Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 14. szám ARA: 1985. január 18., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jelbeszéd Az egyiik téli délután a munkahelyek és otthonok között ingázó autóbuszok egyikére szolid eleganciá­val öltözött fiatal pár szállt fel. Ez önmagában aligha okozott volna fel­tűnést, hisz a tizen- és hu­szonévesek „fazonra igazí­tott” divatossága már a legtöbb dolgot kritikusan szemlélő nyugdíjasoknak is megszokott. Ilyenkor a munkahely utáni 'ködlő, didergető délutánokon az emberek legtöbbjének a hangulata „medvébb” mint máskor. Mégis az ifjak a közelükben állók vagy ülők körében tetszést arat­tak, amelyet azonban nem­csak a leány vitathatatlan csinossága és a fiú udva­riassága váltott ki. hanem kettejük harmóniája is. Nemcsak azért volt ez így. mert távol állt tőlük a korosztályukra jellemző fel- tűnősködés épp úgy, mint a léha kajlaság. Ök szót­lanul álltak egymással szemben, helyettük mozdu tataik, tetteik beszéltek. Pont ez volt a szokatlan, meglepő. Csendességük, amelynek titkára — arra, hogy az ifjú pár siketné­ma — csak az jöhetett rá. aki nemcsak „csámcsogó- san” szemlélte, hanem jó szándékkal megfigyelte őket. Máskor talán lehangol­nak vagy sajnálatosnak vélnénk ezt, de esetükben ez — legalább e sorok író­jában — nem rombolta össze a kialakított illúzi­ót. Miért js lett volna így, hisz ők így is tökéletesen megértették egymást. Han­gok és kimondott szavaik nélküli párbeszédükben talán jobban is mint azok. akiknek megadatott a be­széd lehetősége. De a meghallgatásé és a megértésé is megadatott vajon?... Az utóbbi időben mint­ha többet locsognánk, fe­csegnénk, értekeznénk, s jópofa közhelyekké silá- nyított beszédrébuszok kö­zé próbáljuk elrejteni a lényeget. Pedig volt idő. amikor egy-egy szemvilla­násból is értették egymást az együvé tartozók. S egy mozdulat, egy biccentés többet ért minden körmön­font magyarázkodásnál. Egykor a feltartott kéz két ujjából fonmált V-betű csak a baloldali radikális diákok, ifjak jelbeszéde volt, értette mindenki je­lentését. Ez mostanában rock-koncertek nehéz fém- zenére őrjöngök gesztikulá- ciójává devalválódott. A sok szócséplés közben elfelejtettük megérteni, fő­ként megérezni a finom gesztusokban, jelzésekben rejlő üzenetet, amire pe­dig nemcsak a fogyatéko­soknak, klikkeknek, tit­kos társaságoknak van szükségük, hanem mind­nyájunknak. Túlzás volna e sorokból azt kiolvasni, hogy beszéd­ellenes gondolátokat dé­delgetnénk. Szó sincs er­ről, hiszen az értelmes, vi­lágos, megalapozott gon­dolatoknak, elképzelések­nek el kell hangzaniuk élő szóban is. hiszen így vál­nak legtöbbünk számára közismertté. De nem árt azt a régi mondást sem az eszünkbe idézni néha, hogy: fecseg a felszín és hallgat a mély. Soós Tamás A tudományos kutatás hosszú távú irányairól — A nyugdíjasok foglalkoztatásának helyzetéről — Az idegenforgalom elmúlt évi eredményeiről és idei feladatairól — A nemzetközi ifjúsági év programjáról Ülést tartott a Minisztertanács A koirmány Tájékoztatási Hivatala közli : A Minisztertanács csütör­töki ülésén a Magyar Tudo­mányos Akadémia előter­jesztése alapján elfogadta a tudománypolitika hosszú tá­vú elveit, és megerősítette a tudományos kutatás hosz- szú távú irányait tartalma­zó munkaokmányt. Kötelez­te az érdekelt minisztereket és országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy a mun­kaokmányban foglaltakat a k'özép- és hosszú távú nép- gazdasági tervezőmunká­ban, valamint a kutatási és fejlesztési programok kidol­gozásánál vegyék figyelem­be. A kormány a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése alapján áttekintet­te a nyugdíjasok foglalkoz­tatásának helyzetét. Megálla­pította, hogy tevékenységük elősegíti a népgazdasági fel­adatok megoldását, egyben hozzájárul életkörülményeik javításához is. Felhívta az érdekelt állami szerveket, hogy a következő évekre szóló foglalkoztatási és szo­ciálpolitikai intézkedések ki- dolgozásásakor hasznosítsák a jelentésben összegezett ta­pasztalatokat. A Minisztertanács áttekin­tette az idegenforgalom múlt évi tapasztalatait. Megálla­pította. hogy 1984-ben a köz­ponti. a tanácsi és a válla­lati intézkedések eredménye­ként, a szállodai és vendég­látóipari kapacitás bővítése nyomán tovább nőtt a szo­cialista és a tőkés országok­ból hazánkba látogató turis­ták száma. A tervezettet meghaladóan emelkedett az idegenforgalomból szárma­zó devizabevétel is. Az el­múlt évek átlagánál több, összesen 5 millió 620 ezer magyar állampolgár látoga­tott külföldre. A koirmány a nemzetközi idegenforgalom fejlesztésére teendő további intézkedések mellett fontos feladatként jelölte meg a belföldi turizmus feltételei­nek javítását. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az 1985-ös nemzetközi ifjúsági év meg­rendezésével kapcsolatos programot. (MTI) Új erőpróbára készül Heves megye mezőgazdasága TESZÖV küldöttközgyűlés Egerben Hogyan gazdálkodtak tavaly Heves megye termelőszövet­kezetei, milyen eredményeik, gondjaik vannak és mire ké­szülnek 1985-ben? Ezek a kérdések foglalkoztatták csütör­tökön délelőtt Egerben Tóth Mihály elnökletével a TESZÖV küldöttközgyűlés résztvevőit. Munkájukban részt vett dr. Pongrácz Aladár, a TOT főosztályvezetője és Bágyi Imre, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese is. A küldöttgyűlés tagjainak közreadott írásos jelentés­hez Sramkó László, a Heves megyei TESZÖV titkára tett szóbeli kiegészítést. Rámu­tatott, hogy szűkebb hazánk termelőszövetkezeti mozgal­ma 1983-ban és 1984-ben a két aszályos esztendő okoz­ta gondok közepette is to­vább fejlődött. Kiemelkedő eredményeket értek el a bú­zatermelésben, arrtely a szak­szerű munkának, a korszerű fajtáknak köszönhető. Ugyan­akkor romlott a kukoricater­melés színvonala és kedve­zőtlenül alakult a cukorré­pa-termelés is. Ez utóbbinak a drága élőmunkaerő és a megfeLelő célgépek hiánya miatt az átlagosnál jobb jö­vedelmezőség ellenére is csökkent a vetésterülete. Romlott a zöldségtermelés helyzete is, miután a tavalyi szárazság tovább mérsékelte jövedelmezőségét. A termés­kiesés növelte a Hatvani Konzervgyár ellátási gondja­it is. Az aszály miatt keve­sebb szőlő termett. A szövet­kezetekben viszont százezer hektó bortárolóteret építet­tek. Az állattenyésztés a nép­gazdaság és a megyei célki­tűzésekkel összhangban fej­lődött. Hosszú évek után si­került megállítani a tehénál­lomány csökkenését. A mű­szaki fejlesztések jól segítet­ték a nagyüzemek gazdálko­dását. A szövetség titkára az idei esztendő feladatairól szólva aláhúzta, hogy a népgazda­sági céloknak megfelelően az üzemek tegyenek meg min­dent az egyensúlyi helyzet javításáért, a munka- és a technológiai fegyelem elmé­lyítéséért. Az állattenyésztés ­ben a jövedelmezőség javí­tására összpontosítsák erői­ket. Továbbra is a közép­pontban áll a gabona- és a hústermelés, valamint a mű­szaki fejlesztés. A TESZÖV titkára bejelentette, hogy a szövetkezetekben is élénk vitákat folytatnak a párt XIII. kongresszusának irány­elveiről és az eddig bevált agrárpolitika folytatását szorgalmazzák. A nagyüze­mekben is fontosnak tartják a vállalkozói szellem fokozá­sát és hogy a béreket a tel­jesítményekhez igazítsák. A szóbeli kiegészítést kö­vető vitában kilencen mond­tak véleményt. Szó esett a cukorrépa-termelés színvo­nalának javításáról, a ked­vezőtlen termőhelyi adottsá­gú üzemek támogatásáról, az ipari melléküzemágak erősí­téséről. a szocialista brigád- mozgalom eredményeiről. Felszólalt dr. Asztalos Mik­lós, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának osztály­vezetője is. Részletesen ele­mezte a népgazdaság múlt évi eredményeit, erőfeszíté­seit és idei feladatait. En­nek jegyében hangsúlyozta, hogy milyen nagy szükség van megyénkben a nagyüze­mi zöldségtermő terület csök­kenésének megállítására. A szőlőtermelésben pedig a jö­vedelmezőség érdekében az ültetvények folyamatos re­konstrukciójára. Aláhúzta az üzemekben a számvitel, a gazdaságelemző munka fon­tosságát is, amelynek javí­tása az egyik legfontosabb feladatok közé tartozik 1985- b en. A küldöttközgyűlés Tóth Mihály zárszavával ért véget. Mentusz Károly A KISZ és a MÉH Tröszt akciója Versenyzőnk a milliókért A vállalatoknál, az üze­meknél. az intézményeknél, a mezőgazdasági egységek­nél, valamint a lakóterüle­teken keletkező hasznosítha­tó hulladékok begyűjtésére január 21. és június 28. kö­zött országos akciót szervez a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség és a MÉH Tröszt. Az akció cél­ja, hogy a különböző gaz­dálkodó egységeknél és az intézményeknél a szállítási szerződésekben rögzített mennyiségeknél több vasat, színesfémet, és papírhulladé­kot gyűjtsenek a KlSZ-szar- vezetek. s ezeket a másod­lagos nyersanyagokat adják át a MÉH-vállalatoknak. A „Versenyzünk a milliókért” akció során elsősorban nem a napi termelésben keletke­ző hulladékokat igyekeznek összegyűjteni, hanem felku­tatják a gyárudvarokon, a telephelyeken, a lakókörnye­zetben található hasznosítha­tó anyagokat. Hazánk vendége a norvég kormányfő Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre ér­kezett Kaare Willoch, a Nor­vég Királyság miniszterel­nöke. Útjára elkísérte fele­sége. Anne Marie Willoch is. A Ferihegyi repülőtéren — ahol a déli órákban lan­dolt a norvég kormányfőt és kíséretét hozó repülőgép — ünnepélyesen fogadták a vendégeket. A magyar és norvég zászlókkal díszített légikikötőben csapatzászló­val felsorakozott a néphad­sereg díszszázada is. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesésge. Marjai József miniszterel­nök-helyettes, Várkonyi Pé­ter külügyminiszter, valamint politikai és gazdasági éle­tünk több más vezető sze­mélyisége. Jelen volt Sebes­tyén Gábor, hazánk oslói és Per Naevdal, Norvégia bu­dapesti nagykövete. Elsőként Lázár György üd­vözölte Kaare Willochot. kö­szöntve kíséretének tagjait is. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a magas ran­gú vendégnek és feleségé­nek. A díszszázad parancs­noka jelentést tett a minisz­terelnöknek. majd felcsen­dült a két ország himnusza. Ezután a magyar és a nor­vég személyiségek kölcsönö­sen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek — a ma­gyar vezetők társaságában — gépkocsiba szálltak, s szállásukra hajtattak. A norvég kormányfő hi­vatalos programja s dél­utáni órákban kezdődött: Kaare Willoch megkoszorúz­ta a Magyar Hősök Emlék­művét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Kaare Willoch szűk kör­ben megbeszélést folytatott a magyar miniszterelnök parlamenti dolgozószobájá­ban. A program az Országház Delegáoiós termében folyta­tódott: Lázár György és Kaare Willoch vezetésével megkezdődtek a magyar— norvég plenáris tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Török István külke­reskedelmi államtitkár. Esz­tergályos Ferenc külügymi­niszter-helyettes, valamint Sebestyén Gábor. Norvégia képviseletében — a kor­mányfő társaságában — Nils Morten Udgaard miniszter- elnökségi államtitkár, Arne Langeland, a norvég export­tanács elnöke, valamint Per Naevdal ült a tárgyalóasztal­hoz. A tanácskozás munká­jában részt vettek a két tár­gyaló küldöttség szakértői is. Este Lázár György és fe­lesége díszvacsorát adott Kaare Willoch és felesége tiszteletére a Parlament va­dásztermében. A vacsorán mindkét kormányfő pohár­köszöntőt mondott. (MTI) A MEGALAKULÁS 40. ÉVFORDULÓJÁN A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Jelen volt Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, ott voltak a szakszer­vezeti mozgalomnak azok a veteránjai, akik negyven év­vel ezelőtt részt vettek az Ideiglenes Szakszervezeti Ta­nács alapításában. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, ünnepi megemléke­zést tartott az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács meg­alakulásának 40. évfordulója alkalmából. Emlékeztetett arra. hogy Pesttől nyugatra a Vörös Hadsereg még harcát vívta hazánk felszabadításáért, amikor a magyar fővárosban újjáalakult a szakszervezeti mozgalom. A szakszerveze­tek tekintélye, befolyása már nemcsak a múlt hagyomá­nyaiból táplálkozott, hanem megújult, megerősödött. A szakszervezetek az új, népi demokratikus hatalom szer­ves részévé váltak. Képvi­selői bekerültek az új tör­vényhozó hatalomba, az ideiglenes nemzetgyűlésbe, a nemzeti bizottságokba, majd a munkáspártok küldöttei­ként, a helyi önkormányzati testületekbe, a törvényható­sági bizottságokba is. A szak- szervezeti mozgalom hatal­mas szervezeti, politikai fej­lődésnek indult. Az 1945 ja­nuárjában megalakult Szak- szervezeti Tanács a szerve­zett munkásság hagyomá­nyait, internacionalizmusát, munkaszeretetét, az új vi­lág, a szocializmus jelszavát tűzte zászlajára. A dolgozó tömegekre támaszkodva, szembe tudott szállni a visz- ■szahúzó erőkkel. Osztályhar­cos alapon védelmezte a mozgalom egységét a jobb­oldali, reformista törekvé­sekkel és a túlzottan radi­kális, a mozgalmat téves irányba terelőkkel szemben egyaránt. Méltó módon kép­viselte és képviseli a dol­gozók valódi érdekeit. A szakszervezetek már a küz­delmes múlt nehéz idősza­kaiban is képesek voltak változtatni módszereiken, ha az szükségesnek bizonyult. A mozgalom életképességét, erejét • jelentette akkor is. (Folytatás a 2. oldalon) A THOREZBAN ÉS A GAGARINBAN Látogatás a katonáknál (Fotó: Kóhidi Imre) A mostoha időjárás okoz­ta nehézségeket csak a kis- katonák segítségével tudja legyőzni a Mátraalji Szén­bányák Visontai Thorez Külfejtéses Üzeme, illetve a szomszédos Gagarin Hőerő­mű Vállalat. A mínusz húsz fokos hidegben kőkemény- nyé fagy össze a 45 százalé­kos víztartalmú lignit, de tö­rékennyé válnak a .gumihe­vederek, sőt esetenként még az acél is. A nehéz helyzet­ben is helytálló mintegy száz kiskatonánál tett látogatást tegnap délelőtt Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbi­zottság első titkára és Ke­rékgyártó Béla vezérőrnagy, a .magasabb egység parancs­noka. Képünkön Kiss István törzszászlós tájékoztatja az elöljárót a bányaüzemben végzett munkákról.

Next

/
Thumbnails
Contents