Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-20 / 42. szám

6» NÉPÚJSÁG, 1985. február 20., szerda A baráti kör közgyűlése Egerben Az további sikereiért A szokatlanul hideg idő ellenére is sok sportbarát látogatott el a Kemény Fe­renc Körcsarnokba, ahol az Eger SE Baráti Köre tartot­ta közgyűlését. A megjelen­teket Somodi Lajos köszön­tötte, közöttük Kalmár Im­rét, a városi pártbizottság titkárát, Pető Miklóst, a VTSO vezetőjét és Szölgyé- my Ferencet, az ESE ügyve­zető elnökét. Elsőként dr. Jenes Pál számolt be az intéző bizott­ság elmúlt évi tevékenysé­géről. A baráti kör elnöke elmondotta, az eltelt négy év elegendő időnek bizonyult ahhoz, hogy felismerjék munkájuk jelentőségét, örömmel számolt be arról, hogy az egy esztendővel ez­előtt meghatározott felada­taikat úgy az erkölcsi támo­gatás, mint az anyagi fede­zet tekintetében eredménye­sen teljesítették. Ebben sze­repe volt a bevételek gyara­podásának is, amihez a jogi tagság 10, a magánszemélyek 50 százalékos növekedéssel járultak hozzá. Megjegyezte azonban, hogy a jövőben csupán a tagdíjból és a rek­lámbevételekből nem fedez- hetőek a növekvő igények. Ezzel a szervezési és propa­gandabizottság legfontosabb feladatát is megjelölte, kér­ve egyben a tagság aktív se­gítségét. A feladatokról szól­va a létszámnöveléssel egy­idejűleg a szurkolói szellem formálásával a piros-kék szí­nek lelkesebb buzdítására hívta fel a figyelmet. A konkrét támogatások sorá­ban többek között a sporto­lók tanulmányainak segíté­sét, életpályájuk megalapo­zását és az utánpótlás-neve­lés helyi megoldását jelölte meg. A tagsági szolgáltatá­sok között a népszerű ide­genbeli labdarúgó videofel­vételek vetítését idén is foly­tatják, kiegészítve vízilabda- és röplabdaesemények le­játszásával. Idén ismét szer­veznek közös utazásokat, amelyek között egy nagy­szabású sportesemény — várhatóan VB-selejtező mér­kőzés — megtekintése is sze­repel. Ezt követően Veres Aladár, az ellenőrző bizottság elnö­ke adott tájékoztatást az egyesület gazdálkodásáról. Ebből kitűnt, hogy a 456 fő tagsági díjából származó be­vétel a rendelkezésre álló pénzeszközök egyharmadát jelentette. A felhasználás so­rán kiemelt feladatként a vízilabdázók támogatása sze­repelt, de jelentős segítséget kaptak a röplabdázók és a labdarúgók is. Ezt a patronálást köszön­te meg Kelemen Attila, a pólósok csapatkapitánya, aki társaival együtt részt vett a közgyűlésen. Az Eger SE tevékenysége iránti érdeklődést tükrözték azok a hozzászólások, ame­lyek elsősorban a hibák, a hiányosságok javítására tett javaslatokat tartalmazták. Így Huszti János szurkoló a szakosztályok munkájának közelebbi megismertetését kérte, ezáltal több lehetősé­get látva a segítségnyújtás­ra. Kugler Gyula és dr. Ka­tona Tibor egyaránt a lelá­tók sportszerű, segítőkész légkörét hiányolták, nem hallgatva el a megoldásra szóló elképzeléseiket sem. A véget érni nem akaró felve­tések között szó esett még a sportolók személyes meg­ismeréséről, a füves pályák hiányáról, de még a „nem dohányzó szektor” bevezeté­séről is. A felvetett gondo­latokra Szölgyémy Ferenc adott válaszokat a sportba­rátoknak. Az ügyvezető el­nök egyúttal megköszönte a baráti kör elmúlt évi támo­gatását, s a két egyesület kapcsolatának eredményes­ségét hangsúlyozta. Pető Miklós az állami és sportigazgatási szervek elis­merését tolmácsolta az Eger Sportegyesületnek és Baráti Körének az elért eredmé­nyekért. Elmondta, hogy a megye eredményeinek 60 százalékát adó klub haté­kony támogatása a megala­kulás szükségességét igazol­ta. Közös érdekként jelölte meg az NB I-es csapatok megőrzését, melyekre mind­annyian büszkék lehetünk. Kalmár Imre a sportklub­nak a városban és a megyé­ben kifejtett közvélemény­formáló szerepéről szólt. A pártszervek nevében gratu­lálva az eddigi sikerekhez, az elért eredmények megtar­tásának felelősségét hangsú­lyozva, az összefogás jelen­tőségére hívta fel a figyel­met. A közgyűlés a beszámolót és a feltett kérdésekre ka­pott válaszokat elfogadta, s két személyi változást sza­vazott meg. Czeglédi Lász­ló helyére, aki a labdarúgó­szakosztály vezetője lett, Korsós Lászlót, az SZMT munkatársát választották meg a titkári feladatok el­látására. Rajta kívül a 13 fős intéző bizottság tagjai közé kooptálták Szabó Bé­lát, az ÉDOSZ megyebizott­sága titkárát. Honfi Gábor SAKK OB II. A közép­mezőnyben A második tavaszi for­dulót bonyolították le az OB II-es csapatbajnokságban. Ezúttal megyénk két együt­tes« közül az egriek nyer­tek, s a gyöngyösiek vesz­tettek, Eddigi ötvenszázalé­kos teljesítményükkel a kö­zépmezőnyben foglalnak he­lyet. Eger SE—Makó 8,5—5,5. A hazai csapat magabizto­san diadalmaskodott a nem a legerősebb összeállításban asztalhoz ülő vendégek el­len. Győzött: Mészáros, dr. Gara, Koncz, Forgó Z., Kla- diva, Forgó É., Rauch, Va­dászi. Döntetlent ért el dr. Horváth. DUSE—Gyöngyösi SE 9,5— 4,5. A máitnaialji városban is kitűnt a tavaly még OB I-es debreceniek nagyobb tu­A Magyar Labdarúgó Szö­vetség — az érdekelt felek kérésére — módosította a tavaszi idény három mér­kőzésének időpontját. Az új játéknapok: Buda­fok—Bp. Honvéd, MNK- mérkőzés a legjobb nyolc kö­zé jutásért február 23., szom­bat, 11 óra. Eger—Videoton NB I-es bajnoki találkozó az első fordulóból: március 1„ péntek, 14.30 óra. SZEOL AK—Haladás NB I-es bajno­ki mérkőzés a második for­MATRA-CSOPORT dása, rutinja. Győzött: Su­lyok. Süli. Döntetlent ért el Kiss I.. Bubenkó J., Kiss J„ Szécsényi. Szaka. Az OB II. keleti csoport­jának állása: 1. Miskolc 23.5, 2. DUSE 19.5, 3. Bp. Postás 18 (1 függői, 4. Bp. Pénzverő Innen­onnan dűlőből: március 10., vasár­nap, 11 óra. ★ Ma délután 3 órakor Eger­ben a körcsarnokban női röp­labda MNK-mérkőzésre ke­rül sor. A legjobb nyolc kö­zé jutásért az Eger SE el­15,5 5. Salgótarján 15,5 (1), 6. Eger SE 15, 7. Gyöngyö­si SE 14,5, 8. Szeged 14,5, 9. Láng V. 12,5 (1), 10. Ka­ba Ilj5, 11. Bp. Vízügy 10,5 (1), 12. Nyíregyháza 9,5, 13. Makó 8,5, 14. Hajdúszobosz­ló 5,5 ponttal. lenfele az NB I. élcsoportjába tartozó Debrecen! MVSC lesz. ★ A Heves megyei Labdarú­gó Szövetség elnöksége feb­ruár 22-én, 13 órától ülést tart Egerben, a megyei ta­nács épületében. A tavaszi idényt nyitó ligaülésre, — amelyen értékelik majd az 1984. évi őszi idény tapasz­talatait — február 25-én tartják meg, a megyei tanács tan ácstermében. bajnokság labdarúgó került NB I-es klubokhoz a Mátra-csoport csapataiból A Gyöngyösi SE szerepeltette a legtöbb saját nevelésű, még ifjúsági korú játékost. Néhány csapat — Borsodnádasd, Bélapátfalva, Füzesabony, Recski Rom­hány, St. Síküveggyár — vi­szont az idegenből hozott játékosokra épül. A versenybizottság elnöke a mérkőzések rendjével kapcsolatban elmondta azt is, hogy a Mátra-csoport nyi­tó évében semmi „rázós” eset nem fordult elő. A kö­vetkező esztendőben a Bor­sodi Volán totóügye, majd később a kiesés ellen küzdő Balassagyarmat „mesterke­dése” jelentett problémát Legutóbb a félbeszakadt Romhány—Hatvan találkozó zavarta meg a bajnokság menetét... örvendetes, hogy Az NSZK az első számú jelölt Bernben ülésezett az 1988- as labdarúgó Európa-baj- nokság szervező bizottsága, s rangsorolta, majd kettőre szűkítette a házigazdának jelentkezett országokat. A testület az első számú je­löltnek az NSZK-t nevezte meg, Angliának a második hely jutott. Hollandiának és a skandináv országoknak a továbbiakban már nincs esé­lye, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) Végrehaj­tó Bizottságának március 15-i lisszaboni ülésén, ami­kor is a végleges határozat megszületik. Az Angol Labdarúgó Szö­vetség (FA) illetékesei szin­te százszázalékosan bíztak abban, hogy az 1966-os vi­lágbajnokság után először rendezhetnek ismét 1988-ban felnőtt világversenyt labda­rúgásban. Az angol esélye­ket az is növelte, hogy 1988- ban lesz a FA megalakulá­sának 125. évfordulója. A jól értesültek tudni vé­lik, hogy a szervező bizott­ság döntésére nagy befolyás­sal volt Hermann Neuber- ger, a Nemzetközi Labdarú­gó Szövetség (FIFA) alelnöke aki egyben a nyugatnémet szövetség vezetője is. A vég­rehajtó bizottságban nincs nyugatnémet tag, de a már­cius közepén Lisszabonban sorra kerülő ülésen bizonyá­ra mégis figyelembe veszik a szervező bizottság mostani rangsorolását. a kiállított labdarúgók szá­ma az előző évekhez képest csökkent. A 22 piros lap fe­le a játékvezetők megsérté­se miatt került „kiosztásra”. A sportszerűségi versenyben (a piros és sárga lapok fi­gyelembevételével) »a H. Papp J. SE és a Sajóbábony holtversenyben áll az élen. A csapatoknál —■ a Füzes­abonyi SC kivételével — rendben folyik a felkészülés a tavaszi idényre. Az újonc gárdánál edzéslátogatási és egyéb problémák vannak. A beszámolóból megtudhattuk azt is, hogy a Mátra-cso­port válogatottjának felké­szítését továbbra is Szent- marjay Tibor irányítja, aki­nek Balázs András (Sajóbá­bony) segít. A tájékoztatót követően négy hozzászólásra került sor. Elhangzott többek kö­zött az is, hogy a jövőben rendszeresen kellene tájé­koztatni a klubokat a Mát­ra-csoport pályán kívüli ese­ményeiről is. ( szigetváry) Kiegyensúlyozottabb lett a A területi labdarúgó-baj­nokság Mátra-csoportjának versenybizottsága ezúttal Miskolcon, a Borsodi Építők Volán SC klubházában tar­totta meg — a bajnoki idé­nyek kezdete előtt hagyo­mányossá vált — ligaülését. A szakosztályok képviselőit, az elnökségben helyet fog­laló megyei és fővárosi lab­darúgó szövetségi vezetőket — köztük Pusztai Lászlót, a Heves megyei LSZ főtitká­rát — az ülésen elnöklő Pes­ti György üdvözölte, majd dr. Csicsai Józsefnek, a te­rületi versenybizottság el­nökének tájékoztatójára ke­rült sor. Foglalkozott az őszi idényben lejátszott mérkő­zések színvonalával, a szak­osztályokban folyó szakmai munkával és röviden a já­tékvezetéssel. A 120 mérkőzésről össze­sen 142 játékvezetői és szö­vetségi ellenőri jelentés ké­szült. Ezek, valamint a me­gyei lapok tudósításai alap­ján 23 találkozó színvonalát értékelték átlagon felülinek. Voltak olyan összecsapások is, amelyek megütötték a jó NB II-es szintet is. Ez fő­ként a listavezető Hatvan, és az élmezőnyhöz tartozó Ganz-MÁVAG, St. Síküveg­gyár, H. Papp J. SE, Gyön­gyös és Sajóbábony érdeme. A bajnoki táblázat alsó fe­lében helyet foglaló hat-hét csapat mérkőzéseiről ez kö­zel sem mondható el. Ki­lenc találkozó kapott ala­csony színvonalú minősítést. Az előző bajnoki évhez viszonyítva kiegyensúlyozot­tabb lett a mezőny. Az él­csoportban és az „alsóház­ban” nincsenek nagy pont- különbségek. A színvonal­emelkedést bizonyítja az is, hogy a múlt esztendőben 15 Kladiva volt az egyike az Süli mesterjelölt ellenfelénél egri győzteseiknek bizonyult jobbnak Antikor én edző ... ... ez bizony már régen volt. Olyan régen, hogy igaz sem volt. De azért fölöttébb tanulságos lehet... Talán. És most bemutatom a csapatomat: A csapat neve: Mindent Bele Lendület. Buzdítása; Huuj! Haajrá Mibele! Zászlaja: Halvány és sö­tét rószaszín. Meze: Piros gallér, fehér arc, a többi fekete. Indulója: A lámpában ecet ég, nem lát nála a ven­dég, mert az izé — ide jön az ellenfél csapat neve — kikapott, mert játszani nem tudott. A vezetés koncepciója: Győzni főleg otthon, de ide­genben is. A csapat rövidebb távú célkitűzése: nem kiesni! A hosszabb: kiesünk? Nem esünk! Egyébként a csapat ereje szerény személyemben, az edző tálentumában, annak ragyogó taktikai elképzelésé­ben és annak végrehajtásá­ban rejtőzött és rejtezkedik ma is. Pedig a csapatnak nem hogy rejtekhelye, búvóhe­lye is csak olykor-olykor volt, amikor nem úgy szere­peltünk, ahogyan azt a csa­pat maximalista igényű ve­zetősége és az a néhány ob­jektivitást mellőző, megszál­lott szurkoló magáról meg­feledkezve a csapat fejét kö­vetelte. Sőt! A fejesek fejét is! Azt vallottam és vallom ma is, hogy ahány ellenfél, annyi felkészítés, olyan tak­tika. Nem titkolom. mert annyira tisztelem a nyilvá­nosságot, hogy általában a 10 + 1-es rendszerben ját­szunk, — szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a világon nem először — tfz mezőny- és egy kapusjáté­kos. Már az is meglepte az ellenfelet, amikor csapatot hirdettem. A másik, ami fel­tétlenül említésre méltó: a gyors, a bátor helyzetfelis­merésem és merész változta­tásom a csapaton. Példának okáért: a DIRR-DURR el­len Pályást hoztam be Ti­pegő helyett, Totyogót elő­re küldtem és Rohangászt állítottam a védelem tenge­lyébe. Kapkodta is a fejét a cserét látva az ellenfél ed­zője, mert fogalma sem volt, hová akarok kilukadni. Volt, amikor ezek a húzások be­jöttek és ország-világ előtt, — természetesen ez a fut­ballvilágra értendő, mert számomra csak ez létezik —, bevallom, hogy nem mindig. Volt úgy sajnos, hogy Rohangász a védelem tengelye helyett a pálya ke­rítésén lógott, alig bírtuk le­szedni róla, hogy hová akart rohanni, ma sem tudom ... Előfordult az is. hogy a Pá­lyás, a Tipegő és a Totyo­gó olyat tett a pályán, amit nem ott szoktak és még a Patyolat sem vállalta mo­sásra a szerelésüket. Hát mit csináljunk: emberek va­gyunk, ha nem is egyfor­mák. Pedig az egyéni elbírálása a teljesítményeknek nagyon felelősségteljes munka, az egész csapatot előre lendítő dolog lehet. A jutalmazásról, sportnyelven szólva a premi­zálásról van szó. Én már félidőben érzékeltetem ki­vel mennyire vagyok meg­elégedve. Egyáltalán nem mindegy, hogy a szünetben ki kapott kavicsdrazsét, ki nyugati karamellát —, hogy a perspektívát is sejtessem —, ki gyümölcscukrot, vagy cukrozott diót, és az sem, hogy ki a citromnak me­lyik részét kapta. (Nem ló-, valódi citromról van szó!) A fő a csapat! És az öt­let, a taktika, sőt, a takti­kák taktikája, amely előbb megmerevítette, majd meg­rázta az egész futballvilá­got minden olyan pályán, ahol a MIBELE labdába rú­gott. Százak csodálták az egyedülálló produkciót, ame­lyet én találtam ki, én vi- teleztettem ki, és amelyért mind a mai napig én vá­rom A FORRADALOM A FOOTBALLBAN, az ILYEN MÉG NEM VOLT érmét, a KIVÁLÓ, az ÉL, az arany, az ezüst, a gyémánt fokoza­tát, de legalább a vas. az alumínium és más nemes­fémből készült labdákat, a KÉT-BALLÁB és a HEVE­DERES MELEGÍTŐ egyetlen példányát. Az óramutató a 88. perc­ben jár. A mérkőzés állása: nulla-nulla! Ekkor felhar­san egy hang — hallani, hogy iskolázott —, mert az enyém: Melasz, Tészta, No- kedli. Puffancs, vagy Perec — attól függően, hogy mit kívánt az ellenfél ereje, vagy a taktika. A csapatom értette és vette a lapot. Tud­ta, hogy eljött a mi időnk, most bedobni minden har­cosságot, elszántságot. Mert ezek az álcázott szavak le­fordítva azt jelentették, amit elvártam a csapattól: RÁZD MEG MAGAD MIBELE! És erre, ahol éppen ment a mérkőzés, vagy állt a csa­patom, mind a tizenegy já­tékosan megrázta magát. De úgy ám, mint akit a hi­deg ráz, vagy a diszkóban vonaglik, vagy mint akinek már nagyon ki kellene men­ni. Az ellenfél először le­döbbent és léc övékéit^ az­tán átvette a ritmust és ráz­ta magát ő is. A partjelzők nem csak magukat rázták, hanem a zászlójukat is, és még forogtak is, hogy minél többet lássanak abból, ami a pályán történik. 'A bíró kezében reszketve táncolt a fütyülője, olyan szép volt, hogy sokan sírtak volna örö­mükben, de mert választani lehetett inkább röhögtek. Rázkódott az ellenfél, a bí­rók, a közönség, míg egy­szer csak a bíró elkezdett tátogni az oxigénhiánytól és beleszívott a sípjába. To­tyogó, a taktikának megfe­lelően ezt úgy értelmezte, mármint ezt a kínkeserves füttyöt, hogy indulhat. Le­gurította magának a közve­tettet és betotyogott vele az ellenfél kapujába. EGY NULLA a MIBELE javára. Óriási ovációóóó! A kerítést, a korlátot és még egymást is csókolták szurkolóink. Fe­nomenális taktika, s ezzel immár nyolc pontja van a MIBELÉ-nek. Micsoda si­ker ... ! A szurkolók üvöl- tenek, s végre a bíró is, hogy megszabaduljon szorulásá­tól, a sok visszatartott le­vegőtől, három nagyot rity- tyent a fütyülőjébe és elvág­tat az öltöző felé ... — És mondja mester, mit érzett a legutóbbi győzelem után? — teszem fel kereszt­kérdésemet. A válasz, mint az eddigi­ek is őszinte, nyílt, előre és hátramutató: Rám is rám jött, nemcsak a rázkódás, hanem a frász is, amikor megláttam a dühösen felém rohanó feleségemet. Tudja, kétszáz nyúlra szerződtem és ahelyett, hogy azok is meccsre járnának, időben enni akarnak. Az etetés ide­je már rég elmúlt, ma én voltam a soros, ezért jött a feleségem is a meccsre. Mert ma csak a futballból meg­élni? Ez még egy ilyen zse­ninek is nehéz, mint amilyen ugye én vagyok ... Papp János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents