Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-04 / 2. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. január 4., péntek Kiemelkedő SZMK-k Gyöngyösön, Egerben és Kaiban Szülők a mások gyermekeiért A családi ház és az iskola között nagyon fontos ösz- pzekötőkapocs a szülői munkaközösség. Ezek a kis testületek különösen nagy figyelmet fordítanak megyénkben azokra a tanulókra is, akik apa vagy anya nélkül nevelkednek, vagy akiknek hozzátartozója ingázik, s ezzel a nap nagy részében távol van övéitől. A Hazafias Népfront keretében működő oktatáspolitikai munkacsoport jóvoltából sok helyütt hoztak létre gyermekvédelmi munkabizottságokat is, amelyek kimondottan a hátrányos, vagy már veszélyeztetett kicsinyeket és családjaikat tartják számon, s igyekeznek rajtuk segíteni. Jó néhány helyen végeznek az SZMK-k példás munkát. A gyöngyösi 3. számú Általános Iskolában külön fórumot szerveztek a „problémás” körülmények között élő tanulók szüleinek. A meghívottak több mint felevett részt ezen a közelmúltban lezajlott programon, pszichológus válaszolt kérdéseikre, s adott számukra hasznosítható tanácsokat. Az egri 10. számú Általános Iskolában is figyelemre méltó ez a tevékenység. A választmányban részt vevő felnőttek jelzik észrevételeiket az intézmény vezetőinek, s közösen látogatják meg a családokat. Felveszik a kapcsolatot a szülők munkahelyével is. Javaslatukra, újabban már az üzemek nagy részében is található ifjúsági és gyermekvédelmi felelős, akivel az oktatási intézmény képviselője tartja a kapcsolatot. Azt remélik ettől, hogy a kollégák és a szocialista brigádok egyes esetekben nagyobb hatással lehetnek az alkoholista, kicsapongó életmódot folytató apára vagy anyára, mint a munkaközösségek. A Gyöngyös környéki községek többségében már évek óta működnek az úgynevezett Szülők klubjai. Sőt a három évnél fiatalabbaknak totyogóklubot is szerveztek. Az elsők között hozták létre ezeken a településeken a családi kör klubokat is, az Iskolatelevízió azonos nevű műsorához csatlakozva. Az összejövetelek a következetes pedagógiai ismeretterjesztést és a szülők és nevelők közötti folyamatos kapcsolattartást is szolgálják. Nem is beszélve közösség- formáló erejükről, személyiségfejlesztő hatásukról. Mivel a rendezvényeken az önkéntesség elve érvényesül, így azokra általában olyanok járnak, akiknél kevesebb a baj. Viszont ők már képesek a közömbösök befolyásolására is. Kálban, Kápolnán és Kom- polton elsősorban a nevelésben adódó gondokat és a szülők véleményét továbbítják az SZMK-k az iskolákhoz, s szükség esetén már ők is kérik az üzemek vezetőinek és a brigádoknak a támogatását, hogy a veszélyeztetettek hozzátartozóit bírják rá életvitelük megváltoztatására. A Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet kezdeményezésére gyakran kerül sor üzemlátogatásokra is a szülők munkahelyén. Akik közül egyesek technikai szakkörök vezetésére is vállalkoznak, s ezáltal is igyekeznek felkelteni az érdeklődést a hátrányos hely- zetűekben is egy-egy szakma iránt. Sajnos a legtöbb „problémás” családnál nem szívesen fogadják a munkaközösségek tagjait. Nehézséget jelent az is, hogy szaporodik a csonka családok száma, sőt még a rendezett életűek- nél sem alakul mindig megnyugtatóan a gyerekek sorsa. Ugyanis a legtöbben nem törődnek azok értelmi, érzelmi nevelésével, csupán az anyagi hátteret biztosítják: számukra. A helyzet javítása érdekében az oktatáspolitikai munkacsoport többek között azt javasolja az SZMK-k tagjainak, hogy jobban hangolják össze tevékenységüket a helyi népfrontbizottságokkal, igyekezzenek elfogadtatni, hogy a szülői ház pótolhatatlan. Ezek mellett szükségesnek tartják megyénkben is a családvédelmi tanács megszervezését, a Hazafias Népfront 1984 júliusában megalakult országos család- védelmi tanácsának megfelelő programmal. H. J. Az eredeti szépségét őrzi a lépcsőház is Az egykori kolostor épületébe költözött nemrég a gyöngyösi városi könyvtár. A barokk stílusú épület felújítása csaknem hatmillió forintba került: a Mátravi- déki Építő- és Szakipari Szövetkezet munkásai és a város kisiparosai varázsolták újjá. A több mint kétezer négyzetméter alapterületű intézményben mintegy százezer kötet található, ebből 16 ezer a műemlék- Az olvasókönyvtári részben. teremben Könyvtár az egykori kolostorban Készül a szakdolgozat A fonotékában hanglemezek várják az érdeklődőket (Szabó Sándor felvételei) HALLAMA ERZSÉBET: Hang a hetedikről* 11/2. Sokáig csevegünk, a hang valamelyest megnyugszik, kisimul, közben mintegy véletlenül kiböki egy intézmény nevét, ahol az anyja dolgozik. Akkor én most elbúcsúzom, és szólok nelki, mondom óvatos izgalommal, rendben?! A drót végén halk szippantás, talán bólintalnaik, és leteszik a kagylót. Most már csak az intézmény számait kell végiglhivni, ilyen mellék, olyan mellék, fiatal női hang jelentkezik, magyarázkodom, a nő először megijed, aztán kurtán és elutasítóan megköszöni a dolgot, tökéletesen megértem, mentegetőzöm még egyet, s aztán gyorsan leteszem a kagylót. Ez a része határozottan kínos volt. Mindegy, meg kellett tenni. Térjünk napirendre az egész fölött. Egy beteg gyerek eltévesztette a számot. Föl * Hallatna Erzsébet írása első díjat nyert tárca kategóriában a Központi Sajtószolgálat 1984. évi prózapályázatán. akarta hívni az anyját, hát mi van abban. Szóltál az anyjának, kész. Jól van, először kicsit megijedtél, akinek gyereke van, arra köny- nyű ráijeszteni, evvel mindnyájan számolunk, ebből nincs is kiút. A palackot továbbítottuk a címzetthez, magyarázom magamnak, de hiába. Percről percre rosszabbul érzem magam. A hang itt maradt a fülemben. Jön velem, ahogy járkálok, nem tudok tőle szabadulni. Lehet, hogy soha többé. Mert már tudom, mi volt ez. Tudom, mi történt ott a hetediken. Hiába szólt mellette a rádió. Hiába nézett ki az ablakon. Lent sem embereket látott, hanem vonuló hangyákat. Idegen hangyalényeket, kilométerekre tőle. Bent minden mozdulatlan volt. a bútorok tátott szájú halottak, az ajtó leselkedő szemű szörny, a sarkokban láthatatlan vadállatok. Ha a lépcsőházig elmerészkedne, három ajtót látna, rideg óriásokat, melyeknek négyszögletes szeme mereven bámul rá. Alatta a lépcsőház ásító sza- kadéka. Senkit sem ismer, senki nincs itt, mindenki eltűnt ebből a kihűlt világból. Hát nem mozdult, nem mert megmozdulni sem. Nem tudta, mi hiányzik, nem tudta, hogy ha akárcsak egy idegen is elballagott volna az ablak előtt, talán nem lenne ez az iszonyat. Dehát az ő ablakuk előtt nem ballag el senki. A ház előtt a pádon se ül senki, nincs is pad. Nem tudta, mi hiányzik, nem tudta, hogy fél, talán tudta, de okos gyerek nem félhet, mitől is félne, vinnyogni kezdett, valakit szólongatni, de senki sem felelt, már pityergett, de senki se szólt rá. már sírt, de senki se törölte le a könnyeit, már zokogott, bőgött. de senki se adott neki zsebkendőt, visszaszipogta, lenyelte, fuldoklóit, a szörnyek körvonalai elikö- dösültek szeme előtt. mozogni kezdtek, talán most már nem várnak tovább, talán nekirontanak, pedig nincs is itt senki, osak éppen üres a lakás, üres a ház, üres a világ, és okos gyerek nem fél, szívta az orrát, nyelte a sírást, tárcsázott, nagyon fáj a fejem, mondta. és fájt is, tényleg nagyon fájt a feje, nem hazudott. és különben is. mit mondhatott volna, mi baja, hiszen nem tudta. Ezekről a fülsiketítő ormokról. a némán lezúduló Lavinák alól lehet-e épségben szabadulni? Később újra hívott. Csengett a hangja a büszkeségtől. Telefonált az anyukám, hogy jön ám, mindjárt jön. És már nem is fáj a fejem, örülsz neki? Hogyne örülnék! Már majdnem meg is gyógyultam. Ez nagyszerű, de hogyan tudtál megint felhívni? Mert az anyukám számát elég sokszor el szoktam téveszteni... Miért nem írod föl? De hát föl van nekem írva! Mégis eltéveszted? Ismerem én a számokat, csak néha tévesztem el őket. Miért, hát hányadikos vagy? Én? Én már nagycsoportos vagyok az óvodában! Ilyen kicsi vagy hát, gondoltam. Ilyen kicsik vagytok. De most pont tégedet akartalak felhívni, csengett tovább a hangocska, hogy megmondjam, hogy már nem is fáj úgy a fejem. Igazán kedves tőled. Gondoltam, hogy örülni fogsz. (Vége) Olvasóterem ax egri Ifjúsági Háxban Diatár és hangszalagok Az egri Ifjúságii Ház olvasóterme az idén is számos érdekességgel várja olvasóit. A csaknem háromezer kötetes kézikönyvtáron kívül 70 féle folyóirat áll a látogatók (rendelkezésére. A tanulni vágyók számos nyelvi tankönyvet, hangszalagot és hangosított diasorozatot találhatnak. A hatezer darabos diatár segíti a tájékozódást, az információszerzést. A legújabb szerzemények között megtalálni az afrikai emlősökről, az ehető és mérges gombákról, a magyar népművészetről szóló ismertetőket. Angol, német, orosz és francia nyelvből alapfokú nyelvvizsgára előkészítő hangosított diasorozat is kiegészíti az olvasóterem kínálatát. A művészetek iránt rajongók nagy költők életéből láthatnak, hallhatnak képeket és hang- dokumentumokat, és világhírű képtárak alkotásait nézhetik meg. Az idei programban szerepel angol és francia nyelvű filmvetítés, műelemzőkör és beszélgetés a lakáskultúráról. Az olvasóterem egyébként hétfőn:, szerdán, csütörtökön és pénteken egy órától délutáni hat óráig tart nyitva. A SZOLNOKIAK VENDÉGJÁTÉKA Szobaszínház—Egerben A Szolnoki Szigligeti Színházban nagy hagyománya van a szobaszínházi bemutatóknak, amelyek egy-egy kamaradarab igényes színre- vi telét jelentik. Egy ilyen előadást hívtak meg az egri Ifjúsági Házba: január 8- án 17 és 20 órai kezdettel láthatják az érdeklődők Danid Storey Otthon című tragikomédiáját két részben. A drámát Paál István, a szolnoki társulat főrendezője állította színire. A szereplők között vendégként láthatjuk Bálint András színművészt is.
