Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-29 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 23. szám ARA: 1985. január 29., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA OLCSÓBB ÁRAKON — NAGY KÍNÁLAT Lassabban fogy a téli zöldség-gyümölcs Késnek a primőrök Az elmúlt évben a hetekig tartó aszályos időjárás miatt a várttól kevesebb zöldség és gyümölcs termett. Ezt a helyzetet értékelve a Heves megyei ZÖLDÉRT időben felkészült a téli tárolásra. Megfelelő piackutatással és szervezett munkával mindent elkövettek, hogy az idén tavaszig, az új áruk megjelenéséig zavartalan ellátást biztosítsanak. Ennek érdekében tavaly december 31- ig 710 tonna árut helyeztek el a tárolókban. Gondoltak a tartósításra is, ennek megfelelően káposztából, uborkából és alma alakú paprikából készítettek savanyúságot. Sportról, minden mennyiségben Jelentős esemény zajlik napjainkban és tart egészen .március végéig megyénk több minit 120 sportegyesületnél. Most tartják alapszabályuknak megfelelően vezetőségválasztó közgyűléseiket. Számot ad a vezetőség az elmúlt négy esztendő minden fontosabb eseményéről, amely az egyesület életében történt ez idő alatt, értékelik a szakosztályok munkáját, az ott folyó nevelői tevékenységet, azt, hogy miként tudják az eléjük kitűzött feladatokat végrehajtani, a célkitűzéseket elérni. Természetesen. megfogalmazzák az ez évi tennivalókat és a középtávú terveket is, amelyek gerincét adják a sportkör jövőbeli működésének. Jelentést tesz a számvizsgáló bizottság is. miként tudtak a közösség pénzével gazdálkodni? Vé_ gül megválasztják az uj tisztségviselőket, az új vezetőket, elnököt, elnökhelyetteseket. Az iménti felsorolásból is látni, hogy rendkívül fontos, politikailag is jelentős feladatot kell napjainkban végrehajtani sportegyesületeinknek. Ha csak külön-külön tárgyál- nának egy-egy napirendi pontról, akkor is vitára, tettre serkentő dolgot cselekednének. Már maga az elmúlt évek munkájának mérlegelése is „húsbavágó" tehet,. ha az alaposan, a realitásokra épülve, kritikusan és önkritikusan hangzik el. Az igazi sportember részére izgató kérdés ugyanis napjainkban; hogy különösen a bázist jelentő, kiemelt nagy egyesületek, de össztükrében a kisebbek is miként tudták a tömeg, és versenysport arányait helyesen kialakítani az elmúlt években, hogyan támogatták azt, miként oldották meg az utánpótlás-nevelést a versenysport alakulásában, hogyan dolgoztak az edzők, milyen volt a szakmai munka, a vezetőd, irányítói tevékenység. Miként érvényesült a tanácsi testületek segítő munkája, milyen volt a „bázisszervek'' kapcsolata a sportkörök kel, hogyan hatottak ezek a mostani, nehéz gazdasági viszonyok .mellett? Ebből máris az anyagiak felhasználása következik, amely mindenkor, de különösen mostanában nagy gond: úgy „manőverezni” az egyre dráguló árak között, hogy mindenre jusson a rendelkezésre álló pénzösszegekből: épüljön pálya, legyen felszerelés, lehessen utazni, sportolni. Számtalan kérdés, amelyre a feleletet napjainkban kell megadniuk sportköreinknek. A magyar sport nagy múltja, a tapasztalatokban gazdag társadalmi munkások, a sportért áldozatot hoznii sem jrest. ízig-vérig tenni vágyó sportemberek nagy száma a biztosíték arra, hogy ezekre a kérdésekre a helyes választ megadják a közgyűléseken és a reális irányt is megszabják a szebb jövő reményében. Fazekas István Mint Hídvégi István kereskedelmi igazgatóhelyettestől megtudtuk, az elmúlt télhez képest, erőteljes kínálati piac alakult ki. A lakosság ugyanis eddig kevesebb zöldséget és gyümölcsöt vásárolt, mint egy évvel ezelőtt decemberben és januárban. így például burgonyából 20, fejes káposztából 15 és főleg almából 25 százalékkal kevesebb fogyott a tervezett- tői. A vásárlói kereslet tehát észrevehetőn csökkent és az olcsóbb zöldség-, illetve gyümölcsfélék iránt nőtt meg az igény. így például téli körtéből jelentősen többet adtak el, kilóját 12 forintért. A ZÖLDÉRT december közepétől napjainkig), megfelelő kínálatot biztosított narancsból, mandarinból, citromból és kubai narancsból. A felmérések szerint ezekből sok fogyott. Január végéig a múlt év első hónapi forgalmának 80 százalékát várják. Az utóbbi hetekben fokozódott az érdeklődés a savanyúságok iránt is. Káposztából az igényeket zavartalanul kielégítik, miután bőven van nyersanyag és folyamatosan készítenek tartósított árut. Ezzel pótolják az eladott mennyiséget. Ennek az ára is kedvező. miután kilóját 14 forintért árusítják. A szabad - kereskedelemben viszont 20 forint kilója. A nagyobb vevőknek, mint a Heves megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, az üzemi konyháknak, továbbá a fogyasztási szövetkezeteknek kedvezményesen, 12 forintért adják. Háromféle almát: jonatánt, goldent és starkingot is kínálnák. 8—16 forintos áron, a megfelelő minőséget garantálva. Egyébként a burgonya kivételével, amely most januárban 20 fillérrel drágább és kilója 7,10 — a többi cikket olcsóbban árusítják, mint tavaly ilyenkor. A vöröshagyma például a múlt évi 15 helyett 12, a fejes káposzta 14 helyett 7, a kelkáposzta 20 helyett 12, a sárgarépa 15 helyett 8. a gyökér 20 helyett 15, a zeller 24 helyett 18. a körte pedig a tavaly januári 22 forint helyett most 12-ért kapható. Ennek ellenére is lassabban fogy az áru, mint tavaly ilyenkor. Ezért a maradó többletet a külpiacokon igyekeznek értékesíteni. A ZÖLDÉRT gyöngyösi hűtőházából naponta 3 vagon jonatán almát szállítanak a Szovjetunióba. Emellett 40 asszony megkezdte a vöröshagyma előkészítését és feldolgozását tőkés exportra. Ezenkívül tárgyalásokat folytatnak a HUNGAROFRUCT-tal. burgonyakivitelre is. Ami pedig a primőröket illeti, a vállalat hetente kétszer árusít a piacokon friss salátát és retket, valamint időszakonként paradicsomot is. A rendkívül hideg januárban nagyon keveset tudtak beszerezni ezekből a Bács-Kiskun megyei ZÖLD- ÉRT-itől, illetve Budapestről, a Bosnyák téri piacról. Amennyire javul az időjárás, úgy várhatóan több lesz a primőráru is. A vállalatnál az 1985. évi tervfeladatok megvalósítására megkezdték az áfészek- kel, a termelőszövetkezetekkel az idei termékértékesítési szerződések megkötését. Az a céljuk, hogy az igényeknek megfelelően termeltessenek zöldség- és gyümölcsféléket. Nagy gondot fordítanak a munkaigényes növények, főleg a paprika és az uborka termelésfejlesztésére is. Ennek érdekében kedvezményes áron biztosítanak fóliát és szaporítóanyagot a velük szerződőknek. Mentusz Károly A ZÜL.DÊKT egri hűtőházinak nagycsarnokában burgonyát és egyéb zöldségféléket készítenek elő bolti szállításra PÉLDÁUL A VILATI EGRI GYÁRA Magyar termékek sikere a szovjet piacon Ebben az évben újabb tormotorgyárak alkalmaztermékek erősítik a magyar ipar hírnevét a Szovjetunióban. Jó példa erre a VTLA- TL egri gyárának növekvő exportja is a legnagyobb szocialista országba. Mint dr. Renn Oszkár főmérnöktől értesültünk, 1984-ben jelentős sikere volt a vasúti központok helyfoglaló rendszereihez szükséges, úgynevezett pénztártermlnálnak. Ezt ma már a nagy forgalmú vasúti helyeken, így Moszkvában, Leningrád ban, Kijevben és Szverd- lovszkban bevezették. Ebből évente kétezret szállítanak a Szovjetunióba, három-ötmillió rubel értékben. A növekvő érdeklődés hatására 1985-ben tízmillió rubelért küldenek ilyen berendezéseket a baráti országba. Ugyancsak elismertek az egri gyárban készített, számítógéppel vezérelt és értékelt dieselmotor-minta- padok. Ezeket főleg a nagy teherautógyárak, mint a Kamaz. továbbá a trakzák. A VILATI munkáját dicséri, hogy közreműködnek a szovjet vegyipari programban folyamatszabályozó berendezések és műszerek exportjával, amely évente 4,5—5 millió rubelt jelent. Ebben az esztendőben is szállítanak szovjet megrendelésre, alumíni- umtubus-gyártó gépsorokhoz szükséges berendezéseket. Ezenkívül a gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalattal együttműködve, a legnagyobb szocialista partnernek készítik a vállalatnál kifejlesztett ipari robotok vezérléseit. 1985-ben növekvő számban exportálnak belőlük. Érdekesnek számít az is, hogy erre az évre új feladatként kapta a VILATI egri gyárának kollektívája a szovjet fekete-tengeri személyhajózási flottától a számítógépes helyfoglató rendszerek kifejlesztését. A jövőben ugyanis ilyenekkel kívánják ellátni majd a nagy vasú fi központok mintájára a kikötőiket is. HELYÜK, SZEREPÜK, MŰKÖDÉSÜK Társadalmi vita az elöljáróságokról A társközségekben megalakuló elöljáróságok helyéről és szerepéről, a működésükkel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről rendezett társadalmi vitát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, A közelmúltban befejeződött tanácskozás- sorozat tapasztalatait összegezve a népfronbmozgalorre székházéban az MTI munkatársának elmondták: a viták résztvevői elismerően szóltak a kistelepülései nken az elmúlt évtizedekben végbement fejlődésről. Ügy vélekedtek, hogy a központi és a helyi erőfeszítések nyomán számottevően javultak a lakosság életkörülményei, s megteremtődtek a lakóterületi közélet fellendítésének feltételei is. A kedvező foyamatok mellett azonban egyes térségekben meggyengült a falvak népességmegtartó ereje. Sokan emiatt költöztek el, másutt keresve megélhetési lehetőséget. Az elvándorlás oka legtöbbször az volt, hogy a lakóhelyen nem volt elég üzílet, szolgáltató egység, s hiányoztak az érdekképviselet megfelelő szervei is. A körzetesítések következtében, a közös tanácsok létrehozásával ugyanis, elsősorban a székhelyek fejlesztésére irányult a közfigyelem, a társközségek így hátrányosabb helyzetbe kerültek. Az itteni feladatok elvégzésére legtöbbször nem jutott annyi, amennyire szükség ilett volna. A vitákban felszólalók ennék kapcsán rámutattak: e településeknek a tanácsi szervek földrajzi — és gyakran képletes értelemben is vett — távolsága miatt nem volt igazán gazdája. A tanácstagi csoportok ugyan megtették, ami tőlük telt, de nem volt erejük arra, hogy határozottabban szerezzenek érvényt a helyi érdekéknek. Az új jogszabályokat már csak azért is kedvezően fogadta a társközségek lakossága, mivel az új testületek: az elöljáróságok révén szorosabb együttműködés alakulhat ki a tanácsok és az állampolgárok között. Ugyanakkor például a Baranya megyei tanácskozáson felvetették, hogy az elöljáróságok létrehozása csupán lehetőség, kedvező lehetőség arra, hogy a kívánatos együttműködés elmélyüljön. Valórai váltásához arra van szükség, hogy a tanácsok az elöljáróságot elfogadják a helyi érdekek szószólójának, s ekként is tárgyaljanak vele. Ehhez persze az is keil, hogy alapos körültekintés előzze meg az elöljárók kiválasztását. Ez annál is inkább kívánatos eljárás — hangsúlyozták —. mert az emberek bizalma általában személyekhez kötődik. Az egri regionális tanácskozáson ezzel összefüggésben fölhívták arra is a figyelmet, hogy e tisztségre nehéz lesz mindenütt megfelelő tudású és tenni kész lakost találni. Nem beszélve arról, hogy a közös tanácsoknak —, lévén csekély létszámú az apparátusuk —, olykor-olykor még a korábbi tanácstagi csoportok működtetése is gondot okozott. Egy más megközelítésből pedig rámutattak: annak mindenféleképpen elejét kell venni, hogy az elöljárókból idővel úgymond helyi hatalmasságok váljanak. Ezért sem javasolták, hogy a lakosság képviselőit hatósági jogkörrel ruházzák fel. A budapesti tanácskozáson, amelyen Fejér, Komárom és Pest megye meghívott nép- front-tiszts ég viselői és tanácstagjai is részt vettek, viszont azt szorgalmazták, hogy az elöljáró főállásban tevékenykedjen, mert máskülönben nem jut ideje az ügyek nyomon kísérésére, az érdekek következetes képviseletére. Vas megyében azt tették szóvá, hogy az elöljáróságok tekintélye nem utolsó sorban azon múlik, mennyire szólhatnak bele a helyi teendők rangsorolásába. Ennek előfeltétele a megfelelő tájékozottság mellett főként az, hogy rendelkezhessenek bizonyos pénzösszegekkel. Egy effajta csekélyebb költségvetés okos felhasználása is hozzájárulhat a közéleti aktivitás felélénkítéséhez, s érdekeltséget is teremtene a saját bevételek növelésében Általában : minden eszközzel arra kell ösztönözni, hogy a székhely szerepét betöltő község képes legyen felülemelkedni partikuláris érdekein, s részesítse előnyben egyes feladatok rangsorolásakor a társközségek lakosságát — hangoztatták a tanácskozásokon. Szó esett a tárgyi feltételekről is. Arról, hogy a külvilággal sok helyütt igen körülményes a kapcsolattartás: nincs telefon, s a közlekedési költségek is hátrányosan befolyásolják az ott élők helyzetét Összességében valamennyi vitázó egyetértett abban, hogy az elöljáróságok létrejötte hozzájárul a társközségek megrendült önbecsülésének újbóli megszilárdításához. A társadalmi viták tapasztalatait eljuttatják az illetékes szervekhez. (MTI)
