Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-22 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA NDK vendégeink a bányaüzemben Goda Miklós, a Mátraalji Szénbányák műszaki vezérigazgató- helyettese kalauzolja az NDK nagykövetét a külfejtésen (Fotó: Kőhidi Imre) Zord tél Olyan tél köszöntött ránk, amilyenre csak év­tizedek távlatából emlékez­nek az idősebbek. Erre a télre még az óvodás gyer­mekek is visszaemlékez­nek majd, amikor legény, vagy nagylány korukban a zord időjárás kerül szóba. Ha az évszázad nagy teleit összegyűjtenék a meteoro­lógusok. akkor is ráférne egyik kezük öt ujjára. Emlékezetükben lapoz­gatva akadtak — úgymond — szép, nagy telek, ami­kor legföljebb a nagy pely- hekben hulló hó okozott ideig-óráig gondot, aztán a keményebb éjszakák után, enyhe nappalok következ­tek, amikor csak az embe­rek arca pirult ki, de na­gyobb bajokra — szeren­csére — nem került sor. A hóra szüksége volt a ve­tésnek, a tél egyenesen ál­dásnak bizonyult, hiszen a tavaszi olvadás kellő ned­vességgel lá(tta el a fagy­ból feltápászkodó dermedt földet. A zord idők, — a min­denkit és mindent próbára tevő, mostanihoz hasonló telek — nemcsak kellemet­lenkednek, de súlyos ká­rokat, veszteségeket is okoznak. Tartós hideg, fa­gyos szél uralkodik raj­tunk már hetek óta és az időnként megújuló hava­zás megnövekvő gondot okoz falun, városon' egy­aránt. Az évszázadban alig is­métlődő hidegrekordok gyötrik elsősorban azokat, akik a szabadban dolgoz­nak, vagy éppen a bányák­ból több szenet akarnak felhozni. Akadozik a gáz-, a villamosenergia-ellátás, véknyabban folyik az olaj a vezetékekben, a vízzel is baj van időnként, az alig járható utak emberfeletti erőfeszítéseket követelnek. A termelés több okból nem kielégítő legfőképpen pedig azért, mert a gépe­ket hajtó energia elmegy a lakások fűtésére, azért, hogy ne fázzanak legalább otthonukban az emberek. Az eddigi károk nem lebecsülendők, és a bosszú­ságokon túl is húsunkba vágóak. Féltjük a jeges hó alatt szunnyadó vetéseket, óvnánk — ha tudnánk — a fákat, szőlóvesszóket, a vihartépte fóliasátrakat, ültetvényeinket. Folytat­nánk az építkezéseket. — ha engedné a tél — végez­nék a tsz-ekban is a tél végi szokásos munkákat, ha a hideg miatt beindul­nának a gépek és egyálta­lán értelme lenne. Nem! Nem siránkozik, csupán a tények egy kis ré­széit említi meg a króni­kás, szóba hozva a napok óta enyhülni nem akaró —25 fokos hideget, a viha­ros szelet, a zord időjá­rást. Az emberek erejüket megfeszítve, — a szó szo­ros értelmében — harcban állnak a téllel. Enyhültével pedig helyreállítjuk majd az okozott károkat, és ele­jéről kezdünk sok mindent, ami egyszer már megvolt, csak tönkretette a téli vi­har. Nagy úr a tél. de tar­tósan nem uralkodhat fe­lettünk. mert ereje megtö­rik az emberek szívós mun­káján1. elszántságán. Csu­pán rossz emlékét őrizzük majd meg az utókor szá­mára. A győztesek nevé­ben. .. Szalay István Tegnap Visontán, a Mát­raalji Szénbányák Thorez Külfejtéses Bányaüzemében folytatódott Karl-Heinz Lu. genheimnek, a Német De- mokraitkus Köztársaság nagykövetének Heves me­gyei programja. A látogatás — amelyre Virág Károly, a megyei párt- bizottság titkára is elkísérte vendégünket — a Thorez. külfejtés munkájáról adott tájékoztatással kezdődött, amelyet Goda Miklós, mű­szaki vezérigazgató-helyettes tartott. Elmondta, hogy az NDK gyártmányú bányagé­pekhez még ma is nélkülöz­hetetlen a gyártók segítsé­ge, hiszen a marótárcsás, vederlétrás kotrógépek; a szállítószalagok alkatrészei­nek egyhatoda ma is onnan érkezik Visontára. A test­vér vállalatok közötti együtt­működés azonban ma már kétoldalú, hiszen például a rézsűk biztonságtechnikája területén magyar tapasztala­tokat is felhasználnak bará­taink. Tájékoztatójában részletezte azt az egyre ma­gasabb műszaki színvonalat is, amely a meddők mező- gazdasági termelésbe való visszaadásában, a lignitbri- kett-készítés technológiájá­nak kifejlesztésében, illetve a lignitből való műtrágyáké­Terítékre került ez a té­ma is: joggal és okkal, hi­szen összefügg mindennap­jainkkal. A sportról van szó: az egyesületi munkáról, az élvonalbeli eredmények­ről, az amatőrökről, az is­kolai és a tömegméretű tor­náról. Arról, hogy ne csak a tv-műsor adjon lehetősé­get a mozgásra, hanem nyi­tottak legyenek az edzőter­mek, a sportpályák bárki számára — télen-nyáron egyaránt. Mert a sport — akár versenyszerű, akár hob­bi — egészség. De vajon áL dozunk-e ezért az egészséges életmódért abban az idő­szakban, amikor meg kell gondolnunk minden forint helyét? A megyei tanács testneve­lési és sportosztálya arról adott számot, hogy szűkebb hazánkban az elmúlt évben — s minden bizonnyal az idén is — több mint 9 millió 300 ezer forinttal támogatta a testnevelési és sportfelada­tokat szervező, illetve meg­valósító szerveket, egyesüle­szítés megoldásában tes­tesül meg. Elmondta azt is, hogy a bányászok, köztük az 1200 párttag áldozatos helyt­állása következtében a nagy hideg ellenére is sikerült biztosítani a Gagarin Hő­erőmű Vállalat ellátása mel­lett a lakossági szénhiány enyhítését is. A tájékoztató után a ven­dégek működés közben te­kintették meg az NDK gyártmányú gépóriásokat a nyugati bányamezőn. Karl­teket. Mint tájékoztatást ad­tak: a sportegyesületeket alap-, eredményességi és ese­ti .támogatásban részesítet­ték. Az alaptámogatás a szakmai tevékenységének biztonságát, anyagi alapját biztosította. Az eredményes­ségre is biztattak az elosz­tásakor: a minőségi követel­mények fokozását várták az egyesületeket finanszírozó tanácsok. De előfordult nem­egyszer, hogy az évközi igé­nyeknek, a terven felüli — kiemelkedő — versenyprog­ramoknak megfelelően újabb összegekkel segítették a sportolók munkáját. Megyénkben 128 sport­egyesület működik, közülük tizenöt a jelentősebb, s a kiemelkedő eredményeket felmutató kollektíva. Tavaly ennek a több mint egy tu­cat gárdának jutott a leg­több a pénzügyi támogatás­ból, de nem hanyagolták el tanácsaink — valamint a sportot, a tömegmozgalma­kat patronáló úgynevezett „bázisszervek” — a kocogók. Heinz Lugenheim érdeklő­désére Kálomista Imre szá­molt be a bányagépek meg­bízhatóságáról. A vendégek megtekintették a legújabb, Keleti II-es mezőt, vala­mint a bányagépek műsza­ki hátteret biztosító javító­bázist is. A bányalátogatás után filmvetítésen ismer­hették meg a környezetvéde­lem, a rekultiváció Vison­tán alkalmazott módszereit. A vendégek programja a délutáni órákban ért véget. a hét végi túrázók, a csalá­di testmozgást szervezők anyagi segítségét sem. Az is­kolai és a tömegsport fej­lesztésére nem kevesebb, mint kétmillió 336 ezer fo­rintot fordítottak. A sport­egyesületek csaknem 45 mil­lió forinttal gazdálkodtak, ennek 26—28 százaléka a sa­ját rendezvényeik bevételé­ből származott. A jelenlegi gazdasági helyzet kevésbé teszi lehetővé az állami — tanácsi — támogatás bőví­tését, azért elsőrendű fel­adat a vonzó, az érdekes, iz­galmas sportrendezvények tervezését, a közönség meg­tartását, a szurkológárda bő­vítését. A tanácsok anyagi támo­gatásával több helyütt ja­vultak a sportolás, a tested­zés lehetőségei: Hevesen el­készült a futófolyosó, Dem- jénben rendbe tették a sport­telepet, felújították az eger- szalóki sportöltözőt. Másutt — a társadalmi munka tá­mogatását szolgáló alapból — újabb kispályák, sport­udvarok, korcsolyázóhe­lyek kialakítására került sor. Falvaink szorgalmas tanács­tagjai, önkéntes munkaszer­vezői ehhez adták és adják hozzá a helyi támogatást Az állami segítség, a sport­élet fejlesztésére — hangzott el 'a sportosztály értékelése a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülé­sén, a téma tárgyalásakor — továbbra is meghatározó szerepet játszik, alappillére a sportegyesületek költség- vetési stabilitásának, gaz­dálkodásának. Ezzel a pénz­ügyi kerettel egyébként me­gyénkben jól és megfontol­tan bántak az egyesületek vezetői, ezt igazolja az a né­pi ellenőri vizsgálat is, amely a közelmúltban 59 alkalommal bizonyította: még télen sincs „bunda”. Aerobic-tanfolyam az Egri Dohánygyár kultúrtermében Csaknem 130 egyesület érintett 0 tanácsok és a sporttámogatás Lázár György Ausztriában Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön Ausztriába utazott, ahol hi­vatalos látogatást tesz dr. Fred Sinowatz szövetségi kancellár meghívására. Út­jára elkísérte felesége. Lázár Györggyel együtt Ausztriába utazott Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Török István külkereskedelmi miniszté­riumi államtitkár és Eszter­gályos Ferenc külügyminisz­ter-helyettes ; Randé Jenő, hazánk ausztriai nagyköve­te az osztrák fővárosban csatlakozott a delegációhoz. A budapesti Keleti pálya­udvaron a búcsúztatásra megjelent Maróthy László, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Várkonyi Péter külügymi niszter. Jelen volt a búcsúztatás­nál dr. Peter Wilfling, az osztrák köztársaság budapes­ti nagykövetségének követ­tanácsosa. ★ A magyar kormányfő kü­lön vonata 11 órakor futott be a feldíszített déli pálya­udvarra, ahol Fred Sinowatz kancellár és felesége. Vala­mint Heinz Fischer, tudo­mányügyi és kutatási mi­niszter, a külügyminisztéri­um vezető munkatársai, to­vábbá Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykö­vete üdvözöl ték Lázár'Györ­gyöt, feleségét, s a magyar küldöttség tagjait. A kormányfő és kísérete ezután szálláshelyére, az Imperial szállóba hajtatott. Lázár György délután lá­togatást tett a bécsi város­házán. A miniszterelnököt és feleségét a városi tanács vezetőinek jelenlétében Hel­mut Zilk polgármester kö­szöntötte, meleg szavakkal méltatva az osztrák—magyar barátságot, amelyben a két főváros együttműködésének is része van. Lázár György válaszában ugyancsak a két ország kitűnő kapcsolatait méltatta. Miniszterelnö­künk ezután megtekintette Bécs város történeti mú­zeumát. Norbert Steger alkancellár délután udvariassági látoga­tást tett miniszterelnökünk­nél, annak szállásán. Fred Sinowatz kancellár díszvacsorát adott Lázár György tiszteletére. Ezen jelen voltak a miniszterel­nökünk kíséretében lévő ál­lamférfiak, az osztrák kor­mány sok tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet vezető személyiségei. A szívélyes hangulatú díszva­csorán Fred Sinowatz és Lá­zár György pohárköszöntőt mondott. Ma reggel a magyar és az osztrák kormányfő négy- szemközti tanácskozásai­val folytatódik a látogatás programja, majd a tárgyaló- küldöttségek teljes ülésére kerül sor. Délben Rudolf Kirchschläger szövetségi el­nök fogadja Lázár Györgyöt, s ebédet ad tiszteletére. Mi­niszterelnökünk a délutáni órákban hazautazik Bécs- ből. MEGYEI TERVEK A KISZ és a NEB együttműködése Tegnap délelőtt a KISZ Heves megyei Bizottsága székházában a megyei KISZ és a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság veze­tői értékelték az elmúlt évi közös célkitűzések megvaló­sítását, valamint tárgyal­tak az idei együttműködés­ről. A megbeszélésen egyez­tették az ifjúsági szervezet és az állami ellenőrző szerv közös feladattervét. Kiemel­ték többek között azt a ked­vező tapasztalatot, hogy egyre több fiatal vállal részt a népi ellenőrzési munká­ból. Ezzel elősegítve a kor­osztályunkat érintő társa, dalompolitikai teendők megoldását. Az együttes munka közül 1985-ben jelentős annak vizsgálata és elősegítése, hogy az építőipari verseny- tárgyalások miként csökken­tik a lakások árait. Jelen­tőségében nem marad el e mögött az a tervezett téma- vizsgálat sem, amely a tan­kötelezettségi törvény vég­rehajtását, megvalósulását segíti. EMLÉKÜLÉS EGERBEN Egyre sokrétűbbek a nevelők feladatai Emlékülést tartott tegnap Egerben a Hámán Kató me­gyei Üttörőházban, a Peda­gógusok Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága hazánk felszabadulásának és a szakszervezet újjáalakulá­sának 40. évfordulója tisz­teletére. Az eseményen többek kö­zött részt vett Markovics Ferenc, a megyei tanács el­nöke és Haffnemé dr. Mis- kolczi Margit, a megyei párt- bizottság munkatársa is. Danyi Lászlóvá megyei tit­kár megnyitójában köszön- tötte a bizottság nyugdíjas és aktív tagjait, majd dr. Nagy József a szervezet me­gyei elnöke emlékezett meg az elmúlt négy évtizedben végzett munkáról. Többek között elmondta, hogy már 1919 márciusában' megala­kult a Tanítók Országos Szakszervezetének egri, majd a gyöngyösi és a káli cso­portja. amelyeket azonban az ellenforradalmi terror szétzúzott. Megyénkben mindezek 1945 janurjában szerveződitek újjá. Az első időktől a tanítók és a taná­rok életkörülményeinek a javítására, valamint az okta­tás és a nevelés megfelelő feltételeinek kialakítására törekedtek. Így részt vettek az iskolák államosításáért folytatott küzdelemben, amelynek megvalósítása után elkezdődhetett a demokrati­kus iskola megteremtése. Ezután dr. Voksán Józsefe a Pedagógusok Szakszerve­zete Központi Vezetőségé­nek főtitkára köszönte meg valamennyi aktivistának az. eddigi áldozatos tevékenysé­gét. Egyebek mellett felhív­ta a figyelmet arra, hogy manapság egyre sokrétűbbek a nevelők feladatai, s ezt követni kell a szakszervezet tevékenységének is. Külön kiemelte, hogy megyénkben nagy gondot fordítanak a fiatal tanítók és tanárok la­káskörülményeinek javításá­ra, s ez elismerésre méltó. Ezt követően Eördögh Er­nő, Tanner József és Simon Sándor — valamennyien a felszabadulást követő évek­ben váltak a megyebizott­ság titkárai — visszaemlé­kezéseit hallgatták meg a megjelentek. Majd emlékla­pot, illetve plakettet vehet­tek át az élenjárók. A prog­ramot kulturális műsor zár­ta.

Next

/
Thumbnails
Contents