Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1985. január 30., szerda A Kirov balett az egri Gárdonyi Géza Színházban A balett és a szépség bité Az önállóvá vált Gárdonyi Géza Színházban pénteken este az „óra elindult”. A színháztörténeti pillanatra az atka lomhoz illő szerénységgel figyelmeztetett bevezető szavaiban Jónás Zoltán. A nyitánnyal a Kirov balett szólistái ajándékozták meg az egri közönséget. Oleg Vinogradov, a Kirov balett igazgatója, a Szovjetunió kiváló művésze. Állami- és iKomszomol-díjas, a beharangozott műsorból néhány számot elhagyott; hangulatilag, tematikailag két határozottan elkülönülő részre osztotta és ezzel a dramaturgiai újjáépítéssel egy nagyszerű estét nyújtott a zsúfolt háznak. A műsor első felében a le- ningrádi Kirov balett stílusának, múltjának, kétszáz éves fejlődésének néhány, számunkra is jelentős, élvezetes produkcióját elevenítette fel. Így jutott szóhoz Lövenskjold dán zeneszerző a Szilfid balettel, az olasz Riccardo Drigo, aki 1878 és 1917 'között működött Péter- várott és megírta a Harlekin milliói című 'balettet is többek között. Bournonville és Lopuhov koreográfiája teremtett hangulatot a Haty- tyúk tavához, Ivanov koreográfiájához. Fokin nemcsak nagy név és tekintély a toalett világában, de a Cho- piniana hetedik, itt el tán- ooft valcere is bizonyítja kivételes képességeit. A lírikus hangvételű Offenbach-balett, a Pillangó egy részlete előtt stílusával, humorával derűt fakasztott a Sánta ördög című balett egy részlete: a színlap zeneszerzőként Ka- csucsát említi, koreográfusként Korallit. A válóban világsztárok közül ebben a részben a kétszer szereplő (Sabriella Kom- levát, Jevgenyij Neffett és az Offenbach-zene lelkét sugárzó Irina Kolpakovát és Szer- gej Berezsnojt emelnénk ki. A ma má!r kedélyesnek látott, romantikusnak ítélt XIX. századi szerzők után, a műsor második részében egy nagyon átgondolt szerkezetű sorozattal álltak elő a .táncosok. Pert Keletkezés című ráfiájával, majd az angol Elton Johnnak Az út című zenéje, ugyancsak Br joncev koreográfiájával bemutatta a mai embert, a kar minden szorongását, kínlódását, megélő, megbántott, tudatában sok sebet elraktározó személyiséget. akii már nemcsak magában hordja félelmeit. Azzal akar a kor által rázúdított nyavalyák tól-rettegé- sektől megszabadulni, hogy mindezt kibeszélni magából. És nem is akárhogy! Albinoni Adagiójában az összerogy- gyanó ember támaszkodik is a társaira, rabbá is válik közöttük. Eifman koreográfiája nem hagy kétséget afelől, hogy szorongásaink nem bárányfelhőkként úsznak el a fejünk felett. Elton John zenéje Brjancevriek kitűnő alkalom, hogy a zene harmóniáinak védelme mellett megfogalmazza, feltárja azokat a szédületes és olykor szégyenletes disszonanciákat, amelyék az egymásra utelt. az egymást szerető emberek együttesét is tönkreteszik. Ennek a modem és érdekes pantomm-nyelvnek a kimondott igazságát, esztétikumát és varázsát befogadtuk. Ez a három szám a katarzist vagy a tükörbenézés meglepetését hozta nekünk. A műsor Sosztakovics zenéjével és a Pas de deux-vel ért véget, amelyet a 30-as évek szórakoztató modorában írt meg a koreográfus Brjancev. A fellépő táncosok Irina Csisztjakova, Natalija, Bol- sakova. Jelena Jetjejevna, Olga Lihovszkaja, Andrej Boszov, Konsztantytn Zak- linszkij, V agyion Guljajev egy nagy színházi élmény forráságát hagyták itt az egri színház falai között. Vinogradov egyéniségét mi sem magyarázza inkább, mint az a képsor, amit bennünk teremtett. Aki ennyit tud erről a karról, a ima emberéről, annak nem kell tartania attól, hogy a hagyományok. a bevett szokások elzárják előle a jövőt. Ha vallja szorongásainkat, a hitet is mellé teszi. És a hit ebben az esetben nemcsak remény abban, hogy a művészet. a szépség része lett mindig az életnek. Farkas András Egy kép az Albinoni Adagiójára komponált Eifman-koreográfiából A zárószám: Sosztakovics zenéjére Brjancev Pas de deux című balettje (Fotó: Kőhidi Imre) A BALLADÁK ÉS DALOK HŐSEI (11/2.) A betyárok világa Heves és Külső-Szolnok vármegyében A nép alkotta ballada révén maradt fenn a neve Jäger Jóska betyárnak. Az említett mű több versszakon keresztül mondja el, hogy beöltözve miként sétál — legtöbbször az egri utcán — és „nézegeti a selymeket, különbeknél különbeket. Ráírja a boltajtóra: itt vásárolt Jáger Jóska!” A továbbiakban a valós halálát meséli el a történet, miszerint egy pásztor, akit meg akar fosztani szűrétől, csizmájától, baltájával agyonsújtja a zsiványt. Mind a mai napig nem volt bizonyos, hogy Jáger Jóska a néphagyomány alkotta hős. avagy élő személy volt: Dömötör Sándor kitartó munkája fényt derített a titokra; egyik legszebb balladánk hőse Jáger, másképpen Tálas József, tibolddaróoi születésű ember volt, aki a Bükk falvaiban vált ismertté bűntettei révén az 1930-as évek elején. Erről tanúskodnak az egri levéltárban talált dokumentumok -is, amelyek beszámolnak viselt dolgairól. Agyonvágva találtak rá a Szues melletti erdőben, ahogyan a .népköltészetben fönn is maradt. A Bükk és a Mátra vidék kétségkívül leglegendá- sabb alakja Vidróczky Márton, vagy ahogyan a nép nevezte, Vidrócki Marci volt. Élettörténetéről kevés adat áll rendelkezésünkre. Nincsenek bírósági jegyzőkönyvek, mint az előző esetekben, azon kevesek közé tartozott, akik nem kerültek statárium elé. Az egyéb vele kapcsolatos iratok pedig megsemmisültek. Mégis mo- zaikszerüen. megközelítő pontossággal összeállítható az életútja. Vidróczky Márton Mónos- b élben született, 1837. november 12-én. 1859-ben bevonul katonának a WASA 60. gyalogezredbe. amely Egerben állomásozott, de megszökött és a Bükk—Mátra falvai közt csavargóit és „fegyveres zsarolásból” tengette életét”, mígnem egy verpeléti pandúr elfogta. Komáromba szállították, majd Theresienstadtba, 27 évi fogság letöltésére. Állítólag börtönőre megölése után, annak ruhájában megszökött és 1871-ben ismét felbukkan szülőföldje vidékén, folytatja zsiványságait. 1873. február 6-án társai gyilkolták meg. Hamvait az egri vár melletti, ma már használaton kívüli Rókus-teme- tőben hántolták el. Nemcsak korabeli dokumentumuk. periratok, újságcikkek őrizték meg a letűnt betyárvilágot, hanem a néphagyomány a maga sajátos eszközeivel, dalokba, balladákba és történetekbe foglalta az emlékeket. Vidrócki valóságos alakja idea- lizálódott, tettei a hosszú évtizedek folyamán átformálódtak, átlényegültek és megszépültek. Ürügy, téma lett a nép számára valóságos vágyainak, álmainak a kimondására az igazságról, az emberségről, a jótettről, az emberi életről. Különösen jól tükrözik ezt a Vidróc- kival kapcsolatos, ma is élő és gyűjthető anekdotaszerű történetek, amelyekben a nép alakját csupa rokonszenves tulajdonságokkal ruházza fel : kirabolja a vadászó egri főispánt és kíséretét, elrabolja a pénzt, ruhaneműt, csizmát és a nép közt osztja szét. Stafírungot vásárol a szegény lánynak, megleckézteti a pandúrokat, a szegények lakodalmának költségeit kifizeti és még lehetne tovább sorolni ezeket a népmeseszerű motívumokat. íme teljes egészében egy ilyen történet, ahogyan azt az adatközlő elmondta: „Sajószentpéteren vöt e tanya, odajárt eljánho. Egy juhasznak a Ijányáho. Eccer felmondott a Ijánnak. hogy ő nem házasodik, ammeg férhe mehet. Férhe is ment a lány és mehítták a lakodalomba Vidróckit is. Nahát, el is ment, cifra szűrbe, sallan- gos kalapba, perkát ingbe, gatyába, cifra puska, fényes balta vöt nála. Hát hogy bement, a házigazda juhász mingyá kínálta: — Gyere az asztalho öcsém, oszt egyél-igyál velőnk. Itt mulatott. Mikor a fili melegedett. úgy tizenkét óra tájba aszonta. ő a. menyasz- szonnyal táncol. Igen ám, de mán akkor két pandúr elvót bújtatva a pádon. Hogyha majd berúg Vidrócki elkapják. Oszt táncolt. Nem is tutta, hogy a menyasszony meg akarja bosszulni magát. Aszongya a menyasszon: — Marcikám, csak úgy táncolok veled, ha a fegyveredbö mind kilövödözöd a töltént! Emmeg kiugrott az udvarra puff, paff kilövődözte mind... teccik tunnyi, akkor másfajta puskák vótak, akkor ollan vesszősek, pisz- toljok, meg karabélyok, elérő tötötték őket ollan puskák vótak. Hát kilövődözte mind, letette a puskát a sarokba és táncolt. Akkor a két pandúr az ajtóra állt, hogy a kiráji törvén nevébe, tudom is én, hogy mon- ták... ággyá meg magát!! Sztán Vidrócki is belé kapott, a két pandúr is a nyakába ugrott, de Vidrócki igen erős ember vöt, erős ember lehetett ugye... Mek- kapta a két pandúrt oszt össze letörte errakásba. De a menyasszonnak az apja, ammeg hátruró megkapta Vidróckinak ami a gatyába vót, a csimangóját, a monyát. .. hehehehe..hogy mán ajig tudóit messzaba- dunyi annyira csavarta né- kie. Amikor észt kilökte magát, felkapta a baltát, akkor szétütött a nép közt el... elsuhant. Mégis megmenekült Jellegzetes és közismert a Vidróckiról szóló, rendszerint „Nagy udvara van a Holdnak..kezdő sorral indító ballada, amely nem valóságnak megfelelően mondja el a betyár halálát, hanem egy kocsmai lövöldözés eseményeként. De ismert egyéb, nevét említő népdal is, mint például „A Vidrócki híres nyája.. .” vagy „Hallottátok Vidróckinak nagy hírét? Nagy Miklós Milyen sorozatokat láthatunk a tv-ben az idén A Magyar Televízió filmés kooproduikciós főosztálya 1985tc is bőségesein gondoskodott választókról. Folytatódnak a már korábban bevált sorozatok, így a BBC Shakerpeane-sorozata. Ennek keretében az idén láthatjuk a Windsori víg nők. a Szentivánéji álom és a Machbeth című műveket, valamint — három részben — a IV. Henriket. Folytatódnák azok a filmek is, amelyek a fasizmus elleni harccal foglalkoznak. Az idei terv: Néma barri kád (csehszlovák), Eroica (lengyel), Diktátor (amerikai). Hideg napok (magyar), Harctéri regény (szovjet) Nápoly négy napja (olasz). Az év elején kezdődik, és február végéig tart a Monte Christo legújabb hatrészes francia tévéváltozatának sugárzása, március elején pedig az Egy szerelem és barátság története című ötrészes olasz filmsorozatot láthatjuk, amely egy keresztény és egy zsidó fiatalember barátságának tükrében tárja elénk a fasiizálódó. a háborúba sodró, míajd sok véráldozat és megaláztatáis árán felszabadüló Olaszország történelmét. A megrázó erejű, bizonyára sikert arató sorozatot Franco Rossi rendezte. Ugyancsak érdekesnek ígérkezik az Oppenheimer című hétrészes angol tévésorozat, amelyet a BBC műtermeiben forgattak. 1939-től napjainkig kíséri, végig egy család történetét a Hosszú út a dűnéken című hétrészes szovjet filmsorozat, amely amról szól: miként szól bele a történelem egy család életébe. A magánélet bonyolult összefüggéseit tárja fel a Második lehetőség című hatrészes angol sorozat. Központi fogurója: egy elvált asszony, akit Susannah York alakít. A klasszikus regények feldolgozásai közül említést érdemel a Rougonok szerencséje. Zola ismert regényét öt részben dolgozta fel a francia televízió. Napjainkban játszódik a Slkiru- pulusok című hatrészes amerikai sorozat, amely egy nagy amerikai divatház mindennapjairól szól. Aki kedveli a misztikumokat. a „földöntúli” titkokat, bizonyára érdeklődéssel nézi majd a Messziről érkezett ember című hatrészes francia filmet, amely a század elején játszódik, egy grófi kastélyban. A rejtélyes eltűnésekről, az asztaltáncolta- tás „csodájáról” és más megmagyarázhatatlan eseményekről persze az utolsó epizódban kiderül, hogy nagyon is köznapi hátterük van ... Egy nem mindennapi fiatalember nem hétköznapi, sőt olykor pikáns kalandjairól szól — 11 részben — az Egy egészen normális őrültség című NSZK tévésorozat. Műsorra tűzik az év elején azt a háromrészes csehszlovák filmet is, amely Pasteur életéről szól. Ugyancsak életrajzi témájú az a nyolcrészes sorozat, amely magyar—NDK közös produkcióiban készült az elmúlt éviben. Johann Sebastian Bach életéről. A napóleoni háborúk idejébe vezet a Fekete álarc című nyolerészes spanyol filmsorozat, hőse: egy betyárnak álló airisztotorata, aki igazságot szolgáltat a szegényeknek. Egy-egy önálló sorozat keretében ismerhetjük meg világhírű hazai és külföldi rendezők és színészek életművét, illetve pályafutásuk történetét. Így képernyőre kerülnek Bán Frigyes, valamint a lengyel Jerzy Kawa- lerowicz, a szovjet—grúz Geargij Danyielia, és a rendezőként, színészként is jelentős csehszlovák Jirzi Menzel legjelentősebb alkotásai Az év második felében láthatjuk a hazánkban is jól ismert Oscar-díjas amerikai filmszínész: James Stewart hét filmjét, közöttük a Becsületből elégtelent, az Egy gyilkosság anatómiáját és az Asszonylázadást. Ugyancsak sorozatban vetítik az egyik legismertebb francia filmsztár: Alain Delon tizenhárom (filmjét, közöttük a Roc- co és fivérei, a Fekete tulipánt. a Két férfi a várasbám! stb. Az elmúlt évtizedekben, kiváltképp a harmincas-ötvenes években igen sok magyar film főszerepét alakította Dajka Margit. Ezekből a tervek szerint tizennégy kerül majd a képernyőre, így a Barcsa Amerikában. A harapós férj, az Elcserélt erríber, a Láli- amifi, a Szlndibád, a Macska- játék stb. Május 24-én lenne 80 éves a szovjet irodalom egyik kiemelkedő alakja: Mihail So- lohov. Ebből az alkalomból ismét láthatjuk azokat a filmeket, amelyek legismertebb regényei nyomán készültek. Szerepel köztük a Csendes Don, az Idegen vér, A feltört ugar és az Emberi sors. Nem feledkeztek meg a televízió műsor-összeállítói a krimikedvelők sóik milliós táboráról sem. Folytatódik néhány közkedvelt sorozat, így a Derrick, a Tetthely, a Két férfi egy eset, és a Starsky és Hutch. Űjalhb epizódokat vásároltak a Minden lében két kanál című sziériátoól is. Emellett hat új epizódot vetítenek Agatha Christie tévére átültetett bűnügyi történeteiből, és — mint különlegesség — műsorra kerül majd, öt részben egy szovjet krimisorozat, melynek főszereplője: Sherlock Holmes. A halál archívuma a, címe annak a 13 részes NDK sorozatnak, amely egy titkos náci irattár anyagának megszerzéséről szól. Napjainkban játszódik a tizennégy részes Külvárosi őrszoha című amerikai film. Visszatér a képernyőre Zéman őrnagy is. A csehszlovák bűnügyi sorozat újabb tíz epizódja ugyancsak az idei bemutatók között szerepel. «. T. Középdöntő Egerben Csütörtökön délután mintegy ötven csapat részvételével rendezik meg a Világkép című munkásművelődési vetélkedő egri középdöntőjét. Mint ismeretes, ez a verseny két szakaszból áll. az egyikben levelezőlapokon számoltak be a brigádok arról, hogy az SZMT és a Megyei Művelődési Központ által kiadott ajánló listákról mit válasíztottak. A folyamatos művelődés szakasza után következnek azok a fordulók, amelyekben személyesen számolnak be a kisközösségek képviselői arról, hogy mit sajátítottak el öt helyszínen folyik a versengés: a dohánygyárban, a Finomszerelvénygyár két helyiségében, a Volán klubjában és az állami építőipari vállalatnál. Mindenünnen az első két együttes jut tovább, s februárban dől el, kik kerülnek a megyei döntőbe.
