Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVL évfolyta, 28. nia ABA: 1983. február 1., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A szakkönyv tisztelete Az embert évezredes története során végigkísérték a könyvek és a múlt mellett kísérik a jelenben is. Aki szereti szakmáját és érdeklődik a világ, a társadalom, a tudományok eredményei iránt, annak sok-sok könyv kínál újabb és újabb ismeretet. Nálunk manapság egy esztendőiben többször is van könyvüm- nep. gondoljunk csak a májusra, vagy a karácsony előtti napok gazdag kínálatára. így van ez februárban is. immár csaknem harminc éve rendszeresen, amikor a mezőgazdasági könyvek és folyóiratok hagyományos seregszemléjét rendezik meg. A kiemelkedő politikus és tudós, a néhai Erdei Ferenc kezdeményezte ezt 28 esztendővel ezelőtt. Hangoztatta: szükség van arra, hogy az ország figyelmét felhívjuk a korszerű termelés bevezetését és elterjesztését segítő szakkönyvekre. Erdei persze azért is sokat fáradozott, hogy ne csupán Budapesten rendezzék meg a könyvhónapot, hanem az irodalmat juttassák el vidékre, a falvakba, a tanyákra, az állami gazdaságokba és a termelőszövetkezetekbe, ahol valóságos munkaeszközzé válik. Téhát azok közé az emberek közé, akik naponta gépekkel ibápnak. szórják a műtrágyát, védik a növényeket, nevelik az állatokat. vagy éppen az ipari melléküzemágakban tevékenykednék. Ha visszapillantunk az elmúlt mintegy három évtizedre, kitűnik, hogy minden könyvhónapnak volt valami központi gondolata. Az idei, a 28. a nagyüzemekben dolgozókra irányítja a figyelmet. Erre azért is szükség van, mert a következő években meghatározó szerepük lesz az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek a mező- gazdaság fejlesztésében. Az idei könyvhónapon, amelyet ma, pénteken a fenmállásánaik 200. évfordulóját ünneplő Mezőhegyest Mezőgazdasági Kombinátban nyitnak meg — negyvenkilenc új mű reprezentálja ezt a gondolatot — közülük több az agrár- gazdaságtannal, a mezőgazdasági vállalati gazdálkodás alapjaival, sőt az élelmiszergazdaság távlati fejlesztésével foglalkozik. Fontos ez azért mert a nagyüzemek előtt ebben az évben is komoly feladatok állnak. A népgazdasági terv 15,5 millió tonna gabona betakarításával a korábbinál több kukorica és cukorrépa termelésével számol. Ezenkívül 1,2 millió tonna zöldségfélét vár a piac a kertészetektől. Mindezekre nagy szüksége van az országnak, a kiegyensúlyozott ellátás és az export érdekében. Megvalósításához a kedvező időjárást feltételezve, a gépeken, a kémiai anyagokon és a szorgalmon túl a növekvő szaktudás sem maradhat el. Ez pedig jó szakkönyvek nélkül elképzelhetetlen! Mentusz Károly A Balaton üdülőkörzet fejlesztési programja — Szövetkezeti közös alapok képzése, felhasználása — Kedvezmények új vállalatok létesítéséhez Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár (Syörgy tájékoztatást adott Kaare Wil- lochnak, a Norvég Királyság miniszterelnökének hazánkban .tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány jelentést hallgatott meg a Ballaton vízminőségének javítására és az üdülőkörzet fejlesztésére hozott határozatának teljesítéséről. Megtárgyalta és jóváhagyta a térség hosszú távú fejlesztésére kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban — módosította a .termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rendeletet, egyben szabályozta az ipari, a fogyasztási, az értékesítő és beszerző szövetkezetek közös alapjai képzésének és felhasználásának rendjét. A változások nagyobb önállóságot biztosítanak a szövetkezeti önkormányzat és a közös alapok működésének belső szabályozása számára. A kormány határozatot hozott egyes új vállalatok létesítésének kedvezményeiről. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a vállalatok .gyáregységeinek, telepeinek önállósulásuk esetén nyújtson pénzügyi kedvezményeket. (MTI) MEGYÉNKBEN IS MEGKEZDŐDTEK A ZÁRSZÁMADÁSOK Számvetés Heves megyében az elkövetkezendő hetekben 54 termelőszövetkezetben kerül sor zárszámadó és tervtárgyaló köz- és küldöttgyűlésre. A közös gazdaságok nem könnyű esztendő végére tesznek pontot, hisz nemcsak az időjárás okozta veszteségekkel — az aszállyal — kellett megküzdeniük, hanem a nehezebbé váló piaci feltételekkel is. Kinek, hogyan sikerült, mennyire volt eredményes a megfeszített munka, mennyire telik meg a pénztárca? Rövidesen választ kapnak kérdéseikre a dolgozók. Elsőként tegnap, a domoszlói termelőszövetkezet tagjai. Zsúfolásig megtelt csütörtökön délelőtt a vécsi művelődési ház nagyterme, ahol sor került a három falu földjeit egyesítő tsz zárszámadó közgyűlésére. Megjelent az eseményen Gulyás Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A rövid megnyitó után Kádár Imre elnök kapott szót, hogy számot adjon az 1984-ben végzettekről. Mint beszámolójából kiderült, a domoszlói, vécsi, kisnánai gazdáknak meglehetősen mostoha feltételek adattak. Hatezer hektár 17,2 aranykorona értékű. A gyenge termőadottságú földnek kell eltartania az 1350 fős tagságot, akiknek túlnyomó többsége (870) nyugdíjas. A 380 aktív dolgozót irányító szakemberek közül 14-nek van felsőfokú végzettsége. Bizony jó lenne, ha többen is vonzódnának e tájhoz. Mert ahogy Kádár Imre szavaiból kiderül: nem reménytelen a birkózás a kedvezőtlen lehetőségekkel. Bizonyíték erre, hogy az 1981-ig veszteséges tsz — mely 40 milliós hitelállománnyal is küszködik —, most már harmadik éve szerény eredményeket mondhat magáénak. Jelentősen hozzájárult ehhez az itt élők szorgalmán kívül az, hogy fokozatosan a követelményekhez jobban igazodóvá alakítják termék- szerkezetüket. A hatezer hektárból ezer a rét, a legelő és az erdő. Háromezer-ötszáznyi a szántó, amelyen megkétszerezték a kenyérgabona- és a napraforgóvetést, a kukoricát viszont alaposan csökkentették, ma már csak 200 hektárt foglal el a tengeri a hajdani ezerből. Egyéb kalászosuk még 500 hektáron van. Az ország más tájaihoz hasonlóan, náluk is rekordokat hozott 1984. A szántóföldi hozam a korábbi 32 mázsáról 44—45-re növekedett átlagosan. Köszönhető ez a gabonaérlelő nyáron kívül a korszerűsített gépparknak is. Szőlőjük (500 h), málnájuk (50 h) adja a maradékot — meglehetősen elöregedettek az ültetvények. Épp ezért kezdtek az elmúlt években megújításukhoz. A 100 hektáros telepítési programnak már a vége felé járnak. 65 százalékkal végeztek tavaly és tavaly előtt. Fajta- választékuk: muskotály, szürkebarát, zengő és olasz- rizling.. Mint köztudomású, az időjárás nem kedvezett a bortermő növényeknek. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy 6500 hektárból bor lett, a többi kétezer mázsát pedig maguk dolgozták föl sűrítménynek, és jól értékesítették a csemegeszőlőt. A tervezetthez képest azonban így is 10 milliós volt a termelési kiesés. Természetesen bíznak abban, hogy a jövőben az eddigieknél jóval többet hoznak a tőkék. Akárcsak a málna, amelynek 50 hektárjából tízet fiatalítottak meg eddig. Az állattartásban a döntő szerepet a 20 ezer törzsbaromfi játssza. Emellett rnég 250 bika bérhizlalását vállalták, juhászatukban ezer állattal foglalkoznak. A marhaállományt azonban, mivel nem volt gazdaságos, még 1981-ben fölszámolták. A főágazaton kívül — amely mintegy 80 százalékát teszi ki termelékenységi tevékenységüknek — csekélyebb jelentőségű a szeszfőzdéjük, a kőbányájuk és a varrodájuk. Ez utóbbi részleg azonban jó munkalehetőséget kínál 50 helybéli leánynak, asszonynak. De lássuk a végeredményt számokban, amelyek a hozzáértőknek bizonnyal sokat mondanak. Jelenleg a három évvel ezelőtti 78 milliós termelési érték 117 millióra növekedett, a százmilliós árbevétel pedig 150-re. Sajnos, hasonlóképp emelkedtek a termelési költségek is, összesen 143 millióra. A nyereség végül is 3 millió, ebből — 4 év után először — 12 százalékos részesedést tudnak osztani. Egyébként a tízórás nap náluk 210 forintot ér. De elkönyvelhetnek emellett más eredményeket is. Jelentősen javultak ugyanis a szociális feltételek. Az eddig szétszórt telephelyekről központi műhelybe került például a karbantartó részleg, s az talán még figyelemre méltóbb, hogy ifjúsági lakásépítési alapot létesítettek. Évente 4—5 fiatalnak tudnak majd kölcsönökkel segíteni. A föntebbiekből talán kitűnik. jó hangulatban ért véget a zárszámadás az elnöki beszámoló után. Remélhetőleg hasonlóakrói adhatunk majd hírt szűkeb b pátriánk többi közös gazdaságából is. Németi Zsuzsa Cipőfelsőrészek Nagyfligetiről Juhász Alajosné az oszlopos varrógépen, munka közbe* Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt a helyi termelőszövetkezet melléküzemágaként létesített kisműhelyt a Budapesti Tímáripari Szövetkezet. A kezdet kezdetén munkavédelmi kesztyűket készítettek az itt dolgozó asszonyok. Az elmúlt időszak alatt huszonötén tettek szakmunkásvizsgát, s több mint száz főve] gyarapodott a kis üzem. Kulturált körülmények között készülnek itt a profilváltás kapcsán az Alföldi, a Duna Cipőgyár gyáregységei számára a cipő, csizma, szandál felsőrészek, több tízezres nagyságrendben. Szökő Tiborné. az Alföldi Cipőgyár számára készfiit . gyermekcipők felsőrészét meózza Dudás Judit kesztyűket szab (Szabó Sándor felvételei)
