Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-20 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam 42. szám ARA: 1985. február 20., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Meghatározó szerepkörben Örömmel olvashattuk a közelmúltban a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott közleményben, hogy iparunk 1984-ben jelentős erőfeszítések árán három százalékkal növelte terme­lését. Komoly eredmény ez, hiszen a népgazdaság éle­tében meghatározó a tevé­kenysége. Mint tavaly, úgy ebben az évben is iparpolitikánk középpontjában a kivitel fokozása, a gazdaságos ex­port növelése áll. A terv a termelés háromszázalé­kos növekedésével számol. Ennek alapja a további ésszerű műszaki fejleszté­sek folytatása. Mint az Ipari Minisztérium állam­titkárának legutóbbi tájé­koztatóján elhangzott, fon­tos feladat, hogy a beru­házások számára megfele­lő gépimport érdekében ki­aknázzák a tőkés export bővítéséhez szükséges min­den lehetőséget. Erre el­sősorban a vegyipari, a gép- és a könnyűipari üze­meknek van módjuk. A vállalatoknak azonban a tavalyitól nagyobb fi­gyelmet kell fordítaniuk az energiatakarékosságra. Szá­mítások szerint ugyanis a gazdaság energiafelhasz­nálása az idén másfél szá­zalékkal lesz nagyobb, mint 1984-ben volt. Ilihez pe­dig a hazai források 3—3,5 százalékos bővüléssel szá­molnak. A többlet nagyobb részét a Paksi Atomerőmű­ből nyerik. Nem kis fel­adat vár a szénbányászat­ra, hiszen több mint 25 millió tonna fűtőanyagot, a szénhidrogén-bányászat­ra, amelynek kétmillió tonna olajat és csaknem 7,5 mil­liárd köbméter gázt kell felszínre hoznia ebben az esztendőben. Mindemellett a minisz­térium útmutatást adott a vállalatoknak, hogy idei programjaikat a népgaz­dasági terv követelményei­hez igazítsák. A tárca nagy figyelmet fordít árra is, hogy az új vállalatirányí­tási formákra való áttérés minél zökkenőmentesebb legyen. Ezt a munkát 1986 végéig fejezik be úgy, hogy a termelőegységek egyhar- tnada már az idén az új formák szerint működik majd. Az irányítási rendszer továbbfejlesztésével ter­mészetesen a minisztérium munkájában, szervezeté­ben is változások lesznek. Csökken ugyanis a tárca vállalatfelügyeleti funk­ciója, ugyanakkor erősödik a törvényességi felügyele­te. A jövőben elsősorban hosszabb távra szóló ipar­politikai terveket készíte­nek. Ezek közé illeszkedik a 80-as évek második fe­lére szóló elképzelések ki­munkálása. Az ipar to­vábbfejlesztésére a minisz­térium négyféle változatot dolgozott ki. Arra töreked­nek, hogy az kerüljön el­fogadásra, amely a legna­gyobb népgazdasági ág tel­jesítőképességének gyor­sabb ütemű, hosszabb tá­von is megfelelő fejlődését teszi lehetővé. Meotasz Károly A SLÁGEREK: A VITAMINOK Téli gyógyszerképlet Csúcsforgalom a patikában — Folyamatos az ellátás — Keresettek a teafélék — Fogadjuk meg az egészségügyi szakemberek tanácsait Nemcsak az influenza, ha­nem a kemény, tartós hideg miatti betegségek — megfá­zások, hurutos tünetek — is gyógyszerszedésre kénysze­rítik az embert. Az orvosok — ha tehetik — megfelelő tanácsokkal látják el a be­tegeket és az ismeretterjesz­tő előadások résztvevőit: öl­tözzünk r tegesen, fogyasz- szunk sok gyümölcsöt, vita­mindús táplálékot, s tartóz­kodjunk minél többet a sza­badban, hiszen ez a leg­egészségesebb. Hasonló „út- ravalót” kapunk a gyógy­szerészektől is, akik ezekben a napokban a korábbinál sokkal több „vevővel” ta­lálkoznak, ugyanis: „valóság­gal esszük a patikaszereket”. Példa erre, hogv csak az egri belvárosi ügyeletes gyógy­szertárnak egy hónap alatt 100—150 ezer forinttal nőtt a bevétele. Egyébként is szorgos gyógyszer-fogyasztók va­gyunk: az elmúlt esztendő­ben 93 millió forintot köl­tött megyénk lakossága a pirulákra, injekciókra, gyó­gyászati segédeszközökre. A tapasztalatok szerint egész „gazdag” házipatikák halmo­zódnak fel, s ez nem sze­rencsés, mert egyrészt meg­csappannak a gyógyszertárak polcai, másrészt a már nem szedett tabletták, porok egy idő után veszendőbe men­nek a szavatossági idejük lejárta miatt. Nem gondo­lunk hát arra, hogy a fölös­legesen feltöltött otthoni készletek miatt mások eset­leg a fél országot járják vé­gig a szükséges — és netán korlátozottan kapható — or­vosságokért. Érdemes meg­A laboratóriumban említeni a szakemberek vé­leményét: „Bezzeg, ha a pa­tikaszerek teljes vételárát kellene kifizetni...!” Gyógyszer kell, s orvosság van — kaptuk a tájékozta­tást a Heves megyei Gyógy­szertári Központ gyógyszer­gazdálkodási osztályának megbízott vezetőjétől, Bojtos Ágnestől. Tőlük ugyanis szűkebb hazánk 55 patikájá­ba szállítják a különböző szereket. Igaz, időnként hiá­nyos a lista, ugyanis a kor­látozottan kapható gyógy­szerek között van még most is például a Cavinton, a Dopegit, a Viscaldix, vagy a téli hónapokban inkább - szükséges Faringosept, Paxi- rasol tabletta — ez egyéb­ként oldat formájában kap­ható —, amely a felső lég­úti hurutos megbetegedések, torokfájások gyógyírja, a kö­högés megszüntető je. A gyógyszerellátás — a fen­tiek ellenére — az elmúlt évinél sokkal jobb és folya­matosabb. Ehhez hozzájárul, hogy a Kőbányai Gyógy­(Fotó: Szántó György) szeráru gyár az idén egyen­letesebben szállítja a kért mennyiséget. Ami kimondottan a téli be­tegségek gyógyszereit il­leti, megnövekedett a keres­let és a fogyasztás a vita­minkészítményekből, a láz­csillapítókból, a nátha el­leni szerekből: orrcseppek­ből, köptetőkböl, hasfogók­ból és a többek között meg­előzésként felírt antibiotiku­mokból. Külön érdekesség, hogy mind többen „pártol­nak el” a piruláktól, tab­lettáktól, s használják in­kább a csipkebogyó-, illetve a hársfateát. S miután ezek a természetes gyógyszerek rendkívül hasznosak, lehető­séget adnak a különféle ké­szítményekkel való takaré­kosságra is. Így kevesebbet kell költenünk a drágább orvosságokra, s főként csök­ken a veszélye a napjaink­ban még gvakori „öngyógy- szerezésnek”, azaz: orvosi, patikusi vélemény, tanács és főleg utasítás nélküli kú­ráknak. Csendes időszak az egri Zalár utcai gyógyszertárban Az ismeretterjesztés és a környezetvédelem A TIT és az OKTH együttműködési megállapodása A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat és az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal együtt- működteti a soproni kömye- alá Abrahám Kálmán ál­lamtitkár, a hivatal elnöke és Rottler Ferenc, a társulat főtitkára kedden a TIT or­szágos központjában. A meg­állapodás értelmében a tár­sulatnál tevékenykedő tu­dósok, kutatók és szakembe­rek ismeretterjesztő előadá­saikkal segítik a környezet- védelem időszerű feladatai­nak társadalmi méretű meg­oldását. A jövőben az OKTH és a TIT közös gazdaként működteti a söpörni környe­zetvédelmi nyári egyetemet, az aggteleki nemzetközi If­júsági környezetvédelmi sze­mináriumot, s a diákok szá­mára országszerte szerve­zendő nyári táborokat és szakköröket. A két szervezet a jövőben arra törekszik, hogy az is­meretterjesztés hagyomá­nyos fórumain és formáiban főként alapfokú környezet- védelmi tudnivalókról tájé­koztassa a társadalom szé­les rétegeit. Emellett növe­lik a speciális szakmai tudást gyarapító előadások, film- bemutatók számát is. Együtt­működnek a tanulók kör­nyezetvédelmi ismereteinek bővítésében, a pedagógusok felkészítésében, s szakmai, módszertani segítséget nyúj­tanak az iskolai szakkörök, klubok munkájához. Kádár János látogatása a KISZ KB székházában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára — Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának kíséretében — kedden délután látogatást tett a KISZ Központi Bi­zottság székházában. A vendégeket Hámori Csa­ba, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára fo­gadta és tájékoztatta a szö­vetség munkájáról, felada­tairól. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP KB 1984. októ­ber 9-i ifjúságpolitikai ál­lásfoglalása kedvező fogad­tatásra talált, növelte a fia­talok politikai aktivitását, tevékeny részvételét az if­júság és a társadalom előtt álló feladatok megvalósítá­sában. Kádár János szólt a párt XIII. kongresszusának elő­készületeiről, időszerű ifjtf- ságpolitikai kérdésekről; el­ismeréssel nyilatkozott az ifjúsági mozgalom tevékeny­ségéről, a fiatalok helytállá­sáról. A látogatás során a ven­dégek a KISZ KB székházá­nak aulájában megtekintet­ték a „Magyarok a fasizmus elleni harcban” című kiállí­tást. Társadalmi összefogással a bűnözés ellen dr. Szíjártó Károly, legfőbb ügyész sajtótájékoztatója Korántsem nevezhető ró­zsásnak az a kép, amelyet keddi fővárosbeli tájékozta­tóján — amelyre immár ti­zennegyedik éve kerül sor —, festett a sajtó képviselői elé dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész. Persze, nem­csak az elgondolkodtató té­nyeket sorjázta rövid egy órában, hanem a legfonto­sabb teendő, a megelőzés módjairól is előadta gondo­latait. A bűnözés növekedése vi­lágjelenség — mondotta be­vezetőjében. — Hatása az utóbbi években mind job­ban érvényesül nálunk is. Természetesen nem annyira, hogy zavarná politikai és társadalompolitikai célkitű­zéseink megvalósítását, de az intézkedések hatékonysá­gát helyenként és időlege­sen csökkentheti. Ez pedig megköveteli, hogy a jövőben nagyobb teret kell szentelni a bűnözés visszaszorítására, okainak és feltételeinek fel­számolására. Az elmúlt évi adatok ar­ról tanúskodnak, hogy a ko­rábbiakhoz képest nem kö­vetkezett be kedvező válto­zás. Együttvéve tavaly 157 ezer bűncselekményt derí­tettek fel hazánkban a bűn­üldöző hatóságok, 3,7 száza­lékkal többet, mint 1983- ban. A bűnelkövetők száma nem változott, viszont fi­gyelemre méltó tény: az elő­ző évinél tíz százalékkal volt magasabb a jogszabá­lyokat megsértő fiatalkorúak aránya. Sajnos tovább sza­porodott azon esetek száma, is, amelyekben nem sikerült nyomára bukkanni a tet­teseknek. Az elemzések azt is igazolják, nőtt a bűnözés társadalmi veszélyessége. Az általános tapasztalatok mellett a legfőbb ügyész is­mertetőjében kitért az egyes bűncselekményfajták — konkrét esetekkel is alátá­masztott — értékelésére. A korábbi évekhez hasonlóan az elmúlt esztendő bűnözési struktúrájáról is az állapít­ható meg: legtöbbször a va­gyoni javakat érte károso­dás. Az e kategóriába tar­tozók az összes bűncselek­mények hatvan százalékát te­szik ki, s a kár elérte az 1 milliárd 80 millió forintot. A személyi tulajdonban levő értéktárgyak,. ingóságok el­sősorban a lopásoknak és a betöréses lopásoknak voltak tárgyai. Felhívta a figyelmet az előadó az állampolgárok felelősségére is saját javaik őrzésében. Kétségtelen tény, 1983-hoz képest a közva­gyont kevesebb alkalommal dézsmálták meg tavaly. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a vagyonvédelem­ben ne lennének továbbra is hiányosságok, pedig a köztulajdon óvása a vezetők felelőssége is, s az ő mun­kájukban lehetne segítség a vagyonvédelmi tanácsadó és ellenőrző szolgálat a gazdál­kodó szervezetekben. Ugyancsak alapvető fon­tosságú a gazdálkodás tör­vényességének biztosítása — hangsúlyozta dr. Szíjártó Károly — a népgEtzdaság va­lamennyi szférájában. Ehhez azonban szükséges a gazdál­kodó szervek közötti szerző­dések jogszabály szerinti be­tartása, illetve betartatása. Ugyanígy a gazdasági bűn­cselekmények megelőzését szolgálhatják az ügyészi szer­vezetnek a spekuláció csök­kentésére irányuló törekvé­sei. A múlt évben például hetven szerződéses kereske­delmi egység ellen indult el­járás, mert az ott dolgozók a vállalatok anyagi és pénz­eszközeit fordították saját hasznuk növelésére. Arra is fény derült, hogy a bérbe adó cégeknél sok helyen nem megfelelő az ellenőrzés, s hosszú ideig elnézik a bér­be vevők nagy összegű tar­tozását. Űj jelenség, hogy a tsz-ek mellett működő szak­csoportok fővárosi székhely­ivel hoznak létre mellék­üzemágakat, s ezek gyak­ran a szélhámosok meleg­ágyai lettek. A közélet tisztaságával kapcsolatban megint csak sajnálatos tény, hogy nőtt a vesztegetések száma, a korrupció. E bűncselekmé­nyeket a nagyfokú anyagi­asság, a munkanélküli jöve­delemszerzésre törekvés mo­tiválja, s a legtöbbször az elkövetők hosszú éveken át folytathatják „törvényszerű” magatartásukat. A bűnelkö- veitők különösen veszélyes csoportjairól szólva a leg­főbb ügyész említést tett arról is, hogy a büntetett előéletűek és a visszaesők az elmúlt évben fokozottabban vettek részt a bűnözésben. Miként dr. Szíjártó Károly leszögezte, az ügyészségnek meghatározó szerepe volt és van a bűnözés visszaszorítá­sában, illetve a - nyomozás eredményességének biztosítá­sára. Mindezt sajátos mód­szereivel az elmúlt évben is kellően végezte. Nem sza­bad megfeledkezni azonban arról, a megelőzés hatéko­nyabbá tétele nagymérték­ben függ attól is, hogy a jövőben még tovább széle­sítsék társadalmi szinten ezt a tevékenységet. A gazdál­kodó szervezeteknek, de az állampolgároknak is még többet kell tenniük azért, hogy védettebbé váljunk a bűnözéssel szemben. A sajtótájékoztató kap­csán érdeklődtünk a me­gyénkben bűnözés múlt évi alakulásáról A Heves me­gyei Főügyészségen kapott ismertető szerint területün­kön sem volt más a helyzet, mint az országban: növeke­dett a súlyosabb megítélésű garázda, erőszakos bűncse­lekmények aránya. A va­gyonkárosító bűntettek sza­porodását továbbra is előse­gítette a sértettek figyelmet­lensége, felelőtlensége, a társadalmi tulajdon esetében a kellő ellenőrzés, a megfe­lelő védőberendezések hiá­nya. Jellemző sajátosság, hogy Gyöngyösön és Eger­ben gyakoribbá vált a lakó­telepi bűnelkövetés. Főleg az oktatási szünetekben a fel­ügyelet nélkül maradt gyer­mekek csoportokba verődve csavarognak, s kisebb-na- gyobb jogsértéseket követnek el. Nem megnyugtató jelen­ség az sem, hogy a gyermek - és fiatalkorúak bűnelköve­téseit igen gyakran — az esetek több mint egy harma­dában — az alkoholos álla­pot motiválja.

Next

/
Thumbnails
Contents