Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 16. szám ARA: 1985. január 21., hétfő 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Elutazott hazánkból a norvég miniszterelnök Hivatalos látogatását befejezve, elutazott Budapestről Kaare Willoch és felesége, Anna Marie Willoch. A Ferihe­gyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták a norvég kor­mányfőt. A magyar és norvég zászlókkal díszített légikikö­tőben csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg dísz­százada is. A búcsúztatásra megjelent a vendéglátó Lázár György miniszterelnök és felesége, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisé­ge. Ott volt Sebestyén Gábor, hazánk oslói és Per Naevdal. Norvégia budapesti nagykövete. Mozogni — kell! A sajtó, a rádió és a te­levízió szinte naponta fog lalkozik civilizált korunk népbetegségeivel : az elhi zással, az infarktusveszély- lyel, a gerincbántalmak kai; a légzőszervi pana szókkal. Az orvosi gyakor­lat bizonyította, hogy ezek a kórok nemcsak megszün- tethetők, hanem meg is előzhetők. Az ember féltve őrzött kincse az egészsége. Megőrzésének legbiztosabb gyógymódja: a rendszeres életvitel és a sportolás. A testedzés megszerette­tését nem lehet elég ko­rán kezdeni. Az óvoda az első színtér, ahol tudato­síthatjuk a gyerekekkel a mozgás jelentőségét. A já tékos, ügyességi feladato­kat, sor- és váltóverse­nyeket hagy kedvvel vég­eik. Ha ezeket a gyakorta tokát az óvónők hozzáér­téssel, az életkori sajátos­ságok figyelembevételével állítják össze, olyan alapot teremtenek, amire az álta­lános iskolai testnevelő ta­nárok könnyedén építhet­nek. Az általános iskola — bátran kijelenthetjük — a legfontosabb állomás. Nyolc év álatt bárkit a sportolás rabjává lehet tenni, de ugyanúgy el is lehet távo­lítani attól. Nemrégiben hallottam egy megszívle­lendő okfejtést: a tanítási cikluson ként! öt testnevelési óra mérhetetlenül kevés, jóformán csak a tan terv előírásainak teljesítésére elég. El kellene jutnunk oda, hogy a tanulók min­dennap legalább két órát a szabadiban töltsenek. Saj- •nos. ez ma még nem jel­lemző, sőt, nem ritka az olyan eset, amikor a ne­bulókat úgy kell kiza­varni az óraközi szünetek­ben az udvarrá. Marad tehát a délutáni sportolás, az edzés. Azok a szülők, akik magúk is ker­getik a labdát, róják a kö­röket, teniszütőt vesznek a kézükbe, példaképül szol­gálnak csemetéjüknek. De hogy minél többen keres­sék fel a tornatermeket, az uszodákat, az atlétika- pályákat, annak érdekében az iskola, a pedagógusok is sokat tehetnek. Ahogy az étkezés, a tisztálkodás, úgy a mozgás is szükség­letévé válik a gyereknek, s ezt kell közösen kialakí­tani. Nem az a cél, hogy min­denkiből élsportoló váljék, hanem az, hogy testkul­túrájának fejlesztését min­denki szívügyének tekint­se. Az egészség olyan ér­ték, amit nem lehet meg­vásárolni, csak a fiatalon elkezdett rendszeres moz­gással léhet megtartani. Azok a gyerekek akik most még az iskolapadok­ban ülnek, néhány eszten­dő múlva a tervezőaszta- a szövőgép, az esztergapad mellett, vagy épp a kated­rán állnak. Nem mindegy, hogy életerős, vagy „vér­szegény” emberek építik-e majd a jövőt.. Budai Ferenc MUNKÁSÚR EGYSÉGGYÜLÉSEKRŐL JELENTJÜK „Nemcsak a szolgálatban, az építőmunkában is helytállnak...” A kommunista mártír, Nédermann Ferenc nevét viselő komáromi munkásőr egység ünnepi gyűlést tartott az Al­másfüzitői Timföldgyárban; annál a nagyvállalatnál, amely, nek dolgozó kollektívájától kapták csapatzászlójukat a szo­cialista haza fegyveres védelmére 1957 februárjában szer­veződött egység munkásőrei. Az egységgyűlésen Borbély Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a munkásőrség országos pa­rancsnoka is köszöntötte a résztvevőket, s kitüntetéseket adott át kiemelkedő érdemeik elismeréseként számos mun­kásőrnek. Részt vett és felszólalt az egységgyűlésen Hava­si Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki hangsúlyozta: nemcsak a fegyveres szolgálatban, hanem az építőmunkában is helyt­álltak, kiemelkedően dolgoztak a Itestület tagjai, akik egyéb­ként a mostani nagy hideg elleni küzdelemből is — a vasútnál, a bányászatban, a kőolaj-, a földgáz-kitermelés­ben, az üzemanyag-kereskedelemben — derekasan kiveszik a részüket. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával kitüntetett Kovács László gyöngyösi városi munkás- ör egy ség évzáró és egyben évnyitó gyűlését szombaton délelőtt tartotta meg a Mát­ra Művelődési Központban. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Urbán Lajos, közle­kedési miniszter, Kiss Sán­dor, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának titkára, Budaházi Gusztáv, a Mun­kásőrség Országos Parancs­nokságának osztályvezetője. Kovácsi Imre, a Munkás­őrség megyei parancsnoká­nak helyettese és Bebrisz Nikolaj Aleh&zandrovics, a hazánkban ideiglenesen tar­tózkodó szovjet hadsereg­csoport tisztje. A megjelenteket Patócs László, a gyöngyösi városi pártbizottság titkára köszön­tötte. Emlékeztetett többek között arra, hogy tavaly ün­nepelte Gyöngyös a várossá nyilvánításának 650., felsza­badulásának pedig 40. év­fordulóját. A gyöngyösi munkásőregy- ség parancsnoka Bokros Ist­ván ezután nemcsak az el­múlt év eseményeit idézte fel beszámolójában, hanem áttekintette a felszabadulást követő négy évtized legfon­tosabb fordulatait is. Meg­említette, hogy a gyöngyösi munkásőrség egyik alapítója Benei László, a Nemzeti Bi­zottság felhívására már 1945. március 14-én megjelent a demokratikus hadsereg to- borzó bizottsága előtt, hogy felajánlja szolgálatait a né­metek elleni harcra. A város felszabadulása utáni napokban 1944. decem­ber 10-én már megtartotta első összejövetelét a Ma­gyar Kommunista Párt gyöngyösi szervezete. A ve­zetőség tagjai között volt Hegedűs Ferenc alapító munkásőr is. Ezekben a na­pokban jelent meg az első Gyöngyösi Néplap. Az 1950-es évek elején né­hány fontos ipari üzem kezd­te meg működését Gyöngyö­sön. Az országiban pedig másodiknak jött létre Encs- pusztán 1948-ban a mezőgaz­dasági szövetkezeti csoport 1957. február 19-én alakult meg a gyöngyösi munkásőr­ség. A csapatzászlót a Szer­szám- és Készülékgyár dol­gozói adományozták az ala­kulatnak. Azóta nagy utat tett meg az egység. Tavalyi kiképzési és szolgálati fel­adatainak eredményesen tett eleget. A kitüntetések sorát a me­gyei parancsnok dicsérő ok­levelének átadása nyitotta meg. Kiváló század lett az 1. és az 5., parancsnoka Fü­redi Lajos, illetve Ondrék József. A kiváló szakasz ki­tüntető címet öt szakasz nyerte el. kiváló parancsnok kitüntetésben pedig tizen- ketten részesültek. A mun­kásőrség országos parancs­noka a Mátraalji Szénbá~ nyák pártbizottságának, a A gyöngyösi egységgyűlés elnöksége Havasi Ferenc a továbbiakban kiemelte, hogy lényegé­ben elértük azokat a célokat, amelyeket a Központi Bi­zottság és a kormány kitűzött az elmúlt esztendőre. 1978 óta nem volt olyan esztendő Magyarországon, mint a ta­valyi, amikor három százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, hasonlóan az ipar teljesítménye, 2,5—3 százalékkal a me­zőgazdaság termelése. — Kétségtelen, hogy ezekben a napokban egy kicsit ke­serűbb a szánk íze is — mondotta Havasi Ferenc. — Most kerültek nyilvánosságra az árakkal, a bérfejlesztésekkel kapcsolatos intézkedések, amelyeket azonban az egyidejű­leg elhatározott szociálpolitikai intézkedésekkel együtt kell értelmezni. Senkitől nem lehet zokon venni, ha mindjárt az első napokban nem számol azzal, hogy ez az 1985-ös esztendő lesz az az év, amikor összességében, társadalmi méretekben megállítjuk a reálbérek csökkenését. Ennek nem mort, inkább az év második felében érződik a hatá­sa. — További előrehaladásunkhoz még céltudatosabb ki­állásra, politikánknak nemcsak a védelmére, hanem meg­értetésére és eltökéltségre, bizalomra van szükség. Ezek­nek az emberi tényezőknek az erősítéséből, küldetéséhez méltó módon, kiveheti a részét a imumkásőrök nagy csa­ládja is — hangsúlyozta befejezésül a Központi Bizottság titkára. Dicsérő oklevelet kaptak a gyöngyösiek Thorez bányaüzemnek, és a MÁV Kitérőgyártó Üzemnek plakettet és oklevelet ado­mányozott. Kedves jelenete volt az egységgyűlésnek, amikor a 25 és a 20 éves szolgálati érdemérmet ka­pott munkásőrök feleségét egy-egy szál piros szegfűvel köszöntötték a parancsnokok. Urbán Lajos miniszter fel­szólalásában átadita a Köz­ponti Bizottság, a megyei és a városi pártbizottság üd­vözletét. Áttekintette a nem­zetközi politikai helyzetet, majd gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Kiemelte, az or­szág vezető szervei úgy ta­pasztalták, hogy a kommu­nisták és a dolgozók döntő többsége reálisan értékeli társadalmi és gazdasági hely­zetünket. Egyetértenek pár­tunk politikájával és azit cselekvőén támogatják. Be­fejezésiül köszönetét mon­dott a munkásőröknek ön­ként vállalt kötelezettségük becsületes teljesítéséért. A városi pártbizottság el­ső titkára Kónya Lajos hangsúlyozta köszöntőjében, hogy az elmúlt éviben több olyan esemény zajlott le, amely befolyásolta, nehe­zebbé tette a munkásőrség­ben folyó munkát. Az ered­mények tehát hangsúlyosab­bakká váltak. Majd a párt- bizottság nevében elismeré­sét fejezte iki és az elkövet­kezendő feladatok végrehaj­tásához sikeres munkát kí­vánt. Faragó Sándor parancs­nok jelentése után a mun- kásőrjellöltak esküt tettek. A leszerelők nevében Papp Jó­zsef adta át a fegyverét Su­bis Istvánnak. Heves: két kőnél önkéntesei A hét végén tartotta ün­nepi évzáró-évnyitó egység­gyűlését Hevesen, a helyi körzeti általános iskolában a Dózsa György zászlóalj. Az eseményt Tatai József egy­ségparancsnok jelentéstétele vezette be, amelyet Bodnár János, a munkásőrség me­gyei parancsnokhelyettese fogadott. A személyi állományt, a meghívott párt-, állami, tár­sadalmi szervek képviselőit — többek között Gulyás Sán­dort, az MSZMP KB tagját, a hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet elnökét. Virág Károlyt, a megyei pártbizott­ság titkárát — az ünnepség elnöksége nevében Antal La­jos, a füzesabonyi városi jo­gú nagyközségi pártbizottság első titkára köszöntötte. Be­vezetőjében utalt arra„ hogy az egység a tavalyi átszer­vezést követően immár a térség két körzetének (Fü­zesabony, Heves) önkénteseit tömöríti. Az 1984-es kikép­zési év feladatainak végre­hajtásáról szólva pedig meg­jegyezte, hogy az a korábbi két egységnél megszokott, jó színvonalon valósult meg. Tatai József egységpa­rancsnok beszámolójában kiemelte a személyi állomány becsületes helytállását. Pár­tunk XIII. kongresszusa, ha­zánk félszabadulásának 40. évfordulója alkalmából pe­dig példás helytállásra buz­dította a munkásőröket mun­kájukban, a közéletben és a fegyveres testületben vál­lalt feladatok teljesítésében. A parancsnoki beszámolót követően kitüntetések átadá­sa következett. Itt vehette át a tarnamérai Lenin Terme­lőszövetkezet kollektívája ne­vében Kurunczi István el­nök, valamint a Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyáregységének képviseleté­ben Blahó István gyáregy- ségvézető, a munkásőrség országos parancsnokának díszoklevelét és plakettjét. A szocialista versenymoz­galomban elért érdemeik alapján a Dózsa György zász­lóalj Kiváló százada címet a második század nyerte el, parancsnoka Molnár József vehette át az ezt bizonyító vándorzászlót és oklevelet. Kiváló szakasz lett az első század első, a második szá­zad második, a harmadik század első, és a negyedik század első szakasza. Négy raj ugyancsak kiváló elisme­résben részesült. A Szolgálati Érdemérem 25 éves fokoza­tát Stander Györgynek, Nagy Jánosnak, dr. Pápai Sándor­nak, Sz. Kovács Jánosnak és Csala Sándornak nyújtották át. Ketten a húszéves, öten a tizenöt éves, tizennégyen az érdemérem tízéves fokozatát kapták meg. Kiváló parancs­nok kitüntetésben hét fő, Garamvölgyi Lajos, Benke István, Tóth József, Jezo- viczki József, Patkó János, Németh Ignác és Csala Sán­dor részesült, Kiváló Mun­kásőr jelvény átvételére 17- en sorakoztak fel. Az egységgyűlésen mun- kásőrfeleségek is részt vet­tek. Hozzájuk intézve olvas­ták fel a munkásőrség or­szágos parancsnokának, Bor­bély Sándornak a köszönő levelét. A leszerelő és tarta­lék állományba vonulókról is megemlékeztek, emlékpla­kettel. Az évzáró-évnyitó egység- gyűlésen Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára méltatta a acélszürke egyen­ruhások önként vállalt sze­repét. Elmondotta, hogy a megyei párt-végrehajtóbi­zottság a közelmúltban po­zitívan értékelte a jelenlevők felelősségteljes munkáját, s egyben kérte, hogy 1985-ben a városi párt-vb által meg­jelölt feladatok jó végrehaj­tásával fokozzák tovább eredményeiket. Az egységgyűlés az új munkásőrök fogadalomtéte­lével zárult. Az előképzős ál­lomány a csapatzászló előtt sorakozott fel, s Juhász La­jos, a hevesi városi pártbi­zottság első titkára előtt tet­te le az esküt. Sor került a jelképes mozzanatra is. a búcsúzók nevében Nagy Já­nostól Zazravecz Flórián vette át a fegyvert, s egy- bén kötelezettséget vállalt arra, hogy az elődök példá­ja nyomán védi vele a mun­káshatalmat.--y ... S zolgálati érdem­érmeket ad át a hevesi ünnepségen Bodnár János, a munkás­őrség megyei parancsnok­helyettese (Fotói: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents