Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. január 12., szombat Korszerű, jól megvilágított munkateremben... AZ ERDŐTELKI TSZ-BÖL: Utazószokn/ák a Szovjetunióba Zefír, zenit, zengő, zalagyöngye — babusgatni, ápolgatni kell — vessző...? venyige—? nem: Szükség szülte jólét avagy a nagyrédei oltvány — és a krónikája Jó kapcsolat alakult ki az erdőtelki Szabadság Terme, lőszövetkezet és a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetke. zet között. Ennek eredmé. nyeként immár több, mint egy éve varrodát létesítettek a tsz-ben, ahol 38 lány és asszony számára teremtettek ezzel munkalehetőséget. Ebben az évben már kva. lifikált munkát is végeznek, többek között tízezer darab utazószoknyát varrnak, ki. zárólag szovjet exportra. Legendák szállnak kis megyénk egy, s némely településéről. az ott látható csodapalotákról. meselakodal- tnakról. röviden és tömören: az ott élők gazdaságáról. Kétségtelen, az új fészket rakni kívánó házasoknak alighanem elegendő egyszer végig sétálni a markazi soron. vagy Boldogra vagy Nagyrédére látogatni hogy menten — keserűen — felfedezzék a valót. Vagyis azt, hogy egy-két „vacak’’ kis millióval itt talán szépek lehetnek, de okosok aligha — ennyi pénzzel labdába sem rúghatnak. Nem titok: a jólét szemmel látható — olykor már-már harsány — jelei mögött többnyire szőlőt, dinnyét, gyümölcsöst kell keresni. És, — hogy el ne feledjük — rengeteg munkát. Előbbieket vérmérsékletünk szerint irigyelhetjük. esetleg értékelhetjük, de utóbbit, a vagyont megteremtő munkát mindenképpen becsülnünk kell. Meglepően hangzik ezek után, amit Csépány László, a nagyrédei Szőlőskert tsz kertészeti főágazatának vezetője mond: — Jó tíz esztendővel ezelőtt itt megbuktunk a családi alapon történő oltványkészítéssel. Abasáron, Marka- zon úgy tudom, még mindig igy csinálják, de nálunk már régóta közös alapon történik ez a munka is. Oltvány, igen, az oltvány! Akár egyéni-családi, akár nagyobb közösségi produktum eredménye legyen, kétségtelenül igen jól kell fizetnie! — szalad szabadjára a fantáziánk. Éppen ezért, ha nem is nagyon döbbenetes. mégis meglepő, amit a szakembertől hallunk: — Azért nem olyan biztos pénz ez. rengeteg benne a kockázatvállalás. Ahhoz, hogy az oltvány jól „bejöjjön” legalább két egymás utáni, a szőlő szempontjából jó évet kell kifogni, s ezalatt számos feltétel megtétele szükséges az eredményhez, de egynek a hiánya is elronthat sok mindent. Olyan az oltvány, akár a csecsemő, babusgatni, ápolgatni kell... Óriási kézi munkaerőt igényel, lényegében ezt nem lehet gépesíteni. De hogy is akadtak rá erre az aranyat érő mesterségre a rédeiek? Nos. mint sok más eredményt, úgy ezt, mármint az oltvány készítést. szintén a szükség szülte. Pontosabban: a század- forduló előtt e vidéken pusztító nagy filoxéra vész. ' Akkor jöttek rá a mai oltvá- nyosok nagyapái, dédapái, hogy saját gyökerén ugyan laza. homokos talajon megmarad a szőlő, de ilyen kötött talajon, mint ami erre található — csak oltvánnyal lehet telepíteni. Az egyetlen járható útra való rátalálást követően azután a Mátraalji Szőlőtelep Részvénytársaságban tanulták meg őseink az oltás, az oltványkészítés tudományát. Hogy ők gondolták-e vagy nem gondolták? — erre bizony nehéz lenne felelni, de tény, ezzel a, foglalatosságukkal az utánuk következő nemzedékek sorsát, életét határozták meg. — Meghatározó üzemág nálunik is — nyilatkozhatja joggal Csépány László. — Termelőszövetkezetünk fő profilja a szőlő szaporító anyag termelés, a szőlőtermelés és a borászati tevékenység. Mi itt tudatosan kiépítettük a szaporító anyag előállítástól a borpalackozásig az egész vertikumot, méghozzá olyan minőségben, amivel sehol sem vallunk szégyent, amivel a szakemberek által jól ismert értékesítési nehézségek ellenére is ott vagyunk mind a nemzetközi. mind a hazai piacon. Termékszerkezetünkbe, elképzeléseinkbe jól beillik ez. kis földterületről nagy jövedelmet tudunk biztosítani. Érdemes röviden közelebbről is áttekinteni, lényegében miről van szó a nagyré- deiek esetében? Nem egyébről, mint arról, hogy egyetlen hektárra 150 ezer darab oltványt iskoláz be a gazdaság, és ebből legalább 70 ezer darab szaporító anyag lesz, ez pedig 1,5 millió forint bevételt biztosít. Mármost: a Szőlőskert 30 hektáros oltványiskolával rendelkezik. kiszámítani pedig nem nehéz, hogy innen 45 millió forint körüli árbevételre számíthatnak. Persze, a rizikó, a kockázatvállalás igen nagy. hiszen egyetlen alanyvessző 1,80-ba kerül, s ha nem lesz jó, ha nem jön be — dobhatják el... — Ha már itt tartunk — jegyzi meg a kertészeti fő- ágazat vezetője —. hadd mondjam még el, hogy az alanyvessző egynegyedét mi magunk állítjuk elő ez pedig egymillió darab. További 3 milliót más gazdaságoktól, így az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombináttól és a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságtól vásárolunk. A magunk által, a 140 hektáros üzemi törzsszőlőnkben előállított oltórügyek eyyébként a legújabb és a legjobb fajtákból klónokból áll. (A kiónok egyébként hosz- szú esztendőkön át végzett keresztezési kísérletek legjobb eredményei. A hárslevelű és a tramini kereszteződéséből alakult ki az immár közismert és igen kedvelt új fajta, az ezerfürtű. A klón tehát ez esetben nem egyéb, mint az adott fajta legjobb képviselője.) A nagyrédei termelőszövetkezet törzsszőlőjében a különböző fajták legkivá- lóbbjai képezik a szaporító anyag alapjait. A begyűjtés ideje egyébként mindig december hónap, illetve január eleje. A gazdaság hűtőkamrájában plusz 2 °C-on tárolják, majd január végén nagy erővel indul az oltás. Ennek tudományát egyébként házi oltótanfolyamokon a legjobb szakemberektől sajátíthatják el a dolgozók — a legkülönbözőbb területekről. Amikor tehát eljön az ideje, traktorosok, hűtőházi dolgozók, irodisták ..szállnak” be, és fejenként általában 1200—1500 szőlőoltványt készítenek. A következő fázis, az oltványok előhajtatása március közepétől április végéig tart, majd májusban történik a kiiskolázás. Igen nagy. kimondottan „kézhez kötött” munka ez, ne irigyeljük azokat. akik végzik ... És a pénz? Erről beszélve, persze, nem kerülhetjük ki a kérdést: hogyan is alakul ebben a tsz-ben a tagság keresete? — Tavaly — hangzik a válasz — 63 800 forint jutott egy-egy tagra munkadíjból és részesedésből. Ahhoz, azonban, hogy ez meg legyen, kinek-kinek több. mint 2200 órát kellett dolgozni. Tagjaink éves bevétele természetesen nemcsak ebből, hanem a háztájiból és más munkával szerzett jövedelemből áll össze, ezekről azonban nincsenek pontos adataink. Az biztos, hogy azok, akik tudnak és akarnak dolgozni — nem panaszkodhatnak. Adalékként talán annyit, hogy minden tagunknak 800 négyszögöl háztáji jár a legjobb telepítésű, korszerű ültetvényből. Ha a férj mellett a feleség is tag, ez együtt 3 ezer négyzetméter szőlőt jelent, és azzal már- igazán lehet mit kezdeni... Miként a 140 hektár üzemi törzsszőlőnkkel is — teszi hozzá az elmondottakhoz Csépány László —. amely 24 új fajtából és klón- ból áll. Ezek közül néhány, csak úgy. ízelítőül: zenit, ze- fir. zengő, zalagyöngye. ezer- fürtű; jubileum—75, zöld- veltelini—133, olaszrizling B—20, aztán saszla. freibur- gi klón — és sorolhatnánk a többi nagyszerű bor- és csemege-, illetve kettős hasznosítású szőlőket. Nedűk a javából Ha egyszer már a hasznosításnál tartunk, ne hallgassuk el: ez a széles skálán mozgó, igen nagy szakértelemmel végzett szőlőtermesztés olyan alapot adott és ad a gazdaság borászainak kezébe, amelyből olyan nedűik kerülnek ki... Szóval olyanok, hogy az ilyen tekintetben nehéznek számító 1982-ben és 1983-ban sem jelentett gondot az értékesítésük. Nemcsak bort, de természetesen oltványt is árusít a Szőlőskert tsz. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió tavaly négymillió darabot vásárolt, idén pedig valószínűleg 5,5 milliót vásárol hazánkban. Ebből a mennyiségből 1 millió 340 ezer darabot Nagyréde biztosít. Kisebb tételben az NDK-ba is exportálnak, 500 ezer oltványt pedig belföldi értékesítésre szánnak. Saját üzemeltetésű, éppen a napokban megnyílt lerakatuk- ban mind a 24 fajtából lehet vásárolni. Az eddigi jelek szerint az értékesítési gondok miatt korábban megcsappant telepítési kedv most visszatérőben van, nem kell tehát félteni a szőlő jövőjét. És így a nagyrédeiek jövőjét sem ... B. Kun Tibor Egernek tervezik Hat- és félszáz millió forintot költhet az idén a helyi tanács Egerben. így leírva — kimondva — nem tűnik éppen kevésnek az ösz- szeg, a megyeszékhelyen is szűkülő lehetőségeket inkább azok érzék, akik a pénzzel gazdálkodnak. Mert legnagyobb településünkön a lakosság a nehezebb körülmények ellenére is tovább reméli a helység megszokott ütemű fejlődését, gyarapodását. S a kívánságlista alig-alig akar szerényebb lenni, mint máskor. Ennélfogva igazán nincs könnyű helyzetben, aki kinek-kinek a kedvére próbál tenni. Az anyagiakkal bizony a legjobban kell sáfárkodni ahhoz, hogy végtére is ne legyen elégedetlenség a városban. Mi szükséges ehhez? Nos, mindenekelőtt a lehető legokosabb differenciálás — sorra venni, s végül eldönteni, hogy melyek a legfontosabb feladatok Egerben — aztán például — több más mellett — versenytárgyalásokon kiválasztani a beruházási piacon legelőnyösebben kínálkozó kivitelezőt. Ha pedig mindez sikerül, máris könnyebb a dolog! * S mindezek alapján mire számíthat az itteni lakosság? Nézzük csak sorjában! A költségvetésből 15,2 milliós költséggel felújítási munkákat végeznek számos szociális és oktatási intézményben — egyebek között 13,5 millió forintot fordítanak az utak, hidak fenntartására, javítására a közlekedés tökéletesítésére. Az üdülőhelyjellegnek megfelelő" en is autóbuszparkolót létesítenek az Ady Endre úton, folytatják a városi közterület csinosítását, vonzóbbá tételét. A tavalyinál több pénzt fordítanak például a park- gondozásra, sor kerül újabb hulladékgyűjtők beszerzésére, az uszoda környékének rendezésére, a népkerti szabadidő-terület felfrissítésére, a Szépasszony-völgyben további padok, ülőkék elhelyezésére. A fejlesztési alapból elsősorban a lakásépítést segítik most is. főleg a magánerős vállalkozásokat. S leginkább a fiatal házasok és a több- gyermekes családok „fészekrakását” támogatják. A Cse- bokszári-lakótelep kialakításának befejezését jelentő E 40-es jelű épületben ebben az évben az OTP-tői vásárol a tanács, a családi házak építésének gyorsítására pedig megkezdte az Almagyar—Merengő, a Tihamér és a Pásztorvölgy nélkülözhetetlen területelőkészítését. Ugyanekkor az egészségügyi dolgozók számára a Tűzoltó tér közelében. — a jelenlegi italbolt és pékség szanálásával — biztosít helyet új otthonaik kialakításához. A megyeszékhelyhez közeli felsőtárkányi KISZ-tábor mellett — a város további önzetlen támogatásával számolva — úttörőtábor is készül úgy, hogy a fiatalok már a legközelebbi nyáron birtokba vehessék. Ugyanekkor szeretnék befejezni a 40 millió forintot igénylő városi tanuszoda építését is, amihez a társadalmi munkaakció meghirdetésén, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények hozzájárulásán, az önkéntes pénzfelajánlásokon túl már kötvényt is kibocsátanak. Minden remény megvan arra. hogy a kivitelező Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat ígérete szerint augusztus 20-ra átadhassák rendeltetésének az új. korszerű vásárcsarnokot. S az ellátás további javítására koordinációs beruházásban. a lakásépítések mellett — átalakítják, megfelelőbbé te- szilé a Kossuth és Jókai utcák sarkán levő vendéglátó egységeket, sőt, a ház udvari frontján cipőjavító szalont is létesítenek az üzemeltetők anyagi hozzájárulásával. A Dózsa György tér. a Kossuth, a Hibay, a Fazola és Dobó utcák által közrezárt tömbbe tervezett szolgáltató központ — „Céhmesterek utcája” — mielőbbi megvalósítását a tanács terület biztosításával, a közművek, utak, járdák kiépítésével segíti. A közműprogramban az Almagyar-domb és környékének jobb ivóvízellátására négyezer köbméteres tároló építéséhez fognak, a város egészére gondolva pedig befejezik a barátréti kutak automatizálását és az itteni medencék munkáit. Ugyanekkor új kutakat fúrnak An- dornaktálya térségében. hogy a felszínközeli rétegekből nyerhető vizet is a hálózatba táplálhassák. Megkezdik a Vécsey úti csapadékcsatorna fektetését. S végül — a városgazdálkodási feladatok között — a mentő- állomástól északra — megkezdődik az új állami köztemető kialakítása. Mindezekhez összegszerűen is meghatározta a tanács a társadalmi munka együttes értékét. Nem titok: kereken 24 milliós segítségre számit s — mint vallja — nincs ebebben semmi túlzás. Mert a városiak tavaly, is jelentős támogatást adtak az elképzelések sikeres valóra váltásához, amelyhez hasonlóra minden bizonnyal most újabb példa lesz. Hiszen nem kétséges, hogy amit Egernek terveznek — az a megyeszékhely minden lakóját, dolgozóját gyarapítja, szolgálja majd. Gyóni Gyula Ahol a végső (orma kialakul — ketten a vasalóik közül
