Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 4. szám ÁRA: 1985. január 7.. hétfő 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA és helytörténet Az utóbbi időben jelen­tősen megszaporodott az ál­talános és a középiskolák­ban a számítástechnikai szakkörök száma. Az ok prózai: egyre többen fede­zik fel, hogy az elkövetke­ző években, évtizedekben a számítógépek veszik át a hatalmat az üzletekben, a vállalatoknál, sőt még a háztartásokban is. S nem árt kellőképpen felkészíte­ni az embereket e modern szerkezetek kezelésére. Az ilyen jellegű érdeklő­désnek csak örülhetünk, hiszen egyre-másra hall­hatjuk. hogy jó néhány környező országban a gye ■ rekek már afféle játék­szernek használják ezeket a berendezéseket, mi azon­ban még nem dicsekedhe­tünk hasonlókkal. A gondot csupán az je­lenti, hogy a diákok nagy része a humán szakkörök helyett választja ezen ösz- szejöveteleket. Különösen a helytörténet és a honis­meret iránt csökkent az érdeklődés. Többek között azért is, mert az ilyen jel­legű szabad idős elfoglalt­ság látszólag nem kecseg­tet olyan praktikus haszon ■ nal, mint a számítógépes ismeretek elsajátítása. Azok a tanulók viszont, akik megismerik szülőföld­jük történetét, netán szak­avatott pedagógus vezetésé, vei elkezdik gyűjteni őseik gazdag hagyatékának tár­gyi vagy szellemi kincseit, legalább olyan hasznos tudás birtokosai lesznek, mint azok, akik a divatnak — a fejlődésnek — enged­ve a számítástechnikával barátkoznak. A helytörténeti szakkö­rök elősegítik — ehhez aligha férhet kétség — a fiatalok hazaszeretetre ne­velését, a szülőföld iránti tiszteletet és ragaszkodást. Ami pedig ennek gyakorla­ti hasznát illeti? Ha vala­ki jártassá válik községe, városa múltjában, az előbb-utóbb érdeklődik majd megyéje, országa tör­ténelme iránt is. Ezzel aligha elégszik meg, mert tudásszomja révén azután még nagyobb szeletét igyek­szik majd felfedezni a világnak. Amennyiben egy-egy te­lepülésen kiváló szaktanár irányítja az ilyen jellegű munkát, úgy minden bi­zonnyal a gyermekek nagy része kedvet kap ahhoz, s olyan tudásra tesznek szert, hogy a középiskolai, vagy egyetemi felvételiken sikerrel szerepelhetnek tör. ténelemből. Természetesen a cél nem az, hogy csak számítástech­nikai, vagy csak helytörté­neti csoportokat alakítsa­nak az intézményekben. Az lenne a helyes, ha a „fel­kapott” számítástechnikai szakkörök mellett továbbra is igyekeznének megnyerni a tanítványokat másfélék­re is. Mert igaz, hogy a fejlődés miatt egyre több magasan kvalifikált mű. szaki szakember szükséges... De nemcsak a természet- tudomány várja a jól fel­készített utánpótlást. Koma János ÜNNEPSÉG EGERBEN Élenjáró lett a Balázs Ignác munkásör egység Szombaton Egerben, a körcsarnokban ren­dezte meg a Balázs Ignác munkásőr egység évzáró és évnyitó egységgyűlését. A parancs­nok jelentéstétel után — amelyet Barta Ala­jos, a megyei pártbizottság első titkára foga­dott — felcsendült a Himnusz, amelyet sza valat követett, majd Kalmár Imre, az egri városi pártbizottság titkára, az ünnepi ese­mény elnöke mondott megnyitó beszédet. Köszöntötte a megjelenteket, közöttük Be- reczki Gyulát, az MSZMP KB alosztályveze­tőjét, Fehér Bélát, a munkásőrség országos parancsnokának helyettesét, Németh Lászlót, az egri városi pártbizottság első titkárát, Farkas Sándort, a munkásőrség megyei pa­rancsnokát, és dr. Varjú Vilmost, Eger város Tanácsának elnökét, valamint a társ fegyve­res erők és szervek, a város és környéke üzemeinek, szövetkezeteinek, intézményei­nek vezető képviselőit, a pártbizottság és pártszervek titkárait, az egység volt, ma már nyugállományban lévő parancsnokait. Ezt követően Polonkai András, az egység parancs­noka tartotta meg beszámo­lóját, aki ezúttal rendhagyó- an adott számot az egység­nél folyó munkáról, a fel­adatokról. A munkásőrség tevékenységét — mint hang­súlyozta —, áthatja az, hogy április 4-én ünnepeljük ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulóját, és köszöntjük pártunk közelgő XIII. kong­resszusát. Ennek szellemében emlé­kezett meg a parancsnok ar­ról, hogyan szabadult fel ha­zánk a Vörös Hadsereg se­gítségével, több mint fél éves küzdelme árán a német fa­sizmustól és annak kiszol­gálóitól. Magyarországon a szovjet katonáknak 79 né­met hadosztályt kellett szét­zúzniuk súlyos véráldozatok árán. Hazánk szabadságáért 140 ezer szovjet katona és tiszt áldozta életét. A törté­nelmi visszapillantás kegye­lettel emlékezett meg a ma­gyar antifasiszta tömegmoz­galomról is­A parancsnok azt is el­mondta, hogy folytonos küz­delemben és tömérdek mun­kával sikerült leraknunk a szocializmus alapjait és tö­retlen hittel munkálkodha­tunk a fejlett szocialista tár­sadalom építésén. A sikerek­ben jelentősen kivették ré­szüket a munkásőrök is. Ezért jogos büszkeséggel so­rolják fel sikereiket hazánk felszabadulásának közelgő 40. évfordulóján, amelyet elemez majd pártunk XIII. kong­resszusa. A parancsnoki beszámolót követően kitüntetések és el­ismerések átadására került sor. Háromszoros „Hajrá”- val fogadta az állomány, amikor Farkas Sándor me­gyei parancsnok átnyújtotta az Élenjáró Munkásőr Egy­ség címet elnyertek parancs­nokának, Polonkai András­nak a díszes serleget és aZ erről szóló oklevelet. Ugyan­csak nagy taps fogadta azt az aktust is, amikor átvette Németh László vezérigazga­tó, a Mátravidéki Fémművek, Szabó István igazgató pedig az egri Finomszerelvénygyár kollektívája nevében ázt a dicsérő oklevelet és plaket­tet, amelyet az országos pa­rancsnok adományozott a két gyár dolgozóinak azért az áldozatos munkáért, amely- lyel az alapítás óta támo­gatják a testületet és annak tagjait, feladataik sikeres megoldásában. Ezt a meg­tisztelő elismerést Fehér Bé­la, a munkásőrség országos A fegyverát­adás pillanata parancsnokának helyettese nyújtotta át, aki átadta a Kiváló parancsnok jelvényt Polonkai Andrásnak, vala­mint két helyettesének: Má­té Imrének és Horváth Ist­vánnak. Ugyanekkor kapta meg a Kiváló munkásőr jel­vényt Tarjányi Gézáné is. A jó munka elismeréséül a Megye kiváló szakasza cí­met, a vándorzászlót és az oklevelet Vakarcs József pa­rancsnok egri egysége sze­rezte meg. Az Egység kiváló százada címben részesült az első és a harmadik század. Hat szakaszparancsnok vet­te át az Egység kiváló sza­kasza címről szóló oklevelet és zászlót, s ugyanennyien a Kiváló rajról szóló doku­mentumokat. Kiváló parancs­noki jelvényt tízen. Kiváló munkásőr jelvényt pedig harmincán kaptak. A Szol­gálati Érdemérem 25 év fo­kozata kitüntetésben Barta József, Csárádi János, Fin- gerhut István, Szabó József és Szókup Károly részesült. 20 évi fokozatát nyújtották át Köblő Zoltánnak, Tóth Sándornak, Varga Bálintnak és Vass Lajosnak. A 15 évi szolgálat után tizenegyen, a 10 év után pedig harmincán kapták meg. Többen yehet- tek át Munkásör Emlékér­met, illetve emléklapot is. Kedves színfoltja volt az eseménynek, amikor felol­vasták azt a levelet, ame­lyet Borbély Sándor orszá­gos parancsnok intézett azok­hoz az asszonyokhoz, akik­nek férjei 25, vagy 20 éve teljesítenek szolgálatot a munkásőrségnél. Ezt követően Barta Alajos, a megyei pártbizottság el­ső titkára emelkedett szólás­ra. Bevezetőjében a pártbi­zottság, a megye és a város társadalma nevében gratu­lált a büszke Élenjáró cím elnyeréséhez, majd később a jelen nemzetközi helyzet ve­szélyességét ecsetelte a je­lenlévők előtt. Szólt a szo­cialista államok béketörek­véseiről. ezen belül is a magyar külpolitikának a Kelet—Nyugat közti tárgya­lások érdekében tett szolgá­Farkas Sándor megyei pa­rancsnok adta át a serleget Polonkai András egységpa­rancsnoknak (Fotó: Kőhidi Imre) latairól. A magyar gazdasá­gi életet is részletesen ecse­telte. Beszéde végén a köszönet mellett felmentette párt­megbízatásuk alól a leszere­lő munkásőröket és elődeik példájának követésére hívta fel az új munkásőrök fi­gyelmét, akik ezután a csa­patzászló előtt mondták el az eskü szövegét. Sor került a fegyverátadásra, fegyverát­vételre is, amely mély be­nyomásokat hagyott a jelen­lévőkben. Erre tért ki kö­szöntőjében Bereczki Gyu­la, az MSZMP KB alosz­tályvezetője. aki a Központi Bizottság gratulációját tol­mácsolta és többek között kiemelte: gondolunk az ér­zelmekre és a szívekre is. Ezt példázza az a levél is, amelyet az országos parancs­nokság a munkásőr-felesé- geknek címzett, mert ők és a családjuk a munkásőrség hátországa. Éppen ezért nem elég, ha egy évben csak egy­szer emlékszünk arra a tes­tületre — ezt a kérdést a KB különös gonddal kezeli —. amely a munkáshatalom megvédésének tüzében szü­letett. Ezért kérte a jelenlé­vőket arra, hogy megkülön­böztetett figyelmet fordítsa­nak a tartalékáillományba vonultakra és vigyázzanak, mint a szemük fényére a most esküt tettekre, Az ünnepség második ré­szében a KISZ KB Vörös Csillaggal kitüntetett népi- tánc-együttesének és a Raj­kó zenekarának műsorában gyönyörködhettek a jelen lé­KÉTNAPOS ESZMECSERE GENFBEN Szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek Rendkívüli a nemzetközi érdeklődés vők. Fazekas István A figyelem középpontjába kerül mától Genf, ahol And­rej Gromiko és George Shultz, a Szovjetunió, illet­ve az Amerikai Egyesült Ál­lamok külügyminisztere megkezdi tárgyalásait. Ket­tőjük találkozójára a rend­kívüli nemzetközi érdeklő­lés. s egyúttal az óvatos vál­tozások jegyében kerül sor. A kétnapos eszmecsere cél­ja. hogy megvizsgálják: mi­lyen keretekben és milyen célkitűzésekkel volna lehet­séges megkezdeni a terve­zett új tárgyalásokat, a nuk­leáris - és az űrfegyverzetek teljes kérdéskörében. Mint emlékeztes, a két nagyhata­lom fegyverkorlátozási tár­gyalásai 1983 végén megsza­kadtak. A Szovjetunió, amely nagy erőfeszítéseket tesz, hogy sikerre vigye a hadá­szati támadófegyverek, il­letve a közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek korlátozásáról hosszú éveken át folytatott tárgyalásokat, a Reagan-kormány példátlan fegyverkezésével, újabb erő- politikai kísérleteivel került szembe. A genfi tárgyalások küszöbén nem fér kétség áhhoz. hogy a Szovjetunió változatlanul hajlandó ko­molyan tárgyalni és a köl­csönös biztonság alapján megegyezni. Az amerikai felet illetően teljes a bizonytalanság: a Shultz külügyminisztert kí­sérő népes küldöttségben a reális stábnak tartott irány­vonal képviselői éppúgy ott vannak, mint a szélsősége­sek. akik nem is rejtik véka alá, hogy a tárgyalások alatt azt értenék: fogadja el a Szovjetunió az egyoldalú előnyökön alapuló amerikai feltételeket — ugyanazokat, amelyeket az elmúlt évek­ben elutasított. Gromiko és Shultz ma, délelőtt a Szovjetunió, dél­után az Egyesült Államok képviseletén tanácskozik, a kedd délelőtti, harmadik tanácskozás színhelye ugyan­csak a szovjet misszió. Nyit­va hagyták a lehetőséget, hogy — szükség esetén — kedden, délután negyedszer is találkozzanak. Maga a tény, hogy a két nagyhatalom külügyminisz­tere hosszú évek óta elő­ször folytat ilyen beható eszmecserét. nyilvánvalóan valamelyest biztatást jelent. Az amerikai politika vonalá­ban azonban nincsenek je­lek változásra, ezért genfi megfigyelők már azt is fon­tos eredményként értékel­nék, ha a találkozók után bejelentenék: a két fél be­látható időn belül, megfe­lelő szinten ismét részletes tárgyalásokat folytat a fegy­verkezés korlátozásáról, il­letve a szovjet—amerikai vi­szony egyéb kérdéseiről. A nemzetközi érdeklődést jelzi, hogy a külügyminisz­teri találkozóra több mint hatszáz újságírót delegáltak. Az előzetes kommentárokban a szovjet sajtóban megje­lent értékelések egybehang­zóan megállapítják, hogy a külügyminiszterek eszme­cseréje azért is olyan fon­tos. mert az erre az évre tervezett új szovjet—ameri­kai tárgyalásokról még csak elvi megállapodás született. s hogy valóban sor kerül-e rájuk, az nagymértékben Gromiko és Shultz találko­zójának eredményeitől függ. A két külügyminiszternek kell ugyanis kidolgoznia a tárgyalások témájának és céljainak közös értelmezé­sét — állapítja meg többek között a Pravda. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak nin­csenek egymás számára elfo­gadható fegyverkorlátozási javaslatai — írja vasárnapi számában a The New York Times. — Ahhoz viszont már közel állnak, hogy ál­landó fórumot teremtsenek az ezzel kapcsolatos tárgya­lásokhoz. (A szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozó­jával foglalkozunk lapunk 2. oldalán megjelenő kommen­tárunkban is.) Sikeres évkezdés A Mátraalji Szénbányák visontai Thorez Bányaüze­mében vasárnap kemény küzdelmet folytattak a zord téllel. -Az ország legnagyobb külszíni szénbányájában ezen a pihenőnapon is dolgoztak a szénbányászok, hogy za­vartalanul ellássák fűtő­anyaggal a szomszédos Ga­garin Hőerőművet, Kora reg­gel a sűrű havazás és a mí­nusz tizenöt fokos hideg mi­att a tevékenység egy része arra irányult, hogy megtisz. títsák a hótól a bányát be­hálózó utakat és a több kilo­méter hosszú gumihevede­res szállítószalagokat. A fo­kozódó tél ellenére egy per­cig sem szünetelt a szén- termelés a visontai szénme­zőn: a bányászok ezen a na­pon is eleget tettek az elvá­rásoknak. A visontai bányászokat a/, elmúlt napokban sem ké­nyeztette el az időjárás. En­nek ellenére az első heti eredményük azt igazolja, hogy sikeresen kezdték az idei esztendőt. Az első öt napon nem kevesebb, mint 95 ezer tonna lignitet ter­meltek, miszerint a kemény téllel dacolva is túlteljesítet­ték ezekre a napokra előírt tervüket. A Mátraalji Szénbányáit visontai Thorez Bányaüze­mében az idei év munka, rendje szerint a kialakult hagyományoknak megfelelő­en folyamatosan éjjel-nap. pal. így vasárnap is dolgoz­nak — hat jeles ünnepet ki­véve —, hogy minél hatéko­nyabban kihasználják a szénmezőn dolgozó nagy tel­jesítményű gépek kapacitá­sát.

Next

/
Thumbnails
Contents