Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
Ördögi kör A hazai művelődéskutatás jeles szaktekintélye szerint közművelődésünk ügye ördögi körbe került. Ugyanis a legtöbb helyen üreseik a művelődési otthonok, ugyanakkor nagyon iok új, korszerű kultúrház- ra lenne ahhoz szükség, hogy színvonalasan közvetíthessék az értékeket. Ezek után sokan egyetértenek a pénzügyi szakemberek álláspontjával, mely szerint minek oda új, ahol a régi is kihasználatlan? Inkább „hasznosabb” célokra kell fordítani ebben a nehéz gazdasági helyzetben a rendelkezésre álló fejlesztési összegeket. A népművelőktől jó néhány helyen — a jelenlegi rossz felszereltség miatt — nem lehet elvárni, hogy a lakosság nagy részének tartalmas időtöltést biztosítsanak. A gondot csupán fokozza az, hogy azoknak a településeknek nagy részén sem tudtak ezek az intézmények a közösségi élet fórumaivá válni, ahol a lehetőségekhez képest megfelelőek a tárgyi körülmények. Ez viszont már a kételkedőket igazolja. Mi lehetne a megoldás? A legjárhatóbb útnak az itűnik, hogy a szakemberek csak a tevékenységre koncentráljanak, s igyekezzenek az embereket újra becsábítani. Ott például, ahol azért nem jöhetett létré irodalmi . színpad, mert csak könnyű műfajú darabokat kívántak előadni a jelentkezők, ugyanúgy kellene alkalmazkodni az igényekhez, mint ott, ahol reggel is, délben is, este is csak a diszkó kell. No, ez persze csak látszólag jelenti a „magasabb elvek” feladását. Az összejövetelekre apránként be lehet csempészni a komolyabb hangvételű alkotásokat. A szép lassan formálódó társaság egy idő után már minden bizonnyal kéri is ezeket a programokat, amelyek előbb-utóbb nemcsak a szórakozásukat, hanem viselkedésük formálódását. műveltségüket, kulturáltságukat is szolgálja. Ugyanis a színjátszók csak addig ragaszkodnak az olcsóbb művekhez, míg el nem jutnak az igazi értékekhez. De a többi esetben is hasonló a helyzet. A fajsúlyos alkotásokat viszont csak lépésről lépésre lehet elfogadtatni, mert befogadásuk hoz bizonyos felkészültségre, igényességre is szükség van. Ezt a szellemi alapot kell fokozatosan lerakni, s ehhez nagy türelem, találékonyság és ötletesség kell, hogy mindig a reális helyzetnek megfelelően folyjék az oktatás, a nevelés, a szórakoztatás, a közösségszervező munka. Feltehetően a résztvevők egy része előbb- utóbb valamelyik szakkörbe, vagy klubba ás jelentkezik, ahol csiszolhatja tudását, s közösségi életet élhet. Ha pedig megtelnek ezek a házak, ez azt bizonyítja, hogy ugyanúgy szükség van rájuk, mint a leendőkre. Homa János EGER AZ IDÉN 82 MILLIÓ FORINT TÁMOGATÁST KAP Országos tanácskozás a pincerendszerekről Hazánk négy városának — Pécs, Szekszárd, Szentendre és Eger — valamint további három településének — Nagymaros, a főváros XXII. kerülete (Budafok) és Ostoros — szakemberei vettek részt azon a pénteken délelőtt, az egfc*i városi tanácson megrendezett értekezleten, amelyen a pincerendszerekből adódó veszélyek megszüntetése volt a téma. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére 10 éve megalakult tárcaközi koordinációs bizottság ezúttal értékelte az eddig teljesített munkát, meghatározta az idei esztendőre szóló több feladatokat, s az erre szolgáló fedezetet, továbbá szó esett a VII. ötéves terv időszakára eső munkaprogramokról, s azok pénzügyi előirányzatáról. Házigazdaként a megjelenteket dr. Varjú Vilmos, Eger város Tanácsának elnöke köszöntötte. Közöttük Jantner Antalt, az építésügyi és városfejlesztési miniszter helyettesét, Balogh Gyula minisztériumi főosztályvezető-helyettest, a testület titkárát, Markovid Ferencet, Heves megye Tanácsának elnökét, Németh Lászlót, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkárát, valamint az érintett települések vezetőit, képviselőit. Jantner Antal bevezetőjét követően Balogh Gyula terjesztette elő a napirend szerint titkári beszámolóit az 1983. december 14- én tartott bizottsági ülés emlékeztetőjében foglaltak teljesítéséről, illetve a négy városban az 1981—83. években végzett megyei ellenőrzések tapasztalatairól. Ugyancsak jelentések hangzottak el a múlt esztendőre kitűzött feladatok megvalósításáról is. Értékelésükben az előadók hangsúlyozták, hogy a városokat érintő bortermelő vidékeken főként a középkorban jöttek létre a pince- rendszerek, amelyek hossza együttvéve eléri a 195 kilométert. Ebből Egerben 130, Pécsett 45, Szekszárdon 15 és Szentendrén öt kilométer hosszúságban veszélyeztették az utakat, az épületeket. Korábban gyakran előfordult, hogy ilyen üregek fölött, beszakadt az útburkolat, illetve épületrészek, támfalak sérültek meg. Idáig Egerben és Pécsett összesen 80 kilométeres pincerendszerben hárították el az omlásveszélyt az üregek tömedékelésével, vagy a pincék szerkezeti megerősítésével. Ezek a munkák továbbra is tervszerűen folynak. Az előző években a beomlás elkerülésének szinte egyedüli módszere volt a pinceüregek tömedékelése, homokkal, vagy egyéb anyagokkal való teljes feltöltése. Ezt az indokolta, hogy jó néhányszor egymás alatt két-három pinceüreget kellett megszüntetni. Az utóbbi időben viszont előtérbe került a kulturális, tárolási és egyéb célokra még hasznosítható pincék boltozatainak és falainak megerősítése. Megye- székhelyünkön például eddig 40 kilométeres szakaszon szüntették meg a pinceomlás veszélyét, s ebből 12 kilométernyit a megerősítés után újra hasznosítanak. Az is kétségtelen, hogy a VI. ötéves terv időszakában Egerben a minimálisra csökkent a váratlan pincebeszakadások száma, ez azonban nem jelenti azt, hogy már nem kell hasonlókra számítani. A közművek és a pincék gravitációs vízelvezetési rendszerének kiépítésével sikerült megállítani a talajvízszint emelkedését, ez pedig a pincék állékonyságát tekintve igen fontos szempont. A tervszerű munka eredményei az elmúlt öt év alatt olyan területeken jelentkeztek, mint a Széchenyi utca és környéke, a 25-ös út városi átkelési szakasza, a Verő- és Arnyék- szala, Felnémet, Darvas, Bárány és Bérc utcák. A hasznosításra jó példák a különböző — társadalmi munkában kialakított — ifjúsági klubok, továbbá raktárak. Emellett 217 magánszemély vehetett igénybe több mint négyezer négyzetméternyi területet a megerősített pincékből. A fentiek figyelembevételével készültek el az idei esztendőre szóló tervek is: Pécsett 12—16, Szekszárdon 25—30, Szentendrén pedig 8 pincében kívánják megszüntetni az omlásveszélyt. A munkálatok mind a négy helyen kiterjednek a vár-; város- és támfalak egyes szakaszainak megerősítésére is. A jóváhagyott középtávú terv értelmében erre az évre összesen 170 millió forint központi támogatásban részesülhetnek a „pincés” városok. Ebből Egernek jut a legtöbb, 82 millió. Az ösz- szeg megosztása az előkészítő-tervező, illetve kivitelezői munkákra gyakorlatilag azonos az előző esztendeivel. Az elképzeléseknek megfelelően ez év végéig tíz pince (2000 légköbméter) megszüntetésére, s negyvennek a megerősítésére kerül sor. Így várhatóan 2,2 kilométerrel csökken a rossz állapotú pincék hossza. E tevékenységhez kapcsolódnak még az épületszanálások, a vár- és támfalhelyreállítások, út- és közműrekonstrukciók. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói az idén a következő városrészeken végzik munkájukat: Szabadság tér, Telekessy, Csiky Sándor, Széchenyi, Cifrakapu, Tetemvár, Szépasszony-völgy, Dobó utcák, Felnémet, valamint a vár és környéke. A tanácskozás további részében o VII. ötéves terv időszakára eső előirányzatokat vitatták meg a résztvevők. Az 1986—1990 közötti fél évtizedre a négy város 725 millió forintos támogatást kért együttesen a pinceprogram megvalósítására. Megyeszékhelyünkön a szakemberek a következő tervidőszak végéig mintegy 50 kilométer hosszúságú pincerendszerrel foglalkoznak majd, ez pedig a teljes pincerendszer 45 százalékának felel meg. A pincerendszerek veszélyének elhárításával foglalkozó szakemberek tegnapi egri találkozóján szó esett arról is, hogy újabb településeken, Nagymaroson, Budafokon és Ostoroson mindenképpen sürgős teendő a tervszerű veszélyelhárítás és megelőzés megkezdése. Az első helyen külön indokolja ezt, hogy a vízlépcső építése az úthálózatot nagymértékben terheli majd, a Heves megyei községben pedig az ideiglenesen elvégzett olajkutató fúrások okozzák a fő veszélyt. A jelenlevők a tanácskozáson elfogadták, hogy a VII. ötéves terv időszakában az ország ismert hét legsúlyosabb pinceveszélyének elhárításához ösz- szesen egymilliárd 130 millió forintot lenne szükséges rendelkezésre bocsátaniuk a központi szerveknek. Az előzetes számítások szerint Pécsett már az elkövetkező fél évtized végén, Szekszárdon és Szentendrén 1990 és 95 között, Egerben pedig a századforduló idején várható a veszélyes pincerendszerek megerősítésének teljes befejezése. Or. Varjú Vilmos. Eger város tanácselnöke megnyitja a tanácskozást (Fotó: Kőhidi Imre) Tőkés exportra, s a hazai járműiparnak Vass Sándor, az Ikarusz buszok légtékszerelvényeinek öntvényeit készíti A selypi iparmedence egyik legeredményesebb üzemeiként tartják számon a Metalloglobus apci Könnyűfémöntödéjét. Termékeik itt_ hon és a külhoni piacon egyre keresettebbek. Az elmúlt évben 1,6 milliárd termelési érték mellett 130 millió forint nyereséget tudott felmutatni a kollektíva. A tőkés export növelése mellett hangsúlyt fektetnek a hazai gépjárműprogram számára készülő formaöntvények minőségére. Kiss Józsefné a jól ismert „Kotyogó" kávéfőzők alkatrészeit gyártja Az öntösoron huszonötezer tonna öntészeti alapanyag készült az elihúlt évben (Szabó Sándor képriportja) Havasi Ferenc látogatása az Országos Teherelosztóban Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken látogatást tett a Magyar Villamos Művek Tröszt Országos Teherelosztójában. A látogatásra elkísérte Kapolyi László ipari miniszter. A KB titkára a helyszínen megbeszélést folytatott az Ipari Minisztérium, valamint a villamosenergia-ipar, a szénbányászat, továbbá a kőolaj- és földgázipar vezető munkatársaival. Kapolyi László és az ipar vezetői tájékoztatást adtak neki az energiatermelés és -ellátás helyzetéről, azokról a gondokról, amelyeket az utóbbi napokban a rendkívül hideg időjárás okozott és azokról az intézkedésekről, amelyeket az energiaágazat dolgozói tettek, mindenekelőtt a lakosság energiaellátásának megoldására. A beszámolóban elhangzott, hogy az utóbbi napokban az időjárás több évtizedes hidegrekordokat döntött meg. Az ugrásszerűen megnövekedett fogyasztás következtében egyes iparvállalatok energia- ellátásában részleges, átmeneti korlátozásokra is szükség volt. A megtett intézkedések arra irányultak, hogy a lakosság energiaellátását biztosítsák. Ez sikerült, bár néhány területen műszaki problémák következtében a lakások fűtésében és az energiaszolgáltatásban is átmeneti gondok jelentkeztek. Ezeket azonban az energia- termelő és -szolgáltató ágazat dolgozói megfeszített munkával viszonylag rövid időn belül elhárították. A* Európa-szerte jellemző hideg időjárás továbbra is helytállást és megfeszített munkát igényel az energiatermelő és -szolgáltató ágazat dolgozóitól annak érdekében, hogy a népgazdaság folyamatos működéséhez szükséges energiaellátás megfelelő legyen.
