Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. február 19., kedd S. Közeledik a Halley-üstökös AZ ÉGI VÁNDOR LÁTOGATÁSA ctxmf Az idei év végén és jövő tavasszal Föld-közeiben lesz a Halley-üstökös. Legutóbb 1910-ben volt látható egün­kön ez a különös égi tüne­mény. Megjelenését évezre­deken keresztül baljóslatú jelnek tekintették. Yue Tsung kínai császár i. u. 712-ben lemondott trónjáról, amikor csillagok jelentették neki az üstökös megjelenését. I/. Harold angol király 1066- ban ugyanezért remegve ült nyeregbe, amikor a hastingsi csatába indult. (Ott is ve­szett.) Legutóbbi, 76 évvel ez­előtti látogatásakor elter­jedt, hogy a csillag csóvája gázzal fertőzi majd meg a Földet, ezért sokan gáz­maszkot vásároltak. Az ame­rikai Oklahoma babonás polgárai — régi indián szo­kás szerint — szüzet akar­tak áldozni az ismeretlen­nek. Megfigyelő állomások Az üstökös küszöbönálló újabb látogatására alaposan felkészült' a tudomány: meg­figyelő készülékek tömege figyeli majd naprendszerünk fáradhatatlan vándorát. A Az üstökös tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget a Halley ku­tatásának, mert az üstökös összetételéből következtet­hetnek a naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti ke­letkezésére. Egy felfedezés Az első matematikus, aki az üstökös törvényszerűsé­geit lejegyezte. Edmond Halley angol királyi csilla­gász volt. Három korábbi, az (1531 -i. 1607-i és 1682-i) üstökös megfigyelése alap­ján arra a következtetésre jutott, hogy azonos jelenség­ről van szó. S amikor újabb 76 év múltán, 1759-ben — Halley jövendölésének meg­felelően — újra megjelent az égi tünemény, igazolódott az angol tudós tétele. Azóta nevezik Halley-üstökösnek. A csóva keletkezésére vo­natkozólag Fred L. Whipple amerikai asztrofizikus 1951- ben tette közzé elméletét. E szerint az üstökös felülete Napközeiben gőzzé változik, s az így keletkezett gáz több ezer kilométeres burok­kal veszi körül a magot. A ..napszél” hatására azután ebből nő ki a több millió kilométer hosszú csóva. Együttműködés a kutatásban A japánok MS—T5 nevű szondájukkal 4—5 millió ki­lométerre akarják megköze­líteni az üstököst, a Planet —A 200 ezer kilométerre közelítene. A szovjet Vega 1 és Vega 2 tízezer kilométer közelségbe kell, hogy kerül­jön. A megfigyelések kiérté­kelésében egyébként ame­rikai tudósok együttműköd­nek szovjet kollégáikkal. A két Vega megfigyeléseire tá­maszkodva a nyugateurópai­ak által felbocsátandó Giot­to 500 kedvező esetben akár 100 kilométerre közelíti majd meg az üstököst. A japánok főként a csó­vát, a szovjetek és a nyugat­európaiak a gázburok tulaj­donságait remélik felfedezni. A porszemcsék és a gázmo­lekulák analízise az üstö­kös „ősanyagának” tanulmá­nyozásához vezethet. A 2 Vegát és a Giottot termé­szetesen magas érzékenységű kamerákkal is felszerelték, amelyekkel 1000 kilométer távolságból 50 méternél ki­sebb alakzatokat fényképez­hetnek. Problémát jelent a képek megfelelő minőségben való Földre juttatása. A Giotto találkozását a Halley- vel például 4 óra időtartam­ra tervezik, s ez idő alatt a műszerek ki lesznek téve a porszemcsék valóságos „hó­viharának”. Gáti István múlt év december 15-én és 21-én elsőként a szovjet űr­szondák, a Vega 1 és Vega 2 startoltak, hogy jövő év márciusában keresztezzék a Halley útját. Ezeket követ­te a japán MS—T5 égi meg­figyelő, amelyet augusztus 14-én a hasonló Planet—A szonda követ A tervek sze­rint 1985. július 2-án Francia-Guayanából lövik fel a nyugat-európai országok megfigyelő állomását, a Gi­ottot. 1986. márciusában amerikai automata megfigye­lő hold indul útjára. Természetesen földi meg­figyelésben sem lesz hiány. Ballonok, rakéták mérőké­szülékeket visznek a magas­ba. óriásteleszkópok fordul­nak majd az üstökös felé, és a világ sok ezer csillagá­szati megfigyelője kutatja majd az eget. Mi is ez a különös égi tü­nemény, amely a naprend­szer torzszülötteként, válto­zatlan ellipszis-pályán szá­guld a világmindenségben? A tudósok szerint megfa­gyott gázok és víz, melyhez porrészecskék csapódtak. Magjának átmérője mintegy Öt kilométer, világító csó­vája viszont kétmillió kilo­méter hosszan nyúlik el a világűrben A tudósok azért pályája: ellipszis-alakban a Nap körül (Fotók: Spiegel — KS) Edmond Halley angol csillagász. Megállapí­totta az üstökös pály áját A berlini Simplicissimus címlapja 1910-ben: Félelem a gáztól Bánk bevonult Bánk bán a Nemzeti Színházban, Tőkés Anna és Bessenyei Ferenc Százötven éve, amikor Bánk bán a budai Várszín­házban Bartha János szá­ján megszólalt, megdobog­tatta a hallgatók szívét. De sejtették-e a nézőtéren ülő írók. műítészek, hogy ez a szó egyre hatalmasabbra nő, s Bánk olyan fogalom lesz. amely — ’a János vitézhez és történelmi nejekhez, fo­galmakhoz hasonlóan — épí­tőköve a magyarságtudat­nak? Vagy divatosabban: a nemzeti identitásnak. Nem­igen sejtették. Ahogy Gyu­lai \Pál 'írta az események után negyed századdal meg­jelent tanulmányában: „In­kább a közönségnek tetszett, mint a kritikának.” De hol is született Bánk? Kecskeméten. De az már a végső aktus volt. amikor az író tintába mártotta tollát. A környék romjai között, gyerekkorában érezte meg a történelem levegőjét. így emlékezett erre később a város történetéről tervezett könyve bevezetőjében Ka­tona József: „sokszor só­hajtva állottam meg egyik, vagy másik puszta-templom mellett, és úgy tetszett, minha egy valaki mindég a rajtok lévő hollófészkeken ült volna, és kérdező kíván­csiságomat kielégíteni igye­kezne”. A történelmi érdeklődés elevenen élt a korban. Bánk története szerepelt már a régi magyar krónikákban — Mátyás király történészénél, Bonfininál, és az erdélyi Heltaí Gáspár krónikájában is — valamint a hazai és a külföldi irodalomban. Többek között a XVI. szá­zadi német „mesterdalnok”, Hans Sach is drámát, írt róla. A szerzők sorából csak a Katona életéhez kö­zelebbieket említve: Kisfa­ludy Sándor, a kor divatos költője is feldolgozta a tör­ténetét, s a német Müller regénye róla 1812-ben jelent meg magyar fordításban, amikor Katona József a fő­városban Békési néven szí­nésznek szegődött. Nem sokáig színészkedett Katona, akit Pestre jogász­nak adott atyja, a derék kecskeméti takácsmester. Fel is jött a fiát a királyi táb­lai jegyzőséghez vezető biz­tos útra téríteni. S bár tet­szett néki a fiú sz nészi já­téka is, a visszaemlékezé­sek szerint így zárta le az ügyet: „Legyen ő csak ke- nyérkereső.” A joghallgató Katona Jó­zsefről nehéz lenne meg­mondani, hogy a színpad vezette-e az irodalomhoz, vagy az irodalom a színház­ba. Fordított, írt is. főkép­pen színpadi műveket. S ha a végző jogász búcsút is mondott a színpadnak, de nem a színdaraboknak, sem néhány színész barátjának. S amikor az Erdélyi Múze­um pályázatot írt ki „Ere­detiség s jutalomtétel” cí­men 1815 szeptemberi ha­táridővel, megint tollat fo­gott. S „írám Kecskeméten Jakab havának 30-ikán, 1815” — jegyezte fel a darab pro­lógusának végére. Megszüle­tett a Bánk bán. Jakab ha­va — május. Nagyon vár­hatta a szerző az őszt, de hiába. A pályázatot meg­hosszabbították, az ered­ményt csak 1818-ban tették közzé — ő nem szerepelt a díjazottak között. Az első színész, aki meg­ismerte a darabot. Udvar­helyi Miklós volt. az írónál egy évvel idősebb jó barát. A tiszaabádi tanító és se­gédlelkész fia debreceni kol­légistaként csapott fel szí­nésznek 1808-ban. Katona Kecskeméten, apja takács- műhelyében „egy kancsó bor mellett” olvasta fel né­ki a darabot 1816-ban. De felolvasta más barátjának is. átdolgozva jelentette meg 1820-ban. Tíz évre rá — har­minckilencedik évében a .hí­rős város” ügyészeként halt meg. Három évvel később az egyik legjobb magyar szín- társulat, a kassai tűzte elő­ször műsorára a Bánk bánt. Udvarhelyi Miklós,a jó barát azt választotta jutalomjáté­kául. 0 Mikhál bánt ját­szatta, Bánk Bartha János. Gertrudis királyné Kántor­áé asszony, Ottó. a királyné öccse pedig Egressy Gábor volt — a magyar színészet történetének nagy nevei! S egy évvel később Kolozsvá­rott is színre került a da­rab — ott meg Egressy Gá­bor jutalom játékaként. Akkor már érlelődött a magyar nemzeti színház ala­pításának gondolata. A leen­dő társulat törzse Fáy, il­letve Döbrentei igazgatása alatt a budai Várszínházban alakult ki, főként a kassai­akból meg a kolozsváriakból. Ott vonult be Budára Bánk 150 éve, 1835. február 27- én Kántomé jutalomjátéka­ként. Ez a nagy színésznő — lánynevén Engelhardt Anna — az erdélyi Szászföldről származott, s Pesten koráb­ban is játszott már, ott is­merkedett meg Kántor Ger- zson komikussal' — hamar elhunyt férje nevét ő örö­kítette meg a színháztörté­netünkben. .. .Ezután már csak négy esztendőnek kellett eltelnie, hogy a nemzeti színjátszás megnyílt központjának,, a pesti Nemzeti Színháznak a ' műsorában is elfoglalja mél­tó helyét. Németit Ferenc — Engedj be drágám! — Nem lehet, nem va­gyok felöltözve. — Nem számít, csak én vagyok itt, egyedül. — De én nem vagyok egyedül. ★ — Vezető elvtárs, kita­láltam, hogyan érhető el, hogy minden dolgozó a he­lyén legyen, amikor meg­szólal a gyári sziréna. Na­gyon egyszerű. A szirénát az szólaltatja meg, aki leg­utoljára érkezik! ★ — És rendesen dolgozik? — kérdezi a főnök a mun­kára jelentkezőt. — Nem. — Beléphet. Maga leg­alább igazat mond. ★ — Nehéz az élet! Megvolt mindenem, amit férfi csak kívánhat: pénz, nyaraló, jacht, egy gyönyörű nő sze­relme — amíg a feleségem rá nem jött. ★ — Fiatalember — mondja az orvos betegének — nem tudok magán segíteni. A be­tegség öröklött! — Jól van doktor úr, ak­kor küldje az apámnak a számlát! ★ — Tulajdonképpen hogyan osztod be a fizetésed, Eva- Maria? — Harminc százalék a lakbérre megy el, negyven százalék ruházkodásra, negtf ven százalék kosztra, és húsz a szórakozásra. — De hiszen ez százhar­minc százalék! — Igen, sajnos, sajnos! ★ — Miért sírsz drágám? — Az apám csődbe jutott! — Hát nem megmondtam, hogy minden eszközzel meg akarja akadályozni a házas­ságunkat?! Nem kell mindig diéta David Schmerling zürichi tudós arra figyelmeztette az orvosokat, hogy ne írjanak elő betegeiknek könnyelmű, en diétát. Schmerling a dié­tával foglalkozó nyugatné­met munkaközösség konfe­renciáján kijelentette, a dié­ta nemcsak megváltoztatott, korlátozott táplálkozás, ha­nem az orvos által előírt életmód is. Az ember táp­lálkozása nemcsak az éhség csillapítására szolgál. Az étkezésnek társadalmi, kul­turális és néha még vallási jelentősége is van. A diéta ezért jelentős beavatkozás a beteg megszokott életmód­jába és ez nemcsak a bete­get, hanem egész családját is érinti. Semmiképpen nincs szükség arra, hogy minden betegségnél mindjárt az egész családot „diéta-beteg­állományba” helyezzék. Eger város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: EGRI FINOMSZERELVENYGYAR: gépi forgácsoló szakmunkások (NC és CNC forgácsoló­gép kezelésében jártasak részére kiemelt órabérrel), forgácsológép-kiszolgálók, minőségi ellenőrök, géplakatosok speciális szakmunkára. ÉPÜLETKARBANTARTÓ SZÖVETKEZET, Csákány utca 11.: kőműves szakmunkások, ács, állványozó szakmun­kások és betanított munkások (brigádok), asztalos szakmunkások. FELSÓ-MAGYARORSZÁGI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT, Lenin út 55.: képesítéssel rendelkező büfévezető Gyöngyös—Visonta térségében, valamint recski egységébe. HEVES MEGYEI SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT, Sas út 60/a központjába: technológus, anyag-áruforgalmi gazdálkodó, egri kenyérgyárába: műszaki képesítéssel gyárvezető-helyettes, gyöngyösi kenyérgyár nyomdaüzemébe: szakképzett magasnyomó gépmester, betűszedő, betanított munkások, halmajugrai kekszgyárába: női csomagoló, üzemeltető tmk munkakörben: villanyszerelő, elektroműszerész, középnyomású gáztüzelésű kazánhoz fűtő. m/zi

Next

/
Thumbnails
Contents