Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 21. szám ARA: 1985. január 26., szombat 2,20 FORINT El lógott milliárdok A sztorit — legalábbis számomra annak hatott — egyszer már megírtam. Hogy most újra eszembe jutott, és ismét papírra vetem, annak egy hazai és egy külföldi vonatkozású „hírháttere” van. Emlékeztetőül néhány mondatot a sztoriról. A Helsinki székhelyű világhírű HANKYJA-cég szerelőüzemében az iránt érdeklődtem egy szakmunkástól, hogy mennyit keres, milyen a közérzete, stb., stb. A válasz szó szerint így hangzott: „Uram! Nekem most dolgoznom kell. Munka nélkül itt egy fillért sem adnak. De, szívesen meghívom, este jöjjön el hozzánk, otthon majd bármiről elbeszélgethetünk.. Ezek után lássuk a finn. országi élményekre emlékeztető magyar és külföldi példát. Kezdjük az utóbbival. Az egyik szocialista ország nagyobb városainak nagyobb áruházaiban megkérdezték — az illetékes hatóságok — a délelőtt vásárlóktól, hogy hol, s mikortól, meddig dolgoznak ? A .rögtönzött” kíváncsis- kodás eredményein még azok is csak ámultak és bámultak, akik egyébként hivatásszerűen, és igen magas szakmai színvonalon kutatják az úgynevezett munkaidőalap — itthon agyoncsépeltü'k már a fo. galmat — .még hatékonyabb kihasználásának újabbnál- újabb lehetőségeit és követelményeit. A munkaidőben vásárlók, lézengők és lődörgők száma ugyanis százezrekre rúgott. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a „lébukottak’” címlistáját a munkaadó üzemek, vállalatok, intézmények vezetői is megkapták. De, söpörjünk a saját portánkon ! Egy reprezentatív és friss felmérés számaiból változatlanul az de. rül ki, hogy hazánkban a munkaidő húsz százaléka változatlanul — immár sok-sok év óta — nem munkával telik el honi üzemeinkben, munkahelyeinken. Beszélünk, írunk, vitatkozunk róla, de a tény: .az tény. Az így elveszett húsz százalék pénzbeli értékét közgazdászaink majdnem fillérnyi pontossággal meg tudják saccolni. A veszteség — amely természetesen nyereség is lehetne — értéke csak mülliárdokkal mérhető. Milliárdok! Bőven lenne mire költeni: min, kin, kiken segíteni belőle. Csakhát, még mindig ott tartunk, hogy beszélünk, beszélgetünk er. ről a bűvös húsz százalékról. Sajnos, azok is, akik veszendőbe hagyják, és azok is, akik nap mint nap a pénztárcájukon is megérzik az elpocsékolt, az ellógott müliárdokat. Summa, summárum : egyebek mellett ezért is jutott eszemibe a HAN- KYJA-i példa. Koós József A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről 1984-ben a népgazdaság fejlődése lényegében megfelelt az éves terv céljainak. Az egyensúlyi helyzet javult, a nemzetközi fizetőképesség megszilárdult. Az életszínvonal és az élet- körülmények alakulására vonatkozó előirányzatok nagyrészt teljesültek. A termelés növekedési üteme élénkült, és színvonala meghaladta a tervezettet. Az adósságállomány konvertibilis devizákban az előző évinél jobban csökkent, rubelelszámolásokban pedig kevésbé nőtt. A külkereskedelmi aktívum az előző évit meghaladta, de a tervben előirányzottat nem érte el.. A nemzeti jövedelem összege folyó áron több mint 800 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — 2,8—3 százalékkal haladta meg az 1983. évit. A termelésnövekedés az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának csaknem 1 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése meghaladta a 3,5 százalékot. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszköz-állomány gyarapodott. Az egységnyi termelésre jutó anyagráfordítás kis mértékben csökkent. A népgazdaság energiafelhasználása az előző évhez viszonyítva közel 4 százalékkal nőtt. Emelkedett az anyagi ágazatok, valamint a lakosság és a kommunális ágazatok fogyasztása is. Az energiaigények kielégítésében fokozódott a hazai források szerepe. A nemzeti jövedelemből belföldön (folyó áron) kb. 770 milliárd forintot, volumenben csaknem annyit használtak fel, mint 1983-ban. A lakosság fogyasztása kb. 1 százalékkal emelkedett. A felhalmozás 8—9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések hozzájárultak az életkörülmények javításához. A lakásállomány bővült, javult az új lakások felszereltsége, és nőtt alapterületük. Fokozódott a lakáskorszerűsítés és -felújítás. A kórházi ágyak száma növekedett, javult a kórházak műszerekkel való ellátottsága. Az óvodai helyek száma az igényekkel arányosan bővült. Folytatódott a települések bekapcsolása a földgázellátásba. A közművesítésben, az életkörülmények javítását szolgáló beruházásokban fokozott mértékben vett részt a lakosság saját erőforrásaival. Mind a termelés bővüléséhez, mind a lakossági jövedelmek növekedéséhez hozzájárult, hogy a kis szervezetek — főként az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, a vállalati gazdasági munkaközösségek — és a bennük részt vevők száma gyors ütemben tovább emelkedett. A népgazdaság 1984. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1983. év százalékában Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 102,8—103 Belföldi felhasználás 98—99 kb. 100 Ipari termelés 101,5—102,0 103 Országos építésiszerelési tevékenység 97—98 95—96 Mezőgazdasági termékek termelése 103—104 102,5—103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 kb. 101 Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 kb. 101 Ipar Az ipari termelés (a kisszervezetek termelésével együtt) ;kb. 3 százalékkal, a tervet meghaladóan emelkedett. Az állami iparvállalatok 2,5 százalékkal, az ipari szövetkezetek 4,1 százalékkal, a kisszervezetek és a magánkisipar ennél nagyobb mértékben növelték termelésüket. Az ipari termékek értékesítésében nőtt az export aránya. Kivitelük mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, összességében 5—6 százalékkal. Az ipar belföldre közel 1 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül a lakosságnak 1,8 százalékkal több. beruházásra és termelő felhasználásra lényegében az előző évivel azonos mennyiségű terméket szállított. Az ipari termelés kb. háromnegyedét kitevő szakágazatokban a termelés kisebb- nagyobb mértékben emelkedett, a többiben nem változott, vagy csökkent. Ez utóbbiak száma kevesebb volt az előző évinél. Az állami iparvállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma némileg — a korábbi éveknél kevésbé — mérséklődött, a kisvállalatoknál és kisszövetkezeteknél viszont számottevően emelkedett a létszám. Valamennyi ipari szervezetet figyelembe véve a foglalkoztatottak száma 1984-ben lényegesen nem tért el az előző évitől. A nagyobb ágazatok közül a bányászatban, a kohászatban, a gépiparban és a könnyűiparban az 1983. évinél kevesebben dolgoztak. Részben az új kapacitások üzembe helyezése folytán néhány ágazatban nőtt a létszám, (köztük a villamos- energia-iparban, a vegyiparban, az élelmiszeriparban, az építőanyag-iparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mintegy 3 százalékkal emelkedett. Tovább folytatódott az anyagtakarékosságot célzó programok megvalósítása; az eredmények szerényebbek a korábbiaknál, részben azért, mert élénkült egyes anyagigényes ágazatok termelése, részben, mert alacsony a vállalatok költségérzékenysége. Az ipar nyeresége 1984-ben emelkedett, ami elsősorban a kohászat, a vegyipar, és az építőanyag-ipar növekvő nyereségéből adódott. Több bányászati, gépipari és élelmiszeripari vállalat veszteséggel zárta az évet. Az ipar értékesítési árszínvonala 4 százalékká!, a belföldi értékesítésé 3,6 százalékkal emelkedett. . A főbb energiahordozók közül szénből 25 millió tonnát, 0,7 százalékkal kevesebbet, kőolajból 2 millió tonnát, lényegében ugyanannyit hoztak felszínre, mint az előző évben. A földgáztermelés 6 százalékkal, 6,9 milliárd köbméterre nőtt. A villamosener- gia-termelés 26,2 milliárd kilowattóra volt, 1,8 százalékkal több, mint 1983-ban. Üzembe helyezték a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkját. A villiamosenergia-termeléshez a Paksi Atomerőmű 14 százalékkal, ezen belül az év utolsó két hónapjában 23 százalékkal járult hozzá. A folyamatban levő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák Már- kushegyi bányaüzemében befejeződtek a feltárási munkák, az aknák műszaki átadása megtörtént, az év folyamán 1,2 millió tonna szenet termeltek. Alumíniumkohászati termékekből mind a belföldi értékesítés, mind az export emelkedett. Az export bővülése nem rubelel- számalásokban következett be. A tőkés export az év első felében kedvező árakon, kiemelkedően nőtt, a későbbiekben az árak nagymértékben csökkentek. Vaskohászati termékekből a belföldi értékesítés csökkent, az export mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően nőtt. A kivitel bővülése nem rubelelszámolásokban volt erőteljesebb. Határidőre elkészült az Ózdi Kohászati Üzemek salakfeldalgozó műve. Fenyőfőn 240 ezer tonna bauxittermelő kapacitást helyeztek üzembe. A gépiparon belül jelentősen, 6 százalékkal növelte termelését a villamosgép és -készülékipar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar, szerényebb mértékben a közlekedésieszköz-ipar. Nem változott a műszeripar, a fémtömegcikkipar, csökkent a gép- és gépi berendezés ipar termelése. A gépipari termékek kivitele rubelelszámolásokban számottevően emelkedett, nem rubelelszámolásokban, főként a fejlődő országokba, csökkent. A belföldi értékesítés az előző évivel azonos volt. Az építőanyag-ipar ágazatai közül a kő- és kavicsbányászat, az azbesztcement, valamint a mész- és cementipar termelése csökkent, a többi szakágazaté emelkedett, legnagyobb mértékben az üvegiparé, valamint az építési szigetelőanyagoké. Nőtt a tégla- és cseréptermelés is, ennek ellenére a megnövekedett lakossági kereslet következtében ellátási hiányok voltak. Részben a termelés nagyobb arányú bővítésével, részben importtal az év utolsó harmadában enyhítették a feszültségeket. A vegyiparon belül kisebb-nagyobb mértékben valamennyi szakágazat termelése nőtt, leggyorsabb ütemben — 8 százalékkal — a szerves és szervetlen vegyiparé, a háztartási és kozmetikai vegyipari, valamint a gázgyártás és -elosztásé. Számottevően, 6— 7 százalékkal bővült a műanyagfeldolgozás, valamint a gyógyszeripar termelése. A műtrágya és növényvédőszer-gyártás csaknem 4 százalékkal nőtt. A kőolajfeldolgozó-ipar, a műanyag- és vegyiszálgyártás, valamint a gumiipar 1—2,4 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A vegyipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, a növekedés a nem rubelelszámolású piacokon volt erőteljesebb. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,5 százalékkal több terméket szállított. Új kapacitások üzembe helyezésével bővült a vegyipari termékek választéka, javult piac( Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület megtárgyalta az 1984-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapító ■ a az állampolgársági törvény rendelkezései időtállóak és jól érvényesülnek. Az ügyekben hozott döntések előkészítését a belügyi, a tanácsi és a külképviseleti szervek a törvény álltai megkívánt jogipolitikai elvek figyelembevételével végezték. Az állampolgársági ügyekben tett megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és államérdekek is. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a kegyelmi ügyek tapasztalatait, és megállapította. hogy a kegyelmezési gyakorlat az elmúlt éviben is kiegyensúlyozott volt. Érvényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetéseket végre kell hajítani, s kegyelme- zésre, mint kivételes állam- hatalmi aktus. alkalmazására csak különös méltánylást érdemlő, humánus okból kerüljön sor. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára tájékoztatta a testületet Daniel Ortega Saavedra, a Nicaraguái Köztársaság elnöke beiktatásának alkalmából, január 7. és 12. között Nicaraguában tett látogatáséiról, Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. A továbbiakban a testület bírákat mentett fel és választott meg. SZMT-TANÁCSKOZÁS Több figyelmet a munkaversenyre Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa. Az eseményen megjelent Virág Károly, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, részt vettek más társadalmi és politikai szervek képviselői is. Gubán Dezsőnek, az SZMT elnökének megnyitóját követően a meghívottak a munkaverseny-mozgalom eddigi tapasztalatairól, eredményeiről és szükséges korszerűsítéseiről hallgattak meg beszámolót. Dr. Jenes Pál, az SZMT titkára — e napirendi pont előadója kiemelte, hogy hosszú útkeresés után az elmúlt időszakban új lendületet kapott a mozgalom. Legfőbb hivatása a vállalati tervek egységes, minél hatékonyabb megvalósítása. A jubileumi, illetve a kongresz- szusá munkaverseny olyan erőtartalékokat szabadított és szbadít fel, melyek a gazdasági élet pezsgéséhez vezettek. A felvázolt kép azonban nem ennyire egységes. A vizsgálatok kimutatták, hogy a dolgozók több mint felét átfogó szocialista brigádmozgalomban az átlagosnál magasabb a szervezettség, a bányászoknál, az építőknél, a nyomdászoknál. Néhány ágazatban, mint például a vasútnál és a bőriparban mind a minőségi, mind a mennyiségi mutatók kívánnivalót hagynak magúik után. A kollektívák összetétele 'lényegesen nem változott, valamivel csökkent a fiatalok aránya. A kiemelkedő munkáért járó elismerések, kitüntetések, az anyagi juttatásokkal együtt javarészt megmaradtak a központi rendelkezéseknek megfelelően. A fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges, hogy a kétoldalú megállapodásoknál a szakszervezetek követeljék meg az elérendő célok, határidők pontos kijelölését, a feltételek biztosítását és határozzák meg az elvégzendő munka anyagi elismerésének módját és mértékét. A minősítéseknél ne csak az anyag- és energia- meg takarítást, a selejtcsök- fcenést, a termelési mutatókat, de a megtakarítást, a balesetmentes tevékenységet és a politikai-szakmai továbbképzésben való részvételt is vegyék figyelembe Az újítómozgaimaknafc kiemelt szerepük van. A jelenlegi megítélés szerint e téren is további módosításokra, az ügyintézés javítására és az alkotó légkör megteremtésére van szükség. A brigádmozgalom keretében zajló társadalmi mun- kaakoiók növekvő tendenciát mutatnak. Kiemelkedő volt Gyöngyös város 650. évfordulója alkalmából tapasztalt összefogás, de jelentős összegeket utaltak át a Nemzeti Színház építési számlájára is. A már hagyományos kommunista műszakok bevételének egy része a jóléti alapot egészítette ki, de jutott belőle a kis nyugdíjak pótlására is. — A szocialista brigádban dolgozók társaiknál többet, jobbat tesznek le az asztalra, a közösségért áldozatot vállalnak, törekszenek arra, hogy ismereteiket bővítsék. Részükről jogos tehát az elvárás, hogy tevékenységüket a társadalom, a munkahely megbecsülése övezze — fejezte be előterjesztését dr Jenes Pál. A beszámolót vita követte, majd a befejező részben szó esett még az SZMT és szervei 1985. évi programjáról, a két ülés között végzett szakszervezeti munka, valamint az ez év szeptemberében kezdődő bizalmiválasz- tásokkal kapcsolatos tennivalókról. „Városiasodó” városunk: Heves Egy esztendeje zajlott le a városavató ünnepség Hevesen; azóta a hétköznapok tervszerű építőmunkát jelentettek mindenki számára. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói például a település közipontjában kisvárosias lakótelepet építenek. (Fotó: Szántó György)
