Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. január 24., csütörtök 5, LENGYELORSZÁG A takarékossági program eredményei A lengyel kormány 1983 áprilisában életbe léptetett takarékossági programja ma már a népgazdaság valamennyi területére kiterjed, s jótékonyan érezteti hatását — elsősorban az ipar különböző ágazataiban. A program fő célja a hároméves terv feladatainak megvalósítását szolgálja a nyersanyag-, az energia- és a fűtőanyag-felhasználás ésszerű csökkentésével. A gondosan kidolgozott terv éppúgy érinti az egyszerű és könnyen elvégezhető feladatokat, mint az új, takarékos gyártástechnológiák és műszaki berendezések bevezetését. Az eredmények már az első esztendőben megmutatkoztak. A nemzeti jövedelem megtermeléséhez szükséges anyagigény 6,2 százalékkal, az ipari termelésé — kivéve az építőipart — 2,6 százalékkal csökkent. Bár még nincsenek pontos adatok, de 1984-ben is hasonló mértékű a várható anyagmegtakarítás. Még a népgazdaság egészében a takarékossági program szemmel láthatóan eredményes, sőt meghaladja a várakozást, a gazdaság különböző ágaiban az arányok meglehetősen eltérőek. Az építőiparban például változatlanul nagy az anyag- és energiafelhasználás. Ennek a természetes következménye, hogy a lakásépítés lassan halad és igen sokba kerül. A helyzet elemzését követően a lakáskérdés megoldására alakult kormánybizottság javaslatot dolgozott ki a takarékossági elvek építőipari megvalósítását célzó motivációs rendszer bevezetésére. Az egyszerű takarékossági intézkedéseket úgyszólván minden területen zökkenő- mentesen megvalósítják, ám a takarékosság és a műszaki fejlesztés összevonása még sok kívánnivalót hagy maga után, pedig ez az út ígérkezik a leghasznosabbnak. A nyersanyag- a fűtőanyag- és az energiafelhasználás csökkentésére irányuló valameny- nyi kezdeményezés aranyat ér. Például a Polonéz, vagy a Polski Fiat gépkocsik fogyasztásának csökkentése — 100 kilométeren fél literrel számolva egy év alatt több billió liter benzin megtakarításához vezetne. Az építőiparban az egy épülethez felhasznált acélmennyiség tízegynéhány kilogrammos csökkentése több ezer tonna megspórolását eredményezné. A nehézipari gépek és berendezések konstrukciós tökéletesítésével egy nagyobb város megvilágításához szükséges energiameny- nyiség maradhatna meg. Hasonló példákat végeredményben minden iparágban lehetne említeni. A takarékossági program megvalósítóinak erőfeszítései ebben az irányban haladnak. Ezt szolgálják a tudományos kutatások, a találmányok, a termelés ész- szerűsítése, az anyagi ösztönzési rendszer és a műszaki fejlesztési alapok fel- használása. ROMÁNIA fl Petrozsényi Bányászati Főiskola Romániában a bányászati felsőoktatás kezdetei a húszas évekre tehetők. Az 1920- ban alapított bukaresti és temesvári politechnikai iskolán indítottak először bányászati szakot. Mindkét intézetben a szén-, a hasznosítható ásványi kőzetek, a kő, a só, a kőolaj, a földgáz és a fém kitermelésére jogosított mérnököket képeztek. A bányászati felsőoktatást 1948-ban új alapokra helyezték, Bukarestben, Temesváron, Brádon és Petro- zsényban bányamérnöki főiskolákat hoztak létre. 1957- ben az egész bányászati felsőoktatás központja a Zsil völgyének városa, Petrozsény lett. A Petrozsényi Bányászati Főiskolán az indulás évében 28 oktató 135 hallgatót tanított. Ma 240 mérnök-tanár foglalkozik 4500 diák oktatásával. A hallgatók bányászati, bányaművelési és bányatopográfiai szakokon sajátítják el az ismereteket. A jól felszerelt főiskola 360 személyes aulával, 5 korszerű rajzteremmel, 56 laboratóriummal, több tanműhellyel és egy saját üzemmel rendelkezik. Könyvtárát 1948-ban alapozták meg, adományokból. Ma több mint 247 ezer kötet várja az érdeklődőket. Nemzetközi cserepéldányok révén a könyvtár 30 ország 109 könyvtárával épített ki kapcsolatokat. A hallgatók részére több mint kétezer helyes kollégium, 3 menza, 3000 személyes stadion, több úszómedence, művelődési klub létesült. A főiskolán nagyarányú tudományos kutatómunka folyik, Foglalkoznak az új nyersanyagok kitermelésének és felhasználásának kutatásával, energiatakarékos bányagépek kifejlesztésével, a bányafejtésben alkalmazott technológiai folyamatok gépesítésének a kérdéseivel, s a gyenge minőségű ásványi tüzelőanyagok kalóriaértékének a növelésével. Az intézet fennállása óta terveken dolgozik más országok bányászati főiskoláival. Szoros kapcsolat alakult ki a petrozsényi főiskola és az NDK-beli Freibergi Bányászati Akadémia, a lenin- grádi Plehanov intézet, valamint bolgár, lengyel és francia bányászati egyetemek között. Az intézet fennállása óta mintegy nyolcezer szakembert képezett ki. Nemcsak hazai hallgatókat, hanem 19 országból külföldieket is fogad. JUGOSZLÁVIA Különleges szívműtét A kamenicai szív- és érrendszeri egészségügyi intézet szívsebészei dr. Ninoslav Radovanovic professzorral az élen bonyolult műtétet hajtottak végre egy hatvanhat éves belgrádi betegen. A paciensen négyszeres by-pass műtétet, a koszorúerek négyszeres áthidalását végezték el, s ugyanakkor az elzáródott koszorúér-részeket két helyen is kimetszették, sőt a nyaki artériát is megoperálták. A komplikált sebészeti beavatkozás négy órát vett igénybe. Az operáció sikeresnek bizonyult, s a beteg állapota kielégítő. A kamenicai intézetben az elmúlt három és fél hónapban 36 bonyolult műtétet hajtottak végre a korszerű műtőkben. A lefiatalabb beteg 7, a legidősebb 74 éves volt. SZOVJETUNIÓ fl holnap építészete A. Lazarev építész az általa tervezett, földrengésbiztos (csillapító) szerkezettel épülő toronyház modelljével. Mintául a gabonanövényék szárának szerkezete szolgált (Fotó: APN—KS) Milyen házakban fog élni a holnap embere — ötven vagy száz év múlva, melyek a jövő építészetének irányzatai? Ezekre és más hasonló kérdésekre választ kaphatunk a Szovjetunió Központi Építészeti Elméleti és Történeti Tudományos Kutatóintézetében, ahol építészíeti bionikái laboratóriumot hoztak létre. — Ezen a téren a szovjet tudósok egyre szélesebb körű kutatásokat végeznek — mondja Jurij Lebegyev, a laboratórium vezetője. — Az építészetben egyre gyakrabban alkalmazzák az élő természet formáit és szerkezeteit. Így például az Osztan- kinoi televíziós torony növényi szár. vagy fatörzs mintájára épült. À Krilatsz- koje kerékpárpálya, ha felülről nézzük, óriási lepkére hasonlít, amelyik pihenni leszállt a földre, a luzsnyiki Druzsba (Barátság) sportkomplexum pedig rákra emlékeztet. .. Ám e moszkvai létesítmények tervezői nem az élő természetet másolták ezekben az alkotásokban. Nem annyira a külső hasonlatosság volt a céljuk. Inkább az élő természetben elterjedt formatervezői munka elveit hasznosították. Az építészeti bionika az építőművészet társadalmi funkcionális, művészi és mérnöki-gazdasági szempontjaival kapcsolatos kérBulgáriában jelenleg mintegy tízezer külföldi tanul, 75 százalékuk a fejlődő országokból érkezett. A külföldi diákok képzése 1954-ben kezdődött meg, s elsőként libanoni, szíriai és szudáni ösztöndíjasokat fogadtak a bolgár felsőoktatási intézmények. Csaknem ugyanebben az időben írták alá az első nemzetközi kulturális együttműködési megállapodásokat, s így tovább bővült a Bulgáriában tanuló külföldiek száma. i dések megoldásával foglalkozik. „Ház—fa” — így nevezték el modelljüket a laboratórium munkatársai. Ebben az emeletek spirálisan helyezkednek el egymás mellett. A ház jelmondata: napot minden lakásba. Az alsóbb szinten lévő lakás kiugró tetőrészén pihenőparkokat lehet kialakítani sportolás céljára, virágoskertet létesíteni, vagy fát ültetni. Különös érdeklődésre tarthatnak számot a dinamikus és a transzformálható szerkezetek. Ezek létrehozásához szintén a természet megismerésével és tanulmányozásával jutottak el az építészek. Felkeltette az érdeklődésüket például egy egyszerű növény — a palástfű, amelynek a levelei képesek kupolaként összehajlani, majd kiegyenesedni. Ezt a rendszert megteremtették az építészetben is. Az elemeket síkban lehet összeszerkeszteni. majd térbeli kupolává átalakítani, ami alkothatja egy étterem, vagy egy cirkusz tetőzetét. Egyszerű kivitelük miatt a legnépszerűbb szerkezeteknek az összezárható tető- szerkezetek bizonyultak, amelyek a hengeres formához közelítenek. Ennek a formának egyik eredetijét a Míg eleinte csak a tudományos-műszaki és a kulturális egyezmények biztosították a külföldi diákok bulgáriai továbbtanulását, később már különböző társadalmi és kulturális szervezetek is fogadtak diákokat. Fokozatosan bővül a nemzetközi szervezetek’ közreműködésével történő diák- és szakemberfogadás. Ösztöndíjakat nyújtanak az 1982-ben megalapított Ljudmila Zsivkova Nemzetközi Alapból is, s a KGST tengerben találjuk — a tengeri uborka. A tudósok véleménye szerint a városi létesítményeket nem kell mindig századokra építeni. Némelyikük gyorsan elavul, az élet túlhaladja őket, néhány év múlva az összkomfortos lakásokat már nem találjuk olyan kényelmesnek, a házgyári épületek ésszerűtlenek, az iskolák pedig kevésbé korszerűeknek tűnnek. Tehát a jövő városában a dinamikus építészeti formák alkalmazása kívánatos. külön alapjából, amely a fejlődő országok szakembereinek képzéséhez ad térítés- mentes segélyt. A külföldi hallgatók tanulmányaik megkezdése előtt egyéves nyelvtanfolyamon vesznek részt a Nasszer főiskolán vagy a plovdivi, bur- gaszi, ruszei előkészítő tagozaton. A fejlődő országokból érkezett diákok számára speciális tanfolyamokat is indítanak. A Plovdivi Mezőgazdasági Főiskolán pédául be— Képzeljünk el eov ilyen várost — folytatja Jurij Le- begyev. — A múlt csodálatos műemlék épületei közé szép új létesítmények kerültek, amelyek közül sokat „unokáink is látnj fognak”, maguk is építészeti műemlékké válnak — ezek közé tartoznak a dinamikus szerkezetek. Ezek formája, színe és plasztikussága állandóan változik. A moszkvai intézeten kívül jelentős eredményeket érnek el az építészeti bionika terén a len ingnád!. az ukrán és a grúz építészek is. vezették a trópusi és szubtrópusi mérnök-agronómus szakot, az orvosi egyetemeken pedig nagy figyelmet fordítanak a trópusi betegség gyógyításának oktatására. A hosszabb távú szakosodás és az aspirantúra keretében eddig 500 külföldi védte meg kandidátusi disszertációját, 400 szakember pedig különböző időtartamú továbbképzésen vett részt. A posztgraduális képzésre a gazdaságtudományok területén a Marx Károly Köz- gazdasági, Főiskola mellett működő szakosított felsőoktatási intézményt hoztak létre. Itt orosz, angol, francia és arab nyelvű oktatás folyik. BULGÁRIA Külföldi szakemberek képzése Patehy községben a szövetkezet pénzén épült A (alu óvodáját a szövetkezet a helyi tanáccsal közösen építette (Fotó: CTK—MTI—-KS) új üzemi kon yha és étterem 800—1000 férőhelyes CSEHSZLOVÁKIA Gondoskodás a mezőgazdasági dolgozókról Néhány éve Csehszlovákiában a mezőgazdasági és ipari dolgozók jövedelme lényegében kiegyenlítődött. De más téren is figyelemre méltó a gondoskodás. így például minden évben 248 000 ember, a szövetkezeti tagok 40 százaléka vesz részt megelőző orvosi vizsgálaton, s 24 ezer azoknak a száma, akik gyógyfürdői kezelésben részesülnek. A mezőgazdasági szövetkezetek tagságának majdnem a fele étkezik üzemi konyhán. Az ebéd ára igen alacsony, a költségek egy részét a szövetkezet fedezi. Csehszlovákiában a mezőgazdasági szövetkezetek óvodáiban ösz- szesen 55 000 férőhellyel rendelkeznek, így a 3—6 éves gyerekek 95 százaléka kerül be ezekbe a gyermekintézményekbe. 1976—1982 között a mezőgazdasági szövetkezetek 50 000 új lakást építettek.
