sejtek, főként aminosavak. Már 65 C-fok körüli hőmérsékleten igen szelektíven reagálnak egymással az említett elemek, és fehérjeszerű makromolekulákat képeznek meghatározott struktúrákkal. Vajon e poliaminosa- vak, mint informatív makromolekulák voltak-e az előfutárai a mai géneknek? Arra. hogy a közvetlenül keletkező polinukleotidok lennének a mai gének elődei, még nincsenek kísérleti' bizonyítékai a tudománynak. A MAGYAR TUDOMÁNYOS KÉMIA MEGALAPÍTÓJA Thán Károly emlékezete „Valamint a nemzet, melynek története van, örömmel andalodik el múltján, s magának abból hazaszeretetei és tetterőt merít; úgy a magyar orvos is büszkébb önérzettel tekintend jelene és jövőjére, ha a történelem tükrében látja, hogy az úttörő elődök hosszú sora vonul el előtte...” (Markusovszky) sének összeállítására: „••• a Születésének 150. évfordulóján emlékezünk Thán Károly kémikus-gyógyszerész professzorra, a magyar tudományos kémia megalapítójára, aki az I. és II. Ma' gyár Gyógyszerkönyv szerkesztésében vezető szerepet kapott és végzett. Ezzel örökre beírta nevét a magyar egészségügy fejlesztésének történetébe. Arra a Thán Károlyra, akinek emlékezetére 1978-ban Gyöngyösön, a róla elnevezett utcában — a megye gyógyszerészeinek kezdeményezésére — emléktáblát avattunk. Nevével a magyar tudományos életben az 1860-as évektől kezdve gyakran találkozunk. Mind oktató, mind tudományos tevékenységében jól felismerte egyetemi oktatásunk, ' közművelődésügyünk, tudományos életünk elmaradottságát. Ezért tudását és erejét egész életén át a tudományok — elsősorban a kémia — fejlesztésére — a magyar közoktatás, a közművelődés és nem utolsósorban a köz- egészségügy színvonalának emelésére fordította. Életpályája Obecsén (ma Jugoszláviában Becin) 1834. december 30-án született tízgyermekes családban. Thán Károly még 14 éves sem volt, amikor ifjúi hevülettel részt vett az 1848—49-es szabadságharcban. A Aonvéd hadseregben mint tüzér harcolt és kilenc ütközetben vett részt: „...a kémiához mint tüzérmester, a nagyszebeni tüzérlaboratóriumban kaptam kedvet.” — írja önmagáról. A szabadságharc bukása után a haditörvényszék fiatal korára való tekintettel büntetlenül elbocsátotta. Az ezt követő n$- héz időszakban elszegényedett családjától semmi támogatást nem kaphatott. Először Kőrösladányban, majd Hódmezővásárhelyen, később pedig Szegeden gyógyszerész gyakornok volt, ahol főnökei — felismerve törekvéseit — a legjobb akarattal támogatták kémia iránti hajlamát. 1855-ben a szegedi gimnáziumban érettségizik és még abban az évben a bécsi egyetemre orvostanhallgatónak iratkozik be. A következő tanévben a bölcsészkarra lép át, mert a nincstelen diák tanulmányai foly tatásához itt ösztöndíjhoz juthatott. Érdeklődése teljesen a kémia felé fordult, és 1858-ban „Doctor Che- miae” gyógyszerészdoktori fokozatot, képesítést szerzett. Ezután Heidelbergbe megy és Bunsen mellett —, akinél később Eötvös Ló- ránd is tanult — továbbképezte magát. Tanársegédi kinevezést kap a bécsi egyetem kémiai tanszékén, majd 1860 tavaszán „a gyógyszerészi kémia és analitika” magántanárává nevezik ki. A pesti egyetem tanára 1860-ban Thán Károlyt, alig 26 éves korában, a pesti egyetem kémiai tanszékének vezetésével bízzák meg és 1862-től a tanszéken a kémia kinevezett egyetemi tanára lett. Csatlakozott a kiegyezés utáni híres pesti orvosgeneráció, Balassa, Markusovszky, Hőgyes, Balogh, Korányi és a többiek szoros baráti köréhez. Ezek lángoló hazaszeretetének és nagy tehetségének is köszönhetjük a magyar orvos- tudomány és egészségügy megújhodását. Thán, már egyetemi tanársága első éveiben megtette a lépéseket egy önálló, új kémiai intézet építésére. Meghallgatásra azonban csak akkor talált, amikor Eötvös József lett a közoktatásügyi miniszter, aki biztosította a költségvetést és Thán professzort bízta meg a tervezéssel. Kitartó küzdelmébe került, míg az építkezés 1868-ban megindulhatott, amelynek nemcsak kiharcolója. hanem tervezője, irányítója és szinte kivitelezője is volt. 1871-ben nyitotta meg kapuit az új kémiai intézet, amely a maga korában a legmodernebb volt olyany- nyira, hogy számos külföld: egyetem (Birmingham, Róma, Graz, Aachen) saját intézetét ennek mintájára építtette fel. Thán Károly az intézet terveiért 1871-ben a londoni, 1873-ban a bécsi világkiállításon kitüntetést nyert. Megvolt tehát a hazai kutatás és oktatás bázisa. Élén professzorával, aki a szerves kémia kivételével, az akkori kémia valamennyi ágát művelte, és csaknem öt évtizeden keresztül állt a hazai fejlődés középpontjában.- Tudományos munkássága Tevékenységét az akadémiai és a Természettudományi Társulat kiadványaiban, hazai és külföldi szaklapokban megjelent több mint száz dolgozata és négy könyve jelzi. A Természettudományi Társulat 1862-ben al- elnökké választotta. A társulat alapítójához és elnökéhez, Bugát Pálhoz szoros baráti és munkatársi kapcsolat fűzte, és nyilván tőle kapott ösztönzést a magyar kémiai szaknyelv kialakításához. Bugát Pál halála után ő lett a társulat elnöke 1872—1880-ig. A Magyar Tudományos Akadémiának 1860-tól levelező, 1870-től rendes tagja, később az akadémia másodelnöke. Legjelentősebb tudományos kutatásai, eredményei : a karbonilszulfid felfedezése és sok irányú fizikai-kémiai vizsgálata. Az ion elmélet; az ásványvízelemzés fejlesztése az egyenérték-százalék, mint jellemző adat ajánlásával. Thán Károly már fiatal professzor korában foglalkozott az ásványvizek elemzésével. Ö volt az első, aki 1864-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésén, Marosvásárhelyt javasolt egy új eljárást az ásványvizek anatízihypoteV-kus sók helyett tüntessük elő, a fémeknek és savmaradékoknak összes mennyiségeit és azok egyenértékeinek relatív számát. Ezek az alkatrészek azok, amelyeket ma kationoknak és anionoknak nevezünk.” Az elektrolitos disszociáció elmélete 1887- ből származik, s Ostwald könyvében elismerte e téren Thán prioritását. Az elismerés tehát nem maradt el, bár az elektrolitos disszociáció elméletének „babérkoszorúja” más fejére került. Thán nevéhez fűződik a spektroszkópia bevezetése Magyarországon, s e vizsgálatai alapján talált bükkfa hamujában rubidiumot. Thán Károly, mint kutató, később a termodinamikai vizsgálatokkal is foglalkozott, amelyek közül kiemelkednek az égéshő és a reakciók szabad energiájának változásával kapcsolatos mérései. Fáradhatatlanul tevé- kgnykedett a közegészség- ügy, azon belül is a gyógyszerészet fejlesztéséért is. Kiemelkedő munkája a Magyar Gyógyszerkönyv, amelyet a Thán Károly elnökletével kinevezett szerkesztő bizottság két év alatt alkotott és 1871-ben jelent meg. Thán a gyógyszerészből lett kémikus professzor szemlélete érvényesült abban, hogy kémiai, illetve gyógyszerellenőrzési szempontból megjelenésekor ez volt a Monarchia legkorszerűbb gyógyszerkönyve. ö alapította 1895-ben a Magyar Chemiai Folyóiratot. Széles körű elfoglaltsága ellenére jelentős a könyvírói munkássága is. Magát büszkén tekintette mindvégig gyógyszerésznek, s az első tankönyvét is (1888) a gyógyszerészhallgatók részére készítette: „Feladatok a chemiai gyakorlatokhoz kezdők részére” címmel. Egészen kiváló és a korabeli szemléletnek megfelelő elméleti alapokon készült (1895) „A qualitativ chemiai analysis” című könyve. A „Kísérleti chemia elemei” című kézikönyv jellegű, nagyszabású mű első kötete 1898-ban, a második kötet 1906-ban jelent meg. Ez volt az első nagyszabású kémiai könyv, amely a magyar kémiai szaknyelvet is megteremtette. A ,,Markusovszky- féle egyetemi jubiláris elő- köteteként 1903-ban jelent meg az „Elméleti chemia új^bb haladásairól” szóló könyve. Thán kísérleti munkáinak, tudományos eredményeinek közzététele lehetővé tette több külföldi kapcsolat kialakulását. Ilyen jellegű kapcsolat alakult ki 1864—65-ben Deville francia kémikussal. Tudományos munkásságának eredményeire 1867-ben figyeltek fel a külföldi tudósok, amikor Liebig „Annalesében” közzé tette a karbonilszulfid felfedezését. E publikációja révén neve a nyugati világ tudósai előtt is ismertté vált. Oktatói, nevelői hitvallása Csaknem fél évszázadon keresztül oktatta a kémiát az orvos-, a gyógyszerész- és bölcsészhallgatóknak. A kémiai oktatásban valósággal iskolát teremtett, s nem volt olyan jelentősebb külföldi kémikus, aki nem tanulmányozta volna intézetét és oktatási rendszerét. Legjelesebb kémikusaink — közülük a legtöbb gyógyszerész — szinte kivétel nélkül az ő iskolájából kerültek k az intézetében működtek, mint gyakornokok és tanársegédek. Benne megvolt a tanítómester minden szükséges tulajdonsága: a tehetség, az ötletgazdagság, az önál gondolkodásra nevelés képessége és a szakmai féltékenység teljes hiánya. Az oktatás mellett nagy súlyt helyezett a nevelésre is. különösen becsületességre nevelte tanítványait. Végtelen türelemmel tanított, mert tudta, milyen nehéz munka a szellem kicsiszolása, amely csak a hivatottaknak sikerül nagy türelem és szeretet segítségével. Thán Károly őszinte humanitástól áthatott egyéniségét és oktatói lelkiismeretességét saját szavaival jellemezhetjük igazán. Az őt — 40 éves professzorságá- nak jubileuma alkalmából — ünneplő gyógyszerészeknek mondott köszönő szavaiból idézünk: „A jóakaró tanító és hálás tanítványok között való viszony az értelmi szférában hasonlít az atya és gyermekei között fennálló szerencsés kötelékhez. Közöttünk csakugyan ilyen családi viszony fejlődött ki. Ez hosszú egyetemi tanításom ideje alatt nemcsak fennmaradt, hanem idővel ben- sőségében is fokozódott. Ha e megható kötelék eredetének lélektani okait kutatom, úgy azt főképpen két mozzanatra tudom vissza- vézetni: az egyik, hogy pályámat magam is mint gyógyszerész a gyakorlat terén kezdtem el. A másik körülmény az, hogy tanári működésem kezdetén az egyetemen csaknem kizárólag a gyógyszerésznövendékek voltak azok, akik a kémiát nemcsak előadásokon hallgatták, hanem annak tanulmányaival kötelezőleg a laboratóriumi gyakorlatokon is foglalkoztak. Áthatva a gyógyszerészek tudományos kiképeztetésének nagy jelentőségétől hazánkban, tanulmányaik közben iparkodtam önöket buzdítani és a tudomány egyszerűbb igazságaival lehetőleg megismertetni . -.” 1896-ban az orvoskari tanácsülés — a millenáris ünnepségek alkalmából —, a kiváló külföldi orvostudósok mellett mint egyetlen magyart, díszdoktorrá avatta. A bölcsészkar Thánt a 40. éves egyetemi tanári jubileuma (1902) alkalmából tiszteletbeli doktorrá avatta, mint az egyetemi kémiai oktatás és kutatás megteremtőjét, a magyar tudományos kémia megalapítóját. E rendkívül eredményes életpálya Thán Károly nagy tehetségének, tudásának, fáradhatatlan munkájának, szorgalmának és kiváló egyéniségének volt köszönhető. Negyvennyolc évi professzori működés után, 74 éves korában nyugdíjazását kérte és pár hétre rá, 1908. július 5-én halt meg. Mindenütt ott volt, ahol a honi természettudomány előbbre viteléért tenni lehetett. Amikor jött, a kémiát fél évszázaddal elmaradt állapotban találta, amikor örökre lehunyta szemét, hazánk már újra ott volt a nemzetközi élvonalban. Sipos Jenő » THÁN KÁROLY • 1834 —1908 GYÓGYSZERÉSZ-KÉMIKUS PROFESSZOR A PARÁDI VIZ VEGYELEMZÖJE UAL ÁL ÁRAK 7 Q . ÉVFORDULÓJÁN I MAGYAR .* • GYÖNGYÖS GYÓGY SX.ERÈST.ETI £ VÁROS TANÁCSA TÁRSASÁG “ Emléktábla őrzi nevét Gyöngyösön, a Than Károly utcában (Fotó: Szabó Sándor)
