Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-12 / 9. szám

Ördögi kör A hazai művelődéskuta­tás jeles szaktekintélye sze­rint közművelődésünk ügye ördögi körbe került. Ugyanis a legtöbb helyen üreseik a művelődési ott­honok, ugyanakkor nagyon iok új, korszerű kultúrház- ra lenne ahhoz szükség, hogy színvonalasan közve­títhessék az értékeket. Ezek után sokan egyetér­tenek a pénzügyi szakem­berek álláspontjával, mely szerint minek oda új, ahol a régi is kihasználatlan? Inkább „hasznosabb” cé­lokra kell fordítani ebben a nehéz gazdasági helyzet­ben a rendelkezésre álló fejlesztési összegeket. A népművelőktől jó né­hány helyen — a jelenle­gi rossz felszereltség mi­att — nem lehet elvárni, hogy a lakosság nagy ré­szének tartalmas időtöltést biztosítsanak. A gondot csupán fokozza az, hogy azoknak a településeknek nagy részén sem tudtak ezek az intézmények a kö­zösségi élet fórumaivá vál­ni, ahol a lehetőségekhez képest megfelelőek a tár­gyi körülmények. Ez vi­szont már a kételkedőket igazolja. Mi lehetne a megoldás? A legjárhatóbb útnak az itűnik, hogy a szakembe­rek csak a tevékenységre koncentráljanak, s igyekez­zenek az embereket újra becsábítani. Ott például, ahol azért nem jöhetett létré irodalmi . színpad, mert csak könnyű műfajú darabokat kívántak elő­adni a jelentkezők, ugyan­úgy kellene alkalmazkodni az igényekhez, mint ott, ahol reggel is, délben is, este is csak a diszkó kell. No, ez persze csak lát­szólag jelenti a „magasabb elvek” feladását. Az össze­jövetelekre apránként be lehet csempészni a komo­lyabb hangvételű alkotáso­kat. A szép lassan formá­lódó társaság egy idő után már minden bizonnyal ké­ri is ezeket a programo­kat, amelyek előbb-utóbb nemcsak a szórakozásukat, hanem viselkedésük for­málódását. műveltségüket, kulturáltságukat is szolgál­ja. Ugyanis a színjátszók csak addig ragaszkodnak az olcsóbb művekhez, míg el nem jutnak az igazi ér­tékekhez. De a többi eset­ben is hasonló a helyzet. A fajsúlyos alkotásokat viszont csak lépésről lépés­re lehet elfogadtatni, mert befogadásuk hoz bizonyos felkészültségre, igényes­ségre is szükség van. Ezt a szellemi alapot kell foko­zatosan lerakni, s ehhez nagy türelem, találékony­ság és ötletesség kell, hogy mindig a reális helyzetnek megfelelően folyjék az ok­tatás, a nevelés, a szóra­koztatás, a közösségszerve­ző munka. Feltehetően a résztvevők egy része előbb- utóbb valamelyik szakkör­be, vagy klubba ás jelent­kezik, ahol csiszolhatja tu­dását, s közösségi életet élhet. Ha pedig megtelnek ezek a házak, ez azt bizonyítja, hogy ugyanúgy szükség van rájuk, mint a leendők­re. Homa János EGER AZ IDÉN 82 MILLIÓ FORINT TÁMOGATÁST KAP Országos tanácskozás a pincerendszerekről Hazánk négy városának — Pécs, Szekszárd, Szentendre és Eger — valamint további három településének — Nagy­maros, a főváros XXII. kerülete (Budafok) és Ostoros — szakemberei vettek részt azon a pénteken délelőtt, az egfc*i városi tanácson megrendezett értekezleten, amelyen a pin­cerendszerekből adódó veszélyek megszüntetése volt a té­ma. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kezde­ményezésére 10 éve megalakult tárcaközi koordinációs bi­zottság ezúttal értékelte az eddig teljesített munkát, meg­határozta az idei esztendőre szóló több feladatokat, s az erre szolgáló fedezetet, továbbá szó esett a VII. ötéves terv időszakára eső munkaprogramokról, s azok pénzügyi elő­irányzatáról. Házigazdaként a megje­lenteket dr. Varjú Vilmos, Eger város Tanácsának el­nöke köszöntötte. Közöttük Jantner Antalt, az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter helyettesét, Balogh Gyula minisztériumi főosz­tályvezető-helyettest, a tes­tület titkárát, Markovid Ferencet, Heves megye Ta­nácsának elnökét, Németh Lászlót, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkárát, valamint az érin­tett települések vezetőit, kép­viselőit. Jantner Antal be­vezetőjét követően Balogh Gyula terjesztette elő a na­pirend szerint titkári beszá­molóit az 1983. december 14- én tartott bizottsági ülés em­lékeztetőjében foglaltak tel­jesítéséről, illetve a négy vá­rosban az 1981—83. években végzett megyei ellenőrzések tapasztalatairól. Ugyancsak jelentések hangzottak el a múlt esztendőre kitűzött fel­adatok megvalósításáról is. Értékelésükben az előadók hangsúlyozták, hogy a vá­rosokat érintő bortermelő vi­dékeken főként a középkor­ban jöttek létre a pince- rendszerek, amelyek hossza együttvéve eléri a 195 kilo­métert. Ebből Egerben 130, Pécsett 45, Szekszárdon 15 és Szentendrén öt kilométer hosszúságban veszélyeztették az utakat, az épületeket. Ko­rábban gyakran előfordult, hogy ilyen üregek fölött, be­szakadt az útburkolat, illet­ve épületrészek, támfalak sé­rültek meg. Idáig Egerben és Pécsett összesen 80 kilo­méteres pincerendszerben hárították el az omlásve­szélyt az üregek tömedéke­lésével, vagy a pincék szer­kezeti megerősítésével. Ezek a munkák továbbra is terv­szerűen folynak. Az előző években a beomlás elkerü­lésének szinte egyedüli mód­szere volt a pinceüregek tö­medékelése, homokkal, vagy egyéb anyagokkal való tel­jes feltöltése. Ezt az indo­kolta, hogy jó néhányszor egymás alatt két-három pin­ceüreget kellett megszüntet­ni. Az utóbbi időben vi­szont előtérbe került a kul­turális, tárolási és egyéb cé­lokra még hasznosítható pincék boltozatainak és fa­lainak megerősítése. Megye- székhelyünkön például eddig 40 kilométeres szakaszon szüntették meg a pinceom­lás veszélyét, s ebből 12 ki­lométernyit a megerősítés után újra hasznosítanak. Az is kétségtelen, hogy a VI. ötéves terv időszakában Egerben a minimálisra csökkent a váratlan pince­beszakadások száma, ez azonban nem jelenti azt, hogy már nem kell hason­lókra számítani. A közmű­vek és a pincék gravitációs vízelvezetési rendszerének kiépítésével sikerült megál­lítani a talajvízszint emel­kedését, ez pedig a pincék állékonyságát tekintve igen fontos szempont. A tervsze­rű munka eredményei az el­múlt öt év alatt olyan terü­leteken jelentkeztek, mint a Széchenyi utca és környéke, a 25-ös út városi átkelési szakasza, a Verő- és Arnyék- szala, Felnémet, Darvas, Bá­rány és Bérc utcák. A hasz­nosításra jó példák a kü­lönböző — társadalmi mun­kában kialakított — ifjúsági klubok, továbbá raktárak. Emellett 217 magánszemély vehetett igénybe több mint négyezer négyzetméternyi te­rületet a megerősített pin­cékből. A fentiek figyelembevéte­lével készültek el az idei esztendőre szóló tervek is: Pécsett 12—16, Szekszárdon 25—30, Szentendrén pedig 8 pincében kívánják meg­szüntetni az omlásveszélyt. A munkálatok mind a négy helyen kiterjednek a vár-; város- és támfalak egyes szakaszainak megerősítésére is. A jóváhagyott középtávú terv értelmében erre az év­re összesen 170 millió fo­rint központi támogatásban részesülhetnek a „pincés” városok. Ebből Egernek jut a legtöbb, 82 millió. Az ösz- szeg megosztása az előkészí­tő-tervező, illetve kivitelezői munkákra gyakorlatilag azo­nos az előző esztendeivel. Az elképzeléseknek megfelelő­en ez év végéig tíz pince (2000 légköbméter) megszün­tetésére, s negyvennek a megerősítésére kerül sor. Így várhatóan 2,2 kilométer­rel csökken a rossz állapotú pincék hossza. E tevékeny­séghez kapcsolódnak még az épületszanálások, a vár- és támfalhelyreállítások, út- és közműrekonstrukciók. A Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat dolgozói az idén a kö­vetkező városrészeken vég­zik munkájukat: Szabadság tér, Telekessy, Csiky Sán­dor, Széchenyi, Cifrakapu, Tetemvár, Szépasszony-völgy, Dobó utcák, Felnémet, va­lamint a vár és környéke. A tanácskozás további ré­szében o VII. ötéves terv időszakára eső előirányzato­kat vitatták meg a résztve­vők. Az 1986—1990 közötti fél évtizedre a négy város 725 millió forintos támoga­tást kért együttesen a pin­ceprogram megvalósítására. Megyeszékhelyünkön a szak­emberek a következő terv­időszak végéig mintegy 50 kilométer hosszúságú pince­rendszerrel foglalkoznak majd, ez pedig a teljes pin­cerendszer 45 százalékának felel meg. A pincerendszerek veszé­lyének elhárításával foglal­kozó szakemberek tegnapi egri találkozóján szó esett arról is, hogy újabb telepü­léseken, Nagymaroson, Bu­dafokon és Ostoroson min­denképpen sürgős teendő a tervszerű veszélyelhárítás és megelőzés megkezdése. Az első helyen külön indokolja ezt, hogy a vízlépcső építé­se az úthálózatot nagymér­tékben terheli majd, a He­ves megyei községben pedig az ideiglenesen elvégzett olajkutató fúrások okozzák a fő veszélyt. A jelenlevők a tanácskozáson elfogadták, hogy a VII. ötéves terv idő­szakában az ország ismert hét legsúlyosabb pinceve­szélyének elhárításához ösz- szesen egymilliárd 130 mil­lió forintot lenne szükséges rendelkezésre bocsátaniuk a központi szerveknek. Az elő­zetes számítások szerint Pé­csett már az elkövetkező fél évtized végén, Szekszárdon és Szentendrén 1990 és 95 között, Egerben pedig a szá­zadforduló idején várható a veszélyes pincerendszerek megerősítésének teljes befe­jezése. Or. Varjú Vilmos. Eger város tanácselnöke megnyitja a tanácskozást (Fotó: Kőhidi Imre) Tőkés exportra, s a hazai járműiparnak Vass Sándor, az Ikarusz buszok légtékszerelvényeinek öntvényeit készíti A selypi iparmedence egyik legeredményesebb üze­meiként tartják számon a Metalloglobus apci Könnyű­fémöntödéjét. Termékeik itt_ hon és a külhoni piacon egyre keresettebbek. Az elmúlt évben 1,6 milliárd termelési érték mellett 130 millió forint nyereséget tu­dott felmutatni a kollektí­va. A tőkés export növelése mellett hangsúlyt fektetnek a hazai gépjárműprogram számára készülő formaönt­vények minőségére. Kiss Józsefné a jól ismert „Kotyogó" kávéfőzők alkatrészeit gyártja Az öntösoron huszonötezer tonna öntészeti alapanyag készült az elihúlt évben (Szabó Sándor képriportja) Havasi Ferenc látogatása az Országos Teherelosztóban Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken látogatást tett a Magyar Villamos Művek Tröszt Országos Teherelosz­tójában. A látogatásra elkí­sérte Kapolyi László ipari miniszter. A KB titkára a helyszínen megbeszélést folytatott az Ipari Minisztérium, vala­mint a villamosenergia-ipar, a szénbányászat, továbbá a kőolaj- és földgázipar veze­tő munkatársaival. Kapolyi László és az ipar vezetői tá­jékoztatást adtak neki az energiatermelés és -ellátás helyzetéről, azokról a gon­dokról, amelyeket az utóbbi napokban a rendkívül hideg időjárás okozott és azokról az intézkedésekről, amelye­ket az energiaágazat dolgo­zói tettek, mindenekelőtt a lakosság energiaellátásának megoldására. A beszámoló­ban elhangzott, hogy az utóbbi napokban az időjá­rás több évtizedes hidegre­kordokat döntött meg. Az ugrásszerűen megnövekedett fogyasztás következtében egyes iparvállalatok energia- ellátásában részleges, átme­neti korlátozásokra is szük­ség volt. A megtett intézke­dések arra irányultak, hogy a lakosság energiaellátását biztosítsák. Ez sikerült, bár néhány területen műszaki problémák következtében a lakások fűtésében és az ener­giaszolgáltatásban is átme­neti gondok jelentkeztek. Ezeket azonban az energia- termelő és -szolgáltató ága­zat dolgozói megfeszített munkával viszonylag rövid időn belül elhárították. A* Európa-szerte jellemző hideg időjárás továbbra is helyt­állást és megfeszített mun­kát igényel az energiaterme­lő és -szolgáltató ágazat dol­gozóitól annak érdekében, hogy a népgazdaság folya­matos működéséhez szüksé­ges energiaellátás megfelelő legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents