Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1985. január 4., péntek Kiemelkedő SZMK-k Gyöngyösön, Egerben és Kaiban Szülők a mások gyermekeiért A családi ház és az isko­la között nagyon fontos ösz- pzekötőkapocs a szülői mun­kaközösség. Ezek a kis tes­tületek különösen nagy fi­gyelmet fordítanak megyénk­ben azokra a tanulókra is, akik apa vagy anya nélkül nevelkednek, vagy akiknek hozzátartozója ingázik, s ez­zel a nap nagy részében tá­vol van övéitől. A Hazafias Népfront keretében működő oktatáspolitikai munkacso­port jóvoltából sok helyütt hoztak létre gyermekvédel­mi munkabizottságokat is, amelyek kimondottan a hát­rányos, vagy már veszélyezte­tett kicsinyeket és családjai­kat tartják számon, s igye­keznek rajtuk segíteni. Jó néhány helyen végez­nek az SZMK-k példás mun­kát. A gyöngyösi 3. számú Általános Iskolában külön fórumot szerveztek a „prob­lémás” körülmények között élő tanulók szüleinek. A meg­hívottak több mint felevett részt ezen a közelmúltban lezajlott programon, pszicho­lógus válaszolt kérdéseikre, s adott számukra hasznosít­ható tanácsokat. Az egri 10. számú Általá­nos Iskolában is figyelemre méltó ez a tevékenység. A választmányban részt vevő felnőttek jelzik észrevételei­ket az intézmény vezetőinek, s közösen látogatják meg a családokat. Felveszik a kap­csolatot a szülők munkahe­lyével is. Javaslatukra, újab­ban már az üzemek nagy részében is található ifjúsá­gi és gyermekvédelmi fele­lős, akivel az oktatási intéz­mény képviselője tartja a kapcsolatot. Azt remélik et­től, hogy a kollégák és a szocialista brigádok egyes esetekben nagyobb hatással lehetnek az alkoholista, ki­csapongó életmódot folytató apára vagy anyára, mint a munkaközösségek. A Gyöngyös környéki köz­ségek többségében már évek óta működnek az úgyneve­zett Szülők klubjai. Sőt a három évnél fiatalabbaknak totyogóklubot is szerveztek. Az elsők között hozták létre ezeken a településeken a csa­ládi kör klubokat is, az Is­kolatelevízió azonos nevű műsorához csatlakozva. Az összejövetelek a következe­tes pedagógiai ismeretter­jesztést és a szülők és neve­lők közötti folyamatos kap­csolattartást is szolgálják. Nem is beszélve közösség- formáló erejükről, személyi­ségfejlesztő hatásukról. Mi­vel a rendezvényeken az ön­kéntesség elve érvényesül, így azokra általában olyanok járnak, akiknél kevesebb a baj. Viszont ők már képe­sek a közömbösök befolyá­solására is. Kálban, Kápolnán és Kom- polton elsősorban a nevelés­ben adódó gondokat és a szülők véleményét továbbít­ják az SZMK-k az iskolák­hoz, s szükség esetén már ők is kérik az üzemek veze­tőinek és a brigádoknak a támogatását, hogy a veszé­lyeztetettek hozzátartozóit bírják rá életvitelük meg­változtatására. A Heves megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet kezdeményezésére gyakran kerül sor üzemlátogatásokra is a szülők munkahelyén. Akik közül egyesek techni­kai szakkörök vezetésére is vállalkoznak, s ezáltal is igyekeznek felkelteni az ér­deklődést a hátrányos hely- zetűekben is egy-egy szak­ma iránt. Sajnos a legtöbb „problé­más” családnál nem szíve­sen fogadják a munkaközös­ségek tagjait. Nehézséget je­lent az is, hogy szaporodik a csonka családok száma, sőt még a rendezett életűek- nél sem alakul mindig meg­nyugtatóan a gyerekek sorsa. Ugyanis a legtöbben nem törődnek azok értelmi, ér­zelmi nevelésével, csupán az anyagi hátteret biztosít­ják: számukra. A helyzet javítása érdeké­ben az oktatáspolitikai mun­kacsoport többek között azt javasolja az SZMK-k tagjai­nak, hogy jobban hangolják össze tevékenységüket a he­lyi népfrontbizottságokkal, igyekezzenek elfogadtatni, hogy a szülői ház pótolha­tatlan. Ezek mellett szüksé­gesnek tartják megyénkben is a családvédelmi tanács megszervezését, a Hazafias Népfront 1984 júliusában megalakult országos család- védelmi tanácsának megfe­lelő programmal. H. J. Az eredeti szépségét őrzi a lépcsőház is Az egykori kolostor épüle­tébe költözött nemrég a gyöngyösi városi könyvtár. A barokk stílusú épület fel­újítása csaknem hatmillió forintba került: a Mátravi- déki Építő- és Szakipari Szövetkezet munkásai és a város kisiparosai va­rázsolták újjá. A több mint kétezer négyzetméter alapte­rületű intézményben mint­egy százezer kötet található, ebből 16 ezer a műemlék- Az olvasó­könyvtári részben. teremben Könyvtár az egykori kolostorban Készül a szakdolgozat A fonotékában hanglemezek várják az érdeklődőket (Szabó Sándor felvételei) HALLAMA ERZSÉBET: Hang a hetedikről* 11/2. Sokáig csevegünk, a hang valamelyest megnyugszik, kisimul, közben mintegy véletlenül kiböki egy intéz­mény nevét, ahol az anyja dolgozik. Akkor én most el­búcsúzom, és szólok nelki, mondom óvatos izgalom­mal, rendben?! A drót vé­gén halk szippantás, talán bólintalnaik, és leteszik a kagylót. Most már csak az intézmény számait kell végiglhivni, ilyen mellék, olyan mellék, fiatal női hang jelentkezik, magyarázkodom, a nő elő­ször megijed, aztán kurtán és elutasítóan megköszöni a dolgot, tökéletesen megér­tem, mentegetőzöm még egyet, s aztán gyorsan lete­szem a kagylót. Ez a része határozottan kínos volt. Mindegy, meg kellett tenni. Térjünk napirendre az egész fölött. Egy beteg gyerek el­tévesztette a számot. Föl * Hallatna Erzsébet írása első díjat nyert tárca kategóriában a Központi Sajtószolgálat 1984. évi prózapályázatán. akarta hívni az anyját, hát mi van abban. Szóltál az anyjának, kész. Jól van, elő­ször kicsit megijedtél, aki­nek gyereke van, arra köny- nyű ráijeszteni, evvel mind­nyájan számolunk, ebből nincs is kiút. A palackot továbbítottuk a címzetthez, magyarázom magamnak, de hiába. Percről percre rosszabbul érzem ma­gam. A hang itt maradt a fülemben. Jön velem, ahogy járkálok, nem tudok tőle szabadulni. Lehet, hogy soha többé. Mert már tudom, mi volt ez. Tudom, mi történt ott a hetediken. Hiába szólt mel­lette a rádió. Hiába nézett ki az ablakon. Lent sem embereket látott, hanem vo­nuló hangyákat. Idegen hangyalényeket, kilométe­rekre tőle. Bent minden mozdulatlan volt. a bútorok tátott szájú halottak, az aj­tó leselkedő szemű szörny, a sarkokban láthatatlan vad­állatok. Ha a lépcsőházig el­merészkedne, három ajtót látna, rideg óriásokat, me­lyeknek négyszögletes sze­me mereven bámul rá. Alatta a lépcsőház ásító sza- kadéka. Senkit sem ismer, senki nincs itt, mindenki el­tűnt ebből a kihűlt világból. Hát nem mozdult, nem mert megmozdulni sem. Nem tud­ta, mi hiányzik, nem tudta, hogy ha akárcsak egy ide­gen is elballagott volna az ablak előtt, talán nem len­ne ez az iszonyat. Dehát az ő ablakuk előtt nem ballag el senki. A ház előtt a pá­don se ül senki, nincs is pad. Nem tudta, mi hiány­zik, nem tudta, hogy fél, talán tudta, de okos gyerek nem félhet, mitől is félne, vinnyogni kezdett, valakit szólongatni, de senki sem felelt, már pityergett, de senki se szólt rá. már sírt, de senki se törölte le a könnyeit, már zokogott, bő­gött. de senki se adott ne­ki zsebkendőt, visszaszipog­ta, lenyelte, fuldoklóit, a szörnyek körvonalai elikö- dösültek szeme előtt. mo­zogni kezdtek, talán most már nem várnak tovább, ta­lán nekirontanak, pedig nincs is itt senki, osak ép­pen üres a lakás, üres a ház, üres a világ, és okos gyerek nem fél, szívta az orrát, nyelte a sírást, tárcsázott, nagyon fáj a fejem, mond­ta. és fájt is, tényleg na­gyon fájt a feje, nem ha­zudott. és különben is. mit mondhatott volna, mi baja, hiszen nem tudta. Ezekről a fülsiketítő or­mokról. a némán lezúduló Lavinák alól lehet-e épség­ben szabadulni? Később újra hívott. Csen­gett a hangja a büszkeség­től. Telefonált az anyukám, hogy jön ám, mindjárt jön. És már nem is fáj a fejem, örülsz neki? Hogyne örül­nék! Már majdnem meg is gyógyultam. Ez nagyszerű, de hogyan tudtál megint fel­hívni? Mert az anyukám számát elég sokszor el szok­tam téveszteni... Miért nem írod föl? De hát föl van ne­kem írva! Mégis eltéveszted? Ismerem én a számokat, csak néha tévesztem el őket. Mi­ért, hát hányadikos vagy? Én? Én már nagycsoportos vagyok az óvodában! Ilyen kicsi vagy hát, gon­doltam. Ilyen kicsik vagy­tok. De most pont tégedet akar­talak felhívni, csengett to­vább a hangocska, hogy megmondjam, hogy már nem is fáj úgy a fejem. Igazán kedves tőled. Gondoltam, hogy örülni fogsz. (Vége) Olvasóterem ax egri Ifjúsági Háxban Diatár és hangszalagok Az egri Ifjúságii Ház olva­sóterme az idén is számos érdekességgel várja olvasóit. A csaknem háromezer köte­tes kézikönyvtáron kívül 70 féle folyóirat áll a látogatók (rendelkezésére. A tanulni vágyók számos nyelvi tankönyvet, hangsza­lagot és hangosított diasoro­zatot találhatnak. A hatezer darabos diatár segíti a tájé­kozódást, az információszer­zést. A legújabb szerzemé­nyek között megtalálni az afrikai emlősökről, az ehe­tő és mérges gombákról, a magyar népművészetről szó­ló ismertetőket. Angol, né­met, orosz és francia nyelv­ből alapfokú nyelvvizsgára előkészítő hangosított diaso­rozat is kiegészíti az olva­sóterem kínálatát. A művé­szetek iránt rajongók nagy költők életéből láthatnak, hallhatnak képeket és hang- dokumentumokat, és világ­hírű képtárak alkotásait néz­hetik meg. Az idei programban szere­pel angol és francia nyelvű filmvetítés, műelemzőkör és beszélgetés a lakáskultúrá­ról. Az olvasóterem egyéb­ként hétfőn:, szerdán, csü­törtökön és pénteken egy órától délutáni hat óráig tart nyitva. A SZOLNOKIAK VENDÉGJÁTÉKA Szobaszínház—Egerben A Szolnoki Szigligeti Szín­házban nagy hagyománya van a szobaszínházi bemu­tatóknak, amelyek egy-egy kamaradarab igényes színre- vi telét jelentik. Egy ilyen előadást hívtak meg az eg­ri Ifjúsági Házba: január 8- án 17 és 20 órai kezdettel láthatják az érdeklődők Da­nid Storey Otthon című tra­gikomédiáját két részben. A drámát Paál István, a szol­noki társulat főrendezője ál­lította színire. A szereplők között vendégként láthatjuk Bálint András színművészt is.

Next

/
Thumbnails
Contents