Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 21. szám ARA: 1985. január 26., szombat 2,20 FORINT El lógott milliárdok A sztorit — legalábbis számomra annak hatott — egyszer már megírtam. Hogy most újra eszembe jutott, és ismét papírra ve­tem, annak egy hazai és egy külföldi vonatkozású „hírháttere” van. Emlékeztetőül néhány mondatot a sztoriról. A Helsinki székhelyű világhí­rű HANKYJA-cég szerelő­üzemében az iránt érdek­lődtem egy szakmunkástól, hogy mennyit keres, milyen a közérzete, stb., stb. A vá­lasz szó szerint így hang­zott: „Uram! Nekem most dolgoznom kell. Munka nél­kül itt egy fillért sem ad­nak. De, szívesen meghí­vom, este jöjjön el hoz­zánk, otthon majd bármiről elbeszélgethetünk.. Ezek után lássuk a finn. országi élményekre emlé­keztető magyar és külföldi példát. Kezdjük az utóbbi­val. Az egyik szocialista ország nagyobb városainak nagyobb áruházaiban meg­kérdezték — az illetékes hatóságok — a délelőtt vá­sárlóktól, hogy hol, s mi­kortól, meddig dolgoznak ? A .rögtönzött” kíváncsis- kodás eredményein még azok is csak ámultak és bámultak, akik egyébként hivatásszerűen, és igen ma­gas szakmai színvonalon kutatják az úgynevezett munkaidőalap — itthon agyoncsépeltü'k már a fo. galmat — .még hatékonyabb kihasználásának újabbnál- újabb lehetőségeit és köve­telményeit. A munkaidő­ben vásárlók, lézengők és lődörgők száma ugyanis százezrekre rúgott. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a „lébukottak’” cím­listáját a munkaadó üze­mek, vállalatok, intézmé­nyek vezetői is megkapták. De, söpörjünk a saját portánkon ! Egy reprezen­tatív és friss felmérés szá­maiból változatlanul az de. rül ki, hogy hazánkban a munkaidő húsz százaléka változatlanul — immár sok-sok év óta — nem munkával telik el honi üzemeinkben, munkahe­lyeinken. Beszélünk, írunk, vitatkozunk róla, de a tény: .az tény. Az így elveszett húsz százalék pénzbeli értékét közgazdászaink majdnem fillérnyi pontossággal meg tudják saccolni. A veszte­ség — amely természetesen nyereség is lehetne — érté­ke csak mülliárdokkal mér­hető. Milliárdok! Bőven lenne mire költe­ni: min, kin, kiken segíte­ni belőle. Csakhát, még mindig ott tartunk, hogy beszélünk, beszélgetünk er. ről a bűvös húsz százalék­ról. Sajnos, azok is, akik ve­szendőbe hagyják, és azok is, akik nap mint nap a pénztárcájukon is megérzik az elpocsékolt, az ellógott müliárdokat. Summa, summárum : egyebek mellett ezért is jutott eszemibe a HAN- KYJA-i példa. Koós József A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről 1984-ben a népgazdaság fejlődése lényegében megfelelt az éves terv céljainak. Az egyen­súlyi helyzet javult, a nemzetközi fizetőképesség megszilárdult. Az életszínvonal és az élet- körülmények alakulására vonatkozó előirányzatok nagyrészt teljesültek. A termelés nö­vekedési üteme élénkült, és színvonala meghaladta a tervezettet. Az adósságállomány kon­vertibilis devizákban az előző évinél jobban csökkent, rubelelszámolásokban pedig kevés­bé nőtt. A külkereskedelmi aktívum az előző évit meghaladta, de a tervben előirányzottat nem érte el.. A nemzeti jövedelem összege folyó áron több mint 800 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — 2,8—3 százalékkal haladta meg az 1983. évit. A termelésnövekedés az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának csaknem 1 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése meghaladta a 3,5 száza­lékot. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszköz-állomány gyarapodott. Az egységnyi termelésre jutó anyagráfordítás kis mértékben csökkent. A népgazdaság energiafelhasználása az előző évhez viszonyítva közel 4 százalékkal nőtt. Emelkedett az anyagi ágazatok, valamint a lakosság és a kommunális ágazatok fogyasztása is. Az ener­giaigények kielégítésében fokozódott a hazai források szerepe. A nemzeti jövedelemből belföldön (folyó áron) kb. 770 milliárd forintot, volumenben csaknem annyit használtak fel, mint 1983-ban. A lakosság fogyasztása kb. 1 százalékkal emelkedett. A felhalmozás 8—9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések hozzájárul­tak az életkörülmények javításához. A lakásállomány bővült, javult az új lakások felsze­reltsége, és nőtt alapterületük. Fokozódott a lakáskorszerűsítés és -felújítás. A kórházi ágyak száma növekedett, javult a kórházak műszerekkel való ellátottsága. Az óvodai he­lyek száma az igényekkel arányosan bővült. Folytatódott a települések bekapcsolása a földgázellátásba. A közművesítésben, az életkörülmények javítását szolgáló beruházások­ban fokozott mértékben vett részt a lakosság saját erőforrásaival. Mind a termelés bővüléséhez, mind a lakossági jövedelmek növekedéséhez hozzájárult, hogy a kis szervezetek — főként az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, a vál­lalati gazdasági munkaközösségek — és a bennük részt vevők száma gyors ütemben to­vább emelkedett. A népgazdaság 1984. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1983. év százalékában Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 102,8—103 Belföldi felhasználás 98—99 kb. 100 Ipari termelés 101,5—102,0 103 Országos építési­szerelési tevékenység 97—98 95—96 Mezőgazdasági termékek termelése 103—104 102,5—103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 kb. 101 Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 kb. 101 Ipar Az ipari termelés (a kisszervezetek ter­melésével együtt) ;kb. 3 százalékkal, a ter­vet meghaladóan emelkedett. Az állami iparvállalatok 2,5 százalékkal, az ipari szö­vetkezetek 4,1 százalékkal, a kisszervezetek és a magánkisipar ennél nagyobb mérték­ben növelték termelésüket. Az ipari termé­kek értékesítésében nőtt az export aránya. Kivitelük mindkét fő elszámolási viszony­latban emelkedett, összességében 5—6 szá­zalékkal. Az ipar belföldre közel 1 száza­lékkal növelte értékesítését, ezen belül a lakosságnak 1,8 százalékkal több. beruhá­zásra és termelő felhasználásra lényegében az előző évivel azonos mennyiségű termé­ket szállított. Az ipari termelés kb. háromnegyedét ki­tevő szakágazatokban a termelés kisebb- nagyobb mértékben emelkedett, a többiben nem változott, vagy csökkent. Ez utóbbiak száma kevesebb volt az előző évinél. Az állami iparvállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma némileg — a korábbi éveknél kevésbé — mérséklődött, a kisvállalatoknál és kisszö­vetkezeteknél viszont számottevően emel­kedett a létszám. Valamennyi ipari szerve­zetet figyelembe véve a foglalkoztatottak száma 1984-ben lényegesen nem tért el az előző évitől. A nagyobb ágazatok közül a bányászatban, a kohászatban, a gépiparban és a könnyűiparban az 1983. évinél keve­sebben dolgoztak. Részben az új kapacitá­sok üzembe helyezése folytán néhány ága­zatban nőtt a létszám, (köztük a villamos- energia-iparban, a vegyiparban, az élelmi­szeriparban, az építőanyag-iparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mintegy 3 százalékkal emelkedett. Tovább folytatódott az anyagtakarékossá­got célzó programok megvalósítása; az ered­mények szerényebbek a korábbiaknál, rész­ben azért, mert élénkült egyes anyagigényes ágazatok termelése, részben, mert alacsony a vállalatok költségérzékenysége. Az ipar nyeresége 1984-ben emelkedett, ami első­sorban a kohászat, a vegyipar, és az építő­anyag-ipar növekvő nyereségéből adódott. Több bányászati, gépipari és élelmiszeripari vállalat veszteséggel zárta az évet. Az ipar értékesítési árszínvonala 4 százalékká!, a belföldi értékesítésé 3,6 százalékkal emelke­dett. . A főbb energiahordozók közül szénből 25 millió tonnát, 0,7 százalékkal kevesebbet, kőolajból 2 millió tonnát, lényegében ugyan­annyit hoztak felszínre, mint az előző év­ben. A földgáztermelés 6 százalékkal, 6,9 milliárd köbméterre nőtt. A villamosener- gia-termelés 26,2 milliárd kilowattóra volt, 1,8 százalékkal több, mint 1983-ban. Üzem­be helyezték a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkját. A villiamosenergia-termeléshez a Paksi Atomerőmű 14 százalékkal, ezen be­lül az év utolsó két hónapjában 23 százalékkal járult hozzá. A folyamatban levő beruhá­zások közül az Oroszlányi Szénbányák Már- kushegyi bányaüzemében befejeződtek a feltárási munkák, az aknák műszaki átadá­sa megtörtént, az év folyamán 1,2 millió tonna szenet termeltek. Alumíniumkohászati termékekből mind a belföldi értékesítés, mind az export emel­kedett. Az export bővülése nem rubelel- számalásokban következett be. A tőkés ex­port az év első felében kedvező árakon, ki­emelkedően nőtt, a későbbiekben az árak nagymértékben csökkentek. Vaskohászati termékekből a belföldi értékesítés csökkent, az export mindkét fő elszámolási viszony­latban számottevően nőtt. A kivitel bővü­lése nem rubelelszámolásokban volt erő­teljesebb. Határidőre elkészült az Ózdi Ko­hászati Üzemek salakfeldalgozó műve. Fe­nyőfőn 240 ezer tonna bauxittermelő kapa­citást helyeztek üzembe. A gépiparon belül jelentősen, 6 százalék­kal növelte termelését a villamosgép és -készülékipar, valamint a híradás- és vá­kuumtechnikai ipar, szerényebb mértékben a közlekedésieszköz-ipar. Nem változott a műszeripar, a fémtömegcikkipar, csökkent a gép- és gépi berendezés ipar termelése. A gépipari termékek kivitele rubelelszá­molásokban számottevően emelkedett, nem rubelelszámolásokban, főként a fejlődő or­szágokba, csökkent. A belföldi értékesítés az előző évivel azonos volt. Az építőanyag-ipar ágazatai közül a kő- és kavicsbányászat, az azbesztcement, vala­mint a mész- és cementipar termelése csök­kent, a többi szakágazaté emelkedett, leg­nagyobb mértékben az üvegiparé, valamint az építési szigetelőanyagoké. Nőtt a tégla- és cseréptermelés is, ennek ellenére a meg­növekedett lakossági kereslet következté­ben ellátási hiányok voltak. Részben a ter­melés nagyobb arányú bővítésével, részben importtal az év utolsó harmadában enyhítet­ték a feszültségeket. A vegyiparon belül kisebb-nagyobb mér­tékben valamennyi szakágazat termelése nőtt, leggyorsabb ütemben — 8 százalékkal — a szerves és szervetlen vegyiparé, a ház­tartási és kozmetikai vegyipari, valamint a gázgyártás és -elosztásé. Számottevően, 6— 7 százalékkal bővült a műanyagfeldolgozás, valamint a gyógyszeripar termelése. A mű­trágya és növényvédőszer-gyártás csaknem 4 százalékkal nőtt. A kőolajfeldolgozó-ipar, a műanyag- és vegyiszálgyártás, valamint a gumiipar 1—2,4 százalékkal termelt töb­bet, mint az előző évben. A vegyipari ter­mékek kivitele mindkét fő elszámolási vi­szonylatban emelkedett, a növekedés a nem rubelelszámolású piacokon volt erőtelje­sebb. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,5 százalékkal több terméket szállított. Új kapacitások üzembe helyezésével bővült a vegyipari termékek választéka, javult piac­( Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület megtárgyalta az 1984-ben elintézett állam­polgársági ügyek tapasztala­tait. Megállapító ■ a az állampolgársági törvény rendelkezései időtállóak és jól érvényesülnek. Az ügyek­ben hozott döntések előké­szítését a belügyi, a tanácsi és a külképviseleti szervek a törvény álltai megkívánt jogipolitikai elvek figyelembe­vételével végezték. Az ál­lampolgársági ügyekben tett megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a dönté­sekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és államér­dekek is. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta a kegyelmi ügyek tapasztalatait, és megálla­pította. hogy a kegyelmezé­si gyakorlat az elmúlt év­iben is kiegyensúlyozott volt. Érvényesült az az alap­elv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetéseket vég­re kell hajítani, s kegyelme- zésre, mint kivételes állam- hatalmi aktus. alkalmazá­sára csak különös méltány­lást érdemlő, humánus ok­ból kerüljön sor. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára tájékoztatta a testületet Daniel Ortega Saavedra, a Nicaraguái Köz­társaság elnöke beiktatásá­nak alkalmából, január 7. és 12. között Nicaraguában tett látogatáséiról, Az Elnö­ki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vet­te. A továbbiakban a testület bírákat mentett fel és vá­lasztott meg. SZMT-TANÁCSKOZÁS Több figyelmet a munkaversenyre Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsa. Az eseményen megjelent Virág Károly, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára, részt vettek más társadalmi és politikai szervek képviselői is. Gubán Dezsőnek, az SZMT elnökének megnyitó­ját követően a meghívottak a munkaverseny-mozgalom eddigi tapasztalatairól, ered­ményeiről és szükséges kor­szerűsítéseiről hallgattak meg beszámolót. Dr. Jenes Pál, az SZMT titkára — e napirendi pont előadója kiemelte, hogy hosszú útkeresés után az el­múlt időszakban új lendüle­tet kapott a mozgalom. Leg­főbb hivatása a vállalati ter­vek egységes, minél hatéko­nyabb megvalósítása. A ju­bileumi, illetve a kongresz- szusá munkaverseny olyan erőtartalékokat szabadított és szbadít fel, melyek a gaz­dasági élet pezsgéséhez ve­zettek. A felvázolt kép azon­ban nem ennyire egységes. A vizsgálatok kimutatták, hogy a dolgozók több mint felét átfogó szocialista bri­gádmozgalomban az átlagos­nál magasabb a szervezett­ség, a bányászoknál, az épí­tőknél, a nyomdászoknál. Né­hány ágazatban, mint pél­dául a vasútnál és a bőr­iparban mind a minőségi, mind a mennyiségi mutatók kívánnivalót hagynak ma­gúik után. A kollektívák összetétele 'lényegesen nem változott, valamivel csökkent a fiata­lok aránya. A kiemelkedő munkáért járó elismerések, kitüntetések, az anyagi jut­tatásokkal együtt javarészt megmaradtak a központi rendelkezéseknek megfele­lően. A fejlődéshez elengedhe­tetlenül szükséges, hogy a kétoldalú megállapodások­nál a szakszervezetek köve­teljék meg az elérendő cé­lok, határidők pontos kije­lölését, a feltételek biztosítá­sát és határozzák meg az el­végzendő munka anyagi el­ismerésének módját és mér­tékét. A minősítéseknél ne csak az anyag- és energia- meg takarítást, a selejtcsök- fcenést, a termelési mutató­kat, de a megtakarítást, a balesetmentes tevékenységet és a politikai-szakmai to­vábbképzésben való részvé­telt is vegyék figyelembe Az újítómozgaimaknafc ki­emelt szerepük van. A je­lenlegi megítélés szerint e téren is további módosítá­sokra, az ügyintézés javítá­sára és az alkotó légkör meg­teremtésére van szükség. A brigádmozgalom kere­tében zajló társadalmi mun- kaakoiók növekvő tendenci­át mutatnak. Kiemelkedő volt Gyöngyös város 650. év­fordulója alkalmából tapasz­talt összefogás, de jelentős összegeket utaltak át a Nem­zeti Színház építési számlá­jára is. A már hagyományos kommunista műszakok be­vételének egy része a jóléti alapot egészítette ki, de ju­tott belőle a kis nyugdíjak pótlására is. — A szocialista brigádban dolgozók társaiknál többet, jobbat tesznek le az asztal­ra, a közösségért áldozatot vállalnak, törekszenek arra, hogy ismereteiket bővítsék. Részükről jogos tehát az el­várás, hogy tevékenységüket a társadalom, a munkahely megbecsülése övezze — fe­jezte be előterjesztését dr Jenes Pál. A beszámolót vita követte, majd a befejező részben szó esett még az SZMT és szer­vei 1985. évi programjáról, a két ülés között végzett szakszervezeti munka, vala­mint az ez év szeptemberé­ben kezdődő bizalmiválasz- tásokkal kapcsolatos tenni­valókról. „Városiasodó” városunk: Heves Egy esztendeje zajlott le a városavató ünnepség Hevesen; azóta a hétköznapok tervszerű építőmunkát jelentettek mindenki számára. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat dolgozói például a település közipontjában kisvárosias lakótelepet építenek. (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents