Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. január 31., csütörtök S. NOK Schwerin újjászületése Schwerin látképe. A háttérben a 365 tornyn kastély A nagyipar egyik büszkesége: a schwerini gépgyár (Fotók: ADN — KS) említeni a kastélytól nem messze található Meklen- burgi Állami Múzeumot, és a Meklenburgi Állami SzínAz NDK-ban még harminc évvel ezelőtt is úgy tartották: aki Schwerinbe korúit, elveszett. A nagy társadalmi átalakulás folyamata itt is 1945-ben kezdődött meg A letűnt korok hatása itt, északon azonban különösen erős volt, s ez megnehezítette az átalakulást, az újjászületést. Új korszak Azóta jelentős változásokat jegyeztek fel a város krónikájában. A rohamos fejlődésnek indult Sohwerin- nek megnőtt a vonzereje. Ma már senkinek sem kell félnie attól, hogy „elvész” — ha idekerül. Az NSZEP 1971. évi VIII. kongresszusának határozata kimondta, hogy a város szélén öt éven belül létre kell hozni az NDK északi részének legnagyobb és legkorszerűbb ipari központját, s ezzel egyidejűleg új városrészt kell építeni hatvanezer ember számára. Még a kongresszus évében letették az új lakótelep első házainak alapkövét. A lakásépítéssel párhuzamosan gyors ütemben haladt a városközponttól nyolc kilométerre lévő ipari létesítmények kivitelezése. Hamarosan megkezdte munkáját a műanyagipari gépeket és hidraulikus berendezéseket gyártó üzem, valamint a bőrárugyár és a házgyár. A nagyipar új korszakot nyitott Schwerin és környéke életében: az eddig főleg mezőgazdasági megyéből ipari-agrár megye lett. Jogosan lehetnek büszkék az itteni vállalatok a nemcsak belföldön keresett termékeikre: a gépekre, a folyami hajókra, a billenődarukra. Nők a futószalag mellett Minden üzemnek megvannak a maga jellegzetességei és problémái. A schwerini bőrárugyár például 2100 dolgozót foglalkoztat, ezeknek a nyolcvan százaléka nő, az átlagos életkoruk 23 év. Szinte valamennyien szakmunkások, képesítésüket az üzem iskolájában szerezték meg. Az eredmény: a szakképzett lányok és asszonyok naponta nyolcezer négyzet- méter műbőrből és textilből tíz—tizenkétezer táskát készítenek, évente mintegy kétszáz különböző modellt felölelő választékban. Ilyen volumenű termelés természetesen csak modem technológiával, s a futószalagok több műszakos kihasználásával lehetséges. Ugyanakkor az is természetes, hogy a fiatal nők férjhez mennek és gyermeket szülnek, a munkaviszonyuk hosszabb 'időre szünetel. Ilyen körülmények között bizony nem könnyű feladat megszervezni a folyamatos termelést. A vállalat és pártszervezetének vezetősége, a szakszervezettel és a városi tanácscsal közösen kereste a járható utat. Az összefogás eredményeként 276 bölcsődei és 439 óvodai férőhelyhez jutott a bőrárugyár. Az új lakótelepen pedig ezer fiatal család kapott lakást. Arra is gondoltak, hogy a nők szülési és a fizetett egyéves gyermekgondozási szabadság után nem szeretnének azonnal három műszakban dolgozni. Számukra két külön futószalagot tartanak fenn, melyeken a munkaidőt kedvezően szabták meg. A 365 tornyű kastély A schwerini Schlossinse- len, a város tavának déli öblében lévő kis szigeten sok toronnyal ékesített kastély vonja magára a látogatók figyelmét. A művészettörténészek sokat vitatkoznak az évszázadok során többször is romba dőlt és mindig más stílusban, néhány kisebb- nagyobb toronnyal megtoldva újjáépített kastély építészeti értékén. Ma összesen 365 különböző méretű tornyot számlálhatunk össze. Jelenleg a kőművesek és a festők uralják az épületet, azon fáradoznak, hogy a termeknek visszaadják eredeti pompájukat, A város kulturális nevezetességei között kell megnazai 'is. a muzeum ioKent a németalföldi mesterektől származó festményeivel alapozta meg hírnevét. Mint az NDK harmadik legjelentősebb képtára, több vendégkiállításon is szerepelt már, a többi között Japánban. Mexikóban és a párizsi Louvre-,ban. A nyolcszáz éves Schwerin vezetőinek természetesen nemcsak az értékes műemlékekkel kell törődniük. A város központja tele van régi lakóházakkal, amelyek nem kevés gondot okoznak a városatyáknak. A történelmi városmag foghíjas utcáinak kipótlására kidolgozták azt a módszert, amely- lyel az előre gyártott elemekből épült házak harmonikusan illeszthetők környezetükbe, az óváros arculatába. A régi épületeket pedig felújítják és korszerűsítik, a lakásokat a mai igényeknek megfelelő komforttal látják el. A város vendégei Évről évre növekszik azoknak a száma, akik itt szeretnék eltölteni szabadságukat, s meg akarják ismerni ennek az északi városnak a nevezetességeit. De sokakat vonz a Berlini Közgazdasági Főiskola itt tartott nemzetközi nyári egyeteme is. Csak 1983-ban 22 ezer külföldi látogatója volt a megyének, a többi között Angolából, Jemenből, Bahreiniből, Sierre Leonéból, Olaszországból, Franciaországból, Ciprusról, Hollandiából, Ausztráliából, Kolumbiából és természetesen valamennyi szocialista országból. Milyen lesz Schwerin a jövőben? Erre a kérdésre többféle válasz adható, hiszen a városnak is többféle feladatot kell még megoldania. Kiváltképp a még meglevő lakásgondokat kell megszüntetni, amelyek nem utalsósorban abból erednek, hogy a város lakossága az utóbbi 35 évben 65 ezerről 130 ezerre nőtt. A sok tekintetben mind fiatalábbá váló Schwerin városa egyébként az idén ünnepli fennállásának 325. évfordulóját. CSEHSZLOVÁKIA A gazdasági élet hírei K Tesla-konszern legújabb árának építését kezdték sg a nyugat-szlovákiai able térségében. Az amben az elektrotechnikai ír részére gyártanak majd aeket. A gyárban, ahol >7-ben indul meg a ter- dés. 1100 dolgozó számára itosítanak munkalehetőKorszerű teherhajó-típust fejlesztenek ki a Prágai Hajógyár tervezői. Az új vízi járművet folyamhajózásra szánják. A tervek szerint az Elbán és a Rajnán közlekedtetik a jövőben. A 80 méter hosszú, 9 méter széles és 1140 tonna hordképességű teherhajó kezeléséhez mindössze háromtagú személyzetre lesz szükség. Gyógyászati célokra készítenek különleges textíliát a brnói köt-szövő kutatóintézet üzemében. A KGST keretében folyó kutatómunka révén olyan egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező fonalat fejlesztettek ki, amelyet megtűr az emberi szervezet is, így belső varratokhoz is használható.' SZOVJETUNIÓ Hívójele: Magyarország felszabadulása: átkelés a Dunáa Budapest körzetében (Fotó: APN — KS) Vlagyimir Szergejevics Bojarincev törzsőrmester csak a háború befejezése után, Magyarországon járva figyelt fel rá, hogy milyen festői a Duna-part. Akkor, 1944-ben a fölyó csak olyan akadályt jelentett számára, amelyet a lehető leghamarabb' le kell küzdeni. Bojarincevnek, a Szovjetunió hősének van mire visz- szaemlékeznie. Hosszú utat tett meg a háború első napjától annak befejezéséig. A háború számára az ostromlott Leningrádban kezdődött, majd Belorussziában és Ukrajnában folytatódott, hogy a. Vörös téren rendezett díszszemlén fejeződjék be, melyen ő is részt vett. Bojarincev felderítő csoportok tagjaként nemegyszer járt az ellenség hátországában. A háború utolsó napjai különösen emlékezetesek számára. Nem sokkal a győzelem napja előtt kapta meg a Szovjetunió hőse címet „egy megerősített lövészzászlóalj összeköttetésének biztosításáért, a Dunán történő erőszakos folyamátkelés alatt". 1944 decembere volt. Mindenki tudta, hogy a háborúnak hamarosan vége van. A fasiszíta csapatok azonban nem adták meg magukat, fanatikus ellenállást tanúsították, erős védelmet építettek ki a Duna nyugati partján. A megerősített lövészzászlóaljnak, amelyben Bojarincev szolgált, Budapesttől mintegy 40 kilométerre, Ercsi térségében kellett átkelnie a Dunán azzal a céllal, hogy a támadást az arovanal V ezen a szakaszán továbbfejlessze. Az ellenség a zászlóalj csónakjait és tutajait már akkor észrevette, amikor azok még a folyó közepéig sem értek. Egymás után robbantak az aknák, a víz szinte forrott tőlük. A híradósok csónakját a parttól mintegy 50 méternyire egy hullám felborította. A telefonvezetéket tartalmazó nehéz dobbal a kezében a jeges vízben Bojarincev valahogy elúszott a pariiig, ahol már folyt a harc. Alig értek ki a partra a híradósok, máris felhangzott hívójelük: „Volga, Volga, itt Duna, hallotok, vétel. . Az első kísérlet azonban nem sikerült. A zászlóaljnak vissza kellett vonulnia. Csak a híradósok maradtak a parton. A fasiszták nagy erejű tűzzel igyekeztek kiverni őket a fedezékekből. A nyolc híradáskatonának három napig — az új de- szant megérkezéséig — sikerült megtartania az állást, miközben adatokat küldtek a keleti partra az ellenség elhelyezkedéséről és pontosították a tüzérség tüzét. Az ellenség által a lövészárkokban hagyott ágyút is használniuk kellett. Géppisztolynál, géppuskával, páncélelhárító ököllel védekeztek. A maroknyi hínadóskatona 14 önjáró löveget, és páncélost tett ártalmatlanná. Bojarincev négy páncélost lőtt ki. A megérkező erősítés elgyengült, sebesült katonákat talált az állásban. Az ellenséget visszaverték, ök nyolcán azonban továbbra is a parton maradtak, hogy teljesítsék alapvető feladatukat, a Dunán keresztüli állandó összeköttetést. A távírópóznák arról árulkodtak, hogy a Duna medrében valahol egy kábelnek kell húzódnia. De hogyan találják meg? Megpróbáltak érdeklődni a helyi lakosoktól, de a faluban senki sem beszélt oroszul. Szerencsére teljesen véletlenül kiderült, hogy a helyi kovács felesége tud néhány szót. Segítségével sikerült megmagyarázniuk, hogy mit keresnek. A kovács — Bicski Mártonnak hívták — emlékezett, hogy a háború előtt a Du- na-parton valóban ástak valamilyen árkot. Meg is mutatta a helyét. Később ösz- szebarátkoztak a kováccsal és családjával. Az első magyar szavakat tőlük tanulták. — Amikor 1946-ban egységünk elhagyta Magyarországot, alkalmam nyílott, hogy felkeressem barátomat — emlékszik vissza Bojarincev. — Megkértem parancsnokomat, hogy engedjen el Ercsibe. Ügy fogadtak, mintha családtag lennék. Valamennyien kikísértek a vonathoz. Vlagyimir Szergejevics azóta kétszer járt Magyar- országon, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására. Azonban csak 1982- ben tudott eljutni arra a helyre, ahol a számára oly emlékezetes három nap és három éjszaka eseményei zajlottak. — Ercsit meg sem ismertem. Mindenütt nagyszerű emeletes házak. A kovácsműhelynek se híre, se hamva — meséli Vlagyimir Szergejevics. — Sajnos, nem sikerült olyan emberre akadnom, aki ismerte volna a kovácsműhely tulajdonosát és tudott volna családjának sorsáról. Sajnálkozva jöttem el Ercsiből, hogy nem találkozhatok azokkal az emberekkel, akik életem nehéz szakaszában annyira mellém álltak. Három évvel ezelőtt Kisi- nyov egyik nagyüzemében, ahol Vlagyimir Szergejevics még ma is dolgozik, ünnepélyesen emlékeztek meg a veterán 60. születésnapjáról Bojarincev, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság moldvai tagozatának vezetőségi tagja mindig örömmel fogadja a Magyarországról érkező vendégeket, találkozókat szervez számukra a háborús veteránokkal, a dolgozókkal és a fiatalokkal Szvetlána Kolpakovm BULGARIA A gyógyító munka Blagojevgrádban, a „Rita” Egyesült Kisipari Szövetkezetben 1040 csökkent munkaképességű személy dolgozik. Különféle betegségben szenvednek, mégis beléptek a szövetkezetbe, hogy hasznossá tegyék magukat. Egy orvosból, szociológusból és pszichológusból álló speciális bizottság először a jelentkező egészségi és családi állapotával ismerkedik meg. Egyéni kezelést és rehabilitációs foglalkozásokat írnak elő a számára. És csak ez után, megfelelő betanítással adnak neki munkát, olyat, amely az állapotának legjobban megféMi. A vállalatnál a teljesítménynorma nem kötelező és — a nap legmegfelelőbb idejében — egy műszakiban dolgoznak. Súlyosabb esetekben a tagok munkabérük 50 százalékáig terjedő részét kapják meg anélkül, hogy Az egészségügyi apparátus tevékenysége megközelíti egy szanatóriumét (Fotó: Sofiapress — KS) ledolgoznák. A szükséges eszközöket az állam adja, de túl ezen más könnyítésekkel is támogatja a rászorulókat. A csökkent munkaképességűek, ha munkába állnak, bérük mellett a továbbiakban is megkapják a rokkantsági járulékot. Saját szükségletükre személygépkocsit vásárolhatnak féláron. Vonzók a munkafeltételek is. Az emberek jól megvilágított helyiségekben, modem, magas termelékenységű gépekkel dolgoznak. Napközben többször pihennek és uzsonnát kapnak. Minden üzemegységnek pihenőszobája van. Az étkezésért 40 százalékkal kevesebbet kell fizetniük, mint másutt. A termelés mellett a szövetkezet fontos feladata a dolgozók egészségügyi ápolása. A kötelező belgyógyászati és fogászati rendelő mellett itt fiziológus, néhány rehabilitátor és gondozó nővér is van. Ennek az egészségügyi apparátusnak a tevékenysége megközelíti egy szanatóriumét. Az üzemegységekben naponta gyógytornáznak is. Gyógykezelés és munka. Blagojevgrádban, a „Rita” Szövetkezetben a csökkent munkaképességű embereknek jó lehetőségük van arra, hogy miközben gyógyulnak, a munka révén teljessé tegyék életüket — önmaguk és a társadalom javára. Piámén Srozev
