Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-10 / 7. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 7. szám ÁRA: 1985. január 10., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Versengő városok Divat lett, hogy a városok egymással versenyeznek a televízió nyilvánossága előtt, csapataik a leg különbözőbb szakterüle tekről válogatott hatalmas segéderőktől is támogatva ■mérik össze felkészültségüket, tudásukat. Valahogy azonban értei ölesebbnek, s értékesebbnek tűnik az a vetélkedés, ami az említettnél szű kebb körben, s kevésbé látványos külsőségek, sőt, kimondottan hétköznapi körülmények mellett zajlik. Azokra a nemes erőpróbákra gondolok, amelyeknek megyéinkben lehetünk tanúi. Békésben Csaba, Gyula, Nógrádban Salgótarján, Balassagyarmat, Zalában Egerszeg, Nagykanizsa, vagy szintén a Dunántúlon Győr, Sopron, nem utolsósorban pedig Hevesben Eger és Gyöngyös, egyszóval a nagyobb városok között. Már-már történelminek is nevezhetők ezek az egészséges párharcok, de ■máig sem unalmasak, hanem egyre érdekesebbek, izgalmasabbak. Hiszen voltaképpen arról van szó. hogy ki, mit alkot, mivel gyarapítja, teszi gazdagabbá, kellemesebbé, szebbé, vonzóbbá magát. Ami persze, cseppet sem könnyű, különösen pedig, hogy országszerte szűkösebbek a lehetőségek. Aki lépni, mutatni akar, annak nagyon meg kell gondolnia, hogy mit cselekszik, a sok-sok vágy, álom közül melyiket választja célul, s minek a megvalósításáért fáradozik. Igazán a legjobban szükséges elosztani a pénzét, s szervezni társadalmi akcióit. S többnyire sikerül is ez, helységeink fejlődése a nehezebb időkben is vitathatatlan. Akár csupán ezt a mostani középtávú tervidőszakot, vagy ennek legutóbbi, tavalyi esztendejét tekintjük: általában elégedettek lehetünk az eredményekkel. Szőkébb hazánkra pillantva is megállapíthatjuk, hogy az Okos rivalizálás Egerben és Gyöngyösön is egyaránt további kedvet teremtett _ versenyhez, számtalan ötlettel szolgált a települések előhbrejutásához. A Mátra alján friss lendületet adott mindezekhez a várossá nyilvánítás 650. évfordulója, amit nemcsak a gyöngyösiek, hanem a környékbeliek, a vonzás- körzetben élők is illő módon kívántak köszöntem, ünnepelni. S a felbuzdulás [természetesen az egrieket sem hagyta tétlen: jubileum nélkül is megmutatták, hogy mi-mindenre képesek megint! Tiszteletre méltóak az ilyen erőfeszítések. mert túlnőnek egy-egy településen, megyén, más, kisebb lélekszámú helyeket is hasonló igyekezetre serkentenek — s így végső soron az egész országot gazdagítják. Gyóni Gyula VÉLEMÉNYEK A KONGRESSZUSI IRÁNYELVEKRŐL A szövetkezetek jövőjéről Vitaindító előadást Sram- kó László, a termelőszövetkezetek területi szövetségének titkára tartott. Áttekintette a közvélemény elé bocsátott pártdokumentumot, kiemelve a kongresszusi irányelveknek a gazdasági építőmunka feladataira vonatkozó részét. Szólt a szövetkezetek szerepéről, feladatairól. Ezt követően széles körű vita alakult ki a három szövetkezeti ágazatnak a VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt részében elért eredményeiről. A résztvevők egyetértettek abban: szükség van arra, hogy a XIII. kongresszus megerősítse és továbbf ejlesz - sze a párt eddig folytatott politikai irányvonalát. Ugyanakkor rámutattak, hogy a gazdaságpolitikában jelentős változtatásokat kell tenni a jövőt illetően. Ezért többen hangsúlyozták a vállalati önállóság és cselekvés fokozását. Felvetették, hogy a szövetkezeti mozgalomnak a következő években nagyobb szerepet kell kapnia, miután jelentősége tovább növekszik a lakosság ellátásában és az export fokozásában is. Azt is kifejezésre juttatták, hogy az irányelvekben jó lett volna megfogalmazni a szövetkezetekkel szembeni követelményeket a VII. ötéves tervre vonatkozóan. Ezekben a napokban, hetekben megyeszerte véleményt formálnak az MSEMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára közzétett irányelveiről. Pezsgő vita alakult ki erről szerdán délelőtt Egerben, a TE- SZÖV székházában a három szövetkezeti ágazat: az ipari, a fogyasztási és a mező- gazdasági szövetkezetek koordinációs bizottságának ülésén. Ezen részt vett Zachar Gábor, a MÉSZÖV, valamint dr. Holló Béla. a KISZÖV elnöke is. A hozzászólók aláhúzták, lehetőséget látnak a' következő időszakban arra, hogy a szövetkezetek jobban bekapcsolódjanak az építőanyagok és alkatrészek gyártásába, nem kevésbé hozzájárulhatnak a hiánycikkek mérsékléséhez, például a zöldségfélék termelésének fokozásával. Az irányelvek egyértelműen aláhúzzák, hogy a nyolcvanas évek további részében az üzemek nyereségesen termeljenek és a gazdálkodás egészében minőségi változás következzen be. Ezért az ülés résztvevői is fontosnak tartják, hogy megváltozzon az eddigi szemlélet, elmélyüljön a közgazdasági gondolkodás a termelőknél, valamint az irányító testületeknél egyaránt. Szó esett a személyes jövedelmek eltéréseiről, azok különbözőségeiről. Kifejezésre juttatták, hogy a személyi tulajdon tartalmát át kellene értékelni és pontosan értelmezni, ljogy az meddig terjedhet. A közvéleményt ugyanis különösen foglalkoztatja, hogy egyesek indokolatlanul nagy jövedelmekhez jutnak. Általános tapasztalat a szövetkezetekben, hogy az ott levő gazdasági munkaközösségekben dolgozók azonos tevékenység elvégzése mellett jóval nagyobb anyagi eszközökhöz jutnak, mintha azt a fő- munkaidőben végeznék. Ezért kívánatos, hogy mielőbb változtassanak rajta a kellő érdekeltség megteremtésével. Kihangsúlyozták, hogy az irányelvekben az érdekképviseleti feladatokat szükségesnek tartották volna megfogalmazni, miután a nyolcvanas évek következő részében is igénylik ezt a szövetkezetek. Mentusz Károly A genfi megbeszélések utón Fontos kezdet — újabb tárgyalási kilátások Genfben kedden az esti órákban befejeződött Andrej Gromiko szovjet és Seorge Shultz amerikai külügyminiszter kétnapos tárgyalássorozata. A cél az volt, hogy megállapodjanak: milyen tárgy- gyal és célokkal kezdhet a két nagyhatalom új tárgyalásokat a nukleáris és az űrfegyverzetek teljes kérdéskörében. Amint a kiadott közös közleményből kitűnik, a beható eszmecsere a kívánt eredményhez vezetett, s a Szovjetunió és az Egyesült Államok várhatóan a közeli jövőben új típusú tárgyalásokat kezd e fegyverfajták korlátozásának lehetőségeiről. A kedd délutáni negyedik, a tervezettnél jóval hosz- szabb tárgyalási forduló után először George Shultz amerikai külügyminiszter jelent meg az éjszakai órákban a sajtó előtt, .fontos kezdetnek” minősítette a genfi tárgyalásokat, hozzátéve, hogy még hosszú út, igen bonyolult kérdések megoldása áll a két nagyhatalom előtt. Egyetértés van abban, hogy az űr- és a nukleáris fegyverek kérdése összefügg, és mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonit e fegyverfajták csökkentésének — mondotta. Shultz szavaiból mindenesetre kitűnt, hogy Washington elvben kitart űrfegyverkezési elgondolásai mellett. A miniszter érvelése szerint az e téren még kísérteti szakaszban lévő kutatás összeegyeztethető a rakétaelhári- tó rendszerekről 1972-ben kötött szovjet—amerikai egyezménnyel. Elismerte, hogy ezek az amerikai érvek „nem győzték meg” a szovjet felet. Shultz tájékoztatása szerint a jövendő tárgyalásokon a két nagyhatalom küldöttségei három munkacsoportban találkoznak majd. KU- lön-külön az űrfegyverek, valamint a hadászati, illetve a közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folynak majd a tárgyalások (Az MTI tudósítójának amerikai kormányforrásból kapott értesülése szerint a tárgyalások valószínűleg a tavaszi hónapokban, Genfben kezdődnek.) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán, elutazása előtt a genfi repülőtéren a következő nyilatkozatot tette a sajtó képviselői előtt: A korábban született megállapodás értelmében két napon át megbeszéléseket folytattunk George Shultz úrral, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterével. A megbeszélések témáját a (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János találkozott Lékai bíborossal í Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnö" ki Tanácsának tagja szerdán a Parlamentben találkozott Lékai László bíborossal, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökével. A megbeszélésen mindkét fél megelégedéssel szólt az állam és a katolikus egyház rendezett viszonyáról, amely egyaránt szolgálja népünk és a béke egyetemes ügyét. '(MTI) Mínusz húsz fokos hidegben — a szabadban Az utóbbi napokban tekintélyes mennyiségű hó hullott megyeszerte, a hőmérő higanyszála régen látott értéket mutat — mínuszban. Didergünk. magunkra húzzuk szinte az összes meleg holminkat, mégis fázunk. Szóval, erre az időre szoktuk azt mondani, hogy ilyenkor még a „kutyát sem verik ki a szabadba." Hideg ide, fagy oda, az élet nem állhat meg. s bizony sokan kényszerülnek mindennapi munkájukat a szabad ég alatt végezni. Összeállításunkban róluk érdeklődtünk, és arra is kíváncsiak voltunk, mennyire nehezíti feladataikat a kemény tél. Mint azt Pallaghy Barnabástól, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemigazgatójától megtudtuk, a legnagyobb problémát a vízzel felszínre hozott olaj okozza, mert a víz, s vele az olaj is „elfagy”. Nyomáscsökkenést tapasztalnak a gáznál is, ami szintén fokozza az „elfagyások” számát. A hét elejétől mintegy nyolcvan emberük folyamatosan dolgozik a berendezések „életre keltésén”. — Ügyeleti szolgálatot szerveztünk délutánra és éjszakára is — mondja az üzemigazgató —, hiszen a megszokottnál kevesebb áramot vehetünk majd igénybe, de a termelés nem csökkenhet. A hideg idő beállta óta a részleges leállások okozta termeléskiesést a január I- vel üzembe állított új kút hozama pótolja. Mivel munkaközi szünetet ebben a helyzetben nem tarthatnak, gyakrabban küldik a váltást. Az olajmezőn elhelyezett konténereket elektromos kályhákkal fűtik. Azok mellett, no meg a forró teától melegedhetnek a dolgozók. Az építőipari munkások is azok közé tartoznak, akik télen-nyáron a szabadban dolgoznak. A vállalatok — így van ez a HÁEV-nál is —, már a nyár végén elkészítik a szakszervezeti bizottság jóváhagyásával a té- liesítési tervüket. Ebben határozzák meg, mely munkahelyeket tudják állandó, illetve ideiglenes fűtőberendezésekkel melegíteni. — Mivel a meteorológia hosszú távú prognózisa korábban ilyen rendkívüli hideget nem jelzett, ezért erre a télre nem terveztünk fagyszabadságot — magyarázza Frigyik László termeA Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkásai a fagyos, csúszós időben is tovább dolgoznak a megyei tanács szolgáltatóházának tetőszerkezetén (Fotó: Kőhidi Imrei lési osztályvezető. — Az időjárás azonban olyan zordra fordult, hogy néhány napos pihenőt kellett elrendelnünk elsősorban azoknak a dolgozóinknak, akik például Tard és Tiszanána környékéről járnak dolgozni, mert a közlekedés most nem teTestet és lelket dermesztő hideg van, —15 C°-ot mutat „ hőmérő, de a telefonkábel „ágyának” el kell készülnie. Felvételünk Besenyőtelek határában készült a hevesi kommunális üzem dolgozóiról (Fotó: Szántó György) szí lehetővé a munkahelyen való pontos megjelenést. A vállalatnál most igyekeznek elsősorban azokon a munkahelyeken foglalkoztatni a dolgozókat, ahol már az épület áll, vagyis valamivel fűthető a helyiség. Termo- konténert béreltek például a készülő bélapátfalvi szociális otthonba, csakúgy, mint a sashalmi építkezésre. Ott, ahol még a szabadban kell dolgozniuk, mint a gödöllői festőműhelyben, vagy Egerben, az E40-es lakásépítésen, kokszkosárral fűtenek. Marosvölgyi György, a Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Vállalat igazgatója elmondta, hogy nemcsak a megyét járó hatvan kéményseprőjük, hanem a vegyszeres csoportjuk is igen nehéz körülmények között dolgozik. Utóbbiak többek között a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság felnémeti üzeme kazánjainak savazását végzik a szabadban. A kéményseprőknek az év első negyedében 244 ezer kémény tisztításával kell végezniük, hogy mindenütt zavartalan legyen a fűtés. — Dolgozóink téli egyenruhát kapnak, viszonylag jobb körülményeket azonban csak a városokban tudunk biztosítani számukra, ahol a kirendeltségekre betérhetnek kicsit megmelegedni, egy-egy forró teát inni. A hálózati kéményseprőknek csak a védőitalhoz járó cukrot, citromot tudjuk biztosítani, a teát maguknak kell megcsinálniuk. A vállalat dolgozói kiveszik a részüket a Gagarin Hőerőmű Vállalat biztonságos villamosenergia-terme- lésében is. Hetvenötén dolgoznak Visontán azért, hogy az óriási tornyokból eltávolítsák az égésterméket. A meleg ruha, a forró védőital, az ideiglenes fűtés, valamit enyhít a hidegérzeten, mindenesetre nem irigylésre méltó munkahelyek ezek most, akárcsak nyáron a pékség. De aki ezt, vagy azt a szakmát választotta, bizonyára számolt az időjárás okozta viszontagságos körülményekkel is... Fazekas Eszter
