Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. február 18., hétfő Ismét kimaradtak a helyzetek Szilágyi ,B. és Sass közös erővel próbálja megkaparintani a labdát (Fotó: Szántó György) Ruch Chorzów—Eger SE 2—0 (0—0) Nemzetközi előkészületi labdarúgó-mérkőzés, Eger, 700 néző. V.: Phul. ESE: Bodolai (Szöged!) — Szilágyi B., Zsidai, Lengyel (Varga), Szert (Jávorszky) — Horváth, Szebegyinszky (Simon), Csapregi, Smuczer — Kiss Gy., Sass. Edző: Csánk, János. Szikrázó napsütésben, mégis arcot pirosító hidegben, a házigazdák kezdték ai a mérkőzést. Mindkét csapat játékosai úgy gondolták, hogy az összefagyás legjobb ellenszere a mozgás, így aztán nem volt álldogálás a pályán. Igazán nagy gólhelyzet sokáig nem alakult ki, annál többször kellett viszont a játékvezetőnek a sípját használnia, hogy megfékezze a szabálytalanságok elhara- pódzását. A 27. percben kis híján megszerezte a vezetést a lengyel együttes, Jawarski 12 méterről szorongatott helyzetben mellé lőtt. A 35. percben Smuczer fejese szállt centiméterekkel a jobb kapufa mellé, majd Bodolai tenyereit ki egy lapos lövést. Három perccel az első félidő vége előtt az egri kapus nagyot hibázott, hiszen kidobását Bak elcsípte, s csak a szerencsének, illetve a lengyel csatár ügyetlenségének köszönhető, hogy nem a hálóban kötött ki a labda. A szünetet követően megszerezte a vezetést a Chorzów. Valiczek egy jobb oldali akciót követően hat méterről bepofozta Szögedi kapujába a labdát, 1—0. Kiss Gyula bombáját a lengyel kapus szögletre öklözte, majd Valiczek gurított mellé. Az Eger egyre-másra vezette újabb támadásait. Sikertelenül. A 70. percben a gyors, minden labdáért csatázó lengyelek újból betaláltak a kapuba, Shuszter volt eredményes, 2—0. A 81. percben Csepregi először a kapust, majd a kapufát találta el. Horváth előtt még ott volt a szépítés lehetősége, de közeli fejesét a cserekapus reflexmozdulattal hárította. PÁRIZSI EMLÉK Egy „majdnem bunda” a medencében Néha furcsa dolgokban is el kell járnia a sportújság- írónak, aki egy csapattal külföldre utazik. így jártam egyszer én is, amikor Párizsban voltam az úszókkal és a vízilabdázókkal hivatalos magyar—francia úszótalálkozón. Akkor Mezei volt a kapus a vízilabdában, a csapat tagjai Fábián, Viz- váry, Markovits, Kárpáti, Szívós, Gyarmati voltak, Lemhényi a kapitány. Egy nappal a verseny előtt így szólt hozzám a francia egyesület elnöke: — Nálunk a sportot az állam nem támogatja, és csak annyi pénzünk van, amit mi magunknak ki tudunk szorítani. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy hányán jönnek el a versenyre. Ahhoz azonban, hogy sokan eljöjjenek, arra lenne szükség, hogy az első napon ne nagyon verjék meg a magyarok a franciákat vízilabdában. Arra gondoltam, hogy ha beszélne a vízilabdázókkal... Ügy is a második mérkőzés lesz a hivatalos, és akkor már úgy megverhetnek bennünket, ahogy akarnak. Majd elsüllyedt a szégyentől, hiszen becsületes ember volt, akit mindnyájan nagyon szerettünk, de hát meg kellett tennie. Én vacsoránál összehívtam a vízi- pólócsapatot az edzővel együtt. Szívós így szólt: — Tegyük meg nekik srácok, tényleg a franciák nagyon rendes gyerekek, ne játsszunk csak harmadában az első mérkőzésen, a másodikban aztán majd jól megpakoljuk őket. A többi végül is helyeselt. Másnap: vízilabdamérkőzés. Alig egy perc múlva Fábián ment-ment a labdával egyre közelebb a francia kapuhoz, eleresztett egy rettenetes nagy lövést, s a labda már bent is volt a hálóban. Még egy perc sem telt el. Ijedten meredtem Fábiánra, aki a vízből rámnézett: — Bizony isten, mellé akartam lőni. És aztán ment tovább a mérkőzés. Tíz perc múlva 2—0-ra vezettünk, majd 4—0-al fordultunk a második harmadban. Mondtam a fiúknak: — Mi lesz a franciáknak tett ígérettel? Már négy góllal vezetünk, gyerekek! — Ne haragudj — felelték — mondd meg az elnöknek, még sem megy a dolog, megpróbáltunk mellé lőni, de amikor ott volt az üres kapu, bizony belőttük ismét. Még egyszer mondd meg, ne haragudjon, de túl nagy a kísértés amikor az ember jó helyzetben van. Mentem az elnökhöz: — Ne haragudjék, mégsem megy a dolog. Képtelenek nem belőni a labdát, ha egyszer mód van rá. így hát a végén 8—0-ra győztünk, annak ellenére, hogy valóban nagyon megszerettük a franciákat, és megértettük minden fájdalmukat. És ami külön érdekes: másnap a hivatalos mérkőzésen, amikor már annyi gólt lőhettünk volna, ameny- nyit akartunk, egészen szoros eredmény született, és a magyar csapat meg sem közelítette előző napi játékát. Szombathy István Hazautazott Kínából a Videoton Vasárnap csaknem háromhetes tartózkodás után hazautazott Kínából a Videoton labdarúgó-csapata. Kovács Ferenc, az együttes vezető edzője nemcsak hasznosnak, de szükségesnek is minősítette a kínai túráit, s mint mondotta, amennyiben Magyarországon is hasonló körülmények között folytathatnák a felkészülést, egészen derűlátóan ítélné meg csapata esélyeit az UEFA- kupában a Manchester United ellen. Ma tartja közgyűlését az Eger SE Baráti Köre. A 17 órakor kezdődő- rendezvény helye a Kemény Ferenc Körcsarnok, ahová minden sportbarátot vár az egyesület vezetése. Az esemény előtt, majd azt követően mód nyílik a tagsági igazolványok megújítására, illetve megváltására. 1. Duisburg—Bürstadt elmaradt 2. FC Homburg—Blau Weiss 90 elmaradt elmaradt 3. Ulm—Oberhausen 0—1 2 4. Atalanta—Fíorentina 2—2 X 5. Lazio—Ascoli 0—0 X 6. Sampdoria—Roma 3—0 1 7. Verona—Inter. 1—1 X 8. Milan—Juventus 3—2 1 9. Empoli—Arezzo 0—0 X 10. Padova—Monza 0—0 X 11. Sambenedettese—Catania 0—0 X 12. Taranto—Genoa 0—2 2 13. Varese—Lecce 0—0 X Pótmérkőzések : 14. Avellino—Cremonese 2—0 1 15. Como—Napoli 1—1 X 16. Torino—Udinese 1—0 1 NEM TÁVOLODOTT AZ NB I. Játékban, lélekben lelzárkéztak EGER SE— ALMÁSFÜZITŐI TIMFÖLD 3—2 (—11, —8, 12. 13, 8) NB I-es női röplabdamérkőzés, a 9—16. helyért. Eger, körcsarnok, 300 néző. V.: Korim, Pálfalvi. ESE: GAZDAG. Vadosné, BARANYI, Molnár, Szak- már. Seregi. Cs: PÁLOS, Brandstatterné, HÉRI. Edző: Bodnár János. Az ellenfél — nem is olyan régen — a magyar bajnokság bronzérmese volt. Időközben meggyengült, s visszaesett az élvonal második felébe. (A most helyükre felkerült, itteni csoportelső, a BVSC pontjait „örökölték” tavaszra.) A Nyerjük a 4. játszmát, visszajönni látszik a már elveszettnek hitt meccs. A közönség is felsóhajt, s a fele kivonul a rövid szünetre, így-úgy csillapítani idegeit. Akik maradnak a lelátón, furcsa intermezzót figyelhetnek. A döntő játszma előtt Szakmár kiborul, igaz előbb tisztázza tiszte szerint a folytatást a játékvezetőkkel. Aztán leül a kispadra és zokog. Csapattársai nemigen osztoznak vele, sőt az edző kénytelen kiszólni a szakosztályelnöknek, hogy csillapítsák a többiek érdekében. Eközben egy hang megszólal a távolabbi sorokból: „Cirkusz!” Válasz helyett is felfogható: Szakmárt beküldik az öltözőbe. A csapattagok igyekeznek tudomást nem venni a történtekről, mozognak, készülnek elszántan. Mire a bírók sípja harsan, Brandstátter- né „visszahozza” a kispadra az egri 10-est. Még a melegítőt is a hátára teríti. Brandstatterné gyakorló pedagógus. Szakmár nem sír — a csapat meg közben megnyeri a találkozót. Csapatkapitánya nélkül...! (budavári) láthatóan idősebb vendégegyüttes két és fél játszmán át jól megélt rutinjából, a nyitásokban, nyitásfogadásokban sokat — a meccs során 28-szor — hibázó házigazdákkal szemben. Ebben az időszakban csak Ba- ranyi időnként bravúros mezőnyalakításai, Gazdag hálóközeli teljesítménye elégítette ki a szurkolókat, A támadásokat pontosabban építették fel, és erősebben fejezték be az almásfüzitői- ek. A fordulat a 3. játszmában 12—8-as dunántúli vezetésnél következett. Pálos hibátlan nyitássorozatával, a társak remek összpontosításával az ESE „zsinórban” nyolc pontot csinált. A remény felcsillant, s erre a közönség is ráérzett, mert a buzdítás és a taps felerősödött. A becserélt Héri di- namiterejű leütéseivel, a lendületbe jövő piros-kékekkel a fáradó vendégek nem bírtak. Végső soron játékával, nem utolsósorban lélektani bravúrjával a hazai csapat felzárkózásáról tett tanúbizonyságot: vagyis éltetik a bennmaradás tüzét. Bodnár János edző véleménye a látottakról: „Egész héten a gyors támadás különböző változatait gyakoroltuk. Ezt rákényszeríteni az ellenfélre csak a harmadik játszmától kezdve, mezőnyjátékunk javulása után tudtuk. Ellenfelünk gondolkodásban, amíg el nem fá- ,radt jobb volt. Mellesleg, ahogy mi az első kettőt, az Almásfüzitő a döntő játszmát nyitáshibáival vesztette el. Egy rossz nyitásért különben 20 forint büntetés jár, lesz akinek mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Az értékes győzelem azért remélem megnyugtatja a társaságot és a szurkolóinknak is többet nyújtunk majd.” Az Eger SE további műsoráról annyit, hogy szerdán a körcsarnokban, 15 órától MNK-mérkőzést játszanak. Ellenfelük a DMVSC lesz, a tét pedig a legjobb nyolc közé jutás. A bajnokságot rövid pihenő után Szolnokon folytatják. Molnár leütésével a sánc tehetetlen. Háttérben a találkozó során kiemelkedő teljesítményt nyújtott Baranyi és Héri. (Fotó: Szántó György) Körzeti labdarúgó-csapataink életéből A magasabb osztályban (NB 1., területi, megyei) szereplő labdarúgó-csapataink felkészüléséről szóló tájékoztatásunk után a most kezdődő sorozatunkban bepillantást nyújtunk a körzeti (volt járási) bajnokságokban szereplő együtteseink házatájára. ATKÁR A településen az ötvenes években vált népszerűvé a labdarúgás, amikor az „aranycsapat” tudása és népszerűsége nagy hatással volt a helyi fiatalokra is. A lakosság az általános iskola vezetésével összefogva 1957- ben, eszményi környezetben sporttelepet hozott létre. At- kár labdarúgása az 1960-as évek végefelé érte el első igazi sikerét: Jankovics Béla testnevelő tanár irányításával feljutottak a megyei bajnokság mezőnyébe. Az atkári sportolók atlétikában és kézilabdában is szép sikereket értek el, mégis a labdarúgás vált a legnépszerűbbé. Az 1983/84-es bajnoki évben kialakult egy ütőképes, egységes felnőtt csapat, ami most kezd beérni. Jelenleg hárompontos előnynyel várják, a tavaszi folytatást,, jó esélyük van a megyei osztályba jutásra is. Nagy gondot fordítanak az utánpótlás nevelésére. A múlt esztendőben az ifik megnyerték korosztályuk bajnokságát a Gyöngyös körzeti mezőnyben. A sportkör elsőszámú támogatója a helyi községi tanács és a termelőszövetkezet. Az anyagi ellátottság terén évek óta gondjaik vannak. — A megyei bajnokságban való szerepléshez a jelenleginél több pénzeszközzel kell rendelkezni — tájékoztatott Bagi Miklós, helyi agitációs és propagandavezető. — Ha sikerül a feljutást kiharcolni, akkor a tanács és a vállalatok közös összefogásával leküzdjük a nehézségeket. Egy ilyen jó, tehetséges játékosállománnyal rendelkező község labdarúgása több segítséget érdemel. A múlt évben kialakult egy népes szurkoló törzsgárda, akik a csapatot idegenbe is elkísérik. Az eddigi sikeres szereplés érdekében sokat fáradozott Gyöngyösi József iskolaigazgató, Benei Bertalan sportköri elnök, Márkus Zoltán volt edző, és még számos pártoló tag is. GYÖNGYÖSTARJÄN A labdarúgó-szakosztály 1983. márciusában alakult újjá. Több évi szünet után neveztek be a járási bajnokságba. Ezt örömmel fogadta a község sportszerető lakossága. Az összefogás eredményeként nemcsak ifjúsági és felnőtt csapatot sikerült kialakítani, hanem a létesítményi feltételek is nagyban javultak. Korszerűsítették az öltözőt. Társadalmi munkában körülkerítették a játékteret, több száz facsemetét ültettek el. A szakosztály vezetését lelkes, labdarúgást szerető egyének irányítják. A felnőtt csapat edzéseit Szecskő Mátyás, az ifjúságiakét Antal János vezeti. Az aktív labdarúgók száma harminc felett van. Az utánpótlás az iskolával kialakított jó kapcsolat eredményeként megoldott. A múlt évben a felnőttek a 8.. az ifjúságiak pedig a 4. helyen végeztek. A felnőtt csapatból jó teljesítményt nyújtott: Antal László (21 gólt lőtt), Szecskő László, L udányi Ferenc, Benedek Gábor, Szecskő István. Az ifjúságiaknál dicsérhető a jó csapatszellem, figyelemre méltó Csernyik András fejlődése. A tarjáni labdarúgók jó körülmények között készülhetnek a tavaszi rajtra. Lelkes pártoló tagságuk van, anyagilag támogatják a sportkört. Mérkőzésenként átlagban 200 néző biztatja kedvenc csapatát. EGERSZÖLÁT Az 1200 lelket számláló községben 1959-ben alakították meg a sportkört. Kezdetben kizárólag csak labdarúgással foglalkoztak, a legalacsonyabb szintű mezőnyben kergették a labdát, majd 1967-től két bajnoki év kivételével az egri járási I. osztályban szerepeltek. 1971-ben anyagi okok, 1983- ban pedig az ifjúsági csapat hiánya miatt kényszerültek a II. osztályba. Horváth László 25 éves korában,1975-ben vette át, a sportkör irányítását. Egy- személyben lett elnök és labdarúgó játékos-edző. Ettől az időszaktól a szóláti sportolók már más sportágakkal is kezdtek ismerkedni. A női labdarúgók 1981-ben a spartakiádon megyei elsők lettek. Asztaliteniszben és röplabdában is letették már névjegyüket... A labdarúgók jelenleg is Horváth László irányításával készülnek, aki a tavaszi idényben is pályára lép. A múlt bajnoki évben elsők lettek a II. osztályban. Az egri körzeti bajnokság I. osztályában az 5. helyen várják a tavaszi idény, kezdetét. Biztos bentmaradásra számítanak. A sportkört a községi tanács és a helyi termelőszövetkezet patronálja. Évente általában 60— 70 ezer forintból gazdálkodnak. összeállította: Szigetváry József
