Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

4* NÉPÚJSÁG, 1985. január 7., hétlő MINDENNAPI NYELVÜNK A régi gyöngyösiek „kácsongása” A múlt heti cikkünkben már írtunk arról, hogy Gyöngyös város régi jegyző­könyveinek lapjain több táj. szó is olvasható. A Mátra vi­déki palócok ma is ismerik és használják ezt a palóc népnyelvi szócsaládot: ká­csong, kácsongás. kácsongó stb. Hogy milyen jelentés- tartalommal és használati értékkel jutnak nyelvi sze. rephez, arra is jó eligazí­tást kaphatunk a gyöngyösi jegyzőkönyvben található e szövegrészletből : „Az ren­detlen köznép sok kácsongá­sa miatt sokan a földosztás, ból is kirekesztetnek” (1723). A köznyelvi szómegfelelők : kácsong: rendetlenkedik, ká­csongás: rendetlenkedés, za­vargás, háborgás, lázongás, nyakaskodás stb. A mai szóhasználatunk szerinti zűrzavaros időkről is számot adnak a jegyző- könyvi bejegyzések ilyen szövegezéssel: „Ennek előtte elmúlt Zur Zavaros, háború, ságos üdőkben is megtarta­tott, hogy két énekes mise volt.” (17t>3). Az alakszerinti, palócos jellegű tájszavakkal szerkesztett szövegrészletek­ről árulkodnak alábbi pél­dáink is: „Senkinek nem lé­szen szabad diribonkint az sót árulni” (1716). — „Az mely humi aprólékos ezüstök találtatnak" (1726). — „Az alsó kert megett régi hácskó ( = átjáró rés) vagyon" (1750). — „Aminemű han- csikolást és határhányást az atkáriak tétettek az Encsi szántóföldek végiben, azokat Bíró uram hányattassa széj. jel" (1755). A régi gyöngyösi szőlőmű­velés sajátos szakszóinak tárházához is értékes adató kát találunk a városi jegy­zőkönyvek lapjain. Csak két példát idézünk ennek bizo­nyítására: „A (szőlőbeli) zöldmunkásoknak, úgy mint csipkedőknek és karókötök­nek ételadás nélkül hat pol. túra fizetések lészen. kapá­soknak pedig második kapá­ján tíz poltura" (1719).- — „Determináltatott, hogy kis. bíró csináltassék egy füzért, hogy az magok füzérivei borkupec uraimék bort ne szedjenek” (1734). A füzér, füzérrel, füzérelés szavak a gyöngyösi szőlőművelők szakszavai közé népetimoló- giás alakváltozatként kerül­tek. A német visirstab ( — füzérbot) az a rovátkás mé. rő rúd volt, amellyel a hor­dókba töltött bort mérték. Az idegen nyelvekből át­vett és meghonosodott sza­vak élettörténetéhez is érté­kes és érdekes adatok olvas­hatók a jegyzőkönyvek lap. jain. Hogy milyen beszéd­helyzetekben vállalnak sze­repet pl. ezek a jövevények: mórtégla, masamót, arról e szövegrészietek tanúskod. nak : „Senkinek mórtéglát verni nem lészen szabad ' (1778) — „Istállót fészerivet együtt mórtéglából építes- sen” (1778). A régi gyön­gyösiek a szalmás sárból ké­szült, illetőleg vetett vályo­got nevezték mórtéglának. A szó az osztrák-bajor nyelvjárásból átvett maur. mór megfelelője, illetőleg a maurus, maur (fal, rakott fal) átvitt értelmű átvétele. A gyöngyösi adózó suszte­rek arról panaszkodtak, hogy a gyöngyösi vásárokban „megjelenő masamótok sá­toraikban cipőket is árul. nak,” ezért determináltatott, hogy „a Masamótoknak nem engedtetik az első napokban kézi míveiknek árulása” (1831). A francia marchan­de de mode (ejtése: mar- sandmód) a magyar megfe. lelője masamód, illetőleg a gyöngyösiek szóhasználatá­ban: masamót a női kalapo­kat, sálakat, fejkötőket ké. szító és árusító nők megne­vezésére szolgált. Dr. Bakos József Elvis Presley vonzereje ötven éve született a rock and roll királya A rock and roll királyára emlékezik a világ holnap, január 8-án: ezen a napon lenne ötvenéves Elvis Pres­ley, ha nem ette volna ha­lálra magát. Kedden este százmilliók nézik a tv-állo- mások emlékműsorát és sok­ezer rádióadó sugározza a kellemes világslágereket. Pesten pedig ma megszerve­zik az Országos Rendező Iroda és az Ifjúsági Ren­dező Iroda első közös hang­versenyét, az Elvis Presley utáni egyetemes érdeklődés jegyében. Hogy lett a földgolyó sok­száz millió lakójának min­dig dalban érkező. kedves ismerőse, sőt, kedvence, netán bálványa Elvis Pres­ley? Ügy annyira, hogy a ritmuszene másik leágazá­sának, a beatnek a királya, John Lennon halála előtt néhány héttel ezt nyilatkoz­ta: „Yoko Onóval utol akar­juk érni Elvis Presley-t." Pedig Presley a rockzene el­ső korszakának, a tánczené­nek volt világelső énekese, John Lennon pedig a maga társadalmi közegében szinte forradalmi gondolatokkal üzent az ifjúságnak, beat- dalai szövegében. Presley dallamai és szövegei viszont kellemes langymeleg ventil­látorként veszik közre em­berüket, vagy a ritmikus, gondtalan búfelejtő tánc­zenéhez teremtik meg a mu­zsikát. Aztán a január 8-i pesti emlékkoncerten is akad néhány magyar sztár, aki már messze van Elvis Pres­ley zenei világától. Példá­ul a gondtalanság helyett nemegyszer az ifjúság gond­jait felvállaló Illés Lajos. Vagy Kovács Kati, aki a Presley-ből sokszor kiraga- csosodó. selyemcukor ízű kellem ellenpontjaként elő­adói egyéniségében valami nyers szépséget hordoz. Mi több, Presser Gábor is el­megy zenélni, pedig ő már a rockzene drámaiságát is jól bontotta ki a színpadok számára, nem szólva zene­kara, a Lokomotív GT mu­zsikájának gondolati gaz­dagságáról. Honnét hát a középkorú közönség és a szakma ilyen egyetemes tisztelete Elvis Presley iránt? — ez a tisz­telet a rockzene úttörőjének szól, aki a táncparketten és à slágerekkel alapozta meg a rockmuzsika tömegbázisát. Ö volt a gondtalan tánc. a rock and roll királya. Erre a bázisra épült a rock másik két nagy fejlődési vonulata: a koncertrock, ami jobb esetben már zenei gondola­tokat hordoz, és tánc helyett elmélyülést kíván, majd a színpadi drámai forma: a rockopera. Szegény, lázadó John Lennon halála előtt nem a zenei színvonalat ^ irigyelte el Elvis Presley-től, hanem a még a beattömegeknél is nagyobb rock and rollt tán­coló, slágerhallgató millió­kat. Pedig hát a táncos, da­los. felszíni kellemre min­dig többen figyelnek, mint a megrendítő, megtisztító ze­nei mélységekre — a művé­szetre. Lám, Presley sem jutott el odáig. Földessy Dénes „Bafzai” Avagy: két hatvani diák a döntő előtt Két fiatal a küszöbön. Vagy: inkább a nagy lehető­ség előtt, hogy Hatvan és megyénk színeiben bekerül­jenek a televízió „Ki miben tudós” vetélkedőjének dön­tőjébe. A fiatalság mellett azonos még bennük, hogy a Bajza gimnázium diákjai, ér­deklődésük pedig több irá­nyú. A harmadikos Vajda Gábor például az angol, orosz, francia nyelvek mel­lett zenét tanul, sőt egy is­kolai együttes tagja. A most zajló versengés során ala­pos magyar irodalmi felké­szültségről is tanúbizonysá­got tett. Ami pedig távlati elképzelését illeti, szoros ösz- szefüggésben van magyar nyelvtudásával, felkészültsé­gével : — Igaz, még nem holnap lesz, de a remélhetően sike­res gimnáziumi érettségi után olyan egyetemre szeret­nék kerülni, ahonnan csak egy ugrás az újságírói pá­lya — mondja csöndes fag­gatózásom közepette. — A szakmai előgyakorlatot evég- ből meg is kezdtük néhány diáktársammal. Napvilágot látott újságunk, a stencile- zett „Bajzaj" első száma, amelyet követ rövidesen az újabb példány. Vajda Gábor mostani ki­tűnő startját jó néhány pél­dás teljesítmény megelőzte a korábbi években. Volt me­gyei el«ő az orosz nyelvi versenyen, Budapesten kö­zépfokú nyelvvizsgát tett ugyancsak oroszból, az MSZBT pedig hozzásegítet­te, hogy jutalomutat tehes­sen a Szovjetunióban. A „Ki miben tudós” kapcsán érdekéit, ugyan milyen fel­adattal kellett megbirkóznia a megyei elsőségért, az or­szágos döntőbe jutás lehető­ségéért? — Ady és József Attila. Költészetüket, annak tartal­mi, formai jegyeit bogozgat- tam. A formai tökélyt, amely mindkettőjük lírájára any- nyira jellemző, s a szociális tendenciákat, amelyek szin­tén nyomon követhetők írás­művészetükben. .. A negyedikes Tóth Csilla, aki a megyei második hely kivívásával került a „Ki miben tudós” országos me­zőnyébe, naponta Zagyva- szántóról jár be a Balassi úti középiskolába. Szívesen emlékezik az előzményekre, majd a legutolsó akadályra, amely elé a KISZ KB szék­házában állították a vetélke­dő irányítói. Érzése szerint Kosztolányi: Halotti beszé­dének az értelmezése sike­rült a legjobban, de József Attila lírájának jellemzése közepette sem torpant meg a golyóstolla. Egyébként, sze­reti a magyart, amelyet Vajda József né kedveltetett meg vele, s miközben Vajda Gabi több tanárját — Bé- nyei Tamásné, Ambrus Éva, Varga József, Halmos Ti- borné — is emlegeti. Csilla mindig Vajdánéhoz kanya­rodik vissza. Annak szakmai felkészültségéhez, szenvedé­lyéhez, ami benne kibontot­ta a magyar nyelv és iroda­lom iránti fogékonyságot. — Azt hiszem, ha az idén fölvesznek a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­tem magyar—történelem sza­kára, ez is tanárnőmnek kö­szönhető. A csaknem négy esztendőnek, amit vele tölt­hettünk irodalomóráin. Kü­lönben talán furcsán hang­zik, de én ilyesféle ambíció­im mellett sem magyar—tör­ténelem szakos tanári pályá­ra készülök. Legalábbis e pillanatban! Ügy érzem, nem tudnék megfelelni a köve­telményeknek olyan szinten, mint amit Vajda Józsefné képvisel. Anélkül pedig... ? A kettős „bajzás” siker, Vajda Gábor és Tóth Csilla teljesítménye nyomán be­szélgettünk Farkas Kálmán- né igazgatóval is, aki termé­szetesen együtt örül diákjai­val az újabb szép eredmény­nek. De azt is rögtön hozzá­teszi, hogy a korábbi, illet­ve most aratott siker — kü­lönösképpen a magyar tekin­tetében — sajátosan jellem­zi az intézetben folyó okta­tómunkát. Az iskolának nem egy-egy kiemelkedő tanít­ványa van, már a háziver­senyek is nagy érdeklődés közepette zajlanak évről év­re, továbbá magas a színvo­nal, ami mind a magyar­tanárok hivatásszeretetére vezethető vissza. Akik elé­jük kerülnek, előbb-utóbb megszeretik nemzeti nyel­vünket, mind magasabb fo­kon művelik azt. Tehát, nem véletlen a hatvani sikerek folyamatossága. Az például, hogy az Édes anyanyelvűnk vagy a Szép magyar beszéd országos döntőjében mindig van Bajza gimnáziumi diák. s kiemelt elismerésben hat­szor részesültek Sátoraljaúj­helyen, illetve Győrben, ahol e vetélkedők zajlanak. Hogy most mi lesz a dolgok vé­ge? Vajda Gábor és Tóth Csilla közül valamelyik a televízió képernyőjére ke­rül-e? Január második felé­ben erre is választ kapunk. Az igazgatónő viszont már a két diák eddig nyújtott teljesítményével is elégedett. És úgy emlegeti őket, mint akik méltók a „bajzás” ha­gyományokhoz. IVIoldvay Győző Tökmindegy, mit mon- * danak az emberek, de szerintem Jeff Warnerrel nem stimmel valami. Egy fiatalember, aki Selena nő­vérem lányát, Babsot része­síti előnyben az én gyönyö­rűséges Victoriámmal szem­ben, azzal nincs rendben valami. Már most megjó­solhatom, noha nem vagyok jósnő: ez a házasság nem lesz hosszú életű. Hogy áll itt a nővérem, miközben Babs az apja kar­ján az oltár felé lépeget! Hogy sugárzik róla a kaján öröm! Azt hihetné az ember, hogy ez az esküvő kárpótol­ja őt azért, hogy az én Vic- tóriám az ö lányát annyiszor kiütötte a nyeregből. Igen, Jeffnek köszönhe­tem, hogy ma nem én va­gyok az örömanya. Jeff hosszú ideig járt Victóriával, mindannyian eljegyzésre számítottunk. És akikor egy este Jeff azt mondta a1 kis­lányomnak: — Te vagy a legszebb lány a városban, Vicky, de nekem feleség kell, nem az anyja dicsőségére emelt em­lékmű. .. Ez az oka, hogy most az emberek részvétteljes tekin­tettel bámulnak rám. Mi­vel én nem nézek ki olyan jól, mint Selena. Még ha eredeti párizsi modellt visel­nék, akkor se néznék ki úgy, mint Selena. Különben ez mindig is így volt ná­lunk: állandóan Selena volt a favorit, engem a „futottak még” kategóriában tartottak nyilván. Ezért volt akkora sokk, mikor a lányaink megszület­tek: Victóriának majdnem áttetsző bőre, hosszú szem­pillája, s az első naptól fog­va szőke haja volt, Babs viszont úgy nézett ki, mint egy nyomorúságos kis gilisz­ta. És az is maradt egész életében. Selena azonban később még egyszer teherbe esett, és ikreket hozott a vi­lágra, két erős kisfiút. A vetélyjtársnő... Nekem nem lett több gyermekem — a férjem meghalt- egy autóbalesetben. Házasságunk jó volt, ám korántsem ideális. Erről a szomszédasszonyok gondos­kodtak, alkikkel a vásárlás­nál találkoztam. „Hogy van az a jóvágású férfi, aki fe­leségül vette magát? („Aki feleségül vette magát” — és nem: „Akihez maga férjhez ment.)”) „És mit csi­nál a maga csodaszép nővé­re?” És köaben azt gondol­ták: Hogy tudta Max ezt elvenni, mikor a nővére is hajadon volt...? És ha ezt megemlítettem Max nak, a karjába vett és ait mondta: „Lehetséges, hogy azért vet­telek el, mert szeretlek?” Am, ezért nem gyűlöltem kevésbé Selenát. Mikor Max már nem volt velünk, az ötéves Victóriá­val egy test egy lélek vol­tunk. Mindaddig, amíg egy nap Vicky kistestvért kért tőlem. — Ez sajnos nem megy — válaszoltam. — Miért nem? Selena néni két kistestvért vett Babsnak! — Vegyek neked egy kis­kutyát? — Nem, nekem kistestvér kell! Nem kérhetnénk el az egyiket Selena nénitől? Tonita S. Gardner: Balesetek — Ó, ha ez olyan egy­szerű volna, drágám... Mit szólnál egy cicához? És így került a házunkba Tigris. Victoria maga vá­lasztotta ki a kismacskát az állatkereskedésben. Alig­hogy felcseperedétt, két mancsával megkarmolta Victoria arcát — csak azért, mert a kislány megzavarta, mikor evett. Elvittem Vickyt dr. Sandfordhoz, aki biztosí­tott róla, hogy Victoria ma­kulátlan szépségét nem fog­ják hegek csúfítani. Másnap reggelre Tigrisnek nyoma veszett. Vicky és ér* a szomszédban kerestük. Egy szomszédasszoay, aki a cse­csemőjét kocsikáztatta a parkban, három nappal ké­sőbb a kis tó partján látta a macskát. A szegény állat vízbe fulladt. Vickynek ez­után nem kellett többé se macska, se kutya. — Csak azért, mert Tig­ris szerencsétlenül járt? — kérdeztem, ö azonban csak rázta szőke fürtjeit.» Egyébként Victóriának igazán boldog gyermekkora volt még apa nélkül is. ő és Babs ugyanabba az óvo­dába jártak, később ugyan­abba a gimnáziumba. Vic­toria mindig jobb bizonyít­ványokat hozott haza. Csak egy Peter nevű fiú volt ko­moly konkurrencia a számá­ra. Vicky nagy érdeklődést mutatott iránta, noha a fiú­nak több jelese volt. mint neki. Az érettségi vizsgák előtt az emberek arra fogad­tak a városban, hogy Vic­toria vagy Peter fog-e job­ban érettségizni. És még arra is fogadásokat kötöttek, hogy az érettségi után meny­nyi idővel fogják eljegyezni egymást a fiatalok. Ám a vitát nem lehetett eldönteni. Pár nappal1 a vizsga előtt Peter súlyosat bukott a motorkerékpárjá­val; előzőleg éppen Vickyt hozta haza a moziból. Re­pestem a boldgságtól, hogy már letette a kislányomat... Pétért tört nyakkal szállítot­ták be a kórházba, ahol másnap meghalt. Vicky nagy előnnyel az első lett a vizs­gán. A városi tanács Városunk címmel pályázatot írt ki fia­tal szerzők számára. Selena büszkén mesélte nekem, mi­lyen remek dolgozatot írt Babs, és hogy valószínűleg írónő lesz belőle. Hazamentem és rábeszél­tem Victoriát, hogy ő is küldjön be dolgozatot a pá­lyázatra. A bíráló bizottság neki ítélte az első díjat. És egyetlen zsűritag sem volt más véleményen. Hanem ekkor jött Jeff Warner; még egy olyan tig­ris, aki az ellen fordul, akit szeretnie kellene. Ha ez ál- kalommal nem is látszottak a karmolások, mint amikor Tigris összemarcangolta Vic­toria arcát, mégis láthattam, hogy a kislányom mély sebet kapott. Ám, a jótét lélek rögtön hajlandónak mutat­kozott, hogy koszorús lány legyen az esküvői szertartá­son. Amint mosolyogva ment Babs mögött a templomban, nem volt kétséges, kettőjük közül ki a szebb. Ez azon­ban gyenge vigasz volt a számomra. Lényegesen na­gyobb elégtételt adtak ne­kem a jövőről szőtt gondo­lataim. .. Sajnos, rengeteg baleset történik. Egy férfi a vonat alá esik, vagy lezuhan egy meredek lépcsőn; vagy egy autós meghal a sztrádán, mi­vel esős időben csaknem si­ma gumival hajt. Biztos módszer, ajánlhatom önök­nek. És ha Max, a férjem életben lenne, igazolhatna engem. Persze ő nem tudta, hogy röviddel a balesete előtt kicseréltem az egyik első gumiját. Nem kellett volna olyan sokszor emleget­nie, hogy milyen gyönyörű Selena nővérem! Avagy egy macska bele­fullad a parkban egy tóba — mint Tigris, miután klo­roformmal elkábítottam és a vízbe hajítottam. Avagy egy fiatalember mo­torozás közben nyakát sze­gi. Különben egyáltalán nem volt olyan könnyű a drótkö­telet, amit az úttest fölött kifeszitettem, eltávolítani, mielőtt megérkezett a men­tőautó, hogy Pétért kórház­ba vigye... Azt mondanám, hogy Jeff Warner igazán rászolgált a balesetre, ami hamarosan be fog következni. (Zahemszky László fordí­tásaI

Next

/
Thumbnails
Contents