Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-24 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 19. szám ARA: 1985. január 24., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ALTALANOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT FÜZESABONYBAN Országosan egyedülálló kezdeményezés Jég és virág Szépség-, s hidegcsúcso­kat döntögettek január most múlt napjai. A szop­nék örültünk, gyönyörűsé­günket leltük, s leljük ben­ne, de féljük, rettegjük a csontokig hatoló hideget. Mert akárcsak nyáron, a heteken át tartó, aszályt hozó hőség, azonképpen a mostanihoz hasonló ke­mény fagyok, szintén ren­geteg kárt okozhatnak és okoznak. A sajtó, a rádió és a te­levízió mostanában rend­szeres tudósításokat közöl arról, hogy Európa külön­böző országaiban milyen gondokat Okoz a kemény tél, hol, milyen korlátozá­sokat kellett, vagy kell még bevezetni. Látnunk kell, kénytelenek vagyunk lát­ni, hogy — meglehet, csak a közepénél tartunk még a télnek —, számításba szük­séges vennünk, hogy eset­leg további kényszerintéz­kedésekre kerülhet sor. A jég és virág — jégvi­rág — idejében nem éppen kellemes kilátások ezek. Ha sokkal szebbet nem is, de jobbat kívánnánk azért magunknak. Más . kérdés, hogy egy kicsit akár tör­vényszerűnek, akár szimbo­likus jelentőségűnek is fel­foghatnánk kemény telün­ket. Ami a kérdés időjá­rással kapcsolatos oldalát illeti, arról talán annyit, hogy lényegében évek óta nem az igazi. Ha viszont a hideg jel­képes voltát tekintjük, ak­kor sem juthatunk kelle­mesebb következtetésre. A világ egymással szemben álló társadalmi rendszerei között talán soha olyan hű­vös nem volt a kapcsolat, mint 1984-ben. És bár ép­pen napjainkban lehetünk tanúi annak, hogy — az emberiség számára ebben rejlő óriási veszélyt felis­merve — tárgyalásokkal igyekeznek olvasztani a jégcsapokat — tudjuk: túl­zottan optimisták nem le­hetünk. A tél minden bizonnyal továbbra is hideg marad még jó ideig, de örömmel kiegyeznénk abban, ha már­cius-áprilisra a társadalmi telet — a jelképeset — fel­váltaná a sugaras tavasz. Reálisan szemlélve a hely­zetet, erre azonban nem­igen számíthatunk. Ezért aztán mást aligha tehe­tünk, mint hogy a magunk módján atkálmazkodunk eme jégvirág-világhoz. Mit is jelent ez? Mit kell tennünk? — nos, úgy gon­dolom, nagyon fontos, hogy minél reálisabban lássuk helyzetünket; hogy rózsa­szín remények helyett a valós körülményekből ki­indulva, a realitásokra ala­pozva készítsük terveinket. És akikor se essünk pánik­ba. ne kongassunk vészha­rangokat — ha azok nem egészen, nem minden szem­pontból teljesülnek. A lényeg, legfontosabb az talán, hogy munkánkat az adott lehetőségeken be­lül a legjobbra törekedve végezzük, még akkor is. ha ez a mai legjobb — hol­napra netán már kevésnek bizonyul. A magunk belső békéjéhez alighanem így vezet az út, kis világunk törékeny ablakairól talán így olvaszthatjuk le kemény telünk sízép, de hideg le- helletű jégvirágait. B. Kun Tibor A hajdani füzesabonyi já­rás területén hozták létre hazánkban az első általános művelődési központokat, Ügy tűnik, szerencsésnek bizo­nyult ez a kezdeményezés, hiszen megyénkben már na­gyon sok 1500—3000 lakosú településen akad követőjük, ahol — gyakran — egy épü­letben található az iskola, a művelődési ház, a könyvtár, valamint a mozi. Ennek ré­vén például a kultúrház nagytermében tarthatják a testnevelési órákat, tehát dél­előttönként is megfelelően kihasználhatják ezt a helyi­séget. Az ilyen szervezeti forma előnye az is, hogy a pedagógusok sokszor vállal­koznak szakkörök, klubok vezetésére. Eddig a nagyobb települé­seken nem alakítottak ki ha­sonló intézménytípust, mi­vel fölöslegesnek vélték ösz- szevonni az erőket, most vi­szont ismét Füzesabony ne­véhez fűződik egy újabb kezdeményezés. A városi jo­gú nagyközségben középfo­kú általános művelődési köz­pont létrehozásán fáradoz­nak. — Már a IV. ötéves terv­ben foglalkoztatott bennün­ket ez a gondolat — mondta dr. Bocsi József tanácselnök — a pártbizottság javaslatá­ra, az érintett szakemberek bevonásával megbeszéltük a tennivalókat s megrendeltük a kialakításra váró épület- együttes tervét a megyei ter­vező vállalatnál. Sajnos az V. ötéves tervben — anyagi­ak híján — nem tudtuk ezt valóra váltani. Jelenleg vi­szont úgy tűnik, hogy elin­dulhat a munka. Az elkép­zelések alapján a művelődé­A Magyar Úttörők Szövet­ségének Országos Tanácsa szerdán ülést tartott a KISZ KB székházéban. A testület megvitatta és elfo­gadta az 1985/86-os úttörő­év programját. Idén az úttörőmozgalom zászlóbontásának 40. évfor­dulójáról emlékeznek meg országszerte a pajtások. A szeptemberben kezdődő út­törőév kiemelkedő esemé­nye lesz e jubileum méltó megünneplése. Az úttörő­csapatok, a rajok, az őrsök egy új játék: a Születésna­pi staféta" szervezésével tehetik színesebbé közösségi életüket, bővíthetik egymás közötti kapcsolataikat. A já­tékba bekapcsolódó úttörő­közösségek egymásnak ad­nak fel feladatokat, s egy­más között értékelik, jutal­mazzák is azok teljesítését. Az Országos Tanács a sta­féta megszervezésével kap­csolatos ajánlásában hang­súlyozza: fontos, hogy a já­tékban meghatározott egyé­ni tennivalók egyben az úttörőpróbák teljesítését is szolgálják. A stafétában részt vevő pajtások a fel­adatok gazdag gyűjteményé­si otthon, a könyvtár, a gim­názium, illetve a középisko­lai kollégium és a mozi kap­na helyet ebben a tömbben. Ezek közül jó néhány már eddig egymás mellé épült, csupán az amúgyis szűkös könyvtár helyett kell újat építeni erre a területre, egyébként az új bibliotéka kialakítása a jelek szerint már ez évben elkezdődik. A kollégium is itt kap helyet, s előreláthatólag szeptember­re már átadják. Az átalakí­tásokat és az építkezéseket szeretnénk a VII. ötéves tervben befejezni. Az előze­tes becslések szerint mind­ehhez 15—20 millió forintra lesz szükségünk. Nélkülöz­hetetlennek tartjuk a me­gye, valamint a Művelődési Minisztérium megígért tá­mogatását a közművelődési alapból. Mint megtudtuk, a már meglevő épületek átalakítá­sával is arra törekednek, hogy minél jobban megfelel­jenek a magasabb követel­ményeknek. így például a filmszínház színpadát szín­házi produkciók fogadására is alkalmassá teszik, mivel a művelődési ház nagyterme erre a célra jelenleg nem éppen a legmegfelelőbb. — Most is nagyon sok pe­dagógus vezet nálunk szak­kört. illetve klubot — mond­ta Bálintné Nagy Mária, a művelődési ház igazgatója. — Eddig is nagyon sok szál­lal kapcsolódtunk a többi művelődési intézményhez, például sokszor biztosítot­tunk termet a középiskola rendezvényeinek. A posta- forgalmi tagozatra járók itt szokták tartani a postás es­kütételt, s a diáknapoknak is bői válogathatnak : úttörő­emlékhelyet, csapatmúzeu­mot alakíthatnak ki, emlék­túrákat, iskolai, lakóterületi társadalmi munkákat szer­vezhetnek, játszótéri védnök­séget vállalhatnak. Az úttö­rőmozgalom történetét fel­dolgozó vetélkedőt hirdethet­nek meg, s még számos más ötlettel színesíthetik a Szü­letésnap i stafétát. A nemzetközi gyermek­nap, május 26. és az úttörő- mozgalom megszületésének évfordulója, június 2. kö­zött a csapatok úttörőhetet rendeznek. Ennek esemény­sorában egyaránt helyet kapnak a hagyományos, jól bevált programok — példá­ul a kulturális és a sport- bemutatók, az akadályverse­nyek. a vetélkedők, a tábor­tűz melletti találkozók —, s az új kezdeményezések, kí­sérletek is. A nyári szünidőben tábo­rozó, illetve alkalmanként összegyűlő közösségek, bará­ti társulások az Üttörőszö- vetség június 15. és augusz­tus 31. között szervezendő „Vakáció-akciójában" ve­hetnek részt. mi adunk otthont. Ha egy szervezeti egységben tevé­kenykedünk majd a gimná­ziummal, a könyvtárral, a mozival, akkor még nagyobb lehetőségeink nyílnak. Az összefogás révén mód lesz a fotós, a gépjárművezetői, va­lamint a könyvtárosi fakul­tációra, s ha pedig nálunk nyelvi labort alakítanak ki, akkor az idegen nyelvek ta­nulása is zökkenőmentesebb lehet. Természetesen a szellemi erő összevonása azt is ered­ményezi, hogy nemcsak a tanulókat, hanem a közön­séget is magasabb szinten szolgálják ki. — Ez a kísérletünk azért is fontos, mert a körzetünk­höz tartozó községek nagy részében általában művelő­dési központok találhatók — mondta Zay Béla művelődési osztályvezető. — Viszont gyakorlati tapasztalat nélkül nem tudtunk számukra mód­szertani segítséget nyújtani. Bár itt az eddigiektől elté­rően gimnázium kapcsolódik be ebbe a tevékenységbe, de az általános iskolák tanárai­ra, csakúgy, mint azok ta­nulóira továbbra is számí­tunk. Intézményeink ugyan­úgy fogadják a rendezvények látogatóit, az olvasókat, illet­ve mozizókat, mint régen. Az „összevonással” elsősor­ban a közművelődésben ér­hetünk el minőségi változást azáltal, hogy az eddiginél több pedagógust kapcsolunk be a népművelésbe. Módunk lesz arra is, hogy több he­lyiséggel, magasabb színvo­nalú technikával álljunk az érdeklődők rendelkezésére, s hogy jobban szolgáljuk ki őket. Az akadémiai bizottság és a társadalomtudomány Ideológiáról és kultúráról Egerben Szerdán délelőtt, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának Oktatási Igaz­gatóságán ülést tartott a Miskolci Akadémiai Bizott­ság társadalomtudományi szakbizottsága. Az ülésen dr. Bandur Károly kandidátus, a Nógrád megyei Oktatási Igazgatóság igazgatója el­nökölt. Az összejövetel so­rán a résztvevők értékelték az elmúlt öt év munkáját; dr. Hrabecz József kandidá­tus, főiskolai tanár beszélt az eredményekről. Mint el­mondotta, kialakultak a munka szervezeti keretei, a kutatók és kutatóhelyek kö­zött gyümölcsöző kapcsolat alakult ki. A szellemi erők felmérése és azok koordiná­lása megtörtént. A szakbi­zottság tagjai ezután az előt­tük álló év feladatait ele­mezték. Ezt követően dr. Vasas Joachim kandidátus. az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának osztályvezetője tartott tájékoztató előadást: szűkebb hazánk ideológiai és kulturális helyzetét ele­mezte. A zászlóbontás jegyében Az Úttörőszövetség Országos Tanácsának ülése Németh Károly látogatása Pest megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán Pest megyébe látogatott. A megyei pártbi­zottság székházában Krasz- nai Lajos első titkár és Ba­logh László, a megyei ta­nács elnöke fogadta, s tá­jékoztatta a csaknem egy­millió lakosú megye politi­kai, gazdasági és kulturális életéről. Az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja ezután a Duna-kanyarban fekvő Vá­cot kereste fel. s a város lé­tesítményeivel ismerkedett. Megtekintette a Váci Kötött­árugyár mintaboltját, a mű­velődési központot és az új tanuszodát. A zeneiskolában Vác zenei életéről tájékozó­dott. A program befejező ré­szében a Politikai Bizottság tagja a város és vonzáskör­zetébe tartozó települések párt-, társadalmi és tömeg­szervezeti vezetőivel találko­zott, s az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről, feladatokról tájékoztatta őket. SAJAT ALKATRÉSZEKBŐL Ajtómüködtető szerkezetek Hevesről Az egri Finomszerelvénygyár hevesi gyáregységében ké­szítik az Ikarusz autóbuszok ajtóműködtető szerkezeteit. Laczházi Endre az ellenőrzőpadon vizsgáztatja az ajtónyitó szerkezeteket Pneumatikus — sűrített levegős — célszerszámok segítik Katona Sándorné munkáját Magyar Pálné és Balogh Józsefné csomagolja a kési berendezéseket (Fotó: Szántó Györgyi

Next

/
Thumbnails
Contents